Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

GbI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK A / * 0 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIIL évfolyam, 90. szám. Ara 50 fillér 1962. április 18.* szerda. Univerzális alftalajiazitó mintadarabba készült el Sípos Sándor,- a mezőgaz­dasági tudományok kandidá­tusa, a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatója és Nánási Gyula gépészmérnök a szikes és ré­ti agyagtalajok műveléséhez univerzális altalaj lázi tót szer­kesztettek. Az új altalaj lazí­tó abban tér el az eddig is­mertektől, hogy négy kés sze­relhető rá* A kések számát és egymáshoz való távolsá­gát, valamint művelési mély ségét szabályozhatják. A ta lajforgatás nélkül lazító gér kifejezetten lánctalpas trak torokkal vontatható. Az uni­verzális altalajlazító else mintadarabja már elkészült és a közeljövőben kellő fel- szikkadás után a szikes és réti agyagtalajokon ki is pró­bálják. Amennyiben a gya­korlat igazolja, a szerkesztők elképzeléseit, még ebben az évben megkezdik a sorozat- gyártását. Megfizettük a tandíjat E ELJEGYEZTEM két )e- t ■ lentéktelennek tűnő keményt. Az egyik inkább beszélge­tés, amit a Jászberényi Gép­állomáson hallottam. A gaz- dászés az igazgató abban ál­lapodtak meg, hogy a nyáron minden kombájnhoz beállíta­nak vakációzó diáklányokból egy ellenőrt. S ezzel hossza­dalmas vitákat előznek meg. Eddig minden évben az tör­tént, hogy az új gabona meg­jelenésétől szinte a követke­ző aratásig azt kellett egyez­tetni: mennyi is a termés a termelőszövetkezetben. Más cséplési eredményt jelentett a kombájnos, mást a terme­lőszövetkezet, s a harmadik változatot a terményforgalmi vállalat jelentette; Évek‘ óta nem tudtak ezen megegyezni: így most ezzel az "tlettel, ez­zel az intézkedéssel egycsa- pásra megszüntetik a vitá­kat. A másik. Szolnok főterén épül egy 77 lakásos lakóhíjz. Az építkezésen óriásdaru dol­gozik, s ezt sokan megcso­dálják. Jómagam úgyszintén^ ám mégsem ezt jegyeztem fel az építkezésről. Jegyze­temben ez szerepelt: beter­vezték a gázt. A tér másik részén ugyan­is most adják át az új lakás­tulajdonosoknak a iólyom utcai bérházat. A Sólyom ut­cai modem bérházban ugyan­csak bent van a gázvezeték; De, amikor körülbelül más­fél évvel ezelőtt megtervez­ték az épületet, a gázvezeték nem szerepelt a tervdoku­mentációban; S a gázvezeté­ket azután szerelték be, mi­után a házat már felhúzták. Jelentős plusz-kiadás. merült fel csak azért, mert az épü­let tervezése idején k’maradt a gáz. Talán nem a legszerencsé­sebb két példát választottam ki; de aláhúztam a feljegy­zést. Mert mint minden je­lenség, ez is mutat valamit. Mégpedig... Tudnék erre egy mondat­tal is válaszolni, de egy ki­csit körülírom. Nem a teker­vényesség, inkább a közért­hetőség kedvéért teszem. Eszembe jut eg; emlék 1948- ból. A földművesszövetkezet élére új ügyvezető került a falumban. Magunk közül va­ló fiatalember. Ü^-es. ráter­mett parasztfiú, aki előtte való napon még kinn dol­gozott a kukoricalöld"n. Este lehívták a pártbizottságra, s azt mondták: holnaptól te ieszel a földművesszövetke­zeti ügyvezető. Elmagyaráz­ták mi a teendője és másnap reggel munkába állt. Aztán hónapokig keringett a falu nyelvén, hogy amikor először telefonált, a hallgatót tette a szájához, s a beszé­lőt a füléhez. S még igen sok történetet tudnék és tu­dunk mi mindannyian azok­ból az Időkből, Akkoriban igen sokan — főleg értelmiségiek — azt mondogatták nekünk: egyetértünk mi a szocializ­mussal, egyetértünk a mun- káshatalommali De más az, amit olvasunk: s znáa a% amit magunk körül látunk. Magunk körül azt látjuk, hogy a hozzá nem értő em­berek lépten-nyomon elrom- tanak valamit; lépten-nyo­mon elhibáznak nem is kis dolgokat. Az idők múltával elismer­hetjük, hogy volt ebben va­lami igazság. A munkásosz­tály a hatalom átvételének éveiben kezdte csak tanulni az országvezetést, leegyszerű­sítve: a munkásból lett igaz­gató nagyon keményen meg­küzdőit azért, hogy megta­nuljon gyárat, üzemet vezet­ni: És azt sem tagadjuk, hogy közben el is vétettünk dolgo­kat, amelyek csak azért tör­ténték, mert nem értettünk hozzá. De megtanultuk. És ebben a tanulási küzdelemben akadtak, akik nem birták az iramot, nem győzték befo­gadni azt a sok-sok újat, amit egy munkásvezetőnek el kellett sajátítani: A több­ség azonban keményen helyt­állt. Esténként tankönyve­ket szedtek elő, pótolták a mulasztottakat: Nem egy ta­nácselnököt ismerek, aki öt­hat elemivel került a falu élére, s most már a közép­iskolán átküzdve magát; áz egyetem jogi fakultásának utolsó évfolyamát járja: Sőt. Jónéhánynak már a diploma is a kezében van. És állíthatja e valaki, hogy ma is épp úgy, éppen annyit hibázunk, »mint azokban az években? Nem. A tandíjat megfizettük. A tananyag jó- része a birtokunkban van; És most már — ha új házat tervezünk, mert már ebben is megvan a gyakorlatunk, hát mindjárt a gázvezetéket is beiktatjuk. így egyszerűbb, így olcsóbb; ILYEN példa rengeteg ■ van; Csak körül kell nézni; Nem csinálunk belőle szenzációt, mert nem is az. De a mindennapok szolgál­tatják az ilyen egyszerű — szinte jelentéktelennek tűnő példákat. Minden nap sajátí­tunk el új tapasztalatokat, minden nap tökéletesedik társadalmunk szervezettsége, a vezetés, a tervezés, a gaz­dálkodás. Ezek azt mutatják, rátértünk a jő vágányra. Ke­restük ezt a vágányt, kínlód­va kerestük, csak az irányt tudtuk, így érkeztünk ide. S azt se mondanám: most már akadálymentesen, zök­kenők nélkül folytatjuk utunkat. Mert hiszen a jász­berényi Gépállomás felesz- mélése — ha kicsiben is, egy akadály elhárítás; De még nem tökéletes. Tökéletes ak­kor lesz, ha ellenőr nélkül is ugyanazokat a cséplési adatokat szolgáltatja majd a terményforgalmi is. a gépállomás Is, a termelőszö­vetkezet is. Nagyobb nyesegetni va­lóink is vannak még, De már nyesegetjük őket. S már azt is tudjuk: hogyan nyessük. Erre mutat A két jelen­téktelennek tűnő epizód, amit feljegyeztem» Boriák Lajos Ötlet-igényes, hasznos tervek c/városaink fejlesztésére Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap tartotta szokásos ülését a Szolnok Mep-ei Ta­nács Végre'ajtó Bizottsága, melyen a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya meg­bízottjaként dr. Kiss Pál je­lent meg. A lejárt határidejű hatá­rozatok ismertetése után a vb. megvitatta a községfej­lesztési szakbizottság írásbeli jelentését városaink ötéves községfejlesztési terveiről. A városi tanács vb.-ék — a felsőbb szervek nyújtotta tanácsok megfogadásával — a községfejlesztési alapot a második ötéves tervben első­sorban a kommunális ellátás javítására irányozták elő; ezen belül iskolák, művelő­dési otthonok, könyvtárak, tisztasági fürdők, pedagógus- és orvoslakások építését, bő­vítését tűzték ki célul. A tervezésnél jórészt he­lyesen érvényesült az az élv, hogy „ , , inkább egy nagyot, mint sok kicsit létesítsenek. Régebben Túr- kevén követték el azt a hi­bát, hogy elaprózták a köz­ségfejlesztési alapot. Jászbe­rényben túlságosan egysí- kúan terveztek; erőik döntő hányadát a fürdő fejlesztésé­re szánták. így kulturális cél­ra — például könyvvásárlás­ra — csak nagyon keveset irányozhattak elő. Ebből a tényből azonban helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy a herényiek hagy­janak fel a fürdő fejleszté­sével* Nem. Kívánatos befe­jezni ök azt, amit elkezdtek — és az említett tévedés ta­pasztalatát hasznosítaniok a későbbi évék tervezésekor. Dicséretes a túrkevei ta­nács vb-nek az az elhatá­rozása, hogy alapvető fel­adatnak tekinti a város víz­ellátási gondjainak megoldá­sát. Hasonló törekvés tapasz­talható Kisújszálláson ■ is. A hasznos vízvezetéképítés mel­lett azonban jó lett volna — különösen Törökszentmikló- son — a vízvezetékek felújí­tásának szükségességére is gondolni. Sok a javítanivaló a túrkevei vízvezeték-rend­szeren is, melyben immár 30 százalékra nőtt a hálózati veszteség. 10 000 000 forintért több fény Városaink az ötéves terv idején kereken tízmillió fo­rintot szánnak a villanyháló­zat bővítésére. Az ezzel kap­csolatos tervek felülvizsgála­tot kívánnak; ugyanis nem egy város teljesen indokolat­lanul vállalta magára a ke­resztmetszet-bővítéssel járó anyagi terheket. Ezeket a kiadásokat az áramszolgálta­tó vállalatoknak kell fedez­niük* Szolnok, Karcag és Török- szentmiklós tervei tükrözik leginkább, hogy bölcs beosz­tással sok juthat a község­fejlesztési alapból a műve­lődésügy céljaira. A megye- székhelyen például csupán a könyvtárak fejlesztésére ne­gyedmillió forintnál többet irányoztak elő. Karcag okta­tási és népművelési feladatok megvalósítására egy és há­romnegyedmillió forintot ál­doz. A sportfejlesztés szüksé­gességét súlyának megfelelő mértékben csak Karcagon, Mezőtúron és Törökszentmik- lóson vették figyelembe. Túr- keve és Jászberény azonban — a hátralévő tervidőszak­ban — semennyit sem kíván sportcélokra fordítani. A megyei tanács vb. ­csekély változtatás­sal elfogadta a községfejlesztési szakbizott­ság határozati javaslatát. En­nek megfelelően szükséges, hogy Szolnokon évente leg­alább 25 ezer fát ültessenek; tervezzenek a vízisport fej­lesztésére a tervidőszak hát­ralévő részében évente 100 ezer forintot; biztosítsanak anyagi fedezetet, hogy a fiú­gimnázium korszerű politech­nikai műhelyhez juthasson. Határozat született arról is. hogy Jászberény városa úgy növelje bevételeit, hogy éven­ként 50 000 forintot fordít­hasson könyvtárfejlesztésre. Valamint arra is, hogy la­kosonként és évenként leg­alább 20 forintos társadalmi munkát szervezzenek a für­dő befejezéséhez, földutak javításához, vízlevezető ár­kok tisztításához* Karcag három űj orvosi státuszt kap; a város felada­ta, hogy a várt orvosok szá­mára lakást biztosítson. Kisújszálláson csak abban az esetben tervezzenek für­dőépítést 1964—65-re, ha ad; dig mind az ivóvíz, mind » fürdővíz ellátást meg tudják oldani. Mezőtúr tervezzen 1964-re is parkosítást. Török- szentmiklós ne épületvásár­lással, hanem építkezéssel legyen úrrá könyvtár-problé­máján. Megyénk városi tanácsai­nak végrehajtó bizottságai — amint azt a vb. is, több fel­szólaló is elismerte — az állami beruházásokkal összhangban tervezték a községfejlesztési alap felhasználását. A két anyagi forrásból fakadó le­hetőségek, a tanácsok s a la­kosság újabb ötletei — s nem kevésbé hazánk növek­vő gazdasági erői — garan­tálják, hogy1 megyénk váro­sai sikerrel teljesíthessék százmillió forintot meghala­dó községfejlesztési tervüket. A tegnapi ülés során a Megyei Téglagyári Vállalat téli nagyjavítási munkáiról, a személyzeti munkára vo­natkozó párt- és állami ha­tározatok végrehajtásáról; a tisztasági mozgalom ez évi programjáról; a Kisújszállá­son létesítendő gépjavító ál­lomás tervéről értekezett még a megyei tanács végre­hajtó. bizottsága. .Végezetül a vb-tagok meghallgatták a mezőgazdasági osztály veze­Helyére került az első fő­tartó a szolnoki ártéri híd­nál. A harmadik kísérlet eredménye ez. Az előző két kísérletnél a betolópad nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket, nem bírta helyé­re vinni a 25 tonnás főtartót. Emiatt több heti lemaradás keletkezett, — de a hídépí­tők vállalták: azon lesznek, hogy év végére átadhassák a hidat. • A szolnoki Épületszerelő Vállalatnak van egy korsze­rűen felszerelt asztalos üze­me. Munkaellátottsága ko­rántsem nevezhető kielégítő­nek. Néhány hónappal ez­előtt szó volt arról, hogy a TÜZÉP egy bizonyos méretű — főleg csak megyénkben használatos — ablakok gyár­tásával bízza meg az üzemet, s redőnyöket is rendel tőle. Érthetetlen, hogy a TÜZÉP L íi oldal Erőt adó visszaemlékezés * EGY LÉPÉS L*J oldal Egy járás jövője * Szubjektív széljegyzet Magika ügyben 0 oldal Szolnoki vízállás 835 centiméter * VENDÉGLÁTÁS KÖSZÖNET NÉLKÜL [felsőbb szerve miért vétózza meg ezt a helyes elgondo­lást, s miért gyártatja to­vábbra is a megyénkben be­építésre kerülő ablakokat Baján? Tetemes és felesle­ges szállítási költséget jelent ez. A másik feladat; a re­dőnygyártás szorgalmazása is szükséges lenne. Az ÉP- SZER örömmel vállalkozna redőnygyártásra és szükség is volna erre, nagy a keres­let. Ezért volna jó, ha a TÜZÉP változtatna állás­pontján, s munkához juttat­va az ÉPSZER-t, nagyobb hasznára válna a lakosság­nak. • Szolnokon egyre több ut­cában fektetik le a gázveze­téket. A Ságvári körút ed­dig — ahogy mondani szo­kás — kimaradt a szórásból. Márpedig úgy kellene a gáz­vezeték útját megszabni, hogy minél előbb, minél több lakást be tudjanak kapcsolni a hálózatba. Erre a Ságvári körút többemeletes házainál van leginkább mód. Ezért kellene úgy intézni, hogy mielőbb oda is kerül­jön gázvezeték, minél hama­rabb megtérüljön legalább a beruházási költség egy ré­sze. Eger, Orosháza és más vá­rosok példája nyomán meg kellene szervezni Szolnokon is a társadalmi munkát. A lakosság közreműködésével gyorsítani lehetne a tempót, s a tervezettnél több ház­tartásba eljuttatni a gázt. *■ A Szolnok megyei Tégla­gyári Vállalatnál a múlt hét közepén megkezdődött a nyersgyártási idény. A kis­méretű tégla iránti kereslet csökkenése miatt a jászbe­rényi és s kunmadaras! te­lepet leállították, Jászkisé- ren pedig csak az égetést kezdték meg április első fe­lében. MUNKA UTÁN Kora reggeltől ké­ső estig a határban lehet találni a kenderes] Vörös Csepel Tsz tagjait. A napokban a húsz hold szerződött hagymát duggatták el. Képünkön a na­pi munka után ke­rékpárral hazain­dulnak a szövetke­zeti gazdák. tőjének jelentését . _____ -T-—m=c==s 0 ü zemeinkből jelentik Helyére került az első főtartó *— Miért nem gyártanak redőnyt? —- A Ságvári út várja a gázt — Megkezdődött a téglagyártási idény *

Next

/
Thumbnails
Contents