Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. április 1. A fiú meg a lány a füves TABAK ANDRÁS: halmon hever­nek. Meleg éj­szaka van, oda- fönn tenyérnyi felhő se lebeg, csak a hold ve­rejtékezik meg a csillagok. Szürkület óta itt üldögélnek, ropog alattuk az elszáradt fű, mezei szag dől. A lány egész este hallgat. Szőkén, gőgö­sen. Elfordítja a fejét, a tá­volba néz. ahová a fiú nem tudja követni. Fölveti az ál­lát, magasra húzza a szem­öldökét, haja a homlokába csigázik, de nem simítja fél­re. A fiú pedig szüntelenül beszél. Csillog a szeme, csil­lognak a fogai. Tompa, mély hangon beszél, rekedtes a nevetése, sehogy se illik sá­padt. vékony arcához. Min­denről tad mesélni, a telep­ről, az emberekről, a fákról, a susogós jegenyékről. De a lány nem olvad fel. másfelé jár az esze, csak néha vet a fiúra egy-egy unott, bosszús pillantást. Akkor se szól, amikor a fiú magához kapja és megcsókolja. Rövid a csók, a lány mindjárt kiszakítja magát az ölelésből, könyöké­vel hevesen a fiú orrába vág. Nagyon fáj és sokáig sajog utána. A fiú azonban keresz­tül mosolyog a könnyein, hanyattvágja magát a füvön és hahotázik. Tompán, jó­ízűen. A lány a térdére húzza a szoknyáját, ellenségesen néz rá. — Mit nevetsz, bolond? A fiú alulról pislog az arcába. Aprókat hunyorít, csücsöríti a száját. Aztán el­komolyodik, a homloka meg- felhősödik, redőkbe szalad, csak a szeme marad frissen nevetős. Lszakít egy hosszú fűszálat, a szájába dugja, — Arra gondoltam... — mondja. aztán egyszerre meg­akad, halvány mosollyal fi­gyeli a lányt. — Ha egyszer elköltözünk innen, a piros balkonú új házakba, ugye, eljössz hozzám? Szája sarkába nyomja a fűszálat, a derengő mosoly szélesre nyílik a száján. — Az lesz ám csak az igazi éjszaka! Fürdőszoba, hangú- krtviiágítás, nyolchónapi rész­letre kétszemélyes sezlon... A lány hátrább csúszik, megvetően villog a szeme és foghegyről vet oda. — jó is volna, mi? A fiú csodálkozva néz rá. Aztán hasra fordul, a leve­gőben kalimpál a lábával, öklére támasztja az állát, ujját a gőzölgő, meleg fűbe dugja. — Jó — mondja csende­sen —, nagyon jő volna. Ismét elfogja a lelkesedés, szélesen kitárja a karját, mintha megint a lányba akarna kapaszkodni, csillog­nak a szemei és akkorát ri­kolt, hogy megpeccen felet­tük a sürgönydrót. *“ Hej, te! — markol iz­gatottan a lány karjába. — Azon az éjszakán mindegyik ssiuag Hgyúlna és hogy' ra­gyognának! ... Te, láttál-e már csillagot ragyogni? A lány eltolja magától a Hú kezét, a száját biggyeszti. — Ki nem látott olyat? De a fiú megint mellé csú­szik, szinte rádől a meleg vállára. — De úgy... ístenigazából Dehogyis láttál, frászkarikát áttál. Köd után mindegyik 'rillag előbújik... Medfü- rödtek a ködben és akkor így ragyognak, mint eső után i színes kavicsok. A lány elcsodálkozik. — Színes kavicsok? A fiú diadalmasan nevet. Már kiváncsi rá! De ezt "oyan mástól meg nem tud­ta. Ezt csak egyedül ő tudja. Ez az ő titka. — Elmondjam-e — kérdezi veselkedve — ö, nem halok bele — non vállat a lány. — Hallot­tam én már különbeket is. A fiú hunyorog, nevetés az ?qész arca. — Ennél ugyan nem — rágja. — Látod a csillagglcat? Mindegyik egy színes kavics. Amikor az ember szerelmes, ilyen kardosokat gyűjt, aztán ha vége a szerelemnek, fel­bontja a csillagok közé. Megint nevet, feje lecsúszik a Iánn válláról Hanyatt dől i fiivem A lány TeHnillk >- -??á ki húzza a szájából a r a rrA 7/vr KAVICSOK ÉS CSILLAGOK — Te bolond, én az égig ha­jítom a kavi­csolhat. Amit odafönn látsz csillagot, azt mindet én haji- gáltam fel. És neken töb­bet ér az a mutatvány, mint az én kő­Három Helyett egyet A jászberényi művelődési húsuk egyesítésének problémái JK eltalálták c4dtj éneire ímasztalát Mintegy háromnegyed szá­zada kallódik az az íróasztal arhely mellett a fiatal Ady Endre újságíró korában első dkkelt írta. A nagyváradi Ady-emlókmúzeumnak most sikerült felkutatnia a régi íróasztalt, amely Ady nagy­váradi újságíróskodása óta többször cserélt gazdát, hite­lesítése után most ínár ott látható a költő emlékét Idé­ző többi tárgy között. A nagyváradi Ady-emlék- múzeum vezetői jelenleg tár­gyalásokat folytatnak a nem­rég elhunyt Pap Aurél szat­mári festőművész családjával Ady-levelezések, a költőre vonatkozó feljegyzések meg­vásárlásáról, ami további ér­tékes anyaggal fogja gazdagí­tani a nagyváradi Ady-mú- zeumot. Sibeíius-hét Helsinkiben Külföldi művészek és szím- fónikus zenekarok részvételé­vel június 1—8. között ren­dezik még Helsinkiben a XIX. Sibelius Hetet. A megnyitó ünnepségen előadják Sibelius III. szimfóniáját; a záró- hangversenyen a Csehszlovák Filharmónikusok működnek közre. A vendégművészek kö­zött van Van Clibum ameri­kai zongoraművész és Fran- cescatti hegedűművész is. Hédié, televízió javítást, motorteker ''elést, mosógépek, órák javítását, asztalos- és lakatosmun­kát vállal gyorsan, olcsón és jóminő­ségben a JÁSZAPÁTI VAS- ßS FAIPARI KTSZ. A VÁROS népművelési fel­ügyelőjét nagy munkában ta­láljuk. A szemlét készíti elő. Dolga annál is nehezebb, mert mind Zsán Klucsó Zol­tán művelődési otthon igaz­gató, mind Kiss János művé­szeti előadó megváló félben van állásától. A fémnyomo művelődési házát az eltávo­zott vezető helyett ideigle­nes megbízottak irányítják. Egyszóval; nem könnyű a művelődésügy jászberényi irányítóinak helyzete. Ebben a szituációban talán foko­zottabban mint máskor — merül fel az az igény: egye­sítsék a művelődési intézmé­nyeket Berényben. Ez a kívánság nem új ke­letű Már több ízben szóba került, különösen azóta, ami­óta bebizonyosodott, hogy Szolnokon csak előnyt jelen­tett az egyesítés. Kevesebb adminisztrációval, több anya­gi lehetőséggel, képzettebb szakkörvezetőkkel tervsze­rűbben dolgoznak Szolnokon az egyesülés óta. Természe­tes, hogy azok a jászberényi dolgozók, akik ismerik a helyzetet, szintén azt óhajt­ják- erre a mintára oldják meg náluk is a művelődési házak irányítását JÁSZBERÉNYBEN három művelődési ház működik: a városi tanács kezelésében lé­vő Déryné, a fémnyomó ke­zelésében működő Lehel és a KPVDSZ Petőfi kultúrott­hon». Mit jelentene az egye- s(l)és? , Elsősorban a rivalizálás megszűnését. Jelenleg mind- egyik művelődési ház ^pro­dukálni akar, lehetőleg olyas­mit amit a másik intézmény is csinál; így például mind­egyik rendelkezik tánccso­porttal, bábszakkörrel, kettő­nek színjátszócsoportja is van, stb. Minden elővigyáza­tosság ellenére is előforau»- nak .keresztbe rendezések . A balettszakkör — éppen az egészségtelen versengés mi­att meg sem alakult AZ EGYESÜLÉS egész sor kézaelfoghotó előnyt jelente­ne. Az egységes megerősö­dött szakkörök a legkiválóbb vezetőkkel működhetnének, a megszűnt felesleges csopor­tok helyett új, életképes — a művelődés más területeit felölelő — együttesek, korok klubok születhetnéneK; NEM KISEBB előnyt je­lentene a közös tervezés, művelődési tanács minden zavaró körülménytől mente­sen, a kényszerű rivalizálás megszűnésével sokkal hatéko­nyabb ismeretterjesztési-, művészeti terveket kfetttnet- ne. Ezeknek megvalósításán a három művelődési mény egyesített vezetősége teljes gőzzel dolgozhatna. Ehhez elsősorban le kellene vetni egyes vezetőiknek azt a soviniszta álláspontot, amely a saját művelődési intéz­mény minden eszközzel tör­ténő támogatásában, az egye­sítés merev ellenzésében nyil­vánul meg. Pedig, ha esek az elvtársak egy kicsit tiu néznének saját szűk üzemi-, szakszervezeti- és epéb ér­dekeiken, maguk is belátnák, a gyors fejlődésnek nincs más útja. MEGKÉRDEZTÜNK né­hány olyan embert, aki is­meri a jászberényi művelő­dési problémákat: mi a vé­leményük? íme néhány vá­lasz: KAPUSI FERENCNÉ, a vá­rosi pártbizottság ágit prop. előadója: — Feltétlenül helyeselhető a három művelődési ház egyesítése. Mindegyiknek van saját költségvetése. A pénz­összegek azonban elaprózód­nak, annál is inkább, mert a különböző kisebb üzemek és vállalatok saját kulturális alapjukat külön-külön hasz­nálják fel. A mi üzemeinkben akadnak tehetséges emberek: egy-egy vállalatnál két-három színjátszó, népitáncos. Közös csoportban magasabb _ színvo­nalú lenne a munkájuk. Rendkívül egészséges len­ne az egységes vezetés anya­gi szempontból is. A Lehel 900.000, a Déryné 590.000 fo­rintos évi költségvetéssel dol­gozik. Mindegyiknek külön vezetője, művészeti előadója, gondnokai, takarítói vannak. Munkabérekre körülbelül 360.000 forintot fizetnek ki évente. Ezt az összeget csök­kenteni lehetne, mint ahogy megtakarítanák azt a költsé­get isi amelyet külön-külön terveznek be táncruhákra, díszletekre, egyéb kulturális jellegű dologi kiadásokra. A fennmaradó pénzösszeget újabbfajta szakkörök beállí­tására, az egyes csoportok anyagi ellátáséra fordíthat­nák. — Nagy változást jelente­ne ez a közönségszervezés­ben i®. Eddig többször elő­fordult, hogy az egyik műve­lődési ház apparátusa nem mozgósított a másiknak va­lamilyen rendezvényére, — mert két hét múlva maga is rendezett valami ahhoz ha­sonlót és arra toborozta a kö­zönséget. Egyszóval biztos vagyok benne, hogy a város kulturális ellátottsága javul­na; RIGÓ TIBOR, a Lehel mű­velődési ház megbízott veze­tője — Mint ideiglenes megbí­zott, nem kívánók nyilatkoz­ni. Annyi bizonyos, hogy sok a szakkörünk alig hidunk nékik helyet biztosítani. Volt eset, hogy kölcsönkért helyi­ségben oldottuk meg például egy-egy csoport próbáját, utána a másik művelődési otthon igazgató leérte a 80 forint tererphasználati díja. LUDÁNYI LÁSZLÓ, a fémnyomó szakszervezeti bi­zottságának tagja — Ha közös irányítás alá vonnák a művelődési háza­kat, probléma lenne a felújí­tás. Mindenki a „saját gyer­mekét dajkálná”, azaz a sa­ját volt kulturotthonát támo­gatná egy-egy renoválás,— vagy más anyagi beruházás esetén. — És ha a vasas szakszer­vezet venné át teljesen? — kérdeztük. — Akkor természetesen meglehetne oldani a problé­mákat — válaszolta Ludá- nyi elvtárs. ügy gondoljuk, Ludányt elvtárg — aki különben lel­kes, aktív kultuimunkás — ez esetben túlzottan aggá­lyoskodik és csak a fémnyo­mó szempontjából ítéli meg a helyzetet. Az egyesüléssel az egész város nyerhet; Tudjuk, hogy sokan idegenkednek ettől a gondolattól. Véleményünk szerint teljesen mindegy,, hogy ki lesz a gazda; a szak­szervezet-e, vagy a városi tanács, végeredményben a mienk, mindnyájunké. És mi­nél előbb értik meg az illeté­kesek, annál jobb. Mind­egyik művelődési ház Veze­tési gondokkal küzd. Itt az idő és az alkalom, hogy Jászberényben egy merész huszárvágással elvágják a .gordiusi csomót”. —- hernádi — KERESZTREJTVÉNY j" ía 1 4 L p. mm*n 1 mm. 0 q ü r £ Ll B *4 Ól O lJ is iüí KÜK« Ü~ 0 1 T J fl w~ vt r sss MM «»•B T ti 4 ssT 5ÍU & L aa sa: i k 23 24~ B u l 2* ¥ 27 ü HR 3SH 30 V il 31 5 ÜL D 1 0 B il 33 9 34 0 ■r T B “r i 1 j40! í m i m C, z t, A in; J0 L i 9 » föl ■•ma I jSIIN b < m 49 1 1 r K 601 & 9 ■ 6V 0 T 1 SÍR SRI i A Ci rti 9 E p l JL r c A. % y ♦ i u mmmm K VÍZSZINTES; 1. Halálának ma van tízéves évfordulója, (Utolsó négyzet üres.; 11. Vissza: illetmény táv­iratban. 12. Férfinév. 14. Neves színész, huszonöt évvel ezelőtt, április 25-én halt meg, 18. Fa­siszta terrorszervezet volt. 20. Érdi Állami Gazdaság. 21. A. E. í. 22. Április elseje. 23. Idő­egység. 25. Folyam. 27. Mulató. 28. Folyó. 30. Erő latinul. 31. Honfoglaló. 32. Az államnak fi­zetjük. 33. Állat. 34 nyeri szer is van. 36. Mosószer. 38. Afri­kai város. 40. S. E. E. 41. Ide­gen férfinév. 43. Tizennégy mil­liárd sejtje van, 44. Azonos mássalhangzók 45. A vízsz. 1. műve. 47. A. I 48. Feldolgozás alapanyaga. 49. Vissza: felfogta. 51. Juttatok. 53. Leves-fajta. 55. A vízsz. 1. műve. FÜGGŐLEGES: 2. Arany franciául. 3. Férfi­név. 4. Vissza: paradicsom. 5. Képen. 6. ...tér: fickó. 7. örven­dezik. 8. Egyenlő. 9. Vissza: folyó. 10. G. N. 13 A függ. 26. címszereplője volt, személynevé­nek kezdőbetűivel. 15. Vissza: szállíts. 16. Könnyű narkózis fon. 17. A függ. 13. partnemője, Jullka alakítója volt; személy­nevének kezdőbetűjével. 19. Aranka. 22 Nem 6. 24. Régi ma­gyar költő". 26. A vízsz. 1. mű­vé; a Vígszínház mutatta be. 27. Többszörözve Majakovszkij ver­sének refrénje. 29. Mint a vízsz- 32. 31. Eszme; Lao-Tse filozó­fiájának alapja. 35. Levegő. 36. Vissza: ellenez (1*1). 37. Csí- bécske. 39. Tőrök katonai mél­tóság. 4L Formájú. 42. Vissza: folyó. 45. Fogpaszta 46, Vissza: hajó része. 48. juttatá. 50 Mennyel. 51. Assoslated Press 52. 99 római számmal 54, Azo­nos magánhangzóle. Megfejtésül beküldendő: Víz­szintes 1., 14., 45,, 56 , függőle­ges: 13., 17.i 26. Beküldési határidő: ápr 5-ig beérkezőleg. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Jászberény­ben, UJ Barázda, Flő újság. Ben Khedda, Algériai fegyverszünet. A sorsoláson könyvet nyert: Pelyhe Jánogné. Tőrökszentmik- lós. (A könyvet postán küldjük el.) IIIIIIIIHIIIIIlllllllMIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIimilllllH Szolnok mevvel Néplap RE.TTVÉNYSZEL VÉNYE 1962. április 1. Altiiiiiitiitiitfiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii; Kicsi fuvar, na?y fuvar 7-es számú TEFUVAL: Távolsápi fuvarját az AKÖV-nek adja át! Áru és személyfuvaroz ási ügyben megrendeléseket el­fogadnak és felvilágosítást nyújtanak a megye vala­mennyi városában és járási székhelyein szolgálati be- lyeink. Központ: Szolnok. József Attila u 91 Távbeszélő: 32—16, 20—40. mZJ£*e Vagv komoly - mondja szomorúan. . „ llu a szemébe néz benr* Atomit, Zöld ™li£nV‘xJ:avicsom v°lt KUárt a Ä meg *&*­felé * n^T3át az égből ^ ujját Eleget rx * ** ■ érez. öl szorongás; ni kellek ,Nevet Son, de csak ideges °kö£?5 hangocskák bJSSJSfí! ~ Hát a szőke? hVítotlmJel ** megzavarodik^ Egyszerre •U^Szégyem'JSSff maea ose7idesenÓ~^sak~r mondía ^<2, vty°%7en^ ° Wcsöfe* doT Va°yok. finirm. ven nyZnyh^to* nehe' szavaZT ^^61 a ~~ Szégyellnék veled vérún menni a telepen. éay)' mit. f'on£} mond sem- Akarja 1­homályosan f&k * f?1* « &ébe ejti a kezét £ ?ny összehúzza magát ’ f ÚSan ÄB.Äi Sarkantyút™™* hfi!ZTlál?ra- mftztakZmagasba Ä* Halter vántről^a kendőt0 mezteUn marzsolgatÍT^ “ *****" arra oftj Forgott mt tJ°roott tolta, dűlt bfle nem szé­ena^i^toKhogy „ cPinám... ** nekem iÄ'ÄJ <Ä műi a lány arcába. nekedN?a0Vkel€P? M**k az De tetszett. dik atűh^’ .**szaeresike- a-iK a fűbe. Feje alatt összl­izúkat MZ\FütVülffet- Hosz- mint « csíz. Ä tátottán fel­e meleg • veim? A lány lehajtja a fejét í nekidül a fiúnak. Bennszoru . a lélegzet. csak bólintani tud — Többet. Amit te mon■ j dasz, az nem igaz. ; A fiú elegendi a lány kar­ját, odébb húzódik. Hallgat- j nak. Sokáig, keserűen. Aztán a fiú szilajon fel- : kacag, talpra ugrik és hosszú- ■ kát szökkenve rohan le c . halomról. A lány is felugrik, szó- i Tcmgva néz utána. — Feri! Vállára kapja a kendőt siet utána. Aztán már fut, Ä fiú sarkában jár, de nem éri utol. Hallja a zihálását, látja. hogy ledobja magáról a kiskabátot és a markába köp. — Állj meg! De az nem hallgat rá. Ta­lán nem is hallja. Szökken egyet, összecsapja a tenye­rét, aztán felugrik a rúdra. Fújtatva, szuszogva felhú- zódszhodik. nekiveti hasát a rúdnak. Egy grimaszt vág, majd széles mosollyal néz a lányra, aki lenn áll, meg­szeppenve, kicsire zsugorod­va. — Eéri, Ferikém — hebegi gyere le onnét. A fiú huncutul összecsip­penti a szemét, rikolt egyet, aztán kirúg a levegőbe, ösz- szegőmbölyödik és átfordul a rúdon. Másodszor 'is, har­madszor is átfordul, de akkor a rúd kicsúszik a markából és ő lezsuppan a földre. A fenekére. Maga alá húzza a lábát, török­ülésbe. Nézi a megzavarodott lányt, aki szótlanul, kerek szemmel bámulja. Odafüty- tyent egyet, öklével a földre csap. Majd felugrik. nagyokat ugorva szalad az elhajított kabátért. A lány lehajtott fejjel po­rosztól utána. Amikor a fiú belebújik a kabátjába, oda­surran hozzá, megérinti a vállát. Könnyes a szeme, a szája reszketős. Mondani akar valamti, de csak ennyi sikerül: — Elhiszem a kavicsokat. 'A fiú nevet. Sokáig, har­sögóan, jóízűen. A lány hoz­zábújik, belegöngyölödik a karjába. Imbolyogva mennek a telep felé. Csupa csillogó, színes ka­vicson.

Next

/
Thumbnails
Contents