Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
1962. április. 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 llll!l!!ll!III!llllll!llllllllllll!lli!IIIl!l!!IIII!lllll!!!ll!lil!ll!!lllllll!llllllll!lllllllll!l!!li!lll!l!í!l!li'P Ez alkalommal nem a Holdról, de nem is a Marsról, vagy a Vénuszról lesz szó. Érthető, hogy ezen égitestek iránt igen nagy az érdeklődés. Már megszoktuk azt a gondolatot, hogy nemsokára hozzájuk repülhetünk. Most a Jupiter és a Szaturnusz azon új megfigyeléseiről szeretnék beszélni, amelyek alapján a szovjet tudósok egész sor felfedezésre jutottak. Míg a Vénusz és a Mars számos sajátossága földünkre emlékeztet, addig a Jupiter és a Szaturnusz lényegesen különbözik földünktől. A Jupiter és Szaturnusz, hatalmas vonzóereje következtében (az ember a Jupiteren 2,5-szer olyan nehéz lenne, mint a Földön) az atmoszférában nemcsak a nehézgázokat, hanem a hidrogént is megtartja. A világegyetemben a legelterjedtebb vegyi elem a hidrogén, s a Jupiter 70—80 százalékban (tömegét tekintve) éppen ebből áll. Javarészt ezzel magyarázható, hogy e két gigantikus bolygó oly erősein elüt a Földtől, a Vénusztól és a Marstól. Képzeljük el, hogy különleges űrhajón repülünk és közelről szemléljük a Jupitert. Gigantikus, a gyors tengelykö- rüU forgás következtében kissé összelapult gömböt látunk (egyenlítőjének zónája 9 óra 50 perc alatt, a sarkvidéki zónák pedig 9 óra 56 f>erc alatt tesznek meg egy fordulatot); Az egyenlítővel párhuzamosan sötét és világos sávok húzódnak. Sűrű felhők ezek, a bolygó egész felületét eltakarják. De mi van mögöttük? Szeretnének leszállni a Jupiterre? Ne tegyék! Ha űrhajójuk behatolna a Jupiter atmoszférájába, akkor 11 000 kilométer mélységben a reánehezedő nyomás már elérné a 700 000 atmoszférát! Ez a nyomás 700-szor akkora, mint a földi óceánok legmélyebb pontjain. Ilyen óriási nyomás közepette a hidrogénmolekulák elvesztik elektronjaikat, s a hidrogén „fémes” (de nem szilárd) állapotba megy át. E „fémes” hidrogén-réteg igen vastag; A Jupiter atmoszférájába további 40 000 kilométert kellene behatolni, hogy a különféle ásványokból álló bolygó felszínére kerüljünk. A Jupiter szilárd mag- vának sugara háromszor akkora, mint a Föld sugara, de ez a mag a Jupiter méreteihez képest körülbelül olyan helyzeteit foglal el, mint a meggyben a mag, A Szaturnusz felépítése körülbelül ugyanilyen. Ugyanaz a „hidrogénbunda”, ugyanazok a mérges gázok — metán és ammónia — található az atmoszférában. Nemrég Vaszilij Moroz szovjet csillagász, a Sternberg Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa, kutatásai során olyan erdményekre jutott, amelyekből nyilvánvaló, hogy a Jupiteren és a Szatumuszon nem az egész atmoszféra tartalmaz ammóniát. A felhőrétegek felett az ammónia hiányzik. Ezt nem nehéz megmagyarázni. A felhők látható felületének hőmérséklete mínusz 135— plusz 150 C° között ingadozik (hiszen a Jupiter ötször olyan távol van a Naptól, mint a Föld). Az ammónia már mínusz 78°-on megfagy és szilárd kristályokká alakul. A Jupiter ás a Szaturnusz felhői szilárd ammóniából állnak. Van a Szatumusznak még egy említésre méltó tulajdonsága. Ez a naprendszer egyedüli olyan bolygója, amely lapos gyűrű-rendszerrel van körülvéve. Hosszú ideig tisztázatlan kérdés volt, milyen a Szaturnusz gyűrűinek szerkezete. Végső fokon kiderült, hogy a gyűrűk nem tömörek, hanem az óriás bolygó kicsi hold-csoportjaiból állnak. E holdak méreteit Marr Bobrov szovjet csillagásznak sikerült meghatároznia. Kiderült, hogy átmérőjük átlagban körülbelül 1 méter. De vajon miből állnak ezek a holdak, amelyek az óriási gyűrűk részecskéit képezik? Többszázmillló kilométernyi távolságból nem olyan egyszerű dolog „megtapintani’! e morzsányi képződmények anyagát.:. Tavaly Vaszilij Moroz újabb megfigyeléseket végzett a Szaturnusz gyűrűin. Erre a célra a krími csillagvizsgáló intézet 125 cm-es teleszkóp-reflektorát használta fel, egy igen érzékeny és nagy feloldó-képességű különleges szinképmé- rővel párosítva. Korábban Coyper amerikai csillagász, hasonló megfigyelések alapján, arra a következtetésre jutott, hogy j Szaturnus gyűrűinek színképe a közönséges dér színképére emlékeztet. A Moroz által kapott színképek sokkal részletesebbek, mint az amerikai tudós színképei. Pontosan megmutatják, hogy valóban dér borítja-e azon apró holdakat, amelyekből a Szaturnusz gyűrűje áll. De mi rejlik alattuk? Kőtömbök? Vagy talán jégrögök? Ez a kérdés méa feleletre vár. A Montana állambeli Gleccser-parkban érdekes kísérletet végeztek: két szuperszonikus, deltaszámyú vadászgép több kört írt le a park hófödte csúcsai fölött. A repülőgépek által előidézett hanghullámok jóformán odatapasztották a laza havat a hegyoldalhoz, s ezzel csökkentették a lavinaveszélyt. SZINKRONBA HOZOTT ATOM-ÓRÁK AZ EGÉSZ VILÁGON Tervbevették egy szinkronba hozott atomóra hálózat létesítését az egész világon. ÉRTÉKES ANTIBIOTIKUM A moszkvai mikrobiológusok vitamiein néven karóimban („A” vitaminban) gazdag antibiotikumot szintetizáltak. Az antibiotikum alkalmazása lehetővé teszi, hogy a baromfi etetésénél mellőzzék a halzsírt és az „A” vitamint tartalmazó más drága takarmány-pótlékot: Az ellenőrzés azt mutatta, hogy az „A” vitamin mennyisége kétszeresére növekedett azon tyúkok tojásaiban, melyek vitamicint kaptak. A vitamiein felhasználása a juhtenyésztésben kiküszöböli a bárányok vitaminhiányát. Előzetes adatok szerint a vitám! cin a tehéntej „A” vitamintartalmát is növeli, ami a téli időszakban különösen fontos. Az új antibiotikum az emberi és állati szervezetre nézve teljesen ártalmatlan; Ipari előállítását már megkezdték. FÉNYES NAPPAL VETÍTETT FILMEK Egy új találmány segítségével rövidesen lehetővé válik teljes napvilágnál filmet vetíteni. Az új találmány lényege egy olyan vetítővászon, amely sokszáz apró optikai lencséből áll. lyévé lehet. Több amerikai vállalat ugyanis bejelentette igényét, hogy az egész északi féltekét körülfogó reklámfeliratokat juttat fel az égre: mások olyan foszforeszkáló reklámot szeretnének fellőni. A Szovjetunió építészeti akadémiája bámulatos technikai megoldást dolgozott ki. A lenin-grádi tagozat munkatársai elkészítették egy sarkvidéki város tervezetét. A jövendőnek ebben a csodálatos városában még a legkeményebb téli hidegben is kellemes lesz a hőmérséklet. Nem utópiáról van szó. A közeljövőben valóban felépítik ezt a várost, amelynek 10—12 ezer lakosa lesz. De a város szükség esetén korlátlan méretekben terjeszkedhet is. Az új építéstechnika már ele_ ve számol a mesterséges éghajlattal. Ennek megfelelően alakítja ki az építészeti formákat. Az esztétikai igények és az életszükséglet követelményei teljes összhangban lesznek az új városban. Maga a város az állandóan befagyott talaj fölé egy méter magasságra emelt hatalmas talpazatra épül. A város központja a főtérrel, a parkkal, a stadionnal és a különböző kulturális intézményekkel együtt óriási műanyag kupola alá kerül. Képünkön 1. jól láthatók a hengeralakú házak. Az i.yei. formájú építjcezés jobban ellenáll a szélnek és a hóviharnak s ugyanakkor a legkevesebb meleget veszíti. Ez a képünk a 10—12 ezer lakosú város makettjét ábrázolja. A műanyag kupola alá épített város egyik fedett utcáját a 2. képünk ábrázolja. Itt lesznek a különböző intézmények. Fedett folyosók kötik össze a várost az egészségügyi központtal. Ezeken az összekötő folyosókon még a legnagyobb fagy idején is legalább plusz 10 fokos lesz az átlagos hőmérséklet. Azt, hogy milyen lesz e sarkvidéki város emberének otthona, élénken megmutatja 3. képünk. Ez egy 12—16 emeletes hengerhaz, amelyben 500 ember lakhat majd. A házban gyorsjáratú, úgynevezett „villám-lift”- lesz. Az ablakok hőszigetelését vákumos módszerrel oldják meg. A hengerház egy lakószob. ,ít a 4. képünk mutatja be. E szobában az állandó friss levegőt egy axiomatikus légkondicionáló bjrendezés biztosítja. A szovjet építészeti akadém 'na': ez a hamarosan megvalósuló terve egyik mozaikja azoknak a határtalan lehetőségeknek, amelyeket a kommunizmust építő ember teremtett meg. A Burroughs-Corporation kis cipó nagyságú miniatűr elektronikus számítógépet hozott forgalomba, amely másodpercenként 33 000 számítási művelet elvégzésére képes, összesen 5500 alkatrészből áll, 7,6x15,2x28 cm nagyságú és mindössze 5,4 kilót nyom. A VILÁG LEGKISEBB ELEKTROMOTORJA W. McLelan amerikai mérnök elkészítette a világ legkisebb elektromotorját. A kocka alakú motor egy-egy élének hossza mindössze 0,5 mm. A motor percenként 1800 fordulatot tesz, teljesítménye egymilliomod lóerő. A motor egyes részeit mikroszkóp alatt készítették. A mérnök ezerdolláros díjat nyert motorjával. FÖLDRENGÉS UTÁN TOVÄBB REZEG A FÖLD Megállapították, hogy egy földrengés után a Föld még hosszú ideig apró rezgéseket végez. így például 1960-ban, a nagy chilei földrengés után még hónapokon keresztül húsz percenként háromezred-centi- métemyi rezgéseket észleltek. MÉRTÉKEGYSÉGEK ÁTSZÁMÍTÁSA „LOGARLÉCCEL’! Egy angol cég speciális „logarlécet” hoz forgalomba, melynek segítségévéi nem logaritmusokat lehet kiszámítani, hanem a különféle országokban használatos legkülönfélébb mértékegységeket; A kisméretű, zsebben hordható, műanyagból készült ügyes kis berendezés pillanatok alatt átszámítja a különféle hossz-, súly-, térfogat-, terület-, hőmérsékleti, légnyomási, specifikus nehézkedési és viszkozitása mértékegységeket. ULTRAHANGGAL A LAVINÄK ELLEN 1. kép. KÉSZÜL „A VILÁG SZEME” Néhány televíziót gyártó amerikai cég ilyen néven fogja forgalomba hozni a legújabb típusú készüléket. A képernyő órási szemet ábrázol, szemhéjjal ellátva, amely távvezérlés útján redőnyhöz hasonlóan lecsukódik, illetve felnyílik. A készülék többi részén, tehát a szem körül a tervek szerint Amerika térképe, esetleg a csillagos égbolt, vagy egv szép virágcsendélet lesz látható, különböző világítási hatásokkal: —----------------tf ME STERSÉGES BOLYGÓK REKLÁMCÉLOKRA? Az ENSZ atombizotltságá- nak elnöke kijelentette: ha a világszervezet nem áll a sarkára, akkor még a kozmosz is reklámhadjáratok színhe4. amely éveken át éjszaka látható lenne. Város műanyag kupola alatt ELEKTRONIKUS TÖRPE SZÁRITÓ-GÉP
