Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. április 1. A fiú meg a lány a füves TABAK ANDRÁS: halmon hevernek. Meleg éjszaka van, oda- fönn tenyérnyi felhő se lebeg, csak a hold verejtékezik meg a csillagok. Szürkület óta itt üldögélnek, ropog alattuk az elszáradt fű, mezei szag dől. A lány egész este hallgat. Szőkén, gőgösen. Elfordítja a fejét, a távolba néz. ahová a fiú nem tudja követni. Fölveti az állát, magasra húzza a szemöldökét, haja a homlokába csigázik, de nem simítja félre. A fiú pedig szüntelenül beszél. Csillog a szeme, csillognak a fogai. Tompa, mély hangon beszél, rekedtes a nevetése, sehogy se illik sápadt. vékony arcához. Mindenről tad mesélni, a telepről, az emberekről, a fákról, a susogós jegenyékről. De a lány nem olvad fel. másfelé jár az esze, csak néha vet a fiúra egy-egy unott, bosszús pillantást. Akkor se szól, amikor a fiú magához kapja és megcsókolja. Rövid a csók, a lány mindjárt kiszakítja magát az ölelésből, könyökével hevesen a fiú orrába vág. Nagyon fáj és sokáig sajog utána. A fiú azonban keresztül mosolyog a könnyein, hanyattvágja magát a füvön és hahotázik. Tompán, jóízűen. A lány a térdére húzza a szoknyáját, ellenségesen néz rá. — Mit nevetsz, bolond? A fiú alulról pislog az arcába. Aprókat hunyorít, csücsöríti a száját. Aztán elkomolyodik, a homloka meg- felhősödik, redőkbe szalad, csak a szeme marad frissen nevetős. Lszakít egy hosszú fűszálat, a szájába dugja, — Arra gondoltam... — mondja. aztán egyszerre megakad, halvány mosollyal figyeli a lányt. — Ha egyszer elköltözünk innen, a piros balkonú új házakba, ugye, eljössz hozzám? Szája sarkába nyomja a fűszálat, a derengő mosoly szélesre nyílik a száján. — Az lesz ám csak az igazi éjszaka! Fürdőszoba, hangú- krtviiágítás, nyolchónapi részletre kétszemélyes sezlon... A lány hátrább csúszik, megvetően villog a szeme és foghegyről vet oda. — jó is volna, mi? A fiú csodálkozva néz rá. Aztán hasra fordul, a levegőben kalimpál a lábával, öklére támasztja az állát, ujját a gőzölgő, meleg fűbe dugja. — Jó — mondja csendesen —, nagyon jő volna. Ismét elfogja a lelkesedés, szélesen kitárja a karját, mintha megint a lányba akarna kapaszkodni, csillognak a szemei és akkorát rikolt, hogy megpeccen felettük a sürgönydrót. *“ Hej, te! — markol izgatottan a lány karjába. — Azon az éjszakán mindegyik ssiuag Hgyúlna és hogy' ragyognának! ... Te, láttál-e már csillagot ragyogni? A lány eltolja magától a Hú kezét, a száját biggyeszti. — Ki nem látott olyat? De a fiú megint mellé csúszik, szinte rádől a meleg vállára. — De úgy... ístenigazából Dehogyis láttál, frászkarikát áttál. Köd után mindegyik 'rillag előbújik... Medfü- rödtek a ködben és akkor így ragyognak, mint eső után i színes kavicsok. A lány elcsodálkozik. — Színes kavicsok? A fiú diadalmasan nevet. Már kiváncsi rá! De ezt "oyan mástól meg nem tudta. Ezt csak egyedül ő tudja. Ez az ő titka. — Elmondjam-e — kérdezi veselkedve — ö, nem halok bele — non vállat a lány. — Hallottam én már különbeket is. A fiú hunyorog, nevetés az ?qész arca. — Ennél ugyan nem — rágja. — Látod a csillagglcat? Mindegyik egy színes kavics. Amikor az ember szerelmes, ilyen kardosokat gyűjt, aztán ha vége a szerelemnek, felbontja a csillagok közé. Megint nevet, feje lecsúszik a Iánn válláról Hanyatt dől i fiivem A lány TeHnillk >- -??á ki húzza a szájából a r a rrA 7/vr KAVICSOK ÉS CSILLAGOK — Te bolond, én az égig hajítom a kavicsolhat. Amit odafönn látsz csillagot, azt mindet én haji- gáltam fel. És neken többet ér az a mutatvány, mint az én kőHárom Helyett egyet A jászberényi művelődési húsuk egyesítésének problémái JK eltalálták c4dtj éneire ímasztalát Mintegy háromnegyed százada kallódik az az íróasztal arhely mellett a fiatal Ady Endre újságíró korában első dkkelt írta. A nagyváradi Ady-emlókmúzeumnak most sikerült felkutatnia a régi íróasztalt, amely Ady nagyváradi újságíróskodása óta többször cserélt gazdát, hitelesítése után most ínár ott látható a költő emlékét Idéző többi tárgy között. A nagyváradi Ady-emlék- múzeum vezetői jelenleg tárgyalásokat folytatnak a nemrég elhunyt Pap Aurél szatmári festőművész családjával Ady-levelezések, a költőre vonatkozó feljegyzések megvásárlásáról, ami további értékes anyaggal fogja gazdagítani a nagyváradi Ady-mú- zeumot. Sibeíius-hét Helsinkiben Külföldi művészek és szím- fónikus zenekarok részvételével június 1—8. között rendezik még Helsinkiben a XIX. Sibelius Hetet. A megnyitó ünnepségen előadják Sibelius III. szimfóniáját; a záró- hangversenyen a Csehszlovák Filharmónikusok működnek közre. A vendégművészek között van Van Clibum amerikai zongoraművész és Fran- cescatti hegedűművész is. Hédié, televízió javítást, motorteker ''elést, mosógépek, órák javítását, asztalos- és lakatosmunkát vállal gyorsan, olcsón és jóminőségben a JÁSZAPÁTI VAS- ßS FAIPARI KTSZ. A VÁROS népművelési felügyelőjét nagy munkában találjuk. A szemlét készíti elő. Dolga annál is nehezebb, mert mind Zsán Klucsó Zoltán művelődési otthon igazgató, mind Kiss János művészeti előadó megváló félben van állásától. A fémnyomo művelődési házát az eltávozott vezető helyett ideiglenes megbízottak irányítják. Egyszóval; nem könnyű a művelődésügy jászberényi irányítóinak helyzete. Ebben a szituációban talán fokozottabban mint máskor — merül fel az az igény: egyesítsék a művelődési intézményeket Berényben. Ez a kívánság nem új keletű Már több ízben szóba került, különösen azóta, amióta bebizonyosodott, hogy Szolnokon csak előnyt jelentett az egyesítés. Kevesebb adminisztrációval, több anyagi lehetőséggel, képzettebb szakkörvezetőkkel tervszerűbben dolgoznak Szolnokon az egyesülés óta. Természetes, hogy azok a jászberényi dolgozók, akik ismerik a helyzetet, szintén azt óhajtják- erre a mintára oldják meg náluk is a művelődési házak irányítását JÁSZBERÉNYBEN három művelődési ház működik: a városi tanács kezelésében lévő Déryné, a fémnyomó kezelésében működő Lehel és a KPVDSZ Petőfi kultúrotthon». Mit jelentene az egye- s(l)és? , Elsősorban a rivalizálás megszűnését. Jelenleg mind- egyik művelődési ház ^produkálni akar, lehetőleg olyasmit amit a másik intézmény is csinál; így például mindegyik rendelkezik tánccsoporttal, bábszakkörrel, kettőnek színjátszócsoportja is van, stb. Minden elővigyázatosság ellenére is előforau»- nak .keresztbe rendezések . A balettszakkör — éppen az egészségtelen versengés miatt meg sem alakult AZ EGYESÜLÉS egész sor kézaelfoghotó előnyt jelentene. Az egységes megerősödött szakkörök a legkiválóbb vezetőkkel működhetnének, a megszűnt felesleges csoportok helyett új, életképes — a művelődés más területeit felölelő — együttesek, korok klubok születhetnéneK; NEM KISEBB előnyt jelentene a közös tervezés, művelődési tanács minden zavaró körülménytől mentesen, a kényszerű rivalizálás megszűnésével sokkal hatékonyabb ismeretterjesztési-, művészeti terveket kfetttnet- ne. Ezeknek megvalósításán a három művelődési mény egyesített vezetősége teljes gőzzel dolgozhatna. Ehhez elsősorban le kellene vetni egyes vezetőiknek azt a soviniszta álláspontot, amely a saját művelődési intézmény minden eszközzel történő támogatásában, az egyesítés merev ellenzésében nyilvánul meg. Pedig, ha esek az elvtársak egy kicsit tiu néznének saját szűk üzemi-, szakszervezeti- és epéb érdekeiken, maguk is belátnák, a gyors fejlődésnek nincs más útja. MEGKÉRDEZTÜNK néhány olyan embert, aki ismeri a jászberényi művelődési problémákat: mi a véleményük? íme néhány válasz: KAPUSI FERENCNÉ, a városi pártbizottság ágit prop. előadója: — Feltétlenül helyeselhető a három művelődési ház egyesítése. Mindegyiknek van saját költségvetése. A pénzösszegek azonban elaprózódnak, annál is inkább, mert a különböző kisebb üzemek és vállalatok saját kulturális alapjukat külön-külön használják fel. A mi üzemeinkben akadnak tehetséges emberek: egy-egy vállalatnál két-három színjátszó, népitáncos. Közös csoportban magasabb _ színvonalú lenne a munkájuk. Rendkívül egészséges lenne az egységes vezetés anyagi szempontból is. A Lehel 900.000, a Déryné 590.000 forintos évi költségvetéssel dolgozik. Mindegyiknek külön vezetője, művészeti előadója, gondnokai, takarítói vannak. Munkabérekre körülbelül 360.000 forintot fizetnek ki évente. Ezt az összeget csökkenteni lehetne, mint ahogy megtakarítanák azt a költséget isi amelyet külön-külön terveznek be táncruhákra, díszletekre, egyéb kulturális jellegű dologi kiadásokra. A fennmaradó pénzösszeget újabbfajta szakkörök beállítására, az egyes csoportok anyagi ellátáséra fordíthatnák. — Nagy változást jelentene ez a közönségszervezésben i®. Eddig többször előfordult, hogy az egyik művelődési ház apparátusa nem mozgósított a másiknak valamilyen rendezvényére, — mert két hét múlva maga is rendezett valami ahhoz hasonlót és arra toborozta a közönséget. Egyszóval biztos vagyok benne, hogy a város kulturális ellátottsága javulna; RIGÓ TIBOR, a Lehel művelődési ház megbízott vezetője — Mint ideiglenes megbízott, nem kívánók nyilatkozni. Annyi bizonyos, hogy sok a szakkörünk alig hidunk nékik helyet biztosítani. Volt eset, hogy kölcsönkért helyiségben oldottuk meg például egy-egy csoport próbáját, utána a másik művelődési otthon igazgató leérte a 80 forint tererphasználati díja. LUDÁNYI LÁSZLÓ, a fémnyomó szakszervezeti bizottságának tagja — Ha közös irányítás alá vonnák a művelődési házakat, probléma lenne a felújítás. Mindenki a „saját gyermekét dajkálná”, azaz a saját volt kulturotthonát támogatná egy-egy renoválás,— vagy más anyagi beruházás esetén. — És ha a vasas szakszervezet venné át teljesen? — kérdeztük. — Akkor természetesen meglehetne oldani a problémákat — válaszolta Ludá- nyi elvtárs. ügy gondoljuk, Ludányt elvtárg — aki különben lelkes, aktív kultuimunkás — ez esetben túlzottan aggályoskodik és csak a fémnyomó szempontjából ítéli meg a helyzetet. Az egyesüléssel az egész város nyerhet; Tudjuk, hogy sokan idegenkednek ettől a gondolattól. Véleményünk szerint teljesen mindegy,, hogy ki lesz a gazda; a szakszervezet-e, vagy a városi tanács, végeredményben a mienk, mindnyájunké. És minél előbb értik meg az illetékesek, annál jobb. Mindegyik művelődési ház Vezetési gondokkal küzd. Itt az idő és az alkalom, hogy Jászberényben egy merész huszárvágással elvágják a .gordiusi csomót”. —- hernádi — KERESZTREJTVÉNY j" ía 1 4 L p. mm*n 1 mm. 0 q ü r £ Ll B *4 Ól O lJ is iüí KÜK« Ü~ 0 1 T J fl w~ vt r sss MM «»•B T ti 4 ssT 5ÍU & L aa sa: i k 23 24~ B u l 2* ¥ 27 ü HR 3SH 30 V il 31 5 ÜL D 1 0 B il 33 9 34 0 ■r T B “r i 1 j40! í m i m C, z t, A in; J0 L i 9 » föl ■•ma I jSIIN b < m 49 1 1 r K 601 & 9 ■ 6V 0 T 1 SÍR SRI i A Ci rti 9 E p l JL r c A. % y ♦ i u mmmm K VÍZSZINTES; 1. Halálának ma van tízéves évfordulója, (Utolsó négyzet üres.; 11. Vissza: illetmény táviratban. 12. Férfinév. 14. Neves színész, huszonöt évvel ezelőtt, április 25-én halt meg, 18. Fasiszta terrorszervezet volt. 20. Érdi Állami Gazdaság. 21. A. E. í. 22. Április elseje. 23. Időegység. 25. Folyam. 27. Mulató. 28. Folyó. 30. Erő latinul. 31. Honfoglaló. 32. Az államnak fizetjük. 33. Állat. 34 nyeri szer is van. 36. Mosószer. 38. Afrikai város. 40. S. E. E. 41. Idegen férfinév. 43. Tizennégy milliárd sejtje van, 44. Azonos mássalhangzók 45. A vízsz. 1. műve. 47. A. I 48. Feldolgozás alapanyaga. 49. Vissza: felfogta. 51. Juttatok. 53. Leves-fajta. 55. A vízsz. 1. műve. FÜGGŐLEGES: 2. Arany franciául. 3. Férfinév. 4. Vissza: paradicsom. 5. Képen. 6. ...tér: fickó. 7. örvendezik. 8. Egyenlő. 9. Vissza: folyó. 10. G. N. 13 A függ. 26. címszereplője volt, személynevének kezdőbetűivel. 15. Vissza: szállíts. 16. Könnyű narkózis fon. 17. A függ. 13. partnemője, Jullka alakítója volt; személynevének kezdőbetűjével. 19. Aranka. 22 Nem 6. 24. Régi magyar költő". 26. A vízsz. 1. művé; a Vígszínház mutatta be. 27. Többszörözve Majakovszkij versének refrénje. 29. Mint a vízsz- 32. 31. Eszme; Lao-Tse filozófiájának alapja. 35. Levegő. 36. Vissza: ellenez (1*1). 37. Csí- bécske. 39. Tőrök katonai méltóság. 4L Formájú. 42. Vissza: folyó. 45. Fogpaszta 46, Vissza: hajó része. 48. juttatá. 50 Mennyel. 51. Assoslated Press 52. 99 római számmal 54, Azonos magánhangzóle. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1., 14., 45,, 56 , függőleges: 13., 17.i 26. Beküldési határidő: ápr 5-ig beérkezőleg. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Jászberényben, UJ Barázda, Flő újság. Ben Khedda, Algériai fegyverszünet. A sorsoláson könyvet nyert: Pelyhe Jánogné. Tőrökszentmik- lós. (A könyvet postán küldjük el.) IIIIIIIIHIIIIIlllllllMIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIimilllllH Szolnok mevvel Néplap RE.TTVÉNYSZEL VÉNYE 1962. április 1. Altiiiiiitiitiitfiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii; Kicsi fuvar, na?y fuvar 7-es számú TEFUVAL: Távolsápi fuvarját az AKÖV-nek adja át! Áru és személyfuvaroz ási ügyben megrendeléseket elfogadnak és felvilágosítást nyújtanak a megye valamennyi városában és járási székhelyein szolgálati be- lyeink. Központ: Szolnok. József Attila u 91 Távbeszélő: 32—16, 20—40. mZJ£*e Vagv komoly - mondja szomorúan. . „ llu a szemébe néz benr* Atomit, Zöld ™li£nV‘xJ:avicsom v°lt KUárt a Ä meg *&*felé * n^T3át az égből ^ ujját Eleget rx * ** ■ érez. öl szorongás; ni kellek ,Nevet Son, de csak ideges °kö£?5 hangocskák bJSSJSfí! ~ Hát a szőke? hVítotlmJel ** megzavarodik^ Egyszerre •U^Szégyem'JSSff maea ose7idesenÓ~^sak~r mondía ^<2, vty°%7en^ ° Wcsöfe* doT Va°yok. finirm. ven nyZnyh^to* nehe' szavaZT ^^61 a ~~ Szégyellnék veled vérún menni a telepen. éay)' mit. f'on£} mond sem- Akarja 1homályosan f&k * f?1* « &ébe ejti a kezét £ ?ny összehúzza magát ’ f ÚSan ÄB.Äi Sarkantyút™™* hfi!ZTlál?ra- mftztakZmagasba Ä* Halter vántről^a kendőt0 mezteUn marzsolgatÍT^ “ *****" arra oftj Forgott mt tJ°roott tolta, dűlt bfle nem széena^i^toKhogy „ cPinám... ** nekem iÄ'ÄJ <Ä műi a lány arcába. nekedN?a0Vkel€P? M**k az De tetszett. dik atűh^’ .**szaeresike- a-iK a fűbe. Feje alatt összlizúkat MZ\FütVülffet- Hosz- mint « csíz. Ä tátottán fele meleg • veim? A lány lehajtja a fejét í nekidül a fiúnak. Bennszoru . a lélegzet. csak bólintani tud — Többet. Amit te mon■ j dasz, az nem igaz. ; A fiú elegendi a lány karját, odébb húzódik. Hallgat- j nak. Sokáig, keserűen. Aztán a fiú szilajon fel- : kacag, talpra ugrik és hosszú- ■ kát szökkenve rohan le c . halomról. A lány is felugrik, szó- i Tcmgva néz utána. — Feri! Vállára kapja a kendőt siet utána. Aztán már fut, Ä fiú sarkában jár, de nem éri utol. Hallja a zihálását, látja. hogy ledobja magáról a kiskabátot és a markába köp. — Állj meg! De az nem hallgat rá. Talán nem is hallja. Szökken egyet, összecsapja a tenyerét, aztán felugrik a rúdra. Fújtatva, szuszogva felhú- zódszhodik. nekiveti hasát a rúdnak. Egy grimaszt vág, majd széles mosollyal néz a lányra, aki lenn áll, megszeppenve, kicsire zsugorodva. — Eéri, Ferikém — hebegi gyere le onnét. A fiú huncutul összecsippenti a szemét, rikolt egyet, aztán kirúg a levegőbe, ösz- szegőmbölyödik és átfordul a rúdon. Másodszor 'is, harmadszor is átfordul, de akkor a rúd kicsúszik a markából és ő lezsuppan a földre. A fenekére. Maga alá húzza a lábát, törökülésbe. Nézi a megzavarodott lányt, aki szótlanul, kerek szemmel bámulja. Odafüty- tyent egyet, öklével a földre csap. Majd felugrik. nagyokat ugorva szalad az elhajított kabátért. A lány lehajtott fejjel porosztól utána. Amikor a fiú belebújik a kabátjába, odasurran hozzá, megérinti a vállát. Könnyes a szeme, a szája reszketős. Mondani akar valamti, de csak ennyi sikerül: — Elhiszem a kavicsokat. 'A fiú nevet. Sokáig, harsögóan, jóízűen. A lány hozzábújik, belegöngyölödik a karjába. Imbolyogva mennek a telep felé. Csupa csillogó, színes kavicson.