Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

Megnyílt a lipcsei tavaszi nemzetközi vásár. A képen; ionban. , . ............................. iimtimuui nimm uuatu lá togatók a magyar pavi- \ St jinuinnnniHinimum: MIKOR INTÉZKEDNEK? Mezőtúri népművészek CSALÁDI KÖKBEN Lendítőerő, iskola a fiataloknak c Néhány évvel ezelőtt gyakran hallottunk olyan panaszt, hogy a fiatalok nem szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban, in­kább elhagyják a falut, minthogy a tsz-ben vállal­janak részt a munkából. Volt, aki azzal is megtol­dotta ezt a véleményt, hogy nem sok köszönet van a fiatalok munkájá­ban, komolytalanok, csak a játékon jár az eszük. Le­het, hogy még ma is van­nak, akik ehhez hasonló­an vélekednek, ha a fiata­lokról van szó. Pedig nincs igazuk, mert a fiuk és lányok ezrei találtak munkát és megélhetést a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon. S azt is számtalan példával bizo­nyíthatjuk, hogy megállják a helyüket a munkában s fiatalos lendületük kez­deményező készségük, munkabirásuk és ügyes­ségük hasznára válik a kö­zösségeknek; A közelmúltban Szolno­kon két alkalommal ta­nácskoztak a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága először az ifjú növénytermesztőket és traktorosokat, majd állat­tenyésztőket hívta meg, hogy az 1961. évi eredmé­nyek értékelése mellett az idei feladatokról is szót értsenek velük, öröm volt hallgatni a fiatalok felszó­lalásait, a lelkes verseny- vállalásokat. okos jíjtfas- iatokat, munkamódszerük ' smertetését, mart abban benne tükröződött tenni- akarásuk, és felelősségér­zetük is. Tavaly is megtették, ami tőlük tellett. A ma­gasabb terméseredmé­nyekért és jobb minőségű munkáért folyó verseny­ben több mint cftezer Szol- ‘ nők megyei fiatal vett részt. S hogv lehet építeni szavukra, vállalásukra azt mi sem bizonyítja jobban, mint az elért eredmények. Az országos ifjúsági ver­seny díjai közül 27 első, másdik és harmadik díj megvénkbe került. Gulyás ?°ri, Szabó Erzsi, Dikácz ’'Targit. Péter Juli s a töb- bi kiváló kukoricatermesz­tő és baromfigondozó ne­vét országszerte ismerik. Joggal i illeti elismerés, di­cséret ezeket a fiatalokat, s .mindazokat, akik ha nem is kerültek most az első helyre, de részt vet­tek e nemes v Aél kedés­ben, amelynek eredménye mázsákban, — literekben mérhető. A már említett tanács­kozásokon többen elmon­dották: ez évre még ma­gasabb célokat tűztek ma­guk elé. A Jászkiséri Gép­állomás ifjú traktoros bri­gádjának vezetője így szólt: a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére vállaljuk, hogy éves tervünket no­vember 15-ig 105 száza­lékra teljesítjük. Dikácz Margit, a fegyverneki Vö­rös Csillag Tsz baromfi­gondozója bejelentette: je­lenleg 12 000 csibét gon­doznak a telepen, s előre­láthatólag husvétra már rántanivaló csirkét visznek a piacra. A szókimondó fiúk és lányok nem hallgatták el a nehézségeket, a hibákat sem. Olyan példákat em­lítettek, hogy esetenként a vezetők közömbössége, — vagy egy-egy ember fele­lőtlensége miatt nem tel­jesíthették vállalásukat. Sérelmezték azt is, — s mondjuk meg. jogosan — hogy év közben nem tud­ják, hol tartanak a ver­senyben. / Igazat kell adni az így vélekedő fiataloknak. A verseny nagy lendítő er<v, s egyben nagy iskola is. Fegyelmezett munkára, összefogásra s egyre na­gyobb eredmények eléré­sére ösztönöz. Ezért kell az idősebbeknek, a párt- szervezeteknek, gazdaság­vezetőknek, szakemberek­nek is a fiatalok mellé állni, segíteni nemes ve­télkedésüket. Ahol ezt te­szik, ott a fiatalok a segí­tőkészségre, gondoskodásra még jobb munkával vála­szolnak. Ez pedig a maga­sabb terméseredmények­ben, — a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésében realizálódik. S ezért az idősebbeknek és a fiata­loknak is érdemes fára­dozni. zásziá auszakwiiL... A történet 1941 szén kezdődött. A Krímbe betörő né­met csapatok egyik orkatonája idős zovjet harcosra ett figyelmes, aki >z egyik csata őzben vörös zász­lót tartva esett el. 4 német katona késő éjszaka az elesett szovjet ha­zafi holttestéhez lopózott, s a véres zászlót magához vette. Néhány hé­tig a fronton rej­tegette, majd sza­badságot kapott, hazautazott Drez­dába és a selyem­zászlót Hans Pri­ll oda nevű barát­jának adta át meg­őrzésre. Nem tud­ni. ki volt az a német katona, aki a fasizmus legsö­tétebb esztendői­ben is hitt az igazság győzelmé­ben. Prihoda egy év múlva ugyan elmondta a zászló történetét Franz nevű barátjának, aki ma is Drezdá­ban lakik, de nem közölte vele a ka­tona nevét. Később Prihodát is behív­ták a Wehrmacht- ba, a háború nemsokára vég­28 nagy tudományos tanácskozás Elkészült a MTESZ-be tö­mörült tudományos egyesü­letek idei kongresszusainak és konferenciáinak terve. — Eszerint — nem számítva az egy-egy kérdés tisztázására hivatott kisebb előadóülése­ket — 16 egyesület ebben az évben 28 olyan nagyméretű összejövetelt rendez, ame­lyen az érintett tudomány­ágak időszerű kérdéseit vi­tatják majd meg a hazai szakemberek, a legtöbb eset­ben külföldi kollégáikkal. E megbeszélések közül he­tet vidéken rendeznek meg. Mindezeken kívül a Bányá­szati és Kohászati Egyesü­let, a Földtani Társulat és a Geofizikusok Egyesülete — a Magyar Tudományos Aka­démiával együtt — részt vesz a magyar kőolajterme­lés 25 éves jubileuma alkal­mából októberben tartandó egyhetes tudományos ülés­szak szervezésében is. (MTI). Véget ért a vita az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága bővített teljes ülésé­nek péntek délelőtti ülésén befejeződött a vita Nyikita Hruscsovnak „A kommunista építés jelenlegi szakasza és a párt feladatai a mezőgazd asági vezetés megjavítása terén” című beszámolója felett. A vitában összesen ötvenegyen szólaltak fel. A vitazáró beszédet Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára tartotta meg. (MTI) Hruscsov záróbeszéde Az SZKP Központi Bi­zottsága plénumának pénte­ki ülésén az utolsó, az 51. felszólaló után Hruscsov, a Központi Bizottság első tit­kára mondta el záróbeszé­dét. Újból rámutatott arra, hogy az SZKP programjá­ban a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozólag kitűzött feladatok — akár a legköze­lebbi időszak, akár a távo­Kubai vendégek Szolnokon Tegnap délután, mikor Quintin Pino Macho kubai nagykövet Raul Llorente So­lis kulturális attasé társasá­gában belépett a Szolnoki Cukorgyár igazgatói irodá­jába, azt vártam, hogy a né­pes fogadóbizottság miatt — mint az már ilyenkor lenni szokott — eléggé feszélyezett lesz jóidéig a társalgás. A szíves vendégszeretet, s vendégek közvetlen modora azonban egy-kettőre ottho­nossá tette a hangulatot. Ta- bák igazgató elvtárs üdvözlő szavai után dr. Viezián Brú­nó, a gyár főmérnöke bemu­tatta az üzemet. — Miből gyártják a cuk­rot? — kérdezte a nagykö­vet. — Cukorrépából; — Az a mi legnagyobb el­lenségünk a világpiacon — mondotta a nagykövet. — Csak nagy önköltséggel ké­szül belőle a cukor. Köny- nyebben boldogulunk a cu­kornáddal. S mikor kezdő­dik a kampány? — Szeptemberben. — Nálunk fordítva van. Most kezdődik a kampány, most van a cukornád beta­karítása, ami igen nagy prob­lémát jelent egy év óta- Az­előtt nem volt. ez gond, sok munkanélküli paraszt lézen­gett. Most viszont a parasz­toknak egész évben van munkájuk, s ezért a cukor­nád betakarításánál a mun­kások segítségére is szükség van, — A városokban önkéntes munkabrigádokat szerveznek erre a célra. A beszélgetésnek a gyűlés kezdete vetett véget. A ven­dégek a gyár udvarán talál­koztak a munkásokkal. Ta- bák igazgató elvtárs hang­súlyozta, hogy a földrajzi tá­volság nem választja el né­peinket . — Valóban nem — erősí­tette meg beszédében a nagy­követ. — A földrajzi távolság megszűnik, mikor olyan né­pekre lelünk, mint Önök. örülök, hogy Önök között lehetünk. — Nálunk a cukoriparban közel egymillió munkás dol­gozik. Régen csak három hó­napot dolgoztak, kilencet éheztek évente. Most — jó­részt a szocialista tábor, az Önök segítségével — egész évben van munkájuk. Fogad­ják ezért köszönetünket. — Az imperializmus napjai meg vannak számlálva — mondotta a továbbiakban, — A kubai munkásosztály ki fog tartani. Együtt küzdünk önökkel a békéért. A munkások lelkes tapsa nagy rokonszenvről tanúsko­dott. A gyűlés után megkér­deztem a kulturális attasét: hogyan érzi magát nálunk? — Hogyan érezheti magát egy munkás a vele együttér­ző munkások társaságában? — kérdezte erre. — Jól. Tudja, nálunk a forradalom sok munkát adott, köztük a diplomáciai szolgálat elsajá­títását. Ezt végezzük, de ezért mi is ugyanolyan mun­kások vagyunk, mint azok, akik gazdasági feladatokat ol­danak meg. A tolmács szintén fiatal kubai fiú. Mondtam neki: — Egész érthetően, tisz­tán beszél magyarul. — így, igen — válaszolt — utóvégre itt jártam tech­nikumba és egyetemre, — de mikor a gyűlésen a mik­rofon elé kell lépnem, akkor nehezen találom a szavakat. A gyűlés után a vendégek megtekintették a gyárat, meghallgatták fejlesztésének terveit, majd az orvosi ren­delőbe, azután meg . az óvo­dába látogattak el. A kis­pajtások érdeklődve figyel­ték a vendégeket. Nem Is volt semmi baj addig, míg a kultúrális attasé szóba nem ereszkedett az egyik csöppséggel Az idegen be­széd hallatára eltört a mé­cses. A nagykövet ránézett az attaséra, és feddő hangon mondta magyarul: — Csúnya. Aztán megjegyezte: — Ilyen szép gyerekeket még nem láttam, mióta Ma­gyarországon vagyok. Az üzemi vendéglátás be­fejezéseként a művelődési házban folytatódott a baráti eszmecsere. Megkérdezték a nagykövetet: — Milyen a magyar ciga­retta? — Jó. — A kubai szivar is jó de mostanában nem ízlik min­denkinek. A nagykövet megérti a célzást, s mosolyogva felelt: — Csak a gyengék nem szeretik a kubai szivart. Sok mindenről szó esett még ezen a találkozón, s utána, a Ságvári Endre Mű­velődési Házban tartott gyű­lésen is. Néhány kérdést mi is feltettük. — ezekre vá­laszt . kaptunk, s rövidesen ismertetjük azokat lapunk olvasóival. Simon Béla tani a dolgot egyes burzsoá lapok. A Központi Bizottság plénuma nem azért vizsgál­ta meg a mezőgazdaság kér­dését, mert ezen a területen kevés történt, hanefíi azért, mert többet lehet és kell is tenni. Záróbeszédében az SZKP Központi Bizottságának első titkára behatóan foglalkozott a mezőgazdasági tudomány és a mindennapi gyakorlat kapcsolatainak kérdéseivel. Megnevezett több kiváló szovjet tudóst, akik mun­kásságukkal nagy mértékben előmozdították a mezőgaz­dasági tudomány fejlődését, bírálta azokat a „szakembe­reket”, akik elszakadtak az élettől. Hruscsov kijelentette, — hogy a szovjet népnek min­dene megvan a mezőgazda­sági feladatok megoldásá­hoz: hatalmas ipar, élenjáró tudomány és jó káderek. — Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma egy­hangúlag elfogadta a N, Sz. Hruscsov elvtárs ,,A kom­munista építés jelenlegi sza­kasza és a párt feladatai a mezőgazdaság irányításának megjavításában” című be­számolójáról szóló határoza­tot és az SZKP Központi Bi­zottságának felhívását a kol­hoz-parasztokhoz, a szovno- zok munkásaihoz, a mező­gazdasági szakemberekhez, a tudósokhoz, az ipari mun­kásokhoz, a kommunisták­hoz és a komszomolistákhoz, a Szovjetunió összes dolgo­zóihoz. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma befejezte munkáját. Megkezdődött a ssőlőnyitás A Földművelésügyi Mi­nisztérium szőlészeti osztá­lyának tájékoztatása szerint a szőlőültetvények ország­szerte veszteség nélkül vé­szelték át a telet: a szakem­berek kifagyást, kipállást se­hol nem tapasztaltak. A koratavasz első napjait kihasználva, az alföldi bor­vidékeken megkezdték a nyi­tást. a takarás nélkül maradt szőlőkben pedig sokhelyütt a metszést is. A múlt őszön általában jól beérett és épségben áttelelt szőlővesszők kiváló alapanya­got adnak a nagyarányú sző­lő-rekonstrukcióhoz. A ter­vek szerint már az idén 2— 300 millió európai sima vesz- szőt gyűjtenek be. részben & közvetlen szaporításra, más­részt oltványkészítésre'. A te­lepítésre engedélyezett faj­ták szaporítására alkalmas vesszőit az Ultetvénytervező Vállalat kirendeltségei, vala­mint az állami gazdaságú - l megbízottai vásárolják fe. ’ minden vidéken. Az 52 centiméter hosszúra vágott vesszőké* t darabon­ként — fajták szerint — 12—12 fillért fizetnek; A zömmel most kezdődő met­szésnél a termelők minden külön munkaerő-ráfordítás nélkül tízezerszámra gyűjt- hetík össze és adhatják át az értékes szaporítóanyagot, amely egyúttal számottevő külön jövedelmet is jelent. Különösen nagy szükség van a jó csemegeszőlő-faj táx szaporítóanyagára. A borsző­lő-fajták közül az Ezerjó, a Bánáti rizling, továbbá az Ottonel muskotály, az Izsáki sárfehér, a Mézesfehér, a Po­zsonyi fehér, a Rizling». 4vá­ró. valamint a Kékfrankos, az Oportó és még néhány értékes, eddig viszonylag kis mennyiségben begyűjtött sző­lőfajta vesszőinek szedését szorgalmazzál:. (MTI) zett vele. A zász­lót azonban tokba zárta, elásta s nemrég előkerült. A Német Szo­cialista Egységpárt drezdai bizottsága most visszaküldte a lobogót a Szov­jetunióba, az Uk­rán Kommunista Párt krími területi bizottságához. A nagy utat megjárt zászlót a szimfero- poli múzeumban állították ki. A történet két tő- szereplőjének ki­derítésére a Krím­ben és Drezdában a helyi lapok vál­lalkoztak. labbi, idők teendőit nézzük — teljes mértékben reálisak. Megelégedését fejezte ki afö­lött, hogy a plénum részt­vevői támogatták a mező- gazdaság irányításának új rendszerét, amelyet az SZKP Központi Bizottságának el­nöksége javasolt. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet mezőgazdaságban nincs semmiféle válság, bár­hogy igyekeznek így beállí­9 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \ tnr évfolyam, 58. szám. Ara: 50 fillér 1962. március 10., szombat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents