Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

oldal SZAKTANÁCSOK * ÉLŐK ES HOLTAK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' SZOLNOK ják i * m ^/véftUm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 87. szám. Ara: 50 fillér 1963. április 14., szombat. iiabidságot a hős spanyol népnek! Rómában pénteken kezdő­dött meg „a spanyol nép sza­badságáért” összehívott nem­zetközi találkozó. A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége az alábbi táviratot intézte a találkozó elnökségéhez: „Két és félmillió magyar szervezett dolgozó nevében őszinte üdvözletünket küld­jük nagy jelentőségű talál­kozójuk részvevőinek és sok sikert kívánunk munkájuk­hoz. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége" míg a vonat all... Érdemes sietni a vetéssel! L*1 oldal CSALÁDI KÖRBEN 6 oldal APRÓ JELEK * A szolnoki járásban szer­dáig több mint 11 ezer hol­dat vetettek. Ebből 2515 hold árpa, 2540 hold lucerna, mely­ből hamarosan teljesítik a tervüket. Mák- és borsóvetés­sel már 100 százalékos ered­ményt értek eh Nem tétlenkednek a túrke- vei Vörös Csillag Tsz-ben sem. Mint Somosi Árpád fő- agronómus jelenti, eddig több mint 1000 holdon került föld­be a tavaszi. Most kezdik a cukorrépa és kukorica veté­sét. A Vörös Október Tsz-ben EGY MILLIOMOS JÁRÁS * RÁDIÓMŰSOR Kuncsorbán 22 erőgép dolgo­zik kettős műszakban, hogy minél gyorsabban menjen a vetés. Hátra van még 200 hold kender, 150 hold napra­forgó és 60 hold cukorrépa. Simon István jelenti a me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz-ből, hogy náluk körülbelül 230 ember, 40 pár lófogat és 15 erőgép dolgozik a tavaszi munkákban.­Kezdik a lucerna, cukorré­pa, kukorica, vöröshere ve­tését. Jól dolgoznak a jászságiak is. 3739 hold árpát, 1788 hold borsót. 1219 hold vörösherét vetettek. S még sok cukorré­pát, lucernát, napraforgót is, — nehéz volna az egészet felsorolni, A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben kezdik a kukorica vetését. A szövet­kezet 70 tagja pedig kedd óta burgonyát ültet. A vetés meggyorsítása érdekében be­vezették a premizálást. A fo- gatos 5, a gépkezelő 4 és a lóvezető 3 forint prémiumot kap munkaegységenként, ha gyors és jó minőségű munkát végeznek. Ezt a jó kezdeményezést nem ártana ha más termelő- szövetkezetben is bevezetnék, hogy minél gyorsabban föld­be kerüljön minden tavaszi. Tovább emelkedik C . a vízállás Az ötven nyár.gát közül már csak egy áll — A fővédvonalakat ostromolja a Tisza —- Tíz kilométer széles a víztükör Ezer szocialista brigádvezető országos tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának rende­zésében az ország hétezer szocialista brigádjának képvi­seletében pénteken körülbelül ezer szocialista brigádve­zető gyűlt össze tanácskozásra az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az értekezleten megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság első titkára, Vaswitteg Miklós, a SZOT alelnöke és a kormány több tagja. Az elnökség­ben szocialista brigádvezetők is helyet foglaltak. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT el­nöke mondotta, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. A beszámoló bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy bár az immár másfél évtizedes szocialista munkaverseny egyik legkorszerűbb formájá­ban a szocialista brigádmoz- galcxm alig hároméves múltra tekinthet vissza, máris jelen, tős tényező lett a munkás- hatalom politikai és gazda­sági erősítéséért, az életszín­vonal emeléséért és az álta­lános műveltség növeléséért vívott küzdelemben. Azok a nagy eredmények ugyanis, amelyeket az elmúlt eszten­dőkben a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, az ipar fejlesztése terén elértünk, csak a tömegek egyre haté­konyabb támogatásával szü­lethettek meg. Ennek alapja pedig elsősorban a pártnak a dolgozók érdekeit kifejező politikája, a helyes alapokon nyugvó gazdaságpolitika, va­lamint egyebeken kívül bér­es prémiumrendszerünk is, amelyben mindinkább kifeje­zésre jutnak a szocialista el­osztás helyes és igazságos alapelvei. — A mi társadalmi rend­szerünk lényegéből fakad — folytatta —, hogy a legmesz- szebbmenő támogatásban ré­szesül mindaz, ami új. ami előre visz. A szocialista bri­gádmozgalom életünk ilyen új előrevivő tényezője. — Miben különbözik ez a mozgalom a szocialista munkaverseny eddig ismert egyéb formáitól? Míg a szo­cialista munkaverseny többi formáinál a dolgozók kizáró­lag gazdasági célok megvaló­sításáért versenyeznek, a szo­cialista brigádok tagjainál magasabb szocialista öntu­datból fakadó, sokoldalú cselekvésről van szó. Itt szo­rosan összefonódik a terme­lés emeléséért a korszerű tu­domány, technika és terme­lékenység alapján folyó harc az újtipusu, öntudatos szo­cialista ember kialakításával, aki állandóan előre tekint, alkot, aki országának igazi gazdája A mozgalom — folytatta Brutyó János — rendkívül gyorsan, egészségesen fejlő­dik. Ezzel függ össze az az igény, hogy mondjunk véle­ményt a szocialista brigád­mozgalmon alapoló „szocia­lista munka műhelye, üze­me, vállalata, gazdasága” címért folyó versenyről is. Véleményünk szerint azon­ban megfosztanánk ezt a mozgalmat az erejétől, ha már most, fejlődése kezdetén, kellő tapasztalat hiányában keretek közé szorítanánk. — Megítélésünk szerint e moz­galomnak ott van létjogo­sultsága, ahol a szocialista munkaverseny a vállalaton belül helyesen bontakozott ki, s a munkabrigádok több­sége a szocialista brigád címért versenyez. A „szocia­lista munka műhelye” cím­ért folyó versenynek a szo­cialista brigádmozgalomra kell épülnie. — Az országos értekezlet­ről is üdvözöljük tehát e ne­mes kezdeményezést — mon­dotta Brutyó János — és fel­hívjuk a párt, szakszerveze­ti és KISZ-szervezeteket, va­lamint az állami és gazdasá­gi vezetőket, hogy mind szé­lesebb körben teremtsék meg a „szocialista munka műhe­lye, üzeme, gyára, vállálata, gazdasága” címért kibonta­kozó versenympzgalom fel­tételeit. A SZOT elnöksége kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő tapasztala­tok birtokában késedelem nélkül kidolgozza és közzé­teszi a mozgalom további fejlődését elősegítő irányel­veket. Ügy gondoljuk, erre 1963 első negyedében, kongresszusi munkaverseny eredményeinek számbavéte­lekor kerülhet sor. Brutyó János ezután a szo­cialista brigádmozgalom ala­kulásának számszerű adatait ismertette. Eszerint a moz­galomban az év elején több mint 280 000 dolgozó vett részt. Eddig 7000 brigád csak­nem 67 0Q9 taggal nyerte el a megtisztelő „szocialista brigád” címet, több mint 22 ezer brigád mintegy 216 000 brigádtaggal még küzd címért. Vagyis, hazánk vala­mennyi munkabrigádjának mintegy 40 százaléka vesz részt a mozgalomban. A mezőgazdaságban, az ál­lami gazdaságokban, a gép­állomásokon és a termelő szövetkezetekbe!! is, érlelő­dik már a szocialista brigád­mozgalom. Igen nagy jelen­tőségű az a segítség, amelyet tapasztalataink átadásával a munkásosztály ezen a téren nyújthat a falunak. A mező- gazdaságot segítő üzemek dolgozói, a szocialista brigá­dok adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy ez a mozgalom a termelőszövet­kezetekben is kibontakoz zék. A mozgalom részvevői jár­janak élen a kongresszusi munkaverseny céljainak megvalósításában. Mögöttük áll egész dolgozó népünk, i&s mogatva sokrétű, alkotó te­vékenységüket. — A szocialista brigádve­zetők országos tanácskozásá­nak az a feladata — fejezte be szavait Brutyó János —, hogy minél szélesebbre tár­ja azt az utat, amelyen ha­zánkban már több mint ne­gyedmillió dolgozó indult el. A jelszó, amelyet a szocia­lista brigádmozgalom írt zászlajára: „szocialista mó­don dolgozni és élni!” Vál­jék a legszélesebb dolgozó tömegek jelszavává, sőt min­dennapos cselekvéséve és vé­gül életszükségletévé. i feleségek és testvérek csat­lakoznak a gáton harcolók­hoz, hogy ők is küzdjenek az ár ellen. A község olyan, mint va­lami főhadiszállás. A párt­ház előtt Gyémánt Gyula, az állami gazdaságok főmező­gazdásza jelenti Vasadi Já­nosnak, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezető­jének, hogy az állami gaz­daságok szükség esetén gé­pekkel és emberekkel segí­tenek . .> Szinte pillanatok alatt ter­jed el a tízeinkét kilométeres gáton a hír: a zsilip környé­kén a víz ótszakította a töltést. Détár Mihály, az elnök, végtelenül fáradtan még egy­szer visszafordul, s utoljára ő hagyja el a gátat, amely­nek végében, a falu alatt szomorúan állnak az embe­rek. Végignéz a vezsenyiek hadán és csak ennyit mond: — Holnap a felső végen vetjük a cukorrépát! * Pénteken délután már csak az úttörőváros területét védő . A vezsenyi szakadás ered­ménye: dübö­rögve ömlik a Tisza vize a vezsenyi veté­sekre. Éjjel-nappal szakadatlanul védik Szolnok város lakói aá úttörővár est, átszakadt. A fentről érkező vízmennyiség azonban rövi­desen feltölti az elárasztott területeket, s ez véget vet az időleges apadásnak. * Az úttörőváros árvízvé­delmét Kathó János, a víz­ügyi igazgatóság főmérnöke vezeti, A napok óta pihenés nélkül dolgozó főmérnök el­mondotta: . — A kilátások szerint vé­deni tudjuk a gátat, amely' ugyan eredetileg 750 centi- méteres magassággal épült, azonban a védelem során az egész vonalon 850 centimé­terre felemeltük. Hátráltat­ja a munkát, hogy a talaj hordott tiszai homolc és a töltést szélesre kellett kiépí­teni, mert gyakori a szivár­gás. A szandai rét felőli véd- töltés mögött hatalmas víz­terület van: a gáttól egészen Tiszavárkonyig egybefüggő a víztükör. Ez a töltés 3,5 méter magas vízoszlop sú­lyát tartja, a szerencsénk csupán az, hogy a töltés anyaga nem homok, hanem igen jó: agyag. víz sehol sem törte át a mintegy négy kilométeres töltést, amely az úttörővá­rosi öleli körül. * 'A Tisza felső szakaszán lelassult az ’ áradás, a véde­kezésben résztvevők ezt az anyag előkészítésére és az aktív védekezés fokozására használják fel. Szornbátön tovább folyik az aktív vé­dekezés. Nagy gondot fordí­tanak egyben az éjszakai őr­szolgálat ellátására is. Az árvízvédelmi készenlét mint­egy 600 kilométer hosszú gátszakaszra terjed ki. Pénteken a késő esti órák­ban kezdték meg egy csapat őznek a mentését, amejy a vezsenyi nyárigát épen ma­radt részén rekedt. A ‘ fővédvonalakon több mint 30 kilométer hosszú­ságban folyik a hullámok okozta károk elleni védeke­zés. A helyenként jelentke­ző fakadó vizek és buzgárok elzárása azonnal megtörtént. Szolnoknál szerdáig előre­láthatólag 815 centiméteres vízállás várható. Az úttörőváros védelmé­ben ötszáz önkéntes jelent­kező szolnoki is részt vesz, a fűtőház, a MÁV, a gőzíű- rész, az AKÖV, az építőipar, a BELSPED és a köztiszta­ság dolgozói küzdenek az ,ár ellen. Pénteken a délutáni órák­ban a szivárgások okozta károk elhárítását végezték. Tehergépkocsik és dózerek szállították a jóminőségű ho­mokos agyagtalajt a veszé­lyeztetett helyekre. Lapzártakor nyert értesü­léseink szerint az eddigi vé­delem eredményes volt. A szolnoki nyárigát állott biz­tosan. A fővédvonalakon nél­külözhető erőket ezen a sza­kaszon vetették be, a víz­ügyi igazgatóság dolgozóit és a gépeket önkéntesek százai segítik a küzdelemben. A Tisza tegnap reggeli vízállása Szolnoknál 790 cen­timéter volt, délben már 795- re emelkedett. Ha eléri a nyolc métert, itt is életbe­lép a hanfiadfokú árvízvé­delmi készültség. * Csongrádnál apadást ta­pasztaltak tegnap, mivel az alpári és a vezsenyi nyárigát Csütörtök, déli egy óra. A vezsenyi árterületet ' védő töltésen fáradt, karikásszemű emberk figyelik aggódva az egyre növekvő árt. Még tíz, már csak öt centiméter és a vízszint egy magasságba kerül a gáttal. A fáradt emberekben újult erő lázad, de mit tehetnek százan, kétszázan, ezren a tajtékos, haragvó hullámok­kal szemben? És mégis, az utolsót is megpróbálják*­Perceken belül megindul­nak az emberek — kocsira kapva, vagy gyalogszerrel — a gáton levőkhöz. Apák és

Next

/
Thumbnails
Contents