Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

1962. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A MORZSOLÓBAN Valamikor rangot je­lentett az, ha valakit állandó munkára alkalmazott a vas­út; — Állami ember lett, nyugdíjas állása van —mon­dogatták róla és az ilyen em­bernek sokat nőtt a tekin­télye a falubeliek előtt. A felemelkedésnek ezt az útját választotta pár évvel ezelőtt Bárdi Jóska is. Amikor az öccse is legény- sorba cseperedett, kettőjük­nek szűk lett a párholdas gazdaság. Elhagyta hát Jós­ka a szülői házat és a vas­úton jelentkezett munkára. Értelmes fiú volt, a szüleitől alkalmazkodó természetet örökölt és gyorsan haladt előre a ranglétrán. Előbb pá­lyamunkás, aztán előmunkás lett és nem késett sokat a kinevezése sem. Vona^fékező lett egy távolsági vonalon. Ebben az időben alakult meg a faluban a szövetkezet, de Jóska már nem volt ré­szese az új élet megkezdésé­nek. Sokszor hetekig távol volt és a szabadnapjait is gyakran a városban ‘öltötte. Amikor pedig otthon pihent, hiába hívta az öccse, soha­sem ment a szövetkezetnek tájára sem. A háztájiban tett-vett, vagy a rádió mel­lett ütötte agyon az időt, az­tán ment ismét szolgálatba. Pár héttel ezelőtt azonban az öccse megint elébe állt, amikor megjött a szolgálat­ból. — Nem jössz el velem egy kicsit? — kérdezte. — Most az ifjúsági brigádra bízták a morzsölást és olyan a ta­karmányé® fészer, mint egy gyűlésterem. Ott van az ösz- szes fiatal. — A lányok is? — kérdez­te Jóska. — Azok is — válaszolt a testvér. — Akkor nem megyek — mondta Jóska és az öccse nem tudta mire vélni ezt az elhatározást. Mert Jóska szí­vesen forgolódott a városi lá­nyok körül és sokszor éppen miattuk nem jött haza. A fa­lubeli lányokat meg, lám, kerüli. Szeget ütött ez a ki­sebbik Bárdi gyerek fejébe és nem hagyott békét a bátyjának. — Nagyon fenn hordod az orrod, hé — fordult megint a testvéréhez. — Ügy lát­szik, a helybeli lányok ne­ked már nem is megfele­lőek. *— Bolond vagy te, öcskös — jött méregbe Jóska. — Megfelelnének nekem a hely­beli lányok is, csak éppen én nem felelek meg nekik. Kü­lönösen a gazda-lányoknak. Mielőtt még a vasútra men­tem volna dolgozni, az egyik szüreti bálra nem engedtek be, mert én nem voltam gaz­da-gyerek. Nahát én akkor megfogadtam, hogy soha nem keresem a társaságukat. Azért mentem el a vasútra is. Engem ne nézzen le senki. Magabiztos, kicsit fenn­héjázó hangon beszélt Jóska és azt hitte, sikerült az öcs- csét végképp meggyőzni. Az azonban még csak a jelét sem mutatta a meggyőzöttsé- gének. Előbb halkan, aztán harsányan, tiszta szívből ne­vetni kezdett. — Mit vigyorogsz? —mor­dult rá végre Jóska. — Azt hogy olyanok vagy­tok, mint a papagáj. Te azt hajtogatod, hogy a lányok néznek le, a lányok meg azon panaszkodnak, hogy te hor­dod fenn az orrod. A legjobb az lesz, ha végre szembesíte­lek benneteket. Ne is tilta­kozz, jössz velem a morzso- lóba. Feltámadt a kíváncsiság Jóskában és valóban nem til­takozott. Vette a kalapját és együtt indultak a szőve'Ve­zeti major felé. Jóska azt hitte, majd fagyosan, bizal­latlanul fogadják & előre el­határozta, hogy a magafajta szegényebb ‘‘úk meg lányok közé telepszik majd. Amint azonban beléptek a motzso- lóba nyomát sem látta sehol az elkülönülésnek. Az egy­kori módos gazdagyerekek többiekkel elkeveredve dol­goztak és egyforma örömmel és szeretettel fogadták a ven­déget. Széket kerítettek neki, azonnal bevonták a tréfálko- dás-ba és hosszas távolmara­dását is csípős adomákkal intézték el; Jól érezte magát Bárdi Jóska a morzsalóban, de a legnagyobb örömet mégsem a szíves fogadtatás jelentette a számára. Leginkább az fogta meg a szívét, hogy a szövetkezeti fiatalok között már nyoma sem volt a régi elkülönültségnek. Felszaba­dult testvéri közösségben érezte magát és mit szaporít­suk a szót, azóta már nem tölti a városban a szabad­napjait. Rendszeresen eljár a szövetkezetbe, sőt a jól érte­sültek úgy tudják, hogy ősz­re talán ott hagyja a vasutat is. Végleg visszaköltözik a faluba, ahol ma már nem a gazdagság, a holdak száma, hanem a munkáskéz adja a rangot és a megbecsülést. Ballagó László Egy Mi — két hizó X Hová lesz a prémium Szapárfalun? Jászberény köz­pontjában tiszta­sági fürdő épül. Már elkészült a kádfürdők és egyéb helyiségek épülete. A mun­kát nagyon meg­nehezítette, hogy az építkezés terü­lete a Zagyva hordalékán he­lyezkedik el. Ter­vek szerint a für­dőt jövő év május elsejére adják át a közönségnek. c Panasznap Tiszaszentimrén A községi tanács kérésére! a megyei termelőszövetkezeti tanács jogásza, dr. Oláh Bé­la panasznapot tartott Tisza-• szentimrén. Sokan eljöttek a tanácsházára, elmondták pa­naszukat és érdeklődtek kü­lönféle jogszabályok iránt. Miért vonják az SZTK-t? Többen, főleg az ipari nyugdíjasok, az SZTK díj le­vonása miatt panaszkodtak. Farkas János, Jávorszki Já­nos arról beszéltek: — Ahe­lyett, hogy kapnánk a tsz- től, még nekünk szaporodik az adósságunk. A kevés föld- járadék az SZTK-t sem futja. Oláh elvtárs tájékoztatja őket A tsz tagoktól jogosan vonja le a szövetkezet a befi­zetett díjat. Majd a jelenlévő tsz elnökelyettesnek javasol­ta, lehetne segíteni a pana­szosokon azzal, ha az ipari nyugdíjasokat pártoló tagnak minősítenék át. így az idős emberek ezen csoportja is jól jár, ugyanakkor a termelő- szövetkezetnek sem lesz be­hajthatatlan követelése. Az öregek gondja — baja > Módos emberek a szapár- falui Aranykalász Tsz gaz­dái. Messze földön tudják ró­luk, hogy hamar bele tanul­tak a közös gazdálkodásba, de azt sem feledték, amivel az egyéni években sok pénzt kerestek. Mesterei a bikane­velésnek, helyesen élnek a szerződéses sertéstenyésztés lehetőségeivel. A szövetkezet párttagsága határozatot hozott arról, hogy pontosan meg kell állapítani: hány, s milyen sertés, találha­tó a háztáji gazdaságokban. Ez a felmérés a szerződést serkenteni hivatott munka alapja. Az Aranykalász Tsz kommunistái el akarják érni, hogy gazdatársaik a háztáji gazdaság minden holdjára két hízó súlyának megfelelő sertésre szerződjenek. Egysze­rű, ugy-e? Aki akar, hizlal­jon; akinek tetszőbb a süldő­nevelés, foglalkozzék azzal. Esztendeje első lett a ház­táji sertésszerződésben a szapárfalui Aranykalász Tsz. O A pártélet hírei Bizonyára ez évben sem kell majd a sereghajtók között keresnünk. Szabó Sándor 10, Bognár Károly 16 sonkasül- ( dőre; Csiga József 3, Kiss Já­nos 6, Fehér József 7 hízóra szerződött. A háztáji gazdaságok nem szűkölködnek takarmányban. A kukoricaművelésben részt vevők tervteljesítésig az össztermés 10 százalékát kapják természetben a mun­kaegység jóváírása mellett; a terven felül előállított ku­korica fele ugyancsak termé­szetben az övék. A tavalyi — nem éppen gazdavidító — esztendőben a tsz 20 métermá­zsás májusi morzsolt átlagot ért el. A gazdák között pré­miumként kiosztott kukori-. ca mennyisége meghaladta az öt vagont. A háztájiból szerződött sertések beszámítanak a kö­zös gazdaság áruértékesítési tervébe. Mint az Aranyka­lász Tsz kíváncsi adminiszt­rátorai kiszámították: a ház­tájiból szerződött sertések után annyi állami kedvez­mény illeti meg a tsz-t, — amennyiből éppen futja a megvásárlásra kiszemelt rendsodró ára. önálló kiállító a túrkevei Vörös Csillag A felszabadulás után ren­dezett országos mezőgazda- sági kiállításokon mind na­gyobb számban és egyre jobb növénytermesztési és állattenyésztési eredmények­kel szerepeltek a termelőszö­vetkezetek. Eddig azonban a közös gazdaságok csak az úgynevezett eredménybemu­tatókon vettek részt, tehát a gazdálkodás egv-ogy ágá­ban elért sikereikről adtak számot. Mivel a legjobb ter­melőszövetkezetek már kor­szerű nagyüzemmé fejlőd­tek és amellett, hogy több üzemágban az átlagosnál ma­gasabb termelési színvona­lat képviselnek, üzemszerve­zési tapasztalataik is tanul­ságosak, az idén először ön­álló kiállítókként is jelent­kezhetnek az Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. A jelentkezés határideje május 31. A túrkevei Vörös Csillag, a tótkomlós! Viharsarok és még néhány más termelőszö­vetkezet máris bejelentette, hogy önálló pavilonban kí­ván számot adni a több mint egy évtizedes közös munká­val elért sikerekről. Általános panaszként me­rült fel a tsz gazdák között az öregekkel való nemtörő­dömség. Mint mondják, azt a kis terményt ugyan elhoz­ták, de a megállapodásban szereplő tüzelőt, vagyis a szalmát, azt nem. A tsz elnökhelyettes sze­rint a tagok legtöbbje meg­kapta már. A további beszél­getés során viszont kiderül, hogy a vezetők, s az állandó munkások valóban részesül­tek szalmajuttatásban, csak az öregeket felejtették ki. Ez bizony hiba. Mert az idős, sokszor ‘ már magukkal is j alig bírókról jobban kell' gondoskodni a közösben. Ezt meg is értették a jelenlévő tsz vezetők, s mint Ígérték, pótolják a hiányosságot. Egy mázsa szalma is jó lenne abból a boglyából Töpörödött, görbe botra támaszkodott idős néni tipeg be a szobába. Mint mondja: — Hallottam a faluban, hogy itt vannak, akik elintézik a panaszokat. Bár nehezemre esett, de elfáradtam ide. Mi az öregemmel az Aranyka­lász szövetkezetben vagyunk. Én 81 éves vagyok, Székely György, az öregem pedig 82. Bizony, édes gyermekeim, nagy az én panaszom, s ha a községi tanács nem segít ki tüzelővel, az öregemmel be­fagyunk a szobába. Pedig van a szövetkezetnek. Az el­nöknek és a párttitkárnak elsőként szállították haza a gallyat és a szalmát. Van is olyan boglya az udvarukon, hogy abból most egy mázsa is jó lenne nekünk. Kérése jogos. És sürgős in­tézkedést követel. A jelenle­vő tsz elnökhelyettes meg­ígérte, hogy rövidesen ki is szállítják a tüzelőt. Nem kell a segítség . Gyulai Sándor 1959-ben lé­pett be a közösbe, három és fél hold földjével. Azóta egy kapavágást sem tett a közös­ÍIMIIIIHIII lllll IIIIIIIMItlIIIIII Ilii llllll IIIIIIIIIU Ezerkétszáz hold csemegeszőlő Az állami erazdasáerok ebben az esztendőben 5000 hold szőlőt tele­pítenek, s ebből 1200 hold cseme­geszőlő lesz. Folytatták az elmúlt években megkezdett munkát, a nagyüzemi csemeeeszőlő-kertek kialakítását Domoszlón, Csány- ban, Balatonbogláron, S/okszár- don. Villányban és Hejő-menti állami gazdaságokban. Pakson és Szőkepusztán a homokos te­rületre elsősorban saszla-szőlőt telepítenek. Az új 400—500 hol­das csemegeszőlős-kertekből, a gazdaságok nagymennyiségű, — egyöntetű minőségű étkezési sző­lőt szállíthatnak a külföldi és a hazai piacokra, (MTI). ben. Az SZTK díj levonását sérelmezi. Dr. Oláh Béla hosszasan beszélgetett vele. Elsősorban arról, miért nem veszi fel a munkát. Könnyebb lenne a megélhetés is. Gyulai beteg­ségére panaszkodik. Sok a gyomorsava, alig tud enni. S ezért nem szívesen megy em­berek közé. — Miért nem kéri a leszá- zalékolást, s ha az meg van, a rokkantsági nyugdíjat? így megkapná a földjáradékot, háztájit és az orvosi kezelést is. Gyulai Sándor röviden vá­laszol: — Amit rám rónak, meg­fizetem. De nem kérek sem­mi segítséget. így egyedül, magányosan, majd- csak el­dolgozom. — Hiába minden szép sző. Gyulai Sándor ko­nokul köti magát elhatározá­sához. Később érthetővé is válik miért. Lóval és kocsi­val fuvarozik. Sőt felébe vál­lal földmunkát is. Nem is rossz üzlet ez, mert az adót sem 6 fizeti utána. Sőt, a tsz kocsijával és lovával végzi ezt a munkát. így érthető, miért nem kell a segítség. Remél iük a közgyűlés azt az állapotot is megszünteti, — hogy egyes tagok a tsz kocsi­ját, lovát magán célra hasz­nálják. — andrási — Öntözéses tanfolyam kezdődik Jászapátiban A Szolnok megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályá­nak rendezésében március 19-én egy hetes tanfolyam kezdődik Jászapátiban a me­gye csörtető öntözőberende­zések gépkezelői részére. A megyében lévő mintegy 100 berendezés gépkezelői elméletben és gyakorlatban tanulhatnak a megye kiváló öntöző szakembereitől. így többek között előadá sokat hallgatnak majd a be­rendezések gazdaságos üze­meltetéséről, a csővezetékek helyes telepítéséről, az esőz- tető öntözések agronómiái követelményeiről. Előnye a tanfolyamnak, hogy a részt­vevők a gyakorlatban, üzem­közben is láthatják a hallot­takat, A szakemberek sokat vár­nak ettől az oktatástól. Töb­bek között a meglévő be­rendezések szakszerűbb üze­meltetését, a berendezések nagyobb teljesítőképességét remélik. Ugyanis eddig egy esőztető berendezés a megyé­ben átlagosan 90—95 holdat öntözött meg egy év alatt, holott 16 órás műszaknor­mával ez a teljesítmény 140—150 hold öntözésére nö­velhető. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiM — A SZOLNOKI Vasipari Vállalatnál érdekes új mód­szert vezettek be az akkumu­látorok töltésének meggyorsí­tására. A vállalat két techni­kusának konstrukciója alap* ján elektromos műszert szer­kesztettek, amely pillanatok alatt kimutatja, hogy az ak­kumulátor tartálya nincs-e meghibásodna. Az ötletes újí­tással évente negyedmillió fo* rintot takarítanak meg. évi nyugalmának csak 130.- Cfl az áta A termelőszövetkezeti tagok háztáji általános biztosítása tűz, betöréses lopás, jég-, baleset és szava­tossági károk esetére nyújt védelmet. Fizesse a díjat pontosan! Kárát gyorsan megtéríti r az c/LLlami 'Biztosit i I A ^ cserkeszöllői Magyar- Román Barátság Tsz-ben a pártszervezet segítséget ad a KISZ szervezetnek a fiata­lok neveléséhez. Ennek ered­ménye, hogy míg 1960-ban mindössze 35. 1961-ben 75 fiatal dolgozott a szövetke­zetben, addig most több mint száz fiú és lány mun­kájára számíthatnak. * Mezőtúron 310 aktivista látogatta az utóbbi hetekben a termelőszövetkezeti csalá­dokat Közel háromezer tsz taggal beszélgettek az idő­szerű tennivalókról. * A kunszentmártoni Búza­kalász Tsz nőbizottsága né­hány nappal ezelőtt össze­hívta a szövetkezeti asszo­nyokat. Hetvenen tanácskoz­tak arról, hogyan vegyenek részt a közös munkában. Ta­valy 48 asszony dolgozott rendszeresen, 11 000 munka­egységet írtak a javukra. Az idén az asszonyok számát és a teljesített munkaegységet is meg akarják duplázni. * A szolnoki városi párt vb. március 21-i ülésén értékeli az 1961 május 27-i pártbi­zottsági ülés határozatának végrehajtását. Ez a határo­zat az ifjúság körében vég­zett politikai munka felada­tait szabja meg. Négy nagy üzem pártbizottsága, illetve pártszervezete ad erről rész­letes jelentést a végrehajtó bizottságnak. i Pártaktíva volt néhány nappal ezelőtt a kunhegyesi járásban. A járási pártbi­zottság tagjai, a községi párttitkárok, tanács és tsz elnökök, s a meghívottak a tavaszi mezőgazdasági mun­ka jó megszervezéséről, se­gítéséről tanácskoztak. • Megjelent a megyei párt- bizottság agitációs és propa­ganda osztályának és a me­gyei tanács mezőgazda­sági osztályának közös ki­adványa a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szemle leg­újabb száma. A kiadvány teljes terjedelmében a ter- mplőszövetkccrtckbcn alkal­mazható különböző ösztönző módszerek szerepével, jelen­tőségével foglalkozik. * Az elmúlt hét végén tar­tották meg a kunszentmár­toni járásban a XXII. kong- resvszus anyagából az utolsó konferenciát a propagandis­ták részére. Megjelenésében is és színvonalában is igen jó volt a konferencia. • Vasárnap Szolnokon a Vlí. kerület asszonyai a papír­gyár kultúr otthonában tar­tották meg a nőnapi ünnep­séget. Mintegy kétszázhúszan hallgatták meg Balajti János elvtárs ünnepi beszédét. Ugyanekkor ünnepeltek a kertvárosi asszonyok is, a bensőséges hangulatú nőnapi gyűlés előadója Sipos Károly elvtárs, a városi pártbizott- sito titkára volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents