Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

1.962. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s vftzO'z Uáa A Heller-Forgó féle C hűtőberendezés útja Ä városokban korántsem készülnek oly buzgalommal a húsvét ünneplésére, mint litt, ebben a távol eső kis faluban — szerintem tanyai «településen. Jómagam kora délután ér­keztem Öballára. Az első em­ber. akivel találkoztam, egy svájcisapkás férfi volt, aki mindjárt, a bemutatkozása elején elmondta, hogy a falu igazgató-tanítója és a neve: Szőke László; Neki köszönhetem, hogy bepillanthattam egy külön kis világba, amelyet csak a falusi emberek ismernek, s amelyben oly nagy igyeke­zettel készültek a mai napra. Képzeljék csak el, mit szólna az a városi asszony, akinek azt mondanák, hogy az ünnep tiszteletére „csapja el” a háza elejét. Pedig Óbal- ián ez már — mióta csak ne­vét ismerik — hagyománnyá vált. Nem is jelent semmi különöset: csupán arról van szó, hogy lemeszelik a házak végét, hogy tiszta köntösbe köszöntsék a tavaszt s fes­tékbe mártott spárga segít­ségével húznak léniát, hogy egyenes legyen a fái aljai Az­tán egész „bírálóbizottság” álakul a falu asszonyaiból, akik szigorúan vizsgálják: ki, hogyan ügyeskedett. Boda F^rencné ottjártam- kor még háza beíséjlnek fes­tésével foglalatoskodott. Mert mint mondotta: — Nálunk minden húsvéti­kor, búcsúkor kötelező a me­szelés. — S megéri qZ ünnep ezt a sók fáradságot? — Nem nagyon, de tudja, lányok vannak a háznál, az­tán nagy szégyen az, ha nem fogadjuk tiszta lakásban a locsolkodókat. S miközben beszélgettünk, hivatásos piktornak is becsü­letére váló mintákat pingált a szóba falárai Ahogy szapo­rodtak a virágok a falon, úgy ismerkedtem meg én is közelebbről a Boda család­dal. Sajnos, a családfővel nem találkozhattam, mert mint Giziké néni — a fele­sége — mondotta, Feri bácsi Karcagon van, öntözéses szak­iskolán. Az óballai Buzaka- lász küldte, mert hogy őt ta­lálták alkalmasnak erre a fontos posztra. Júniusban jön haza véglegi Természetesen azért a húsvétra hazalátogat. Várja is a család finom fala­tokkal: töltöttkáposztával, ko­csonyával, sonkával, tojással, csibesülttel... no meg jóféle borocskával, A nagymama is ott tipe­gett körülöttünk a szobában, s ő sopánkodott legjobban, hogy ilyen széjjelségben fo­gadják a vendéget. Otthon volt a két kislány is: Marika, aki most töltötte a 15. esz­tendőt, Rozika, aki most ké­szül élete 13. húsvétjára, — Lesz-e sok locsolkodó, kislányok? — kérdeztem. — Hát... — Nem tudják ők még azt előre — segítette ki zavará­ból a két lányt a nagyika. — No, de piros-tojást csak készítenek? — kérdezősköd­tem tovább, Rozikának jött meg előbb a hangja, ő magyarázta el, hogy körülbelül 50 tojást díszítenek majd föl matri­cákkal, festenek tűzpirosra. — Korán kezdődik ám ná­lunk a locsolkodás! — mond­ja nevetve a ház asszonya. — Reggel öt órakor már jön az első csoport, még az ágy­ból keltik fel a lányokat... —- És meddig tart? — Meddig? Hát, úgy alko­nyaiig. — Aztán csák kölnivel lo- csolkodnak errefelé a legé­nyek? — A legények igen... s,az emberek”, mert így hívják a nőseket, ők huncutkodnak leginkább, Bódi Feri bácsi tavaly például a paradicso­mosüveg száját kötötte be ruhával, aztán úgy jött lo- csolkodni _ — Szőke Lajos bácsi meg kannával állított be hozzánk. — Meg is öntözött alapo­san... — magyarázza a két lány. — No, és a locsolkodók a tojáson kívül nem kapnak, semmit? — Megfőztünk a kemen­cében két sonkát, 60 tojást... ott a sok sütemény; „szala- gárés’’, piskóta, mézeska­lács... A nagymama, aki eddig csak hallgatta a beszélgetést, most már nem állhatta to­vább szó nélkül: — Tudja lelkem, az én időmben nem készültünk Felvételi pályázat az MSZMP Szolnok megyei bizottsága Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyeteme 1962/63. tanévére. Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemére való felvételre —. A Marxizmus—Leninismus Esti Egy etemének célja: szervezett marx­ista—leninista oktatás biztosítása a párt, állami, gazdasági veze­tők, propagandisták, értelmiségiek számára — egyetemi szinten. Az egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgatom törté­netet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményekről bizo nyítványt kapnak. Ennek törvé­nyes elismerését az 1088/1957. M x. rendelet biztosítja. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart, hetenként egy­szer, meghatározott napon, dél után 2—6 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. Az egyetemre való felvétel feltételei: felvételüket kérhe­tik, akik érettségivel, vagy annait megfelelő általános műveltség­gel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista Ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek Is kérhetik fel- vételüket Nem kérheti felvételét az, aki más egyetem, Iskola, stb. hallgatója. Az egyetem hallgatóinak a forradalmi munkás-paraszt kor­mány 1088/1957. sz. (XI. 25.) határozata alapján a félévi vizsgák előtt 8 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap és év közben szabad választás szerint 6 nap tanulmán yi szabadság jár, A tandíj egy évre: 150 Ft. Mellékelni kell: 1 db részletes önéletrajzot, a vállalat, intéz­mény igazolását jelenlegi munkaköréről, az illetékes pártszerve­zet ajánlását, a vállalat, intézmény vezetőjének a tanuláshoz való hozzájárulását. A pályázat a városi, járási pártbizottságon beszerezhető — kérdőív alapján történik. A pályázatot az illetékes pártbizottság­ra kell küldeni május hó 15-ig. MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottsága Orosz István: DCépeslnp a ^Ciizárót Valahol esett. Tán a hegyekben. Zavaros szemmel tántorog a víz, a hátán gallyat, szénacsomót visz, fodrán göndörfürtű szellő lebben. Egy gdnárnyakú homokfélsziget végén pucér gyerek, kutat ásva szárad közben száz iszappogácsa, homokkal sózza meg mindegyiket. Ökrök állnak odébb, vizben, hasig, sulykolöasszonyok fája beszélget s a víz. mint az Ökrök szarva vége: kanyarog s a végtelenbe hasit ilyen nagyon: Zsellértelepü­lés volt ez. Mi ketten vol­tunk lányok a családban, aztán jó volt, ha 10 tojást festettünk be a legényeknek. — Annyira nem volt pén­zük, Halász néni? — Hát szűkösen volt a garas, az bizonyos. Meg az­tán földre gyűjtöttünk... de most már bánom! Ezeknek a gyerekeknek van igazuk, akik vidáman élnek... — Vidáman hát... — mondja a két lány. — Va­sárnap este szerepelünk a kultúrházban, utána meg bál lesz. Hétfőn meg biztos újra éljön szerenádot adni Libor Gyula bácsi! Mert így szo­kás: Csuda szép hangja van... öröm hallgatni. Száz ház... ennyiből áll az óballai település! Azonban — amint hallottam — bár­melyikbe kopogtattam volna be húsvét előtt, egúet tapasz­taltam volr lázas buzga­lommal, szives vendéglátás­sal készülnek az asszonyok, öregek és fiatalok, a legé­nyek, férfiemberek fogadá­sára. A lányok pedig kivétel nélkül szebbnél szebb, cif­rábbnál cifrább matricás to­jásokat készítenek a locsol- kod óknak. Kedves óballai lányok: Ro­zikák, Marikák! Sok locsol- kodót a halnapi napon! A le­gényeknek pedig sok-sok pi­rostojást! Varga Viktória Szerte a világon az ipari szakembereik nagy várako­zással tekintettek a néhány éve szabadalmazott és a jász­berényi Fémnyomó és Le- mezárugyár által gyártott Heller—Forgó-féle légkon­denzátoros hűtőberendezés üzerrtbehelyezése elé. Azóta elkészült néhány be­rendezés az erőművek hűté­sére. Pontosabban három. Egyet a Szovjetunióba, egyet Angliába és egyet a Dunaúj­városi Erőmű részére szállí­tottak. Azóta nem hallattunk erről a gyors sikert aratott konstrukcióról. Az üzem fő­mérnökétől, László elvtársi­tól érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy a nagy sikerek­re jogosult hűtőberendezés gyártása szünetel; Nagyböjt, vagy szaknyelven : logikai szünet — Á három helyre szállí­tott Heller—Forgó-féle lég- kondenzátoros erőmű hűtő­elemek kipróbálása most van folyamatban —• mondot­ta a főmérnök. — A Szovjet­unióból még nem érkeztek hí­rek. Az angliai erőmű már­ciusban kezdett üzemelni. Olyan információkat kap­tunk, hogy eddig nagyon elé­gedettek az eredményekkel. — Végső kiértékelésre mi­kor számíthatnak? — A műszaki kiértékelést nyár végére jelezték az an­golok, melyre magyar szak­embereket is meghívnak. De ez még nem a végleges. Er­re számításom szerint másfél évig várnunk kell. Ez az a bizonyos „nagyböjt”. — Az­tán tréfásan hozzátette: — Dé az megnyugtató, hogy nagyböjt után húsvét követ­kezik; — Ez azt jelenti, hogy más­fél évig egyáltalán nem gyár­tanak ebből a berendezésből? — Erről szó sincs. Talán már ebben az évben is lesz bizonyos megrendelés; de nem olyan mértékben, hogy teljes kapacitással indulhat­nánk: A dunaújvárosi újtipusú erőmű 4 százalékkal gazdaságosabb a hagyományosnál — Az országban üzembe­helyezett erőmű eredményeit azonban figyelemmel kísér­hetjük — mondta: — Saját műszaki meggyőződésem sze­rint beválik. Az egyáltalán nem aggaszt bennünket, hogy jelenleg csend van. Azt is el kell mondanom, hogy teljesen jogosnak tar­tom a megrendelők óvatos­ságát. Egy-egy ilyen erőmű felépítése százmilliós beruhá­zásokat igényel, Külföld azonban árgus szemekkel figyeli a magyar találmány angliai vizsgáját. Sikeres szereplése esetén nagyon sok megrendelésre számíthatunk. — Az üzem jelenlegi ka­pacitása kielégítené-e a vár­ható igényeket? — Szó sem lehet róla. Je­lenleg csak Magyarországnál mintegy négyszerié nagyobb ország erőműveinek hűtőbe­rendezését tudnánk biztosí­tani: Ennél azonban sokkal nagyobb megrendelésekre számíthatunk. Főleg vízsze­gény országok érdeklődnek e találmány iránt. Heller-Forgó féle légkondenzátor átalakítása olajhütésre *— Folyta tnak-e kísérlete­ket a hűtőberendezések más- irányú alkalmazására? — Ezzel nyugodtan eldi­csekedhetek — mosolyog. — A víznél lényegesen mele­gebb olaj hűtését szeretnénk megoldani. Egyetlen problé­mánk a gyűjtőbamra és a Tavaszi nagytakarítás a MÁV-nál A vasúti tisztító brigádok megkezdték a személykocsik általános tisztítását. A va­gonokat különleges, úgyneve­zett MÁV samponnal „mos­datják”, majd a külső és bel­ső mosás után frissen olajo­zott alvázzal adják át a forgalomnak. öten dolgoznak a szép kör­nyezetben, a lassan zöldbe boruló cserkeszöllői strand parkjában. Nem messze üre­sen fehérlenek még a me­dencék fehér falai; várva a vizet, a jóidőt; a napfényt, az embereket. Most már egyikben sincs túl sok hiány, ingujjban dol­goznak az oJajotorcú és ru­hájú kútfúrók: Ménesi Lajos brigádvezető, Kulcsár József gépkezelő, a műszakvezető Sárai István, a két segéd­munkás: Tóth Sándor és Dancza Mátyás. — Mikor vertek tanyát itt lakókocsijukkal, szerszámaik­kal, a kútfúró berendezéssel, vagyis mikor nőtt ki a fúró­torony a cserkei strand part­ján? — kérdeztük. — Még novemberben — hangzott a brigádvezető vála­sza. — Azóta itt vagyunk, s leértünk már 370 méter mélyre: Tócsa csillog a kút körül, hosszú csövön vezetik el a feltörő vizet, hogy merre, hová, milyen messzire, azt nem tudja a brigádvezető megmondani.:. —- Hány fokos a víz? —• Harminchárom Celsius, ami kitűnően megfelel az úszómedencékbe s emellett gyógyhatású is. Szemben magasodik a 16 méteres torony, s egyszerre a motorházból felhangzik a 'KÚTFÚRÓK berregés, indul a szivattyú és újból megindul a feltörő víz áradata az elvezető csö­vön távoli útjára. Az emberek megszokott, nyugodt, szakszerű mozdula­tokkal irányítják a gépeket Látszik: gyakorlott, összeszo­kott gárda ez, s ilyen hely­zetben jut továbbra is szó az újságírónak is. Miközben jön felfelé a víz, a brigádvezető mesél: — A multkorában bizony beütött a „krach”. Az okozta a komplikációt, hogy megsé­rült a szűrő, s emiatt új bel­ső szűrőt kellett elhelyezni. Háromszázhetven méter mélyre lehatolva elvégezni a nehéz műveletet!:., Ez he­tekre visszavetette a mun­kát, de úgy ígérkezik most már, hogy május 1-re rend­be tesszük a kút, a vízügyét itt is, s folyhat a viz a két és félezer köbméteres hatal­mas medencébe. Bizony, jókora ez a me­dence; két és félezer köbmé­ter víz azonban meg se koty- nyan majd ennek a kútnak, hiszen már most 316 liter víz buzog fel percenként a kút- ból.. i Milyen a kútfúrók élete? Mint minden hivatásnak, en­nek is van fény- és árnyol­dala. Itt leginkább a „csa­vargás” miatt nehéz az élet; hiszen oda kell menni, aho­vá a leendő kutak hívják al­kotóikat. Ez a brigád is megjárta már az ország minden ré­szét. A kútfúrók, ahányan vannak, annyifelé valók: Ket­ten hódmezővásárhelyiek, de van köztük ceglédi, tiszafü­redi és tiszatemyői is. S a jó kútfúrónak nemcsak a mes­terséghez kell értenie, hanem a házimunkához is. Az ap­róbb mosáshoz, varráshoz, s természetesen a főzéshez. Mikor ott jártun k, éppen ínycsiklandó illatok keve­redtek a benzin szagával. Főzték az ebédet, kl-ki a saját „konyháján”, mert a kútfúrók valóban jól tudnak főzni, kényes az ízlésük, és csak saját főztjüjcet eszik szí­vesen. És valóban, szakácstudo­mányuk is kiállja a legké­nyesebb, legnehezebb próbát, akárcsak a kút, amely — mint mondották — május 1-én már ad:a a vizet a cse:- kei strand fehér medencé­jébe. i, hőkicserélő közti kapcsolat megoldása: Amelyik megol­dás jó a közepes, kto. 60—-70 Celsius fokos víznél, az nem jó a 80—90 Celsius fokos olajnál. — A csatlakoztatásnál mi a probléma? — Csak az, hogy a 480 vé­konyfalú alumínium csővé­get úgy kell csatlakoztatni, hogy a legkisebb szivárgás se legyen. Most kaptunk egy csővéghegesztő gépet: Igaz, hogy csak kísérleti célra és csak egy cső hegesztésére alkalmas, de addig kár volna egy hatalmas berendezést el­készíteni, míg nem dolgozik tökéletesen ez az új gép. — Hallottam néhány szót arról, hogy foglalkoznak transzformátorok hűtésének gondolatával is. — Igen. A Klement Gott- wald gyár akar csináltatni egy transzformátor-hűtő pro­totípust: Megcsináljuk. Míg a másfél év le nem telik és az erőmű hfitőelemek meg­rendelésének zöme meg nem érkezik; addig a Heller— Forgó-féle légikondenzátor tökéletesítésével és sokoldalú alkalmazhatóságával kísérle­tezünk; — mondotta befeje­zésül a főmérnök. B. 3. '***^^++******^A*A*A***m"lS+'m* > Bolgár népi opera bemutatója az NDK-ban Wesszelin Sztojanov bolgár zeneszerző jelenlétében az Erfurti Operaház a napok­ban nagy sikerrel mutatta be s,Az agyafúrt Péter” cí­mű bolgár népi operát; A vígopera hőse, a mulatságos és agyafúrt Péter, leginkább Till Ulenspiegel alakjához hasonlítható. (ADN) Vesszőzés azangol börtönökben Száz évvel ezelőtt, 1862- ben az angol alsóházban az egyik képviselő javaslatára arról a kérdésről tárgyaltak, hogy törvényileg „kell meg­akadályozni a vesszőzés túl gyakori és önkényes alkal­mazását a börtönökben'1.

Next

/
Thumbnails
Contents