Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

1962. május 22. ........... Q, ■ ­Sz omjaznak a földek SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyénk éghajlata száraz. Kilencven ezer hold földön azonban nem kellene várni az esőre, ha megfelelően ki­használnák az öntözési lehe­tőséget. Elszomorító képet mutatnak a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság má­jus 12-i adatai. A tervezett területeknek csak elenyésző hányadán öntöztek a tanácsi szektorban. így 11 066 helyett 358 hold legelő kapott vizet. A gyep száraz, a fű gyér, mert már áprilisban öntözni kellett volna. Mindenütt megkezdték, sőt több helyen befejezéshez kö­zeledik a herefélék kaszálá­sa. A termés ritka és rövid- szálú, mennyiségben» pedig egyharmadával kevesebb a korábbi évek átlagánál. A télen már késő lesz a ta­karmányhiány miatti si­ránkozás, az állatok eteté­sére most kell gondolni. Megyénkben 16 849 hold lu­cernát, illetve vörösherét ön­tözhetünk; Eddig mindössze 318 holdon permeteztek. Több figyelmet érdemel a második kaszálás előkészíté­se. A takarmány gyorsan szá­rad, tehát a táblák letakari- tását is gyorsítani lehet. Egyetlen napi késlekedés is károkat okozhat. Ezért hala­déktalanul öntözzük a here­táblákat; Megyénkben 23 369 hold kapásnövény vár öntözésre. A jelentések szerint május 12-ig csupán 206 holdon per­meteztek. Jónéhány szövet­kezetben kihasználatlanul áll­nak a permetező berendezé­sék: A besenyszögi Lenin, a karcagi Béke és a csataszögi Szebb Élet Tsz-ekben csak most javíttatják azokat. Ügy­látszik, az aszály előtt „meg­feledkeztek” róluk. A kedvezőtlen időjárás ká­rosan befolyásolta a zöldség­félék termelését is. A me­gyei tanács jelentéséből kitű­nik; az 5700 holdnyi kerté­szetből május 14-ig mind­össze 1025 holdon locsoltak. Ha a növények vizet kapnak, hozamuk megkétszereződhet. Bűnös könnyelműség a vá­rakozás. A szövetkezeti gazdák magasabb jövede­lemre számíthatnak az ön­tözéssel. a lakosság ellátását pedig megkönnyítené. Egyedül a rizs elárasztásá­nál nincs lemaradás. Egy-két terven felüli tábla-beépítés kivételével mindenütt vizet kaptak a táblák; Hatvanezer — az állami gazdaságokkal együtt kilenc­venezer — hold, hatalmas te­rület, mélyen teljes sikerrel küzdhetünk az időjárás sze­szélyei ellen. Mégis lemara­dásról vagyunk kénytelenek beszámolni. Hol a hiba, mi akadályozza az öntözési ter­vek végrehajtását? Főleg a közömbösség és a nemtörő­dömség; bár nem találko­zunk sehol sem az öntözés szükségességének tagadásá­val. Sajnos, jónéhány tanácsve- zetőnk nem ismeri a közsé­gére bontott tervet. Mintha szakadás lenne a járások, a községek, illetve a szövetke­zetek tervei között. Jellemzó példa erre a jászladányi eset. A község jó öntözési adott­ságokkal rendelkezik. A járás szerint 1200 hol­don fognak itt öntözni. A tsz-ek azonban csak 511 holdra szerződtek a vízügyi igazgatósággal. Kisebb területen öntöznek, mint tavaly. Major Miklós, a tanács vb. elnöke nem ismeri a község öntözési adatait. Az appará­tus — érdeklődésünkre — a tervszámokért tűvé tette a tanácsházát — de nem sike­rült megtalálnia. Az elnök szerint a jászladányi határ nem alkalmas az öntözésre, mert hullámos a talaj és a barázdákban megáll a víz. Permetezőberendezésük pedig nincs. Nem ismerik a ter­veket a tiszaszentimrei és még jónéhány község tanács­vezetői sem. Nyilvánvaló, hogy nem is harcolhatnak megfelelően végrehajtásukért. A vízügyi igazgatóság ap­parátusa készen áll az öntö­zésre. Bőven van víz, s meg­felelő gépi erővel, szivaty- tyúkkal tés esőztetőkkel ren­delkezünk. Az üzemeltetés­nél nem árt, ha felfigyelünk a tavalyi tapasztalatokra. A szórófejes gépekkel a vízügyi igazgatóság embe­rei 150, az állami gazda­ságok 120. a szövetkezetek csak 47 holdat öntöztek. Ha a berendezések 620 órás kapacitását kihasználnánk — a vízügyi szakemberek véle­ménye szerint — 10 000 hold­dal nagyobb területet öntöz­hetnénk. Az öntözés ideje sem egy­két hónap, mint azt több helyen elképzelik. A növé­nyek fejlődése, a megkívánt termésátlagok emelése szinte kötelezően írja elő a 150 napos öntözést. Az idő azon­ban nem várat magára és a késlekedés károkat okoz. A kapások különösen meg­hálálják a vizet. A kultivá- torozás, illetve kapálás után nem szabad várni a csator­nák és a barázdák kihúzá­sával. Később, amikor a nö­vények már kifejlődtek, a barázdanyitással kárt okoz­hatunk fejlődésükben: Épp ezért a közeli napok a legalkalmasabbak e mun­kák elvégzésére. Ezzel egyidejűleg megkez­dődhet a víz csörgedeztetése is. Helyenként — pl. a török­szentmiklósi, kunszentmárto­ni, jászberényi járásban — szivattyúhiányra panaszkod­tak. S amikor a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya felkínált nekik 28 MIA szi­vattyút — melyek a Mező­túri Gépállomáson kihaszná­latlanul hevernek — alább­hagyott az érdeklődésük. Pe­dig ezek a szivattyúk meg­vásárolhatók, vagy könyvjó­váírással más gépállomásnak is átadhatók. A vízügyi igazgatóság a tervek szerint ez év első felére 2000 kát. hold új te­lep beépítését vállalta. Ezek helykijelölésének tavaly áp­rilis 30-ig kellett volna be­fejeződniük. A huzavona azonban még a legutóbbi napokban is 1 tartott. nin Tsz 306 holdas beépített területéből 100 holdba szin­tén búza került. Ugyanezt lehet elmondani a mezőtúri Sallai Tsz-ről is. A szövetkezeti vezetők kapkodása — a korai ön­tözés kiesésével — jövede­lemtöbblettől fosztotta meg a tagságot. Nyilvánvaló, hogy a kalá­szosok helyébe csak másod­növényt tudnak már vetni. Néhány szóval az öntöző­brigádokról, munkacsapatok­ról is érdemes megemlékez­ni. Ezek a legtöbb helyen megalakultak és kiképzésük­kel is törődtek. Ahol még hiányoznak, a legsürgősebb lépések közé tartozik létre­hozásuk. A korábbi évek ta­pasztalatai alapján nem árt megszívlelni, hogy a csapa­tok állandóan készenlétben legyenek, és ne vegyék igény­be őket más munkára. A vízhasználati szerződé­seket — ha nem-is a megyei terv arányában — minden termelőszövetkezet megkötöt­te. A szerződés azonban nem azonos az öntözéssel, tehát óva int bennünket a meg­nyugvástól. Az időjárás miatt már je­lentős károk és terméskiesé­sek keletkeztek. Az aszály is megteszi a maga hatását, ám sikerrel küzdhetünk ellene, ha késedelem nélkül öntöz­zük növényeinket. Megyénk lakossága és a szövetkezeti gazdák azt várják a tanácsi, szövetkezeti, állami gazdasá­gi vezetőktől, s a vízügyi dolgozóktól, hogy lelkiisme­retűk szerint, felelősségük tudatában sikerrel küzdjenek az öntözési tervek végrehaj­tásáért. Máthé László Hitelesítetlen jegyzőkönyv egy KISZ taggyűlésről Lehet, hogy nem lesz teljes a kép, hisz először ülök itt az É. M. Szolnok megyei Epítővállalat I. sz. főépítésveze­tősége KISZ szervezetének taggyűlésén; Egyetlen esetből pedig nem lehet általá­nosítani. No, de egyetlen, taggyűlésről is lehet véleménye az embernek. Göblyös István, a vállalat KISZ-tit- kára tartja a beszámolót A külpolitikai helyzetről és a szocialista brigádok mun­kájáról beszél. De mintha egyszer már elmondta volna ezeket.;. Igen, az egyik pártálapszervezet taggyűlésén is ő tar­totta a beszámolót. Jól sejtem, ott mond­ta el. ' ... Pedig mennyivel masabb lenne, ha egy kicsit a fiatalok nyelvén beszélne. Ügy, hogy éreznénk: jókedvű, . bohókás fiúk, lányok közt vagyunk. Nem lehet elkomolytalankodni egy KISZ taggyű­lést? Persze, hogy nem, de így talán jobb. hogy komor, érdektelen arccal ül­nek itt? Jobb, hogy a beszámolónak az ifjúsági brigádok munkaversenyéről szóló részéhez egyetlen hozzászólás sincs? Dehogy jobb. * A szocialista címért küzdő brigádok munkája van napirenden. Hívtak-e meg vajon KISZ-an kívülieket? Egyetlen egy brigádvezető ül ott az asztalfőn. A töb­biek csak a társalgó üvegajtajának füg­gönyét félrehúzva leselkednek. Talán ne­kik lett volna mondanivalójuk. A KISZ- tagok ugyanis némán ülnek itt. Úgy lát­szik azonban, hogy ez a némaság a tag­gyűlés elnökét, Búzás Karcsit nem nyug­talanítja. Nem, mert három-négy perces várakozás után fel is kéri a titkárt a kö­vetkező napirend beterjesztésére. Igen, talán fez most izgalmasabb. Az alapszervezet eddigi titkárát, Kovács Mi­hályt, új, az eddiginél fontosabb beosz­tásba helyezték. Más munkaterületre ke­rült. Vajon ki lesz az utóda? De ez mégse lehet! Göblyös elvtárs így terjeszti be: A pártvezetőség nagy huza-vona' után Balogh Károly vasbeton- szerelőt fogadta el az alapszervezet KISZ titkárának. Már azt if hozzáteszi: ne hagyják majd őt magára a munkában. Bővebb ajánlás: alkalmas munkahelyen dolgozik, s megbízható, rendes ember. i. A KISZ-ben eddig mit végzett? Azt egye­lőre nem tudjuk. Majd elmondja ő. A szomszédos asztalnál négy lány suttogja: nem is ismerjük. Legalább áll­jon feL Feláll. Szimpatikus fiú. Hall- .juk: _ . — :.. ha ezt a feladatot bízza rám a párt, megpróbálok megbirkózni vele. Bár nős vagyok, építeni akarok, tanulok 1 is. De csinálom, míg össze nem esek. Elgondolkoztató! Lehet így titkárt vá­lasztani egy építőipari alapszervezetnél?! Csak legalább szólna már valaki, hogy a pártvezetőségek nem szokták határo­zatba foglalni ki legyen a KISZ-titkár. Javasolnak, tanácsolnak, de a döntést a fiatalokra bízzák... Azt rámerjük bízni az építő kiszesekre, hogy második ötéves tervünk egyik legnagyobb beruházása, a Tiszamenti Vegyiművek építkezése fe­lett védnökséget vállaljanak,' azt meg nem, hogy .-egy titkárt válasszanak,? Jó, jó, rendes, biztos rátermett is Balogh Karcsi, de már most tudják, hogy túlságosan elfoglalt. Talán a vezetőség tagjai közül is volna valaki, aki számí­tásba jöhetne. Akkor aztán tényleg dönt­hetnének. No, ugye, hogy volna is. Most érettségizik?!..'. De legalább jót vagy rosszat szólna már valaki. Végre. Elek eivtárs, a pártvezetőség • tagja kér szót. Ö talán majd helyesbít: ez csak javaslat, vitassák meg a fiatalok,, ki legyen a tttkáf... De nem, másról beszél: Miért nem ülnek szép sorban a fiatalok?! Jó nagy ez a munkásszállodai társalgó. Ülni már csak úgy ülnek, ahogy akarnak! Elvégre csendben varinak, fegyelmezettek, még túlontúl is. Mást miért nem mond? És miért megy el, mikor a maga mondóká- ját befejezte?! Nem és nem szól senki. Se most, se az előbb. Megszavazzák Balogh Károlyt. Miért ne szavaznák. Rendes ember le­het. Biztosan odaadással dolgozik majd. De, hogy lehet így taggyűlésről nyugodt szívvel elmenni, hogy két nagyon fontos dologról a harmincnégy fiatal közül egy­nek se volt mondanivalója. Miért hall­gattak? Nem helyettük szólunk. „Átdolgozat- lan” jegyzőkönyv ez. Ott a helyszínen írta, s a hitelesített mellé a vállalat ve­zetőinek, pártszervezetének is elküldi: Borsi Eszter c Tiszaigartól Zuglóig a liszaigari Petőfi Terme­lőszövetkezeinek tavaly ön­tözőszivattyúra volt szüksé­ge. Meg tudták volna venni, pénzük is volt rá, csak ép­pen szivattyút nem kaptak. Sokáig főtt emiatt a veze­tőség feje, de végülis talál­tak megoldást. — Zuglói barátaink — csaptak homlokukra — biz­tosan segítenek rajtunk.' Nem csalódtak, mert azok az emberek, akik a szövet­kezeti gazdálkodás megszer­vezésének nehéz napjaiban a nagyüzemi * mezőgazdasági termelésre agitáltak, egy szó­ra • segédkezet nyújtottak a termelés nehézségeinek le­küzdésére is. Elvállalták, és társadalmi munkában elké­szítették a szivattyút. Ez történt tavaly és egy évvel később, május 11-én Devecseri József párttitkár, a hétszeres élüzem Fűtőbe­rendezések Gyára zuglói te­leperyj kö\ — tiszaigariak szivaty- tyúja jól bevált. Kétszáz holdat öntöztek vele. A KISZ-brigád kukoricaföldjét is ez látta el vízzel, már­pedig úgy hallottuk, hogy ők nagyon eredményes mun­kát .végeztek. — Mint ismeretes — foly­tatta — a budapesti XIV. kerületi pártbizottság Tisza­füred járás tsz-eit patronál­ja. így kerültünk annak ide­jén szorosabb kapcsolatba az igari Petőfivel is. Az idén már a járás kérte kerüle­tünket, hogy az üzemek vál­lalják el tizennégy hasonló szivattyú elkészítését az ön­tözési szezon kezdetére. Mi­vel mi már csináltunk egyet, és más üzem nem vállalta, így a választás ránk esett. — Elkészülnek a munkák­kal határidőre? — érdeklőd­tünk. — Már el is felejtettük volna, ha a legfontosabb al­katrész, az SKF 52 312 két­felé ható tárcsás csapágy hiánya nem hátráltatná az összeszerelést. — Ügy tudjuk, társadalmi munkában, munkaidő után dolgoznak csak a szivattyú­kon. Az üzem nagy szerelőcsar­nokát most építik. A hegesz­tők az udvaron dolgoznak. Először a forgácsoló műhely­be mentünk. A párttitkár elmondotta, hogy az eszter­gályosok végezték a munka oroszlánrészét. Azok közül is Bodor Fülöp, Fisi József és Frigyesi János. Bodor Fülöp mesélte, hogy a tiszaigari tsz-ből húszán tavaly két napig az üzem vendégei voltak. Csöngei Pál lakatos brigádvezető, mikor megtud­ta, hogy Szolnok megyéből jöttünk, arra kért, tolmácsol­juk kérésüket, miszerint a nyáron, mikor a tiszaigariak látogatását viszonozzák, az üzem labdarúgó-csapata ba­Egyes tsz-ek megváltoztatták í a korábban kijelölt telep­helyeket, vagy kalászost ve­tettek az öntözhető földekbe. A jászladányi Szabadság Tsz 100 holdas telepbeépítési munkálatait az őszi árpa ve­tése miatt kellett félbesza­kítani a VIZIG-neL. A tervszerűtlenség gátakat emel az öntözés elé. A kar­cagi Dimitrov Tsz nagy költséggel rendeztette tere- j pét és beépített területén | kapások helyett 170 holdon búzát vetett. A szolnoki Le­Ejjvmillió for in Hal csökkent u tavaszi erdőtüzek okozta kár Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság tájékoztatása sze­rint annak ellenére, hogy száraz és szeles volt az idei tavaszi időjárás, az erdőtü­zek száma jelentősen csök­kent. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva egymil­lió forinttal kisebb volt az erdőtüzek okozta kár. Az erdők védelme egyre inkább társadalmi üggyé vá­lik, s mind több önkéntes seeítő könnyíti meg az erdé­szek munkáját. A budapesti és a gyöngyösi úttörővasút- nál a gyermekek például rendszeresen figyelmeztetik a kirándulókat a tűzveszélyre. Miskolcon két gimnázium diákjai vasárnapoként a leg­látogatottabb kirándulóhelye­ken önkéntes erdei őrséget szerveztek. Az erdőtüzek megakadályozásában résztve- két „Az erdők védelmezője”! jelvénnyel kívánják jutái-' mazni. (MTI) Egy csoport a zuglói Fűtőberendezések Gyárának dolgozói közül, akik a tiszafüredi járás részére 14 öntözőszivattyút társadalmi munkában készítenek rátságos mérkőzést szeretne játszani Tiszafüred csapatá­val. Kiderült, hogy Pali bá­csi az üzemi labdarúgó-csa­pat edzője. A ikörülállók helyeslő meg­jegyzésedtől 'kísérve a társa­dalmi munkáról mesélt Mint mondotta: egy időben a Róna utcába jártak járda- szegélyt rendbehozni. Míg dolgoztak, az utca lakói az ablakokból figyelték őket és tréfás megjegyzéseket tettek; — Otthagytam az egészet, annyira dühbe gurultam. Ilyen munkát bízzanak ránk — mutat a félig kész szi­vattyúkra, — ez igen! Elismerően nyilatkozik a csoportjában levő Jámvárl István, Deák Sándor és Má- thé Gergely lakatosról. Kü­lön is dicséri László Árpád leszabó technikust, aki mun­kaidő után lejárt a műhely­be hegeszteni. Hőbör Vilmos művezető műhelyében ért az első meg­lepetés. Devecseri elvtárs azt kérte tőle, hogy szombaton is dolgozzanak az összeszere­lésen, mert másképpen nem tudják határidőre leszállíta­ni az első nyolc szivattyút. Az idős művezető szemüve­gét orrahegyére tolva kije­lentette, hogy márpedig eb­ből semmi sem lesz, mert először is szombat van, má­sodszor fizetés, harmadszor pedig az emberek egész hé­ten rengeteget .túlóráztak. — Csak négyet csináljanak meg — kérte a párttitkár. • — Nem, erről szó sem le­het — jelentette ki. Ezzel abba is maradt a beszélgetés, mert az öreget . elhívták. ! A párttitkár mosolyogva ! mondja, hogy mérget lehet [venni rá, a négy szivattyút ] megcsinálják. Ilyen a termé- I szete. Ez a csoport is nagyon j sokat dolgozott, hogy a fü­redi járásnak adott szó ne csak ígéret maradjon. Pin­tér István, Tamás Ferenc, Szalai Imre, Czimre József és Abramecz István szívesen adták délutánjaikat, mert^ tudják, hogy ezzel a terme-' lőszövetkezetekben dolgozók munkáját könnyítik. r— bognár —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents