Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. március 15. Kiosztották az 1962. évi Kossuth-drakat I (Folytatás az 1-ső oldalról.) gazdaságos termelés és a munka termelékenysége növelésében. Ezért hozott határozatot az országos távlati tudományos kutatási tervről, amely a szakemberek széleskörű bevonásával készült el. Ez összefoglalja a tudományoknak a népgazdasági tervekkel összefüggő legfontosabb feladatait Meggyőződésünk, hogy az idei Kossuth-díjak az elismerés mellett, egyszersmind új, még nagyobb eredmények forrása, még magasabb célok elérését szolgáló munka ösztönzője lesz. Kívánjuk Önöknek, hogy tudásuk, tehetségük és szorgalmuk legjavával gazdagítsák országunkat, szépítsék népünk életét. Engedjék meg. hogy Nép- köztársaságunk Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkásparaszt kormány köszönetét tolmácsolva, kiemelkedő munkásságukért mégegyszer szívből köszöntsem önöket és jövőbeni munkájukhoz sok sikert kívánjak — mondotta befejezésül Dobi István, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Minisztertanács határozatát dr. Gál Tivadar, a forradalmi munkás-paraszt kormány titkárságának vezetője ismertette. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj 1. fokozatával tüntette ki: dr. Bognár Rezső, Kossuth díjas akadémikus, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát. A Kossuth-díj 2. fokozatával tüntette ki: dr. Julesz Miklóst, az orvostudományok doktorát, a Szegedi 1. számú Belgyógyászati Klinika igazgatóját, ár Erdei Ferenc, Kossuth- díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a Mezőgazdasági tizem tani Intézet igazgatóját, dr. Ormos Imrét, a me- z 'gazdasági tudományok doktorát, a Kertészeti- és Szőlészeti Főiskola tanszék- vezető egyetemi tanárát, dr. Hajós György Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, dr. Pál Lénárdot, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesét, dr. Almássy Györgyöt, a műszaki tudományok kandidátusát, a Távközlési Kutató Intézet tudományos osztály- vezetőjét, dr. Palotás Lászlót, a műszaki tudományok doktorát, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Vrsitz Józsefet, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt főmérnökét. A Kossuth-díj 3. fokozatával tüntette ki: dr. Alföldi Zoltánt, az orvostudományok kandidátusát, a Budapesti Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai intézete igazgatóját, dr. Czibere Tibort, a Ganz-Má- vag Mozdony-, vagon és Gépgyár tervező mérnökét, Tarján Ferencet, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának főmérnökét, dr. Tettamanti Károlyt, a kémiai tudományok kandidátusát, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, dr. Mészáros Pált, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársát, Lehr Ferencet, a műszaki tudományok kandidátusát, a Köny- nyűipari Tervező Iroda főmérnökét, Domokos Istvánt, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt mizserfai üzemének front brigádvezetö vájárát, Cseke István művezetőt, a Külföldi hirek E vi a n (MTI). A Reuter hírügynökség jelentése szerint kedden este, magyar idő szerint 9 óra 50 perckor befejeződött a fran- :ia és szabad algériai kormány küldötteinek legújabb tanácskozása. A keddi tárgyalások összesen nyolc és félóra hosszat tartottak. • Párizs (MTI). Párizsban kedden temették az Issy-les-Moulineaux-ban szombaton elkövetett bombamerénylet két rendőráldozatát. A fasiszta terror áldozatait nagy tömeg kísérte utolsó útjára. Ugyanaznap a párizsi katonai bíróság 12 évi börtönre ítélt egy rendőrt, aki az OAS egyik plasztikmerénylő bandájának vezetője volt és több merényletet követett el. • Guatemala City (MTI). Múlt hét péntekén a guatemalai diákok sztrájkba léptek és tüntettek a kormány választási visszaélései miatt. A Reuter tájékoztatása szerint kedden újabb tüntetésre került sor. A rendőrség beavatkozott, könnyfakasztó gázbombákat dobott a tüntető diákok közé. Azok válaszul kőzáport zúdítottak a fogdmegekre. A világközvéfemény leszerelést követel LONDON (TASZSZ). A Cambridge-i egyetem 97 professzora, előadója és munkatársa levelet intézett Macmillan angol miniszterelnökhöz. A levél írói követelik Macmillantól, hogy vizsgálja felül a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek felújítására vonatkozó határozatot és ugyanerre szólítsa fel Kennedy amerikai elnököt is. DJAKARTA A Bintang Timur című lap vezércikkében a genfi értekezlettel kapcsolatban rámutat, hogy a nyugati hatalmak nem törekednek e probléma őszinte megoldására. A lap rámutat, hogy a világközvélemény óriási befolyása ma már olyan helyzetet alakított ki, amelyben egyetlen reakciós államférfi sem mert hivatalosan szót emelni az általános leszerelés ellen. A nyugati fél azonban mindenekelőtt a fegyverzet ellenőrzésére törekszik, — s csak azután óhajt a leszerelésről tárgyalni. Ilyen körülmények között az ellenőrzés a kémkedés eszközévé válik. TOKJÓ A japán közvélemény állhatatosan követeli az amerikai és angol kormánytól a légköri nukleáris kísérletekről való lemondást. A iapán alsóház közös bizottsága kedden határozati javaslatot terjesztett a ház plenáris ülése elé, amelyben követeli, hogy az Egyesült Államok és Anglia mondjon le a Karácsony-szigeti és a nevadai nukleáris kísérletekről. (MTI). Bocsássák szabadon Gizengát! Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok szerkesztőségeibe százával érkeznek a levelek és táviratok, amelyekben a Szovjetunió dolgozói felháborodásukat és aggodalmukat fejezik ki a kongói hazafiak sorsa miatt. Az üzbekisztáni Akmalik város komszomolistái elítélik az amerikai, az angol, a francia és a belga imperialisták kongói árulását: — „A gyarmatosítók és cinkosaik újból rabbilincsbe akarják verni a kongói népet és elhatározták, hogy eltávolítják útjukból Antoine Gizengát .és párthíveit. Mi határozottan tiltakozunk az imperialisták eme újabb aljas bűntette miatt!” (MTI). Tegnap délután összeült a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács szerda délután, magyar idő szerint este 21 órakor összeült, hogy megtárgyalja Kuba panaszát. Mint ismeretes, az Amerikai Államok Szervezete az Egyesült Államok nyomására megsértette az ENSZ- alapokmány előírásait, amikor gazdasági és diplomáciai szankciókat hozott a kubai kormány ellen. Kuba kéri, hogy a Biztonsági Tanács terjessze a kérdést a hágai Nemzetközi Bíróság elé és érvénytelenítse a Kubával szemben alkalmazott szankciókat. A tanács e havi elnöke Carlos Sosa Rodriguez venezuelai küldött, a 11-tagú szerv két latin-amerikai tagjának egyike. A mai ülésen előreláthatólag felszólal Mario Garcia Inchaustegui kubai küldött, mint panasztevő. A gyarmati rendszer megszüntetésére irányuló közgyűlési határozat végrehajtását tanulmányozó tizenhéttagú bizottság keddi ülésén a dél- rhodesiai helyzetről volt szó. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ülésen felszólalt Mali, a Szovjetunió és Tanganyika képviselője. Mindhárom szónok bírálta a Dél-Rhodesia részére kidolgozott antidemokratikus angol alkotmányt és szorgalmazta általános és szabad választások kitűzését. Morozov szovjet küldött követelte az alkotmány és minden olyan törvény érvénytelenítését, amely faji megkülönböztetésen alapszik. Ezenkívül síkraszállt amellett, hogy legkésőbb ez év októberéig általános választásokat tartsanak, bocsássák szabadon a politikai foglyokat és a választások útján adják át a hatalmat a bennszülött lakossá gnaki Kedden ülést tartott a portugál közigazgatás alatt lévő területeken uralkodó állapotok tanulmányozására alakult ENSZ-bizottság is. Rosz- szidesz ciprusi küldött, a héttagú bizottság elnöke bejelentette, hogy Portugáliát hivatalosan felszólították a bizottság munkájának támogatására^ Az aranyborjú szolgálatában New York, (TASZSZ) .,Lehetséges, hogy az amerikai űrhajósok a világűrhöz fűzik reményeiket. de pénzüket fölöttébb földi jellegű vállalkozásokba. ingatlantulajdonba fektetik” — írja a New York Times, amikor beszámol Shepard, Glenn, Grissom és négy más amerikai űrhajósjelölt pénzügyi műveleteiről. Közvetlenü1 az után, hogy ezt a hét embert űrrepülésre kiválasztották, a Life c. folyóirat olyan szerződést kötött velük, amely előírta, hogy benyomásaikat kizárólag a Life útján közölhetik. A megállapodás alapján a folyóirat 500 000 dollár fizetésére kötelezte magát. Az amerikai űrhajósok miután felosztották a kapott összeget, földtulajdonba és egyéb ingatlanba fektetik pénzüket. Egyebek között szállodát építenek közösen a Cape CanaveraLi rakétakilövő állomás közelében, hogy a szállodának. még nagyobb legyen a vonzereje, Glenn, Shepard és más jövendő űrrepülők nevét viselik majd a legdrágább szobák. A New York Times által közölt történet aligha ejt csodálkozásba bárkit is ame- rikában. Amíg az embernek ereje van, amíg a szakmája pénzt hoz, igyekezzék gyűjteni valamit a rosszabb napokra. De még jobb ha valami businesst hoz össze, mégha egész kicsit is. Az ökölvívó bajnoknak, vagy a hivatásos katonának nincs forróbb álma, minthogy vendéglőt nyithasson, vagy valamilyen társaság részvényese lehessen. Ez Amerika! Ilyen a kapitalista életforma, ami alárendeli az embert, gondolatait. érzéseit, még hőstetteit is az aranyborjúnak. (MTI) KONZULTÁCIÓ A békés egymás mellett élésről Lesz-e végső leszámolás II. RÉSZ Azok, akik a békés egymás mellett éléstől féltik a világforradalom győzelmét és nem tudják azt valamilyen végső leszámolás nélkül elA szocalista tábor számos területen megelőzte a fő kapitalista hatalmakat. A Szovjetunió élenjár az űrkutatásban, s az atomerő békés felhasználásában. Katonai téren a szocialista tábor ugyan csak túlszárnyalta már a kapitalista tábort. Az SZKP XXII. kongresz- szusa által elfogadott új program szerint a Szovjetunió 1980-ig végleg felülmúlja a .legfejlettebb kapitalista országok gazdasági színvonalát, első helyre kerül az egy főre jutó termelésben. Erre az időre a szocialista világképzelni, vessenek egy pillantást az alábbi adatokra: Az 1937-et száznak véve, a kapitalista országok és a szocialista országok ipari termelése így alakult: rendszer részaránya a világ ipari termelésében eléri a kétharmadot. A marxizmus-leninizmus szerint az új társadalmi rendszer győzelme végsősoron attól függ, képes-e magasabb munkatermelékenységet elérni. Képes-e ezzel életrevalóságát, magasabbrendűségét bebizonyítani. 1921->en, amikor a fiatal szovjet államban tetőpontján volt még a zűrzavar, dühöngött az ellen- forradalom, hallatlan gazdasági nehézségek voltak, Lenin arról beszélt, hogy „...gazdasági politikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb hatást a nemzetközi forradalomra”. Ez a befolyás napjainkban már igen nagy, hisz egykor elmaradt, sok bajjal, gonddal küzdő szovjet állam ma a kommunizmus megvalósításának küszöbén áll. Nem jelent tehát lemondást az osztályharcról a tanrendszer békés egymás mellett élésének politikája. Ellenkezőleg: a lenini irányvonal megvalósítása a nemzetközi síkon folyó osztályharc olyan hadszíntereinek kivált ztá- sát jelenti, amelyek legjobban megfelelnek ma a nemzetközi munkásmozgalom, a világ népei érdekeinek. Több mint háborúmentes állapot A Szovjetunió és a szocialista országok békés egymás mellett élésre vonatkozó politikája „nem csak azt jelenti, hogy nincs háború, hogy ideiglenes, bizonytalan fegyverszünet van a háborúk között -« mondotta Hruscsov elvtárg az SZKP XXII. kongresszusának beszámolójában — hanem azt, hogy egymás mellett él két egymással ellentétes társadalmi rendszer, s ez az egymás mellett élés a háborúról, mint az államok közötti viták megoldásának eszközéről való kölcsönös lemondáson alapul”. Ez a politika feltételezi a gazdasági és kultúráik, együtt működés fejlesztését — az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználását valamennyi nép javára és a kapcsolatok maximális kifejlesztését — mindazokkal, akik elvetik a háború gondolatát. A békés egymás mellett élés tehát több, mint a háborúmentes állapot. Egyik olvasónk azt kérdezi „beszélhetünk-e most egyáltalán békés egymás mellett élésről, hisz algériában háború van, Vietnamban a háború szélén állnak, a Szovjetunió idegen katonai támaszpontokkal van körül véve, nem sikerül a német kérdésben lényegesen előbbrehaladni. " A békés egymás mellett élést — mint folyamatot kell elképzelnünk, nem pedig valamilyen ideálisan elképzelt, körülhatárolt, mindörökre szóló állapotot. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzet is több a puszta háborúmentes állapotnál. A Szovjetunió és a szocialista országok erőfeszítései nyomán az évekkel ezelőtti helyzet lényegesen javult, jelenlegi legfontosabb külpolitikai célkitűzéseink is azt célozzák, hogy ez a helyzet tovább Javuljon. Ha sikerül a leszerelés kérdésében folyó tárgyalásokon előbbrehaladni, vagy a német kérdés rendezésében eredményeket elérni, az mind a békés egymás mellett élés még következetesebb megvalósulását segíti.^ Van-e reális alapja? A szocialista és a kapitalista világ külpolitikája között gyökeres különbség van. Ez a különbség a két rendszer természetéből, jellegéből fakad. De a két rendszer közötti különbség nem jelent leküzdhetetlen akadályt a hatékony együttműködés előtt. Mind politikai, mind gazdasági téren megvan az a közös platform, amely együttműködésre készteti az imperialista államokat is. Politikai téren az együttműködés lehetőségeit és esélyeit erősíti az a felismerés, hogy a világ valamennyi államának és népének elemi létérdeke a termonukleáris világháború elhárítása. A burzsoázia értelmesebb képviselői is felismerik, hogy korunkban nem lehet, nem szabad a két rendszer ideológiai vitájának eszközéül a háborút felhasználni. Főként pedig: mindjobban felismerik, hogy a kapitalista világ számára — a szocializmus jelenlegi ereje mellett —ön- gyilkossággal egyenlő egy új világháború kirobbantása. Nem csak politikai, hanem gazdasági téren is megvan az együttműködés platformja, azok az objekt’v tényezők, amelyek az imperialistákat kényszerítik a szocialista országokkal való együttműködésre. Jelentősen összeszűkülték a tőkésvilág határai. Állandóan növekszik a szocialista országok részaránya a világgazdaságban és a világkereskedelemben. A tőkések számára tehát piackérdés is — azaz: létkérdés — a gazdasági együttműködés, a kapcsolatok állandó bővítése a szocialista országokkal. Mindezek számbavétele bizonyítja, hogy nem egyszerű „taktikai manőverről” van szó, amikor a Szovjetunió és a szocialista országok a békés egymás mellett élésért síkra szállnak. Ez a politika a marxizmus-leninizmus alapelveiből, a jelenkor lényegének és sajátosságainak lenini értelmezéséből, a világ osztályerőviszonyainak reális számbavételéből ered. A békés egymás mellett élés olyan folyamat, amely magába foglalja a szocializmus és a kapitalizmus között folyó világméretű osztályharcot, valamint a két rendszer államainak a béke fenntartását szolgáló együttműködését. Harc ez a szó legszorosabb értelmében, harc minden eszközzel, kivéve a borzalmas, pusztító háborúkat. Olyan harc, amely végülis a szocializmus világméretű győzelméhez vezet, ahhoz a korhoz, amely megteremti az örök békét a földön. Ez a kormát nincs olyan messze. Varga Jósait 1955 1956 1957 1958 1959 1960 Tőkésvilágrendszer 199 208 215 210 231 244 Szocialista világrendszer 362 404 445 521 610 681 1960-ban a szocialista országok szolgáltatták már a világ széntermelésének 52 %-át acéltermelésének 31,8 %-át cementgyártásának 31,3 %-át áramtermelésének 21,3 %-át Budapesti Vegyiművek elektrolízis üzeme cellakarbantar- ; tó szocialista brigádjának J vezetőjét, Balázs Józsefnét, , a Goldberger Textilművek i előmunkás fonónőjét, Barsy i Saroltát, a Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémia tudó- : mányos főmunkatársát, Se- ; bestyén Gyulát, a kővágóőrsi Béke Termelőszövetkezet elnökét, Walter Imrét, a ráksi Uj Élet Tsz elnökét, Tóth Andrást, a Vámospércsi Gépállomás traktorosát, Vámos Ferencet, a Nagy- szentjánosi Állami Gazdaság főagronómusát, ár. György Júlia orvos-pszichológust, Szántai Istvánt, 1 Csongrád város Szabadság téri általános iskolájának magyar-történelemszakos tanárát. A kormány a művészet és az irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj II. fokozatával tüntette jei: Melis Györgyöt, a Magyar Állami Operaház énekesét, Kun Zsuzsát és Fülöp Vik- j tort, az Magyar Állami Ope-| raház szólótáncosait, Hidas Antal írót. Mesterházi Bajos írót, Vas István írót Az új Kossuth-díjasok nevében dr. Erdei Ferenc mondott köszönetét. Az ünnepség után a pártós az állami vezetők hosszan, szívélyesen elbeszélgettek az új Kossuth-di lecsókkal. (MTI)
