Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

1962. március 2. SZOLNOK worn NEPLAi 3 A Szolnoki Fűtő ház életéből f­Üzemünkben; a Szolnoki Fűtőházban száztíz fiatal vett részt az Ifjúság a Szocializ­musért Mozgalomban. A KISZ fiatalokkal együtt olya­nok is osztoztak a nozgalom sikerében, akik még nem tagjai az ifjúsági szervezet­nek. A mozgalom eredménye elsősorban a termelésben je­lentkezett. Négy szocialista cím elnye­réséért versenyző brigád 1962-ben újabb négy brigád­dal gyarapodott. A fiatalok résztvettek a ta­karékossági mozgalomban és szép eredményt — 2 millió forint megtakarítást — értek el. Az ISZM-próba első foko­zatának jelvényét ünnepé­lyes taggyűlésen hetvenhá- rom fiatal kapta meg. A tag­gyűlésen még megemlékeztek a Vörös Hadsereg megalaku­lásának 44. évfordulójáról. * Még egy hír a fűtöházból: A KISZ Szervezet elhatároz­ta, hogy a Világ Ifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére olyan if­jú munkásokat is bevonnak a KISZ munkába, akik ed­dig nem dolgoztak az ifjú­sági szerve vtben. Ugyancsak a VIT tiszteletére ajánlották fel a fűtőháziak, hogy a moz­donyjavító műhely fiataljait, akik még nem KISZ-tagok, beszervezik a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Mezőgazdasági repülőterek a Nagykun­ságban Szolnok megye állami gaz­daságaiban ebben az évben már sokoldalúan hasznosít­ják a repülőgépeket, A kö­zéptiszai- a nagykunsági- és a mezőtúri gazdaságok­ban a tervek szerint mint­egy harmincezer holdon le­vegőből végzik a fejtxágyá- zásfc Tiszasülyön ezer hold rizst vetnek így. A gépek gyors és pontos munkájának elősegítéséhez mezőgazdasági repülőtereket alakítottak ki a Nagykun­ságban. A Nagykunsági Ál­lami Gazdaságban például üzemegységenként jelölték ki a fel- és leszálló területeket.- A középtiszai- és mezőtúri gazdaságokban egyenletes te­rületeket, zömmel legelőket rendeztek be repülőtereknek. Az ország e nagy gabonater­melő körzetében jelenleg nyolc repülőtér segíti a me­zőgazdasági termelést. • BUDAPESTEN TARTJÁK A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETEI NEM­ZETKÖZI SZÖVETSÉGE IGAZGATÓ BIZOTTSÁGÁ­NAK VIII. ÜLÉSÉT 1962. március 6- 7- 8-án Budapesten, a MEDOSZ székházában tartja VIII. ülé­sét a Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének igazgató bizottsága. Az ülé­sen 21 ország 28 küldötte vesz részit. (MTI) A napokban tartották meg a Szolnoki Fűtőházban a szakszervezeti műhelybizott­ságok újraválasztását. Ko­vács Antal volt műhelybi­zottsági titkár mondotta az újjáváiasztott műhelybizott­ság vezetőségének: — Az előttetek álló két év­ben úgy dolgozzatok, hogy munkátokkal kivívjátok a műhely dolgozóinak megelé­gedését. Jó munkát kívánt a szakszervezet vezetőségének, hogy két év letelte után jó érzéssel számoljanak be a tagok előtt. Szombati László Szolnok, Délibáb u. 15. C A művészeti tömeg­mozgalom helyzetéről Gondolatok a megyei ankét után Három milliárd forint értékű beruházás a vegyiparban A vegyiparinak a második ötéves terv idejére előirány­zott nagyarányú fejlesztése során az 1962. év az első. amikor a nagy, vagy leg­alábbis jelentős beruházások egész sora fejeződik be és kezdi el az üzempróbát, majd a rendszeres terme­lést. Az idén belépő új gyá­rait, üzemek és egyéb léte­sítmények ' kivitelezéséhez ugyan részben már koráb­ban hozzáfogtak, építésüknek azonban ez a tervidőszak adott területet. A termelésbe az idén be­lépő üzemek, létesítmények összesen majdnem három milliárd forint beruházási értéket képviselnek (MTI) Ebből lesz a pálpusziai 4" Az országban egyetlen helyen, a kunszentmártoni tej­üzemben készítik a külföldön Is nagyon kedvelt pálpusz- tai sajtot. A tejüzem dolgozói naponként 10 ezer kocka­sajtot készítenek, melynek jóval több mint fele export­ra készfii. Képünkön Meleg József formába önti a sajt­masszát. Gulyás Feri — és a többiek Helyre legények, azt meg kell hagyni. Nyolcán dolgoz­nak a silózóbrigádban — nem kis eredménnyel. Emlegetik is gyakran a jászapáti Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben: nékik köszönhetjük, hogy ilyen jóminőségú siló­val etetjük a jószágokat. Munkájukról a brigád ve­zetője, Gulyás Ferenc val­lott. — Kilencvenkét holdon termeltünk silókukoricát, — holdanként 385 'métermázsás átlaggal. Miképp született ez az eredmény? Jól trágyázott talajba hibrid vetőmagot tet­tünk. Négyszer ekekapáltuk, kétszer pedig sorközi kapá­lással műveltük. Egyébként brigádomban az egy főre eső silókészítés elérte a 4439 mé­termázsát. T ígéretes összefogás Alig néhány hete írtunk arról, hogy Szandaszöllösön milyen gondokkal küzdött éveken keresztül az Arany­kalász Tsz. A község másik közös gazdasága, a Vprös Mező Tsz ismertebb olvasó­ink előtt — eredményei, de- rekas fejlődése révén aZ. Akkor az egyesülés gondola­tát vetettük fel, mostmár az összefogás fényéről beszél­hetünk. Az Aranykalász Tsz egyesült a Vörös Mező Tsz­szel. A megnagyobbodott — mint tréfásan mondják, ..eou falu eau nóta"- es tsz elnöke Kálmán László ag­rármérnök lett, ki tizenhá­rom éven át volt a Kunhegye­st Gépállomás megbecsült fő- agronómusa. A kommunis­ták megtratották bizalmuk­ban és tisztségében Tóth Lajos párttitkárt. A főagro- nómusi poszton Bohácsi Fe­renc áll. A tavalyi gazdasági évet a Vörös Mező Tsz 30,02 fo­rint-, az Aranykalász Tsz 12,56 forint értékű munka­egységgel zárta. A nagy Vö­rös Mező Tsz előterveiben 30 forintos munkaegységet szerepeltet. Ezzel az eredménnyel a si­lókukoricatermesztők orszá­gos versenyében Gulyás Feri brigádja kimagasló ered­ménnyel végzett. Jutalmul ötezer forintot és vándor­zászlót kaptak. A brigád úgy határozott, hogy a termelőszövetkezet KISZ alapszervezetének ad­ja a jutalmul kapott össze­get. Az igazság az, hogy a gazdaság negyvenöt KISZ- tagja egyhetes csehszlová­kiai társasutazásra készül. Ők sem maradhatnak ki ebből a jónak Ígérkező szó­rakozásból. Már előre ter­vezgetik: táncolni mennek, és megnézik, szépek-e a csehszlovák lányok. Igaz, le­gényemberek, tehetik. Meg aztán nem is akármilyenek. Feri például többet keresett az elmúlt évben, mint az édesapja. Az is az igazság­hoz tartozik, hogy az időseb­bik Gulyás Sajóbábonyban kubikmunkán dolgozik. Feri azonban nem hagyná el a szövetkezetét semmi pénzért. Hát hol keresne ő ennyit, mint itthon, Apátiban? Mert számoljunk csak utána. Ki­lenc híjával hatszáz munka­egységet szerzett az elmúlt évben. Egy munkaegységre 37.57 forintot fizetett a szö­vetkezet. E ehhez még hoz­zájön a háztáji föld jövedel­me is. Jó kereset ez egy most legénykedő, tizenkilencéves fiatalembernek. — Aztán év közben zsebpénzben sem volt hiánya, mert egész esz­tendőn át húsz forintos mun­kaegységelőleget kaptak. — Volt miből szórakozni szom­baton és vasárnap. — Igaz, mindig a hangulattól füg­gött, mennyit költött Feri, dehát igyekezett beosztani a pénzt, mert a családi házu­kat reperáltatták tavaly. — Sokba került ez Gulyásék- nak. Hallottam, hogy a lányok igen csak tekinthetnek mos­tanában Feri után. Jóképű fiú, meg aztán rendes is. Feri azonban elhatározta: egyelő­re nem nősül. — Még legénykedni kell egy kicsit! — mondja. Annyi azonban bizonyos: ha munkáról van szó, hát a szórakozás, az úgynevezett legénykedés — háttrébe szo­rul. Ugy-e jó lenne, ha sok ilyen fiatalember dolgozna a megye valamennyi szövetke­zetében, mint Gulyás Feri. Varga Viktória csoportoknál, akiknek szak­mai tudásában, pedagógiai rátermettségében bizony hé­zagok vannak. Ezért az együt­tesek között igen nagy a szín­vonalbeli eltérés. Ez az éven­ként megtartott kulturális szemléken ki is derül. Megnehezíti a • szakkörök, csoportok fejlődését a • múlt év őszén kiadott művelődés- ügyi miniszteri rendelet, amely működési engedélyhez köti a vezetői tiszteletdíjak kifizetését. Megyénk százhet­ven színjátszócsoport veze­tője, több mint száz népi tánc oktatója közül egynek sánca működési engedélye. Huszonkét irodalmi színpa­dunk rendezője közül pedig mindössze kettőnek. A ren­delet célja kétségtelenül he­lyes: növelni azoknak a szá­mát, akik elvégzik a népmű­velési intézet megfelelő két­éves tanfolyamát. A jelen pillanat azonban nem túlsá­gosan alkalmas a rendelet végrehajtására. Sok jó szak- körvezetőnk van, akiknek mindegyikétől nem várhat­juk, hogy ingyen lássa el azt a munkát, amelyet idáig — közmegelégedésre — díja­zásért végzett. A színjátszó, népi tánc; és egyéb szakkörök irányítói­nak továbbképzése sincs megnyugtatóan megoldva. Bár az is igaz, hogy a két- három évvel ezelőtti állapot­hoz képest idén nagyot lép­tünk előre. Szolnokon _ és Kisújszálláson működik húsz- húsz fővel a rendezői tanfo­lyam, amely voltaképpen a népművelési továbbképző anyagát tanítja a városok és nagyobb községek rendezői­nek. Igen kevés a népi tánc­továbbképzésen résztvevők száma. A színjátszók alap­fokú képzése négy he’ven fo­lyik, de mintegy száz-száz- húsz falusi csoportvezetőnek kellene • járnia, de gyakorla­tilag nincsenék többen ötven- hatvannál. Pedig éppen ne­kik lenne rá a k .nagyobb szükségük. Ismerjük el, hogy csak részben hibásak azok a tanyai, falusi pedagógu­sok, akiknek a színjátszó cso­port vezetése mellett még négy-öt társadalmi funkció­juk is var. A legnagyobb tömegeket kétségtelenül a színjátszók mozgatják meg. Nemcsak azért, mert ebben a művé­szeti ágban működnek a leg­többen, hanem azért is, mert megtanult színműveiket rend­szerint más községekben, já­rásokban, termelőszövetkeze­tekben is előadják. Nem kö­zömbös, mit és hogyan ad­nak elő. A darabok kiválasz­tását illetően az utóbbi évek­ben jelentős fejlődésről szá­molhatunk be. Ma már egy­re kevesebben kémek enge­délyt a múltat visszasíró ér­téktelen fércművekre. DIZTATÖ az, hogy a ki- leneven, bemutatásra engedélyezett háromfelvoná- sos színműből ötvennégy a mai magyar irodalom termé­ke. Ezeknek egy része azon­ban meglehetősen könnyű fajsúlyú, a mai életet csak felszínesen érintő zenés i íg- játék. Igaz hogy íróink nem valami bőkezűen gondoskod­nak művészi színvonalú, mai tárgyú darabokról. Az olyan művek pedig, amelyeknek művészi értéke alacsony, nem érik el a kívánt nevelő ha­tást. Sokkal bátrabban nyúlhat­nának csoportjaink a népi demokratikus országok gaz­dag színműirodalmához. Ilyen színdarabra mindössze tizen­négy engedélykérelmet adtak be ebben az évadban. Énekkaraink jó munkát vé­geznek, fejlődőképesek és szakmai vezetésük is a leg­jobban megoldott. A sok jó szakembert a példásan mű­ködő megyei kamagyi klub fogja össze. Különösen kö­zépiskolai énekkaraink és kamarakórusaink művészi színvonala magas. Régi és sokszor szóvá tett hiba azon­ban a felnőtt énekkarok ala­csony száma. Ezek közül is legföljebb hat-nyolc olyan működik, amely „vemenyké­pes”. A kórusok műsora igényes, magasszínvonalú, alkalmas a kultúra terjesztésére. A klasszikusok megismertetésén túl azonban jóval kevesebb energiát fordítanak a moz­galmi- és tömegdalok megis­mertetésére, megszerettetésé­re. Töt*? szép népdalt is tűz­hetnének műsoraikra, mert ez az egyik legalkalmasabb eszköz a giccses magyamóta- kultusz visszaszorítására. . A szocialista nevelés célját talán legeredményesebben irodalmi színpadaink szolgál­jál!. Három éweJ ezelőtt még csak két ilyen művészeti együttesünk próbálgatja a le­hetőségeket. Ma már huszon­két színpad és stúdió szol­gálja ezt az ügyet. Mozgé­konyak, műsoraik változato­sak, kevés díszlettel és kel­lékkel igen nagyhatású elő­adásokat tudnak tartani. AZ IRODALMI dók nemcsak szmpa- magas­szánvonalú előadásokkal, . ha­nem belső életük kialakítá­sával. igazi közösséggé ková- csolódásukkai is példát mu­tathatnak más művészegyüt­teseknek. Rendszeresen vesz­nek részt közös kirándulá­sokon, ankétokon tárgyalják meg a látott színműveket és filmeket, ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak a so- ronkövetkező műsor anya­gához, a próbák szüneteit tréfás fejtörőkkel, játékok­kal teszik színesebbé. Törőd­nek egymás életével, mun­kájával, tanulmányi előme­netelével. Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy az iro­dalmi színpadok a nevelés igazi alkotóműhelyei Végezetül egy igen fontos kérdésről is írni kell, amely az ankéton is igen nagy hangsúlyt kapott. Ez pedig az állami-, tömegszervezeti-, gazdasági vezetők magatar­tása. A tények azt bizonyít­ják. hogy ahol a gazdasági-, állami vezetők rendeszere- sen beszámoltatják a kultú­rába munka felelőseit, ér­deklődnek kívánságaik iránt és működésüket anyagilag, erkölcsileg egyaránt támo­gatják, ott ugrásszerűen fej­lődik a kulturális munka. Példaképpen hadd említsük meg a karcagi Lenin Tsz-t, amely több jól működő mű­vészeti csoporttal rendelke­zik. Az 1959 évi tizenkét fő­ről nyolcvanra emelkedett azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik valamelyik szak­körben. művészeti csoport­ban találják meg szórakozá­sukat. A tsz vezetősége te­temes anyagi áldozatot ho­zott ezeknek a fiataloknak a művelődéséért. Nemcsak díszlettel, könyvtárral, hang­szerekkel látta el őket, ha­nem függetlenítette a kul- túrfelelőst is. • Ezt az utat más, anyagilag megerősödött tsz-ek is követhetnék. Saj­nos, igen sok helyen nem megfelelő célokra költik el a kulturális alap pénzét. Az ilyen tsz-ekben nincs művé­szeti tömegmunka és a fia­talok is hamarabb elvá<r,"íd- nak. A kultúrális területen dol­gozó társadalmi munkások gondos továbbképzése és te­hermentesítése. az állami- és gazdasági vezetésnek az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelme és támogatása olyan kívánságok, amelyeknek megoldásával jelentős mér­tékben vihetjük előre a mű­vészeti tömegmunka ügyét. Hernádi Tibor Szolnoki ' ipari vállalat azonnah belépés mellett közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező MUNKA VÁLLALÓKAT alkalmaz. Cím: a kiadóhivatalban. / 4 TV, A RÁDIÓ és a fa­r* lujáró színházak igen nagy mértékben megváltoz­tatják a falusi lakosság mű­velődési igényét. Ma már a modem technika jóvoltából az eldugott tanyaközpontok lakói is gyönyörködhetnek hazai, sőt a nemzetközi él­vonalbeli művészek produk­cióiban. Mi a jövője ilyen vetélytársak mellett az ön­tevékeny művészetnek? Elsősorban talán az ön­álló munka, a saját alkotás gyönyöre adhat tartalmat az öntevékeny művészeti mun­kának. A saját alkotásé, amelyen keresztül mindenki megtalálhatja az utat az igaz művészet megértéséhez, él­vezéséhez. A cél szép' és lelkesítő. Ezért volt hasznos felmérni a művészeti tömegmozgalom helyzetét. A megyei tanács­kozás beszámolója megszab­ta a mozgalom célját: erősí­teni az emberben a szocia­lista jellemvonásokat, fogé­konnyá tenni az élet szépsé­geinek élvezésére. Tizenöt-tizenhatezerre te­hető megyénkben azoknak a száma, akik a művészet va­lamely ágában képezik ma­gukat, abban aktívan részt vesznek. Űj együttesek nap­jainkban is alakulnak. jif A MÁR VILÁGOS mln­denki előtt, hogy egy öntevékeny csoport életében az önművelés, a csoport kol­lektív szellemének kialakítá­sa legalább is egyenértékű a nyilvános szerepléssel. Ezért fontos a megfelelő szakkörve­zető megválasztása. A jó ve­zetőnek ugyanis nemcsak egy- egy színdarabot kell betaní­tania, hanem együtt, kell tar­tania a kis csoportot, vitá­kat, közös kirándulásokat, színházlátogatásokat kell szerveznie. Ehhez pedig olyan emberre van szükség, .aki időt és energiát ' tud fordí­tani csoportjának vezetésére. Jelenleg a legnagyobb gond a megfelelő vezetők hiánya a művészeti tömegmozgalom­ban. Olyan rátermett szín­játszócsoport vezetők mellett mint a mezőtúri, a túrkevei, vagy a kisújszállási várcsi csoportok rendezői, olyanok is működnék, különösen tsz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents