Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
1962. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A TALICSKÄS VÁNDOR Huszonnégy év óta „vendégségbe” jár haza... Hagyomány vagy kényszerűség ? Van-e perspektíva? Riportunk főszereplője Jászárokszálláson a Dobó István utca 21 szám alatt lakik. A nagymama, a feleség, a lány, a vő és a kis- unoka a ház állandó lakója. A családfő, az 51 éves Nemóda Sándor pedig csak vendég odahaza. Hetenként megjelenő vendég... Szikkadt,’ őszülő hajú, gyors beszédű ember: Csontos, sót vány arca, kissé hajlott háta,- a sok-sok ezer talicska földet a nehéz, kubikos sorsot idézi-.-------------- Ős zintén beszélgetünk. Érdemes-e ezt az életet élni? Érdemes-e mindig vándorolni, mindig idegenben, sehol meg nem állapodni? Mondja, hogy túlságosan még nein is gondolkozott ezen. 1938 óta csinálja a kubikos szakmát, bejárta már az egész országot, Magyar- ország valamennyi megyéjét Nyolcvan—száz kilométerre becsülhető az a távolság, mely hétközben elválasztja otthonától, az otthoniaktól. Az asztalnál jegyzetelek, az asszony figyel, a nagymama csodálkozva néz, a kisunoka az ölembe ül, csacsogva beszél. Mi, felnőttek alig értjük egymás szavát Hirtelen a következő befejezetlen mondat üti meg a fülemet — Tudja, az árokszállási kubikosok... Nemoda Sándor félbehagyja a mondókáját. aztán csak befejezi. — ... azok furcsa emberek. Kemények. Megszokták ezt az életet Én is. Csak megyünk, hóban, télben, sárban, hőségben. Ülünk a munkásvonatokon — ezt is megszoktuk. A kupék hangulatát a szaktársakat, a vicceket, a kártyapartikat a kis fakoffereken... — Hány Pmbikos jár el Jászár okszállásról dolgozni? — Az én becslésem szerint vagy háromezer. Háromezer ember! Lehet, hogy túlzott Nemoda Sándor, de tévedjen csak ezret, akkor is kétezren keresik a kenyerüket vándorlással Árokszálláson. —v Mennyi a kereset? — Átlagban 1400—1600 forint A tsz-ben? Én úgy tudom, 16 forintot ér a legalacsonyabb, 21 forint volt a legmagasabb munkaegységérték. — Szeret számolni? ~■ Attól függ, hogy mit — Pénzt. — Azt igen I — Hát számoljunk! A tsz- ben a. pénz és természetbeni előleget. a háztáji földet és a jószágállományt, azután a természetbeni és pénzbeli munkaegységrészesedést. Mindezt összeadva, kijön-e az az összeg, amit a kubiko sok megkeresnek? Szerintem számolás nélkül is okvetlenül — vágja rá habozás nélkül Nemoda Sándor. — Még a legrosszab bul fizető tsz-ben is. Persze, csak akkor, ha a tsz-tag ren desen dolgozott, ha nem is „kubikos módra,” mert azt úgyse bírja mindenki. — És a tsz-tag nem rázatta magát a vonaton, nem lakott nem étkezett, nem dolgozott távol a családjától, megtakarított néhányszáz forint felesleges kiadást, vagyis itt hon volt — vonom le a következtetést — Igen ... Most megáll a szó, mindnyájan hallgatunk. Aztán lassan a családi költségvetésre kerül a sor. Négyszáz forintot visz el minden hónapban Nemoda Sándor hazulról. Ennyibe kerül a lakás, az utazás, a koszt, a cigaretta. — Néha. de nagyon ritkán még egy fröccsre is jut — teszi hozzá. Haza 1200 forintot ad, az asszony is keres havi 300— 400 forintot kézimunkákat készít a helyi htsz-be. Emellett jószágot nevel, évenként vágnak egy hízót. Vagyis nem dúskálnak a javakban Nemodáék, de nem is élnek rosszul. Mindenből meg van a legszükségesebb. Ezt állapítottuk meg; méghozzá nagy örömmel a családi költségvetés vizsgálata után. De milyen... áron! Erre a kérdésre is válaszoltunk az eddigiekben és ebből a válaszból következett a továbbá kérdés. — Biztosítottnak látná-e valamelyik tsz-ben a kubikos munkával elért jövedelmet? — Ez igaz. És csak azt hogy a szövetkezetben más a fizetés módja. Én pedig hozzászoktam a havi 1500— 1600 forint készpénzhez, s ahhoz, hogy ezt mindig, minden hónapban megkapom. De ha a tsz biztosítana havi 1300 forint értékű keresetet, már itthon maradnék. Közbevetem. — Hiszen már megegyeztünk, hogy biztosítaná. Maga mondta. Még többet is, mint amennyit említett. Láthatatlan a második számú közellenség? Mivel fenyeget a gumórontó fonálféreg? A burgonyatermesztők első számú közellenségeként az amerikai eredetű burgonyabogarat emlegetik. Mellette joggal nevezhetjük második számú közellenségnek a szabad szemmel nem látható gu- mórantó fonálférget (Ditylen- chus destructor), mely a burgonya gumóját támadja meg. Az általa megfertőzött területen öt éven keresztül gyökvagy más gumós növények nem termeszthetők. A megtámadott burgonyán besüppedt foltokat találunk. A folt helyén a gumó húsa barna, morzsalékos, benne igen sok fonálféreg található. Hazánkban 1954 óta ismerik „személyesen”. Elterjedésének megakadályozása a burgonya fontossága miatt igen nagy jelentőségű. Főfeladat a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása. A fertőzés elsősorban a vetőgumókkal terjedhet Ezért a vetőgumót roppant gondosan kell kiválogatni, s csupán a fertőzött- séa gyanújától is mentes burgonyát szabad csak elültetni. A közfogyasztásra árusított burgonyából egyetlen szemet se ültessünk el! Sőt, még hulladékát is tekintsük úgy, mintha fertőzött volna. A fertőzött gumókat hámozatla- nul, főtt állapotban fel lehet használni. A fertőzötteket s a hulladékot azonban nem szabad a trágya- vagy komposzt telepre szállítani, szemétbe dobni. Azokat megfőtt állapotban kell állatokkal feletetni, esetleg tűzben megsemmisíteni. Nagyobb tömegű rothadt anyagot legalább méteres mélységben, egy helyen kívánatos elásni. Fertőzött talajon csak hatéves vetésforgóban termelhető gyök- és gumós növény. Erre — a fertőzésmentesség biztosítására — nyomatékosan felhívjuk a városi lakosság, a kerttulajdonosok figyelmét is. Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvédő Állom ' főagronómusa — Ez igaz. Én csak azt tudom mondani, ha baj lesz a határban és azt mondja a párt, a kormány, hogy szükség van a jászárokszállási kubikosokra, akkor mi ott ’leszünk. És ha ugyanezt mondják itt a községben is a vezetők. — Tehát még határozottabb, még hangosabb hívószóra várnak? — Valahogy így van... Hangozzék el akkor az a hangosabb hívó szó! De úgy, hogy a jászárokszállási kubikosok is meghallják! Kivétel nélkül valamennyien! Bubor Gyula 0 25ooo kh-ról csak 84ooo árucsirke Miért nem népszerű a baromfitenyésztés Mezőtúron? Mezőtúr nyolc termelőszövetkezete 25 000 kh szántón gazdálkodik. Erről a hatalmas területről ma nem ígérkezik több árucsirke 84 000-nél. Naposcsibe fogadás csak a tsz-ek felének terveiben szerepel: a Béke, a Petőfi, az Űj Reménység és a Sallai Tsz-ében. A többi négy közös gazdaságnak — köznyelven szólva — esze ágában sincs, hogy csibeneveléssel foglalkozzék. Az ÜJ Élet Tsz tartózko-|dá?a érthetó' Ez a szövetkeI zet dása érthető. Ez a szövetkezet a csibénél igényesebb és értékesebb szárnyas — a pulyka — nevelését, értékesítését határozta el. Tervében 3000 pulyka szerepel. Ismeretes, hogy a csirke éppúgy kukoricát fogyaszt; mint,.a sertés... E miatt — pontosabban 30 vagonos taE!elrtromos iian(soló«iz<^ir6nv pro^ofjpuíia 'M ...készült el a jászapáti Vas-1 gyártanak rövidesen. Képün- és Faipari Ktsz-ben. A kön Kökény Sándor műsza- TRANSZVILL megrendelésé- ki vezető a kapcsolószekrény re ezer kapcsolószekrényt 1 illesztését vizsgálja. karmányhiányára hivatkozva — vonakadik naposbaromfi fogadásától a Magyar- Mongol Barátság Tsz. Az is igaz, hogy ebben a tsz-ben tavaly a szokásosnál nagyobb arányú volt az elhullás, ami bizonyos fokig meg- inagyárázza a tartózkodást. A baromfifogadás teljes mellőzése mégis helytelen. A népgazdaság arra a baromfira is számít, mely — sajnos — aligha kerül piacra a Magyar-Mongol Barátság Tsz-ből. Aligha; jóllehet a tsz a pásztózugi részen négyezer baromfiférőhellyel rendelkezik. A városban úgy tartják, az Alkotmány Tsz gazdáinak a baromfinevelés iránt korábban érzett bizalmát az % károsodás rendítette meg, mely azóta távozott főagro- nómusuk helytelen intézkedése folytán érte őket. (A törzsállomány indokolatlan eladására gondolunk.) Mint Kopál Gyula főkönyvelőtől korábban megtudtuk, az Alkotmány Tsz parasztjai nem mondtak ie végleg a baromfinevelésről, csupán ebben az évben szüneteltetik. A Vörös Október Tsz vezetősége hallani sem akar baromfinevelésről, noha akár a tagság háztáji gazdaságaiban tapasztalhatná, mennyire jövedelmező ez az üzemág. A nem-a karomban — véljük: —, ludas a PusztaI bánrévei Állami Gazdasá; is, mely a szövetkezett ő használatra kapott nevelőin, zakat bélféreg-fertőzötte. adta vissza A tsz ellenőrzi bizc ‘«ága feladatának' tart juk. — alapszabályban rögzített kötelessége folytán, — hogy az épületek mielőbbi rendbehozását a tsz-vezető- ség útján az állami gazdasággal elintéztesse; majd a közgyűlést meggyőzze a baromfinevelés hasznáról, jelentőségéről. Takarmánnyal jól áll e szövetkezet, — semmi okát nem ■ látjuk tehát annak, hogy helytelen álláspontjához ragaszkodva* ne neveljen baromfit. A bírálattal illetett tsz-ek vezetőinek, — gondoljuk, — célszerű lenne eliátogatniok a város bemutató tsz-ébe: a Petőfi Tsz-be. Ott megtudhatnák, hogy ez a neves közös gazdaság még júniusban sem fázik a naposcsibe fogadástól; nem aggályoskodnak az Üj Reménység Tsz-ben sem, ahol júliusra várják a második szállítmányt, (A teljes igazsághoz tartozik, hogy a Petőfi Tsz-ben kívánatos lenne mielőbb megszüntetni a baromfiak jelenlegi zsúfoltságát!) Amint a baromfineveléssel szívesen foglalkozó tsz- ek, úgy az attól vonakodók is számos nagytudású, képzett gondozóval dicsekedhetnek. Talán nem szorul különösebb bizonygatásra, menynyire káros a szakembereket nem a képzettségüknek megfelelő, hanem olyan munkakörben foglalkoztatni, melyre csak amannak hiányában fanyalodnak. Az ilyen sorsra jutó gazdák nem csupán maguk keresnek kevesebbet, de kisebb mértékben járulhatnak szövetkezetük eredményes gazdálkodásához is. — b. — Biztonságos termelés korszerű növényvédő gépekkel alább 6000 kh növényvédelmét lehetett volna ellátni; e helyett csak 1500 kh-n végezték ezt a munkát. A ken- deresi Növényvédő Állomáson — megfelelő munkaszervezéssel — egy gépre évi 2000 kh jut.) A gépek maradéktalan kihasználásáról nemcsak a géptulajdonos tsz-bén szükséges gondoskodni. Népgazdasági érdek, hogy az erősebb szövetkezetek növényvédő gépekkel is segítsék a gyengén gépesítetteket. Ezzel természetesen saját termésüket is védik; egyben támogatást nyújtanak a Növényvédő Állomásnak. A növényvédő gépek kezelőinek — éppúgy, mint bár mely gép munkásának — szakképzett, hivatásszerető embernek kell lennie. Az ő feladata, hogy gépét a növényvédő idény megindulása előtt átvizsgálja, a hibákat kijavítsa. — Lehetőségeihez mérten szívesen segít a javításban a kenderesi Növényvédő Állomás is. Hollós! Mihály a Szolnok megyed Növényvédő Állomás körzeti agronómusa Tizenháromezer középiskolás és egyetemista leány segíti a mezőgazdasági munkákat Szántás, vetés, kapálás után hajdan így sóhajtott a gazda: „No, most már az időn múlik, milyen lesz a termés!” Ha pedig akár az ridő járás fordult kedvezőtlenre, akár valamely „féreg” pusztította el a vetést, a kárvallott az isten veréséről panaszkodott. A mezőgazdaság forradalmi átalakulását követően mindinkább bebizonyosodott, hogy nem az áhítatos búzaszentelő, de modern növényvédelem a gazdálkodás biztos támasza. Tiszteletünk a tűzoltóké, de csak — a maguk munkájában. Rosszul cselekszik az a gazda, ki már csak a kár elhatalmasodásakor végez „tűzoltómunkát”; azaz csupán akkor lát a védekezéshez, mikor már majdnem késő. Abban a szövetkezetben dolgoznak jól. hol előre elkészítik— s később megtartják — a növényvédelmi tervet. Tavaly a kunszentmártoni járás kevés tsz-e sáfárkodott! jól a megvásárolt nagvtelje- | sítményű növényvédő gépekkel. Néhol még karbantartásukat is elhanyagolták; másutt kapacitásukat nem használták ki. Évente a növény- védelemben számítható munkanapok száma 120—130; ezt az időt tehát jól ki kell használni. A kunszentmártoni járásban nem ez történt. A rendelkezésre álló öt. n^syteliesítményű géppel legOrszágszerte megkezdődött a készülődés a középiskolás és egyetemista lányok körében a nyári táborozásra. A KISZ Központi Bizottsága a fiatalok kérésére lehetőséget nyújt, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az idén 1900-zal több — 13 850 középiskolás és egyetemista leány vehessen részt nyári áboi ozáson. A leánytáborokat a munkahelyhez közel, ideális környezetben építik fel, így például Balatonb’igláron, a tó partjától egy kilométerre. A fiatalok az állami gazdaságokban növényápolással, gyomlálással. gyümölcsszüre- teléssel foglalkoznak majd. A Balatonaligai Állami Gazdaságban szőlőkötözéssel, a Bikali Állami Gazdaság területén pedig a komlótelepek ápolásával törődnek majd a fiatalok. Nagykőrösön paprikát, paradicsomot szüretelnek és a Bagi Ilonáról elnevezett önkéntes Ifjúsági építőtáborban laknak majd. (MTI) * Méhészek záróvizsgája Huszonkét méhész két év alatt szerzett szakismeretéről tett bizonyságot Mezőtúron, a városi művelődési házban. Ezüstkalászos tanfolyamuk vizsgabizottságának elnöke Léva Zsigmond, a városi tanács VB-elnöke volt. Noha a hallgatók jelentékeny hányada at idősebb korosztály soraiból került ki — akik számára a tanulás már nem könnyű — a vizsga az ezüst- kalászos tanfolyam létjogosultságát, sikerét hirdette. Berta József, a megyei tanács méhészeti szakfelügyelője jó munkát végzett az oktatásban. A túri méhészek azzal hálálták meg a városi tanácstól többször kapott segítséget, hogy a tavalyi 30 métermázsa mézzel szemben ez évben már eddig 43,50 métermázsá- ra szerződtek. Borbély Kálmán MÉSZÖV Száznegyvenhat éves ember A jövő csütörtökön lesz 146 éves Asim Durszunov parasztember, Kirgizia legöregebb lakosa. Az 1816-ban született matuzsálem igen Jó egészségnek örvend. Falujában, Krasznaja Recskában fényesen megünneplik születésnapját. Kirgiziában 232 olyan férfi & asszony él, akik 100 esztendőnél idősebbek. A köztársaságban 71 év a lakosság átlagos életkora, —u __ Eb ben a riportban kubikosokról lesz szó. Pontosabban egy kubikosról, akinek sorsa, élete tanulságosan példázza sokezer társának mai életformáját is.
