Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

1962. április 26.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Az új Büntető Törvénykönyvről

Beszélgetés dr. Kuhnyár Lászlóval, a megyei bíróság elnökével

Ez év januárjában látott napvilágot a Magyar Nép- köztársaság Büntető Törvénykönyve, amelynek életbeléptetéséről rövidesen határozatot hoz a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa. A mintegy hatszáz oldalas könyvet aktívan tanulják a bírák, ügyészek és ülnökök egyaránt. Az új BTK-ról beszélgetett munkatársunk dr. Kuhnyár Lászlóval, a megyei bíróság elnökével.

— Mi tette szükségessé új

BTK megalkotását, — és

miért szükséges mielőbbi

életbeléptetése?

— A Horthy-korszak fasiszta, népellenes törvényhozása még a nyugati burzsoá országok törvényhozásán is túltett. Védte a feudálkapi- talista, majd a fasiszta rendszert, 1920-ban hozták például a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb védelméről szóló büntetőjogi törvényt, amely még a botbüntetést is kimondta — egyedül Európában! Az 1921. évi III. törvény az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről rendelkezett, célja a kommunista mozgalom megelőzése, elfojtása volt. Az 1938—39—40-es faji, — vagyis fasiszta törvények kivétel nélkül haladás- és népellenesek voltak, — a fasizmust támogátó burzsoázia és a rendszert kiszolgáló egyéb rétegek érdekeit szolgálták.

— A Tanácsköztársaság négy hónapos uralma idején már történt némi haladás a reakciós törvények hatálytalanításában, — a szocialista büntetőjogi gyakorlat kialakításában. Pártunk és kormányunk felismerte az új, szocialista jogrendszer fontosságát, s ennek szellemében születtek meg a régi jogrendszer reviziójával párhuzamosan az új jogszabályok.

— A felszabadulás után például törvénybe iktatták a háborús bűnösök felelősségéről a spekulációs tevékenységről, a haza és a tszcs-k védelméről szóló törvényeket, amelyek mellett a béke, az államtitok, a fiatalok védelmé is helyet kapott jog- ‘ 'alkotásunkban.

— Nagyjelentőségű lépést jelentettek a törvények a szocialista társadalom építésének megfelelő, azt pozitívan szolgáló egységes, szocialista jogrendszer kiépítésének útján. Kormányunk 1953 decemberében határozatot hozott az új BTK kidolgozására, s e célból kormánybizottságot jelölt ki. Az 1954-ben kezdődő munkákat azonban megszakította az 1956-os ellenforradalom, s a folytatására csak 1957 őszén kerülhetett sor. Az első BTK tervezet 1959 júniusában készült el, a második nem sokkal később. Ezt már nyilvános vitára is bocsátották, — majdnem száz ankéton hangzottak el szerte az országban kiegészítő javaslatok, melyeket az új BTK végleges megszövegezésénél szintén figyelembe vettek.

— Miben foglalhatók ösz- sze az új BTK legfőbb általános vonásai?

— Hosszabb időre szóló szocialista jogalkotás. Védi a szocialista állami, társadalmi, gazdasági rendet, az állampolgárok .személyét, jogait. A szocialista együttélés szabályaira, azok megtartására, az állampolgári fegyelemre nevel. A szocialista büntetőpolitika elveire épül. Meghatározza a társadalomra veszélyes cselekményeket.

— Például.

— Minden olyan mulasztás, társadalomra káros cselekmény, amely a Magyar Népköztársaság állami, tár- sadalmi, gazdasági rendjét veszélyezteti. A büntetés célja a társadalom védelme, a megbüntetett személy nevelése és a bűntett elkövetésének megelőzése.

— Milyen bűncselekményekre alkalmaz különösen súlyos büntetéseket az új BTK?

— Államellenes cselekményeknél (a társadalom védelme érdekében), életellenes cselekménynél (az ember védelme érdekében). Ezenkívül a különösen nagy kárt okozó cselekményeknél és a fegyveres erők fegyelme, — harcképessége ellen irányuló bűntettek miatt. E kategóriáknál halálbüntetés is kiszabható, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. A halálbüntetés minden esetben vagylagos, — tehát azonos bűncselekményre lehet 10—15 évig terjedő börtön, vagy halál az ítélet.

— Hogyan nyilvánul meg az új BTK-nál a szocialista törvényesség betartásának alapelve ?

— A népi állam társadalmi, gazdasági, politikai rendszerének, tehát a nép többsége államának, a proletár- diktatúrának a védelmében. Továbbá: egyes cselekményeket bűntetté csak törvény nyilváníthat, és erre büntetést csak a törvény állapíthat meg. — A régi BTK 950 szakaszával szemben az újban 340 szakasz áll. A büntetőszakaszok minden bűn- cselekményre konkrétan meghatározzák a büntetési nemet és mértéket.

— Van-e új, eddig nem ismert szakasz az új BTK- ban?

— Több is. Törvényesen elítéljük a népek szabadsága ellen elkövetett bűncselekményeket. Például azt, aki az algériai, a kubai, vagy más gyarmati, félgyarmati ország szabadságharca ellen fegyvert emel. Üj vonás az új BTK-ban a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos törvény. A fő szempont: biztosítottak legyenek a gyerek erkölcsös, művelt, értékes emberré válásának feltételei.

— Általános tényállást állapít meg az új BTK a kényszerítés bűntettében is, melynek lényege: egyik embernek sincs joga kényszeríteni a

másikat arra, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen. Az élet- és testi épség veszélyeztetésének szakasza is bővült. Az új BTK nemcsak azoknak nyújt jogi védelmet, akik mások felróható magatartása miatt sérültek meg, hanem azoknak is, akik ilyen veszélyeztetett helyzetbe kerültek. S azt is bünteti, aki nem segít a balesetet szenvedett sérültnek.

— Az ifjúság nevelése társadalmi ügy. Ezért a tizennyolc éven aluli gyermek nevelésének elhanyagolása, bűnre, züllött életre való rábírása is büntetést von maga után. Újszerű módosítás az államellenes bűncselekmények (összeesküvés, lázadás) elkövetésénél az a BTK- beli értékelés, mely előírja,

hogy nem bünteti a törvény azt, aki leleplezés előtt jelenti az összeesküvést az illetékes szervnek, vagy lázadás esetén azt abbahagyja, vagy elhagyja a helyszínt.

— Több új kiegészítést rögzít az új BTK az ittasság miatt bekövetkezett közlekedési balesetek, s az ittasság hatása alatt . elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan is, akárcsak az izgatás bűncselekményével kapcsolatban.

Végül

az új BTK életbeléptetéséről, a joggyakorlatban várható pozitív hatásáról

beszélt dr. Kuhnyár László.

— Az új BTK még ebben az évben életbelép és igen nagy segítséget ad bíróságainknak büntetőpolitikánk helyes, gyakorlati alkalmazásában.

— A Polgári Törvénykönyv megjelenése után az új büntető törvénykönyv rendkívül nagy előrelépést jelent abban a munkában, melyet az egységes szocialista jogrendszer teljes kialakítása érdekében végzünk. Nagy segítséget jelentettek a Szovjetunió és a szocialista országok büntetőjogi rendszerének eredményei; tapasztalatai is az új magyar BTK megszületésénél, — fejetze be a beszélgetést dr. Kuhnyár László, a megyei bíróság elnöke.

Prokofjev: Rómeó és Julia című balettjének bemutatójára készül a Magyar Állami Operaház. A képen Ugray Klotild, Sipeki Levente

Salamon Pál r

EQY LÉPÉS

12.

A hosszú júliusi napnak is vége lett — besötétedett. A sötétben szertefoszlott a magamra erőltetett nyugalmam. Nem tudtam úgy látni az egészet, mint nappal. Most jutott eszembe, hogy Miklós délután köszönés nélkül tűnt eh

Fáradt voltam, de még csak nem is kerülgetett az álom. Kusza, zavaros gondolatokon hányódtam.

Másnap délelőtt levették a lábamról a gipszet. A tanár úr elismerően bólogatott, összesúgott a többi orvossal és gratulált nekem.

— Most aztán először néhány lépést mankóval, utána el a mankót és csak bátran...

Azután gépbe tették a lábam, mert szabadon még nem maradhatott.

Ebéd után — teljesen váratlanul — berontott az

öcsém. Fogalmam sincs, hogyan játszotta ki a portást és a nővéreiket.

Se szó, se beszéd, odaszaladt az ágyamhoz.

— Tudd meg, hogy ma otthagytam a daraboló műhelyt, holnap már megyek le a bányába ;.. Visszavettek ..; tudták, hogy nem én akartam ... — mondta lihegve.

— Csak azért jöttem hozzád. .. Belőlem nem csinálnak pojácát.

A nővér lépett a terembe;

— Mi ez kérem? — csodálkozott Miklósra, aki grimaszt vágott a kövér nővérkére és kiosont.

Bolondok vagytok ti azért — fordult hozzám a szomszédom, Józsa Sándor — ez is itt ugrál — ezt Miklósra értette.

Kihajolt az ágyból, hogy halkabbra foghassa, mert nem akart a többiek előtt megsérteni.

— Te pedig meg játszod magad — rögtön mókázni kezdett. Kényes nyávogó kisasszonyt mímelt:

— Neem .;; neeem .:: hagyjanak.;. nem akarok osztályvezető lenni... Na igazán ne izéi jenek;;: nem szeretem az osztályvezetős- dit. ; :

önkénytelenül, ahogy belejött a játékba, hangosabban beszélt. A többi ágyakról felemelkedtek az emberek és hangosan nevettek.

— Hagyja már Sándor bácsi — kértem;

Abbahagyta. Nem hatott rám a bohóckodás, mert tudtam, hogy nem gondolta át a helyzetemet. Az azonban nyilvánvaló volt, hogy jót akar nekem. Gondoltam, őszintén beszélek vele.

— Figyeljen ide.

— Na?

— Tudja én nagyon szeretem Verát.

— Látom.

— Igen;

— ő is téged. Jobbat nem is kívánhatsz.

— Rendben, de maga tudja. milyen a szerelem, Nem temp'omi história.

_ ?

— Ä Vera engem úgy ismert meg. mint bányászt... Akkor nézett rám először szerelmesen és hajtotta oda a fejét, amikor azt meséltem el neki, milyen a föld alatt.

— Na és? Most meg lesz egy góré ura.

— Kegyelemből.

— CÖ . . : CÖ . : i

— Hűséges lesz hozzám, attól nem félek ,.; de a szerelem elszáll.;. az nem a jóakaraton múlik.

— Ne okoskodj.— Ez pedig így van;

— Akkor se akard az egész világot. Különben se hiszem, az az asszony oda van érted...

— Most még igen, és különben is nemcsak Vera van. Én is vagyok. Ha magam hagynám ott a bányát, de csak azért, mert az az átkozott fal rámomlott. Mindig ott ülne a mellemen, hogy egy szerencsétlen perc tehetetlen áldozata vagyok.

— Bolond vagy te, nem áldozat.

(Folytatjuk)

•)

Reggel még megvolt a puly- kakas — de estére nyoma ver szett. Julis néni azt mondta:

Falumhéíi

történetek

egg elővigyázatlan vöszemély. 1U vari az eset. Egy elhamarkodott festés, s hónapokra oda a

délután még látta, ott sétálgatott a szomszéd háza előtt frissen sárw jadó pázsiton.

A házigazda először egykedvűen vállatvont. Égy pulifka nem a. világ — mondotta. — Különben is jámbor természetű ember volt világ- életében, ennél sokkal nagyobb dolgok sem hozták ki a béketűrésből.

A felesége azonban nem tért olyan könnyen napirendre az eset felett. Állandó siránkozásával tűzbe hozta az öreget is.

— Reggel menj ki a piacra — adta ki az ujcázt az asszonynak, s ha ráismersz a pulykára, verd szét a bitang fején.

A kakasnak azonban nyoma veszett. Már az ötödik napkeltében gyönyörködtek a falu végén, s János bácsi — a felesége jóvoltából — még mindig nem találta meg lelki nyugalmát. Akkor jött a hír: a szomszéd utcában van egy gazdátlan pulykakakas.

Az öreg Kurbics kellően „felspanolva” odarohant — de jó komájáról lévén szó, az égiek emlegetése előtt megkérdezte:

— Hogyan került hozzátok a kakas?

— Bejött udvarolni a tojónak.

— S hol van?

— Egy napig volt itt, aztán átvitte a szomszéd.

Az öreg átballagott Szabóékhoz. Szinte szakasztott mása volt az ottani válasz az előbbinek. S a harmadik, a negyedik portán ugyanígy. A végén azért csak rátalált a kakasra.

— Mi a fenének adogatjátok kézről kézre ezt a kakast? — kérdezte mérgesen,

— Na hallod, ültetés előtt? Az egész utcasoron csak tojók vannak, örültünk, hogy végre találtunk egy kakast.

lí

Battcmyán, az én falumban is akadnak hódolói a legújabb divatnak, A szomszédunkban lakik például egy fiatal asszony, aki fellelkesülve fogadta a hírt, hogy néhol már ósdinak számít a lenszőke haj, s hódít a Hla. Ez a sikkes, ez az elragadó — s ami nem utolsó szempont: nem is olyan drága, mint az új ruhaköltemények mintapéldánya.

Elképzelte, hogyan fog festeni újszínű hajkoronájával, de a félénkség sanda gyanút ébresztett benne. Hátha nem olyan jó a festék, mint ahogy a reklám bizonygatja? Utó- végre sokmindenre ráfizethet

frizura.

Mentőötlete támadt:

— Anyunak van néhány ősz szál a hajában. Édes-kedves drága mamii hadd fessem be.

Melyik anya tud ellentálini lánya kedveskedésének? Égy óra sem telt el, máris úgy pompázott az élettől elgyötört öreg asszony fején az élénk-lila haj, mint a frissen pingált húsvéti tojás.

A fiatalasszony megnézte, s csak annyit mondott: maradok a barnánál.

— Azt hittem, feketére fested — hűledezett képmását meglátva az anyja.

S azóta hiába kérdi a ve je:

— Azelőtt mindig hajadonfővel járt,1 miért köti le olyan szorosan a) fejét, mama?

*

Jószívű, segítőkész emberek laknák az utcánkban. A kivétel — csakúgy, mint máshol — itt is erősíti a szabályt. Mindez arról jut eszembe, hogy Rózsika néni is leszállt a kerékpárról, mikor látta, hogy a harmadik házban lakó öregasszony a tyúkokat játszi könnyedséggel bezavarta az utcáról — de a kakas az istennek se akar bemenni.

Az öreg Vidiczki is abbahagyta a söprögetést, s kilencven kilóját meghazudtoló fürgeséggel eredt a kakas után. Sikerült is fáradozásuk, de vesztükre. Az ablakon át meglátta valaki az esetet, s mivel akkor tűnt el a hűvös oldalról egy kakas, mimdjári elkezdtek seppegrd: a szomszédok segítségével az öregasszony lopta el.

Meg is jelent érte a tulajdonos, de az öregasszony nem adta. Mindketten azt mondták: enyém a kakas. Ki legyen az elfogulatlan bíró ilyenkor?

A józan - paraszti ész tett aztán igazságot ott, a Klapka utca végén. Megszületett a döntés a következőképpen: legyen a bíró a kakas. Tegfjék ki az utca közepére, nyissák ki mindkét helyen a kiskaput, s ahová bemegy, ott ts marad.

Az utcabeliek árgus szemmel figyelték a fejleményeket. A kakas — mintha rabságból szökne — lélekszakadva szaladt el az öregasszony portájáról. Az öreg Vidiczjti hüledezve mondotta:

— Hát, Rózsika, becsületben meg értem a hatvanadik évet, s most kellett bűnrészesnek lennem.

Simon Béla

Megkezdik as Emberi színjáték teljes kiadását

A Helikon Könyvkiadónál nagyobbszabású munkát fejeztek be. Előkészítették Balzac monumentális regény- ciklusának. az Emberi színjátéknak kiadását, amely magyar nyelven először jelenik meg teljes terjedelmében. A tízkötetes, díszes kiállítású bibliofil kiadvány — Balzac eredeti összeállításának megfelelően — 91 regényt és elbeszélést tartalmaz. A sorozat 1962-ben indul és a kötetek kiadását 1964-ben fejezik be. (MTI)

Felvételi pályázat .

az MSZMP Szolnok megyei bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme 1962/63. tanévere.

Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Eg Jetemére való felvételre —. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egy etemének célja: szervezett marxista—leninista oktatás biztosítása a párt, állami, gazdasági vezetők propagandisták, értelmiségiek számára — egyetemi szinten.

’ Az egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményekről bizo nyitványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M t. rendelet biztosítja.

A tanév szeptember 1-től j únius 30-ig tart, hetenként egyszer meghatározott napon, dél után 2—6 óráig kiütött foglaíkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező.

Az egyetemre való felvétel feltételei: felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy anna k megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkfvüliek Is kérhetik felvételüket.

Nem kérheti felvételét az, aki más egyetem, Iskola, stb.

hallgatója.

Az egvetem hallgatóinak a forradalmi munkás-paraszt kormány 1088/1957. sz. (XI. 25.) határozata alapján a félévi vizsgák előtt 5 nap. az évvég! vizsgák előtt 12 nap és év közben szabad választás szerint 6 nap tanulmán yi szabadság jár.

A tandíj egy évre: 150 Ft.

Mellékelni kell: 1 db részletes önéletrajzot, a vállalat, Intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről, az Illetékes pártszervezet ajánlását, a vállalat, intézmény vezetőjének a tanuláshoz való hozzájárulását.

A pályázat a városi, járási pártbizottságon beszerezhető — kérdőív alapján történik. A pály ázatot az illetékes pártbizottság-, ra keli küldeni május hó 15-ig. WSZWP Szo’nok megyei

végrehajtó bizottsága

*

/

/