Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-08 / 56. szám
1962. március 8. s/ULNUK MEGYEI NEPLAf *» Száz ember közül kilencvenöt a jQbb kezével ír, rajzol, kanalazza a levest, öt pedig balkezes. Miért? Egyesek szerint mert „rosszul szoktatták”, mások szerint érthető, „hiszen apja (vagy anyja) is balkezes”; Ilyen formában mind a két vélemény téves. Régi feltevések és hiedelmek Érdemes megemlíteni néhány magyarázatot erről a nem túlságosan . gyakori, mégis feltűnő jelenségről. A jobbkezesség állítólag úgy alakult ki, hogy az ősi, napimádó vallások hívei a Nap felé, tehát keletnek fordultak imádkozás közben, s mivel a Föld északi féltekéjén ilyen helyzetben a Napot jobbfelől látták, ebben az irányban végezték szertartásos mozdulataikat. . így jutott túlsúlyra a jobb testiéi; Könnyen belátható a feltevés naivsága. Az ősember a létéért küzdött, s korántsem töltött annyi időt vallásos szertartásokkal, hogy ez befolyásolta volna testi alkatát... Egyébként ebben az esetben a Föld déli féltekéjén a balkezűség lenne általános és a jobbkezűség a kivétel — erről pedig szó sincs; Egy másik feltevés: ugyancsak az ősidőkben a test legsebezhetőbb pontját, a szívet kellett védeni — pajzzsal és viszonylag tétlen balkézzel, mig a jobb a dárdát forgatta, tehát erősebbé fejlődött. Csakhogy az emberszabású lény sok millió éve élt már a Földön, mielőtt a dárdát feltalálta, pajzsot pedig még sokkal később használt! Még egy feltevés (a tucatnyiból) az anyák bal karjukon tartják csecsemőjüket, hogy jobb kézzel tudják őket etetni, védeni stb. A gyer^ S&íil< islcaíaja ''illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllllllllllll A’illll!l!lllll!llllllllllllilllillllll!l!IIUIIIIIIIIIII!ll|IIIUillllll>’ Balkezes a gyerek Nemzetközi nőnap. részben, a mintegy másfél kilós máj egészében jobb oldalra került, s ugyanebben az irányban tolódott el a vérkeringési hálózat súlypontja is. A két lábon járás tehát a jobb testfélnek: kedvezett, ezt erősítette. S a bal agyfélteke lett viszonylag fejlettebb a test két fele ugyanis az ellenkező oldalú agyrész irányítása alatt áll; közismert, hogy jobboldali agyvérzés baloldali bénulást okoz. és megfordítva. Örökölhető-e? A vélemények eltérőek, ismét csak egy biztos: balkezes szülőiktől gyakrabban származnak ilyen gyermekek, bár olykor ez is utánzás, szoktatás eredménye. Ami a fontosabb: a balkéz használata nem rendellenesség, amelyen változtatni kell! A képzőművészet legnagyobbjai között Leonardo da Vinci és Hans Holbein balkezes volt. Számos vívóbajnokot, asztaliteniszezőt ismerünk, aki bal kézzel ért el világraszóló eredményeket. Semmi nem indokolja tehát, hogy az ilyen adottságú gyermeket a jobb kéz használatára szoktassuk, kény- szerítsük. A jobbal soha nem érheti el a bal kezének ügyességét; ellenkezőleg: gátlásos, nehézkes, ügyetlen lesz! Az is előfordulhat, hogy az agy funkcióiban okoz károsodást, ha a jobbkéz használatára szorítják a balkezes gyermekeket. A modem pedagógia, az emberi szervezet működésének ismeretében, már nem tesz erőszakot a sokoldalú és alkalmazkodásra képes emberi adottságokon. Így kell megítélni a balikezűsé- get is. Gyen es István Moszkvába utazik Vincze Antal Szolnokon a tüdőkórház MSZBT és KISZ Szervezete közös baráti estet rendezett március harmadikén. Az igen jól sikerült rendezvény fénypontja vitathatatlanul a tíznapos szovjfetunióbeli utazás kisorsolása volt. Fortuna istenasszony választása ez alkalommal köz- megelégedést keltett. A tüdőkórház MSZBT-szervezetének április 18 és 27 közötti napokra szóló utazási utalványát ugyanis Viacze Antal, a kórház fűtője nyerte. Vincze Antal Rákóczifal- ván lakik, meglett ember; háromgyermekes családapa. A boldog nyertes még csupán négy alkalommal hagyta el megyénk határait. A betonút építő vállalat kovácsaként budapesti, kalocsai, miskolci és keszthelyi munkahelyeken dolgozott. Mint mondotta: — Üdülni sohasem voltam, ez lesz az első ilyen utam; — Külföldön sem járt még? — Családunkban egyedül apám ment idegen országba..; Az első világháború alatt. Lembergig jutott el, ott is halt meg 1916-ban. Vincze Antal — a tüdőkórház MSZBT-szervezete és a Fortuna istenasszony — jóvoltából hálókocsiban utazik. Az útirány: Lwov—Kiev— Moszkva. s • — Csodálatos élmény less — mondja -—, már megvásároltam a füzetet is. Mert én naplót vezetek és mindent feljegyzek. Ki ne maradjon valami az emlékezetemből, a családnak és a munkatársaknak el akarom mesélni töviről hegyére a látottakat. Az MSZBT-vei együtt most mi is életreszóló kedves élményekben gazdag utat kívánunk Vincze Antalnak, aki oly nagyon készül, a hosszú útra. A szakma kiváló tanulója A KISZ, a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az érdekelt szaktárcákkal, valamint az OKISZ-szal és a KlOSZ-szal együtt hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére az idei tanévben is megrendezik az ipari tanulók országos versenyét a szakma kiváló tanulója elmért. A Munkaügyi Minisztérium és a szaktárcák intézetében, továbbá a helyiiparban tanuló fiatalok versenye április 2-a és 12-e között lesz. Az eredményt április 15-én hirdetik ki ünnepélyesen. Az országos versenyt intézeti versenyek előzik meg. A verseny első helyezettjei szakmunkás bizonyítványt, arany plakettet, oklevelet és kéthetes külföldi jutalomüdülést kapnak, a helyezettek ugyancsak értékes díjazásban részesülnek, s oktatóikat is megjutalmazzák. . *— (MTI) \ Vége felé járt már a zárszámadási közgyűlés. Az öreg Bakodi kanyarítgatta a szót, lassan, k mótosan. A terem végében egymásra nézett a négy asszony. Ügy tervezték, hogy végére hagyják a mondanivalójukat, de akkor aztán odamondanak mindent, ami a begyüket nyomja. Az öreg Bakodi leült, egy pillanatra megcsendesedett a terem, az elnök már-már felállni készült, hogy elmondja a zárszót, mikor „felállt a félesége. A többiek szemelték ki, mondja el ő amit akarnak, így legalább nem lesz kire megharagudnia az elnöknek, — Nekem volna még mondanivalóm — kezdte. — Hát akkor, tessék. Hallgatjuk a ■ hozzászólását. Furának tűnt egy pillanatra, hogy ott a közönség előtt, mivel be kell tartani a formaságokat, magáznia kellett az asszonyt. Az asszonynak is idegenül hangzott, de ez csak hozzájárult, hogy még jobban odamondja a magáét. — Nem leszek hosszú, inkább csak kérdezni szeretnék. Mi az oka, hogy nálunk a termelőszövetkezet vezetőségében egyetlen nő sem dolgozik? Mi az oka, hogy nálunk a tanácsházán sincs asszony? Mi az oka, hogy a nőkben nálunk nem bíznak? Egyszeriben felmorajlott a terem. Az asszonynép úgy forgatta a fejét, mintha parazsat raktak volna alájuk. A férfinép meg? Még az elnököt is kiverte egy pillanatra a veríték. Eszébe jutott, hogy a\ig két hete ugyanezt mondta valaki, aki a járástól jött. Bírálatként. Spekulálgattak is akkoriban, hogy mit lehetne tenni, de aztán, valahogy a zárszámadásra való készülődésben elfeledkeztek minden másról, erről is. Az asz- szonyok meg? Egymásután nyújtogatni kezdték a kezüket. Elmondta ez is, elmondta az is, hogy bizony ez így van. Sunyított az elnök, hallgatott a párttitkár is. Néha egymásra néztek. A tanácselnök halkan súgta oda nekik. — No ugye? Mondtam, hogy egyszer kitör a vihar. Itt van. Lehet kapkodni köpönyeg után. — Itt hirtelenében ezt megoldani úgy sem lehet — súgta vissza az elnök. — Hát akkor? — Bízzátok rám. Felállt és mondani kezdte. — Az észrevétellel egyet értek. Valóban megfeledkeztünk erről, de foglalkozunk vele. Addig is kérem az asszonyokat, hogy gondolkozzanak el a javasolt személyeken. Állítsák össze azok listáját, akikre gondolnának. A zárszámadási közgyűlést kővető héten az asszonyok sokat tanakodtak. Szaporodott a listára felírtak száma■ Közben a tanácsháza belső szobájában is összeültek. — Hát, mit gondoltok, kit vehetnénk be? — Ott van például a kis Baloghné. Emlékeztek rá? Elvégeztettük vele múlt évben azt a tanfolyamot, még dicsérő oklevelet is hozott. — Nem rossz, öt- lehetne megtenni az egyik brigád vezetőjévé. — Én is ammondó vagyok — kontrázott a tanács adóként meginvitált főkönyvelő. — No: Ki volna még? — Hát a Lukácsné. — Okos, rátermett asszony. — De gondolnak-e rá a nők? Hátha nem javasolják? — Hát nekünk kelt dönteni. Másnai befutott a Lista. Sorakozott rajta vagy harminc név. Az első beszélgetés a lista felett igen különös volt. Az egy kereszt a nyelvességet jelentette. — Ezeket csak azért javasolták, mert nagyszájúnk. — Mind? — Hát dolgozott a múlt évben 100 munkaegységnyit is például ez a Bailagóné? — Igaz. A két kercszt a jóbarátnőket jelentette. A három valóban arra alkalmasakat. Maradt ilyen összesen három. — Ezekre valóban lehetne számítani. — Hát akkor Másnap reggel a tsz-iroda előtti falitáblán megjelent a közlemény: — A tsz vezetősége úgy döntött, hogy az asszonyok javaslata, valamint a vezetőség elgondolása alapján a következőket vonja be a tsz munkáinak vezetésébe. Következett öt név. Három, akiket az asszonyok javasoltak és kettő, akiket ők. — Szóval nekéd az a nagymellű Lukácsivá tetszik? — fogadta este az elnökassszony a férjét. — Ki beszél itt tetszésről? — Nekem ne mondd. Olyanok vagytok ti mind. Azokat választottátok ki, akik tetszetősek. Szépen tudnak mosolyogni. DÜMOK SÁNDOR: A% egy szem asszony — Atokat választottuk ki, akik jól tudnak dolgozni. — A harmincból hármat. Pont azokat, akik... A főkönyvelőt majdnem így fogadta a felesége. A tanácselnök végig sem hallgatta, indult hátra a kamrába, reperálni a horgászfelszerelést. De nem maradt nyugta ezen az estén még a legutolsó brigádvezetőnek sem. ■— Olyanok vagytok, mint a koslató kutyák... — Szégyellhetitek magatokat. Az elnök kilenc óra felé már .nem bírta tovább Úgy vágta be az ajtót, hogy a tetőn megingott a TV- antenna. A kiskocsma előtt futott össze a párttitkárral. Annak is fénytelen volt a szeme csak az öklét gyűrö- gette a zsebében. — Kitört a vihar. — Náluiík is, — Hogy a nyavalya vágna bele íz egészbe. — Nálatok is a Lukácsné nagy melle volt a téma? — Az. Reggel nem fogadta egyetlen asszony sem Lukácsáé köszönését. Kissé csodálkozva ment a bolt felé, tudott róla, hogy tegnap óta jrigádvezető lett, őrült is neki, meg nem is. Büszke volt a megbízatásra, meri tudta, hogy jól dolgozott és ízt is tudta, hogy brigádja biztosan nem vall szégyent, ha átveszi a vezetést. Ét- este megérezte már. hoau az asszonuuévséanek nem vagyon fog tetszeni. Emlékezett rá, hogy négy évvel ezelőtt, mikor alakult a tsz, altkor is mozgalom indulj hogy nő kerüljön a vezetőségbe. Be is választották « Kukoricás Zsófit, de már másnap elkezdődött a mendemonda. Persze azért, mert... Még ő maga is mondta. No, ha most engem is kikezdenek? Mikor az első asz- szörny nem fogadta a köszönését, már tudta, hogy Kukoricás Zsófi históriája készül ismétlődni. Az elnökasszony portája előtt aztán megállt. — Hát rólam csak nem gondoljátok, hogy valami olyanért... Sosem lehet tudni... —- Sietős léptekkel indult az irodába. Szinte belökte az ajtót. Az elnökhöz igyekezett egyenesen. — Hát az én nevemet csak húzzák ki arról a listáról. — Miért? , — Nem akarok a falu szájára kerülni, — Mit törődik azzal, mit beszélnek az emberek? — Akkor sem vállalom. Aztán jött a másik négy asszony is. Estére le kellett venni a papírt a tábláról. Az öt közül egy sem vállalta. , — Próbáljuk meg másokkal — javasolta a főkönyvelő, de leintették. A hír meg végigsepert a falun, hogy a vezetőség mégis másként döntött, nem lesznek asszonyok a vezetőségben. A deputáeió úgy viharzott be az irodába, mintha el akarták volna sodorni az egész irodát. — ígroz, hogy nem lesz nő a vezetőségben? — állt oda az elnökasszony a férje elé. — Igaz. — Félnek, hogy belelátunk a dolgokba sivította hátulról egy nő. — Csak szavalni tudnak az egyenjogúságról — kiáltotta közbe egy másik. Az elnök csak csavargatta a fejét és nem szólt. Az asszony ott tüzelt az asztal előtt. Ö volt a leghangosabb. Az tanácselnök nem bírta tovább. Felállt. — Tudják mit, asszonyok? Menjenek el azért az öt asszonyért. Hozzák ide őket és ha, hajlandók vállalni, hát b leegyezünk. — Menjünk. Már tódultak is volna az ajtó felé, mikor az elnök- né asszony elkiáltotta magái — Méghogy mi hozzuk ide őket? Azokat, a... Hirtelen elszégyeVte magát. Néma csend lett a szobában. Az asszonyok is mintha megértették volna, hogy miért került le az a cédula a tábláról. — Vagy jelöljünk ki most ötöt, vagy hatot... maguk közül. Maga vállalja, Kristófné? Az asszonyok kört formáltak a kis törékeny asz- szony mellett. Amaz zavarba jött. Eszébe jutott, hogy miket mondtak a többiek ma reggel a nagymellű Lukácsáéról.. Rólam mit mondnának, miért akarnak maguk közé venni a férfiak? Belepirult a gondolatba. Halkan mondta ki a nemet. És már indult is kifelé az ajtón. Aztán elindultak még néhányon. Az elnök kissé fáradtan dőlt előre az asztalon. Az asszonyára nézett. Nem szólt egy szót sem, csak a szeme beszélt. Az asszony nagy ijedt szemében mintha gyökeret eresztett volna a felismerés. Szégyenlősen fordult az ajtó felé, aztán nagyon halkan, hogy csak a körűié állók hallhatták, odaszólt az asszonyoknak. — Reggel elmegyünk Lukácsnéhoz.., lemetlen képzeteket társító szavak a „balsors”, „balhit”, „balsejtelem”, „baleset”. Végül: akinek Balog a családi neve, annak valamelyik őse balkezes volt. Egy biztos: a jobbkezűség a szabály, a balkezűség a kivétel. De miért? — erre ad magyarázatot a modem tudQmány. Agyvelo és kéz A kéz — mint Engels kimutatta — nemcsak eszköze, hanem terméke is a munkának. Agyvelő és kéz párhuzamosan fejlődött a munka gyakorlatán. Az általános jobbkezűség pedig onnan ered, hogy amikor az emberszabású lény két lábra állt. bizonyos mértékig megváltozott a test egyensúlyi helyzete. Asszimetria alakult ki: az ökölnyi szív mek így jobb testfelével végez intenzivebb mozgásokat (kapaszkodik, simogat, stb.) tehát ez az oldala fejlődik jobban. De: miért alkalmasabb az anyák jobb keze a csecsemők ellátására? Nyilvánvaló. hogy ez a magyarázat a kérdés megkerülése. S hogy néhány babonát, hiedelmet Is említsünk: a római jósok rossz jelnek tartották, ha balról húztak a madarak, innen ered a baljóslatú szó is, számos keleti vallás hívei jobb kézzel üd- vözlik isteneiket, s a bal használata szentségtörés, a keresztény legenda szerint az igazak „az Ur jobbján” ülnek; az ügyetlen embert „balkezesnek” hivják; akt bal lábbal kelt fel, a babona szerint rosszul kezdi a napot; visszás hangulatú, kel
