Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

1962. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pályázati felhívás M ark usovssky-dí ja t alapítottak Micsoda — nem csoda dolgok A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, valamint a budapesti Testnevelési és Sport Tanács az 1962. évben országos amatőr filmpályá­zatot hirdet. A pályázat cél­ja a Kilián Testnevelési Moz­galom népszerűsítése, — az amatőr filmesek művészi fej­lődésének elősegítése. A film témáját a Kilián Testnevelési Mozgalom sza­bálykönyvében rögzített és a mozgalom célját szolgáló té­makörből úgy kell megvá­lasztani, hogy a film felölel­je és megörökítse a mozga­lom tömegsport jellegét. ton háromszoros Kossuth-dí- jas rendező, Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőr. A pályaműveket a buda­pesti Testnevelési és Sport Tanács címére (V. kerület, Váci utca 62—64 sz.) jeligé­vel ellátott külön zárt borí­tékban (a borítékban a fil­met készítők nevével és cí­mével) kell beküldeni. A pá­lyázattal kapcsolatos min­dennemű felvilágosítást a budapesti Testnevelési és Sport Tanácsnál (V. Váci ut­ca 62—64) Mezőfi Andrásné ad. Tel.: 183—936/25. mell. (MTI). 69 évvel ezelőtt halt meg a magyar orvostudomány egyik kiemelkedő egyénisége, Mar- kusovszky Lajos. Ez a hala­dószellemű nagy magyar or­vos egész életében a magyar közegészségügy fáradhatatlan harcosa, egyik irányítója és vezetője volt. Az orvosi szakirodalom is sokat köszönhet Markusov- szky Lajosnak, ö alapította 1857-ben a máig is működő orvosi hetilapot, amelynek több mint három évtizeden át, 1889-ig szerkesztője volt. Az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezete, az or­vosi hetilap és a Medicina Egészségügyi Könyvkiadó a magyar orvostörténelem egyik legnagyobb alakjának emlékére Markusovszky La­jos díjat alapított. A díjjal a napokban fiatal kutatókat, szakírókat tüntettek ki, így dr. Földes Pált, dr. Kertai Pált, dr. Soltész Lajost, dr. Török Jánost, dr. Dömök Istvánt, dr. Molnár Erzsébe­tet, dr. Rák Kálmánt és dr. Kovács Józsefet. (MTI). A hét várost beszámítva, nem tudom, van-e még a megye hatvanhét községe bármelyikének is olyan szép parkja, mint a jászjciséri. S nekem mégsem a hangula- tossága tűnt fel elsősorban. Nemrégiben végig sétáltam az alkonyati órákban a kis- ériek parkján. Mindjárt a bejáratnál egy idősebb férfi, s egy fiatalabb lány ültek a kispadon. Ültek és beszélget­tek. így látszott távolról. Közelebb érve, más kép tárult elém. A lanyha kezé­ben az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem jogtudomá­nyi karának jegyzete. S ab­ból olvas. A családjogot ta­golja fennszóval. S az idős bácsi bóloiat hozzá. Meg közbevág: Ezt nem nagyon értem. A lány ekkor újra kezdi. Majd a fejezet végéhez érve. így szól: — Olvassak még? Az öreg órájára néz. — Ne olvass. Mára elég. Téma javaslatok: 1. „Száz pont története”. 2. „Hegyen-völgyön-vízpar- ton” — táborozó kiliánosok. 3. „Egy termelőszövetkezet sportolni kezd”. 4. „Munkaközi testnevelés­től az aranyjelvényig”. 5. „Mi is megszereztük a Kilián jelvényt” — kisdobo­sok sportja. 6. „Sportolóink a Kilián mozgalomért”. A fenti példákon kívül a pályázók úgy címben, mint témában szabadon választ­hatnak. A pályázaton minden ama­tőr filmes részt vehet (egyé­ni, amatőr filmklubok) a film 8—9.5 — és 16 mm-es felvevőgéppel készítendő. Az elkészült film időtartama 8— 10 perc lehet. A pályázatra az előzetes jelentkezés határideje: 1962. június 30. Az elkészült pályaművek beküldési határideje: 1962. okt. 1. Pályadíjak: 1. díj: 3000 forint. 2. díj: 2000 forint. 3. díj: 1000 forint. A 4., 5., 6. helyezett okle­vél, tárgyjutalomban része­sül. A bíráló bizottságban he­lyet foglalnak a filmszakma kiválóságai, pl. Keleti Már­Liszt—Bartók kiállítás Salzburgban Bécs, (MTI) Salzburgban az Osztrák—Magyar Egyesü­let és a salzburgi Mozar- teum-Akadémda közös rende­zésében ünnepélyes keretek között megnyitották a nagy érdeklődéssel fogadott Liszt- Bartók kiállítást. Megnyitották a IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítást Tegnap délben nyitották meg ünnepé­lyesen a IX. Magyar Képzőművészeti Ki­állítást és a Műcsarnok termeiben járó egyelőre csak a benyomásait összegezheti. A korszerű népi realizmus és az építé­szeti szigorúságú formálás Jcét véglete kö­zött felettébb változatos a kiállítás stiláris összképe. A kiérlelt, újszerű megoldások és több-kevesebb ígéretet sejtető kísérle­tek nagyobb része nem öncélú, hanem az élet sikszínü valóságának mennél erőtel­jesebb megragadását szolgálja. A változa­tos témájú művek közül érdemes egybe­vetnünk néhány munkaábrázolást: Bartha László élénk színű üzemi képe csattanóan cáfolja azt a felfogást, amely az ipari té­mák festői szegénységét panaszolja; Udvardy Erzsébet fényittas badacsonyi kompozíciói Cs. Kovács László: „Golyózok” e. szobra. Kádár György: „Egymillió új lakást” c. olajfestménye. (Levendulás lány, Vízöntő), Szabó Zoltán erőteljes vonalú Ipari tája, Pátzai Pál jel­képes szép nőalakja (Nyár); mennyi szín, az egyéni látásnak milyen gazdag skálája egyazon cél szolgálatában. S mindkét irány­ban tágíthatjuk a határokat: Ék Sándor realista képei, Radó Károly antik ihletésű és mégis modem fiúszobrai, Mikus Sándor éneklő munkásokat ábrázoló hármas kom­pozíciója, Bemáth Aurél eleven, üde ér­zékletes színfoltokkal megfestett balatoni képei, vagy Vecsési Sándor magábamélye- dő Női portréja — mindmegannyi más­más hagyományt őrző műalkotás, amelyek mellett éppen a mondanivaló igenlésének azonossága miatt nem hat idegenül Szinte Gábor, Szántó Piroska, Bencze László, Martyn Ferenc, Hincz Gyula vagy a ki­váló Barcsay Jenő egyéni jellegű modem stílusa. Nem volt bátorságom meg kérdezni, minek vagyok ta núja. S így még ma sem tu dom. Színes beszéd Köztudomású, hogy a pa­rasztember nagyon élő ter­mészeti képekkel, ötletté’ furfanggal tudja fűszerezii beszédét. De olyan találó ki­fejezéssel, mint amit Ve- zsenyben hallottam a minap, még parasztemberek között is ritkán haU az ember. A vezsenyi kisvendéglőben három ember borozgalott. Életkorra egyikük sem a mai generációhoz tartozik már. Egyikük, egy huncutszemű, élénk ember belekezd egy történetbe. Pohártársa le­inti. — Hagyjad, olyan régen volt az. Emez ingerülten: — Régen? Hát aztán. Nem is tegnap mondták már ne­kem: ccü, ccü, de aranyos kis baba vagy. „Egy asszony, meg a lánya“ A piacon öreg néni ballag. Mögötte fiatalasszony. A né­ni ruházata ódivatú, a fiatal asszonyé feltűnő elegáns. S az asszony elég hangosan be­szélt. — Nem félek én a halál­tól. Megszenvedtem én az életemben, A halál már nem szenvedés nekem. Inkább megváltás. Szívenütnek a szavak, s megállók, hogy egy szótagot se szalasszak el. A kopottas öreg néni elegáns kísérője észreveszi, hogy figyelem. Kö­zelebb megy az asszonyhoz. Valamit súg neki, zavarban van, s a szemével int felém. Salamon Pál: EQY LÉPÉS 1962• május — szolidaritási hónap 15, — Nem vagyok éhes. — Valamit... — Igazán nem. Akkor iszunk. — Jó. — Pertut. — Hamisan ka­csintott. Míg előszedte az üveget körülnéztem. Ócska, régi bú­torok. Tisztaság. Csövázas keretben lavór, a földön kancsó. — Akkor... Kart karba öltve ittuk fe­nékig a keserű, rossz bort — Szervusz. — Szervusz. Szájoncsókolt, én meg vissza. Leültünk az ágy szélére. Ismét töltött. Ittunk. Oda­bújt hozzám. — Én ma leiszom magamat; — Miért? kérdeztem és félkézzel átöleltem a dere­kát. Szépen eltette a kezemet. — Ne haragudj — és szo­morúan mosolygott. — Te ne haragudj. — Ugyan. Pocsék az egész. — Mi? — Nekem semmi se sike­rül. Te tetszettél nekem. — És most? Töltött. Ittunk. Vállatvont. Szájoncsókolt. — Mindegy. A férfiak... — Igyunk. — Most te tölts. Töltöttem. — Nincs szerelem, csak csalás... — Tévedsz... Ö te nagyokos... — fel­csapta az államat. Hosszan csókolóztunk. Kiittuk a negyedik kétde- cis pohár bort is; Csuklóit és már nem mo­solygott. Megrázkódott. Vé- gigdőlt az ágyon. Sokáig hallgattunk. Nem tudom, mennyi idő telt el. Fejemet a tenyerembe hajtva ültem. Nagysokára egyenletes szu- szogásra lettem figyelmes. Odanéztem. Aludt. Keze le­lógott az ágyról. Nem tudom, mi történt velem. Súlyos ütést éreztem a szivemen. Felkinlódtam magamat Néz­tem az élettelenül lógó kezet; Addig se voltam részeg, de akkor teljesen tiszta lett a fejem. Ezt nem. Akkor inkább semmit. így nem hagyom magam. Ezt nem. Nem s; le­het eszméletlenül... Nem szégyeltem, hogy han­gosan beszélek. Meg tudtam volna ütni azt a nőt. Pedig szép és kedves. Jóval fizetett a komiszságo- mért. Mégis ütni lett volna kedvem. Azért, mert így hagyja magát. A magam ör­döge feküdt előttem. Gyűlöl­tem azt a lecsüngő kezet, amely nemrég még simoga­tott. Irtóztam tőle, mert az élve is halott volt. Vettem a mankómat és amilyen csendben csak tud­tam, kibotorkáltam a lakás­ból. A házmester úgy nézett rám, hogy a húszasból nem kértem vissza. A másik húszast a portás­nak adtam. — Hát ez meg micsoda? — Semmi — keservesen kacsintottam. Azt hiszem, megrémült az arcomtól, mert csak legyin­tett és tovább engedett. Leültem az ágyam szélére. Hallgattam az emberek ne­héz, sípoló lélegzetét. Az­után felálltam. Kitomáztam magamat a két ágysor kö­zötti folyosóra. Az ágyam végéhez támasztottam a mankóimat. Teleszívtam a tüdőmet. Léptem egyet. A. szívembe nyilait a fájdalom. Azután még egyet és még egyet. Már csak a jobblá­bamat tartó gép vaskengye­lének koppanásait hallottam. Vége A Művelődésügyi Minisz­térium és a KISZ Központi Bizottsága megbízásából a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem rendezi meg az ötödik országos diákköri konferencia megnyitó ünne­pélyét. Május 3-án délelőtt az egyetem aulájában Mol­Januárban a magyar tár­sadalmi szervezetek képvise­lőinek részvételével szolida­ritási bizottság alakult a függetlenségükért küzdő né­pek megsegítésére. A testü­let kapcsolatot teremtett az Afroázsiai . Szolidaritási Ta­náccsal, annak különböző bizottságaival és az egyéb hasonló jellegű haladó nem­zetközi vagy nemzeti szer­vezetekkel. Elhatározta, hogy ezeknek a bizottságoknak a munkáját támogatni fogja és abban esetenként részt is vesz. Ugyanakkor a magyar társadalmi szervezetekre tá- maszkodva erkölcsi, szociális és kulturális segítséget nyújt a függetlenségükért küzdő népeknek. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság tevékeny ségéről szom­baton tájékoztatót tartottak a Magyar Sajtó Házában. Harmati Sándor, az MSZMP nár János művelődésügyi miniszterhelyettes mond meg­nyitó beszédet, majd Vár­nai Ferenc, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára szól a fiatalokhoz. A baráti országokból is várnak ven­dégeket a konferenciára; Központi Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára ismertette a magyar szolida­ritási bizottság határozatát: 1962 májusában szolidaritási hónapot tartanak a függet­lenségükért küzdő népek megsegítésére. A szolidaritási hónap al­kalmából országszerte gyűlé­seket, összejöveteleket tarta­nak. Ugyanakkor csekkszám­lát nyitottak az afrikai­ázsiai országok népeinek megsegítésére szánt pénz­összegek összegyűjtésére és I, illetve 3 forintos cím­letekben szolidaritási bélye­get bocsátottak ki. A szoli­daritási bélyeget a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a nőtanácsok, a KISZ, a Partizán Szövetség, a Vörös- kereszt tagjai és aktivistái árusítják. Az idei kiadói tervek egyik érdekes elképzelésén dolgoz­nak: napvilágot lát Berkovits Ilona neves művészettörté­nész összeállításában Ma­gyarországi corvinák címmel a hazánkban őrzött hiteles Corvin-kódexek legszebb lap­jainak fakszimile kiadása. A könyv — amely már több mint két éve készül — 48 egész oldalas, színes tábla­képet és 31 szöveg közötti képet tartalmaz. bevezető j Az öregasszony felkapja a j fejét. Egyenesen irányomba ' fordul, s még hangosabban mondja: — Mér ne panaszkodjak? Hát mi örömem van nekem az életben, lányom? Végigmérem a hochelegan- ciát, s a kopott viseletét együttes megjelenésben. Es megértem a szituációt. Borzák Lajos «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii V „A kaukázusi kréta­kör” a Shakespeare Színház előadásában Anglia legkiválóbb színházi együttese, a Royal Shakes­peare Theatre Company mu­tatta be a napokban először angol nyelven Bertolt Brectr, „A kaukázusi krétakör’’ cími darabját. A kiváló német író darab­ja, melyet már emigrációba írt, az angol közönségm óriási sikert aratott; tanulmánya részletes leírásál adja az egyes corvináknak, bevezet, elemzi művészi stí­lusukat, keletkezési körülmé­nyeiket. A mű iránt külföldön is nagy az érdeklődés: a ma­gyar nyelvű kiadással egy­idejűleg németül és angolul is megjelenik a kötet, s tár­gyalnak már a francia és olasz nyelvű kiadás előké­szítéséről is. (MTI) Debrecenben rendezik me« az ötödik országos diákköri konferenciát A Corvin-kódexek legszebb lapjainak kiadása — magyarul, németül, angolul, olaszul és franciául

Next

/
Thumbnails
Contents