Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

1982. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nincs raktár, szűk lett a szerelde Ötven új gép ponyva alatt telelt a jászberényi Apritógépgyár udvarán — A sok nagy gondunk között talán legnagyobb a raktározás — mondja az új igazgató, Jakos János. — Az elkészült gépeket elszállításig csak a szerelőcsarnokban tudjuk tárolni. Mikor a vál­lalat élére kerültem és első alkalommal jártam végig az üzemet, kabátomról két gom­bot raboltak el a gépek, olyan szűk hely jutott csak a köz­lekedésre. Azóta javult va­lamit a helyzet, de jó volna, ha a NIKEX belátná, hogy nem vagyunk képesek a szál­lításra kész, exportra kerülő gépeket tárolni. A zsúfoltság akadályozza a termelést is — Az Aprítógépgyár másik nagy problémája a tavalyi adósság felszámolása, a je­lenlegi gyártmányok határ­időre való elkészítése mel­lett. Ez hatalmas munkát ró a vezetőkre és dolgozókra egyaránt. Vargyas elvtárstól érdeklőd­tünk, hogy melyek az első­negyedév jelentősebb gyárt­mányai és elkészülnek-e az előírt határidőre. — Jelentős, mintegy két­millió forint értékű a DCM részére készülő hatalma®, 12- es törőgép. A gép összesze­relt állapotban 80 tonnát nyom. Március 15-re elké­szül. Büszkék vagyunk arra is, hogy határidő előtt ké­szítettünk el 12 olyan gépet, melyet ezidáig csak a leg­fejlettebb iparral és mező- gazdasággal rendelkező or­szágok gyártottak. Ez a lucernaszárító és SrISgép A kohó- és gépipari mi­niszter elvtárs levélben kérte a mezőgazdaság részére oly fontos gépek időre való el­készítését. Március 8 helyett 3-án elkészültünk a munká­val. A négy egységből álló gépeket — szárító dob, két- kalapácsos daráló, tüzelő­kamra és a berendezést ös­szekötő csővezeték — külön­böző állami gazdaságokba szállították és ott szerelik össze azokat; — E gépek miért olyan fontosak a mezőgazdaság ré­szére? — Azért, mert az állati takarmányok között nagyon jelentős helyet elfoglaló lu­cernát telje® karotintartal- mának megóvása mellett szá­rítja és őrli lisztté. Eddig a kaszálón szárított lucerna az eső, szél és a többszöri for­gatás hatására levélzetének jelentős részét elvesztette. E gép nagyon so - munkától mentesíti a mezőgazdasági dolgozókat. Ezenkívül készül még két óriási gumikeverő hengermű, 650 milliméter át­mérőjű és 2100 milliméter hosszúságú hengerekkel, ki­lenc kis gumikeverő henger­mű 450 milliméter átmérőjű és 1100 milliméter hosszúsá­gú hengerekkel; A kisebb méretű hengerművekből hatot exportra gyártunk Szintén az első negyedév­ben készül el egy téglaipari előkészítő és adagoló gép és a győri Műbőr és Textilgyár részére egy óriási négyhen­geres kalander, melyen 0.7 milliméter vastagságú mű­anyagfólia is húzható. — Mindez határidőre? — kérdezzük. — Igen. Jól sikerült a „ne­kifutás” az első negyedévben. Ha így folytatjuk, nem lesz hiba. Ezután Szilágyi elvtársat, a tervosztály vezetőjét az üzem előtt álló feladatokról kér­deztük. — 1962-ben még nyolc . 12- es pofás kőtörőgépet gyár­tunk, mintegy húszmillió fo­rint értékben. Jelentős meny- nyiség készül az érc és egyéb anyagelőkészítő gépekből. Ka­lapácsos malmokra 71 meg­rendelésünk vám Ezenkívül exportra körülbelül ötmillió forint értékben konzervipari gépeket gyártunk. Mivel egész idő alatt nyug­talanított az igazgató elvtárs­tól hallott szereldei zsúfolt­ság, már alig vártam, hogy magam is meggyőződjek er­ről. Valóban aggasztó a hely­zet. Míg a hatalmas csarnok­ban az üzemvezetőt keres­tem, rengeteg kész, ujjnyi vastag porral fedett gépet láttam. Kovács elvtárs, üzem­vezető szintén azzal kezdi a beszélgetést, mint a vállalat igazgatója: Kevés a hely — Nézze — mutat a sze­reidét és a lemezműhelyt át­szelő vasúti sínre, melyen a rengeteg gép lehetetlenné tet­te a közlekedést. — Szabály­talanságot szabálytalanságra halmozunk. A raktárhiány kényszerít rá. Jöjjön ki az udvarra — invitál. — ötven új gép rozsdásodik a ponyva alatt. Kimegyünk. Felhajtja a ponyva szélét és erősen rozs­dásodó alkatrészeket látok; — Egyébként holnap reg­gel az egyik művezetőmmel Szolnokra utazom, a járás- bíróságra. — Bíróságra? — Igen. Még tavaly augusz­tusban történt. Három bal­eset volt a lemezműhelyben. Szerintem nem a művezető, hanem a túlzsúfoltság az oka. Vajon a többmillió forintér­tékű porosodó, rozsdásodó gé­pek nem érdemelnének meg egy rendes raktárt? B. J.------------;-----------5?--------------­Sz övetkezeti gazdák ötezer új betétkönyve megyénkben Megyénk termelőszövetke­zeteiben befejeződtek a zár­számadások. A zárszámadá­sokról nemcsak a tanácsok mezőgazdasági osztályai, ha­nem az Országos Takarék- pénztár fiókjai is mérleget készítettek. A megyei köz­pont összesítéséből kitűnt, hegy rövid másfél hónao alatt a szövetkezeti gazdák mint­egy ötezer új betétkönyvet váltottak és ezekbe közel 20 millió forintot tartalékoltak. A legtöbb pénzt, csaknem 1,3 millió forintot a jászberényi Kossuth Tsz tagjai tették ta­karékba. A karcagi Lenin és kunszentmártoni Zalka Máté Tsz gazdái 1,2—1,2 millió fo­rintot tettek félre. A jász- boldogházi Aranykalász, a kisújszállási Búzakalász, va­lamint a mezőhéki Táncsics takarékosabb gazdái 6—700 ezer forintot tartalékoltak. Az Országos Takarékpénztár közvéleménykutatás alapján megállapította, hogy a szö­vetkezetiek házuk csinosítá­sára és berendezésének ki­egészítésére gyűjtenek. Mint­egy kétszázan pedig gépko­csit szándékoznak vásárolni és ők pénzüket autónyere- mény-betétkönvbe helyezték el. Moszkvai tudósítónktól Szeretet a szerétéiért... /§ hó immár befedte a jégpáncélba mereve­dett folyót, a leheletkönnyű fehér pelyhek megpihentek j fenyőgallyakon, és a néma bokrokon. A felső Don hideg tele nem csökkentette a táj varázsát. Azét, amelyet Mi­hail Solohov, a Csendes Don és az Üj barázdát szánt az eke lapjain oly költőien írt le. A világszerte ismert regé­nyek szerzője máig is kedvelt kozák-falujában, Vesenszká- jában lakik. Kora tavasztól, amikor előbújnak az u úrkék mezei virágok és a sötétvörös tulipánok, a doni sztyeppek igézőén szép díszei — a világ minden tájáról vendégek jönnek ide. Az érkezők már messziről rálátnak a nevezetes falura: Vesenszki ja a D"r balpart­ján fekszik apró firka kozák házait hosszú fonott kerítések ölelik körül. ,,Szom orú és kovász” — Solohov könyvei­ben annakidején így nevezte saját faluját. Napjainkra azonban szinte a felismerhe- tetlenségig megváltoztatta a villanyfény, a rádió, a vízve­zeték, az egész világgal Itap- csolatot teremtő telefon és távíróösszeköttetés, az iskola, az internátus, az üzletek és a járási kultúrház. Vesenszkája a járás ha­gyományos mezőgazdasági központja. A kolhozok egyike Mihail Solohov nevét viseli. Ennek területén kereken 30 évvel ezelőtt hasította az el­ső barázdát a világhírű író. Aztán benépesült a táj mely­nek dolgozó parasztjai ádáz harcokat vív'ak a kulá.ktág­gal. Solohov mindezt az Üj barázdát szánt az eke című regényében írta meg. Solohov kolhoza pompás eredményekkel büszkélkedhe- tik. A ' tagok összjövedelme már túlhaladta az egy Millió rubelt. Éppen a múlt év vé­gén ünnepelték élenjáró dol­gozóikat is. Solohov segít a kolhoznak­Jellemző rá az az eset, amelyet a faluban mesélget- nek róla. Egyszer elment a Kaukázusba üdülni. Az otta­ni kolhozok egyikében cso­dálatos tenyész juhokat mu­tattak neki. A juhok annyi­ra megnyerték Solohov tet­szését, hogy az író nyomban vásárolt közülük néhányat földijei számára. Mihail Solohov a termőföld elismert szakértője. Gyakor­lati tanácsaira figyelmesen hallgatnak az kolhozisták. És ő nem is sajnálja az időt, a fáradságot, hogy jótanáccsal segítsen. Amikor a skandináv országokban járt és ott né­hány jól működő gazdaságot is meglátogatott. alaposan megismerte az ottani gazdál­kodás csínját-bínját. És mi­után -hazatért, amit csak lá­tott, mindenről részletesen beszámolt a • kolhoztagoknak. Vesenszkája i legközelebbi vasú'állomástól 150 icilomé- terre fekszik. De ez csöppet Különös szerzőilés llanvéDsn Tsz építkezés magán-előnyre Az alattyániak községük egyetlen épületében sem for­dulnak meg oly gyakran, mint özv. Bérezés Györgyné portáján. Ennek az az oka, hogy a Bérczes-ház nagyter­mében tartják a mozielőadá­sokat, ott kerülnek megren­dezésre a nőtanács, a KISZ, a szülői munkaközösség ösz- szejövetelei, ott perdülnek alkalmi bálokon tánci-a a párok; ott a Vörös Csillag Tsz zöldség- és gyümölcs üz­lete. húsboltja, sőt nemrégi­ben még vágóhídja is ott volt. (Az utóbbi működését a nyár folyamán közegész­ségügyi okok miatt tiltották meg.) Bérczesné igen szépen hasz- nol a hatalmas épületből. Fix összegű havibért kap a mozielőadások után, órabért az azokan teljesített jegy­szedői és takarítói munká­jáért; esetenként általa meg­szabott terembért az össze­jövetelt rendező szervektől; belépődíjas rendezvény ese­tén pedig a bruttó-bevétel 15 százalékát. Így jutott a szilveszteri tűzoltóbálon — például — háromszáz forint­hoz. S hogy került portájára a két bolt, a vágóhíd? Törvényellenesen. Annak ellenére, hogy jog­szabályaink értelmében ter­melőszövetkezetnek magán­ingatlanon nem szabad épít­keznie, a Vörös Csillag Tsz volt vezetősége különös meg­állapodást kötött Bérczesné- vel. Á szerint a tsz megte­remti az üzleteket, a vágó­hidat. Az épület, az üzletek használatáért nem fizet ugyap bért, — de a létesít­mények 12 év után az ingat­lantulajdonoséi lesznek. A termelőszövetkezet 150 000 forintot költött a beruházá­sokra. Szabálytalanul járt el az akkori tsz-vezetőség, de a volt jászberényi járási ta­nács is. mely az építési en­gedélyt megadta. A kultúrteremnek hasz­nált helyiség Bérczesné há­zában van. Így — ha egy szép napon úgy diktálná szeszélye —, megtagadhatná, hogy abban a társadalmi szervek összejövetelt rendez­zenek. Ez legalábbis külö­nös. Még furcsábban ala­kulhatna a helyzet ama ti­zenkét év lejártával, mikoris a két bolt az özvegy tulaj­donába menne át. Akkor ha úgy tetszik, köt újabb megállapodást a tsz­szel — és lesz zöldségüzlet, hentesbolt. Ha úgy tetszik, nem köt; ekkor egyik sem lesz. Ha úgy tetszik hogy le­gyen, — akkor is Bérczesné- től függne elsősorban, hogy milyen áron, mekkora bér fejében legyen. Lehetséges, hogy figyelembe venné: leá­nya a zöldségüzletben, veje a húsboltban dolgozik. Le­hetséges, de nem bizonyos. Könnyű — gondoljuk — belátni, hogy mielőbb ren­det kell teremteni Aiattyá- non. • Nézetünk szerint meg keli állapítani, megvoltak-e annak idején az államosítás törvényes feltételei: s ha igen, kit terhei a felelősség annak elmulasztásáért, vala­mint a szerződés megkötése miatt. Ezzel egyidőben java­soljuk az államosítási eljá­rás megindítását. Ügy véljük, az Alattyáni Községi Tanács akkor jár el helyesen, ha a járási tanács igazgatási osztályát felkéri, vizsgálja meg, államosítha­tó-e utólag a boltokat és a kultúrtermet magában fogla­ló ingatlan. Erre vélemé­nyünk szerint módot nyújt az 1952. évi 4. számú tör­vény és a 17/1957. P. M. szá­mú rendelet. Az államosítást követően a Jászsági Járási Tanács és a Vörös Csillag Tsz megállapodást köthet, hogy a tsz megvásárolja-e az államtól az ingatlant, vagy örökhaszonbérbe veszi- e azt. Törvényeink lehetőséget adnak arra. hogy a falu kultúrális és anyagi igényei­nek kielégítése ne maradjon egészben, vagy félig magán­kézben. — borváró — y/Nőnapi ünnepséget rendeztek a szociális otthonban Négy év alatt ezerkét«záz szakember Az állami gazdaságok a nagy­üzemi gazdálkodás szervezésében és irányításában jártas, tellíé- szült szakemberek átadásával is segítik a termelőszövetkezeteket. 1958 óta csaknem ezerkétszáz szakember ment át az állami gaz­daságokból a termelőszövetkeze­tekbe. Az állami gazdaságok a kővet­kező években is adnak át képzett szakembereket a termelőszövet­kezeteknek. Jelenleg több mint négyszáz egyetemi és főiskolai képzettségű és ötszáz középisko­lai végzettségű fiatal tölti gya­kornoki idejét az állami gazda­ságokban. Ezeknek a fiataloknak csak egy része marad itt a gya­kornoki idő után, a többiek a termelőszövetkezetekben használ­ják fel a korszerű nagyüzemek­ben szerzett tapasztalatokat. (MTI) UIIIIIIIIHIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Szervezettebb az erdők védelme A Földművelésügyi Mi­nisztériumban csütörtökön megbeszélést tartottak az er­dőőrzési felügyelők és az er­dőgazdaságok jogtanácsosai. Dr. Vágó Ödön, az Országos Erdészeti Főigazgatóság fő­osztályvezetője beszámolójá­ban elmondotta, hogy az er­dőőrzési felügyelőket 1959- ben nevezték ki, s munkájuk meghozta a kívánt eredmé­nyeket. Szervezettebbé tették az erdők védelmét, s ennek megfelelően a károsodások az 1960. évi 7 600 000 forintról 5 400 000 forintra csökkentek. Egyre kevesebb ismeretlen tettes ká-rosítja már az erdő- gazdaságokat. Az erdők vé­delme mindinkább társadal­mi üggyé válik, sokat segíte­nek ebben a helyi tanácsok, sőt a szervezett turisták is. (MTI) Ú| pne’sralak A fővárosi úttörővasút min­tájára a vidéki nagyvárosok­ban is megkezdték a gyer- mekvasutak építését. Gyön­gyösön, Egerben és Dunaúj­városban már működik, Pé­csett, Veszprémben és Szé­kesfehérváron pedig most épül az úttörővasút. A buda­pesti pajtások segítik a vi­déki úttörőket is. A múlt év­ben például a gyöngyösiek több mint két hetet töltöttek Csillebércen, ahol tanulmá­nyozták a forgalom irányítá­sát. Ugyanakkor Budapest­ről húszfőnyi csoport látoga­tott Egerbe és segítettek a helybeliek kiképzésénél. — (MTI) Tegnap a koradélutáni órákban bensőséges ünnepség szinhelye volt Szolnokon, az Eötvös téri szociális otthon. A HVDSZ nőbizottságának tagjai felkeresték az otthon csaknem félszáz nő-gondo­zottját és köszöntötték őket a nők ünnepe, a nemzetközi nőnap alkalmából. Csordás József né kedves­hangú szavakkal üdvözölte az otthon lakóit, akiket ezután a szobáikban kerestek fel a szívesen fogadott vendégek, s ott adták át ajándékaikat: a hímzett díszkendőket és a narancsot. Vendégek és idős vendég­látóik hosszasan elbeszélget­tek. A szociális otthon gon­dozottjai fiatalkori emlékei­sem zavarja az irodalom és a művészet rajongóit, hogy állandó kapcsolatot tartsanak a faluval. Hangversenyeket rendeznek, filmbemutatókat és előadásokat tartanaic. Gyakran megesik, hogy - fa­lusiak észrevételei az első kritikai megjegyzések. Nem ritkaság, hogy Solohov meg­filmesített műveit először idehozzák, hogy véleményt halljanak az Írótól és a falu­beliektől egyaránt. Nemrég a televízió munkatársai Solohov egyik megfilmesített művét mutatták be a helyszínen. A film megtekintése után Ve­senszkája műkedvelői véle­ményt mondtak az alkotók­ról és megkérték őket, adják át üdvözletüket Vova Szem- jonov fiúcskának, , aki igen talpraesetten játszotta a für­ge Misi Korsunov szerepét Solohov lakása közvetlenül a Don partján áll. Ez a ház az író műveinek állandó sze­replője, életének és munkás­ságának néma szemlélője. A szőlőskert ápolgatása és a vadászat pihenteti őt a leg­jobban. Házát a második világhá­ború után építették. A ko­rábbi hasonló lakása, a falu könyviára és sok más épü­lete a hitlerista rombolás ál­dozatává lett. A háború mér­hetetlen személyes veszteség­gel sújtotta Solohovot: egy fasiszta bomba megölte édes_ anyját, a nagyszerű orosz asszonyt. A Csendes Donban az idős lljinicsna személyé­ben őt örökítette meg Solo­hov. Mindaz, aki már személye­sen is találkozott Solohovval jól ismeri humoros kedvét, Solohov a tréfacsinálás mes­tere, de sohasem sérti meg azt, akire irányítja finom, ta­láló élceit. Művei is forró humorral, sajátságos költői- séggel és meghittségnél telí­tettek. Solohovot sok vendég személyesen keresi fel, de még többen levelet küldenek hozzá. Olvasói véleményüket mondják elI a fiatal írók pe­dig kézirataikat küldik el hozzá. Az író felesége. Mari­ja Petrovna meséli, hogy egyik alkalommal férje egy­havi távolléte után 16C0 le­velet talált dolgozószobája asztalán. Ilyen Solohov... Csoda-e hát, ha nemcsak kis faluja, hanem az egész ország népe szeretettel válaszol — szere tétévé. két elevenítették fel, a HVDSZ nőbizottságának tag­jai pedig a mai dolgozó nő életéről beszéltek: Hóvirág es kitüntetés Mint a megye minden üzemé­ben és vállalatánál, a TITÁSZ szolnoki központjában is benső­séges nőnapi ünnepséget tartot­tak tegnap. A TITASZ pártalap- szervezete és a Vasas Szakszer­vezet vezetősége közösen készült a vállalatnál dolgozó nők kö­szöntésére. Az ünnepélyen — amelyen a vállalat hatvan nődolgozója vett részt — Kiss Antal, a pártszerve­zet titkára mondott beszédet, majd az ünnepeiteket hóvirággal köszöntötték. Az ünnepség során adták át „A nehézipar kiváló dolgozója” meg­tisztelő kitüntetést és a velejáró 700 forintos pénzjutalmat Velkey Irénnek aki már több évtizede példamutató dolgozója a vállalat­nak. SZLAMA FERENC levelező. — TÖBB ÉVTIZEDES szol­gálat után nyugalomba he­lyezték a tiszai „Csaba” gő­zöst. A tizennyolc embert fog­lalkoztató vontatóhajó helyét most a ..Maros” nevű hajó foglalja el amely már kor­szerű 200 lóerős Diesel-moto­rokkal rendelkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents