Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

1962. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gimnazista lányok C a szerszámpad mellett c Tulajdonképpen a mezőtú­ri VILLGÉP-ről kellene szólni ennek a riportnak. Ezt a sokrétű üzemet láto­gattuk meg a minap, s itt találkoztunk a Teleki Blanka Leánygimnázium politechni- kázó első és másodéves ta­nulóival. Űj, meg új gyártmányok tervei, prototípusai készül­nek el a VILLGÉP kiváló szakembereinek keze alatt, olyanok, mint a regisztráló teljesítménymérő, a bizton­sági transzformátor külön­böző hordozható munkagé­pekhez stb. S közben nagy odaadással és szeretettel fog­lalkoznak az egyes szakmák iránt érdeklődő diákokkal. Őket dicséri Vandik Pál üzemvezető, s a dolgozók is. — Hogy csak egyet említ­sek a sok kislány közül — mondja Papp Bálint prés­gépkezelő —, nálam igen jól dolgozott a másodikos Réday Ilonka. Gyorsan és jól elsa­játította a gép kezelését, s ma már csaknem utólér tel­jesítményben is, mikor át­adom neki a helyet. Itt találjuk Musulin Béla gyakorlatvezető tanárt is, aki még többet tud mondani. — Második éve kísérem a lányokat ide gyakorlati fog­lalkozásra. Tavaly 15, most már 28 lánnyal járok ide minden szombaton. — Hogyan látja: mennyire kapcsolódik a tananyaghoz ez a gyakorlat? — Az első évben lakatos, a másodikban szerszámkészí­tő, a további két esztendő­ben esztergályos, illetve vil­lamosipari munkával foglal­koztatjuk őket. Szerintem meg lehet teremteni a jó kapcsolatot az elmélet és a gyakorlat között. Az elsőéve­sek anyag- és gyártásisme­rettel is foglalkoznak, ami a kémiához csatlakozik, hiszen gyártanak itt bakelit alap­anyagú tárgyakat. Ez az anyag hőre és nyomásra megváltoztatja fizikai álla­potát, s ezt a gyártástechno­lógiai állapotábrán tüntetik fel. Ide Jól kell tudni a ma­tematikát, fizikát... Lányaink így sokkal szívesebben tanul­ják a tárgyakat, s még a rajzórákat sem tekintik így diáknyúzó nyűgnek. S mi volt a kezdet kezde­tén? Erről Berényi Zoltánná is­kolaigazgatóval beszélge­tünk. — Akkor még mi sem lát­tuk tisztán a politechnika jelentőségét. A szülők véle­ménye sem támogatott. „Nem dolgozni adtam a lányomat — mondták —, hanem ta­nulni!” Ma már más a hely­zet. „Bár csak én is tanul­tam * volna ilyet — szokták mondogatni —, akkor nem kellene kis hibával a vasa­lót javítóhoz vinni, vagy A pártélet hírei Március 7-én a szolnoki városi párt végrehajtó bi­zottság megtárgyalja az üze­mi és kereskedelmi pártcso­portok tevékenységét. E na­pirend előkészítésébe a tár­sadalmi osztályok is bekap­csolódtak. Húsz üzemi és ke­reskedelmi pártszervezetnél tanulmányozták előzőleg a pártcsoportok tevékenységét • A törökszentmiklósi járási KISZ VB megvitatta a KISZ oktatás helyzetét. Megálla­pította, hogy a XXII. kong­resszus anyagának feldolgo­zása idején mintegy kétszáz fővel növekedett a szeminá­riumokon résztvevő fiatalok száma. • A napokban üléseztek a szolnoki járás társadalmi osztályai. Az ipari osztály megvitatta a szajoli Göngyö­legellátó Vállalat munkáját. A párt- és tömegszervezeti osztály a tag- és tagjelölt­felvétel helyzetét, feladatait beszélte meg. • A Tisza Cipőgyár párt vb. ülésén megtárgyalta a minő­ség javítására készített in­tézkedési tervük végrehajtá­sát. Ugyanakkor meghallgat­ta a KISZ vb. jelentését a szervezeti élet helyzetéről. A csehszlovák gottwaldovi gyár és a Tisza Cipőgyár fiataljai közötti munkaversenyről szintén beszámoltak a fiata­lok. * A megyében összesen 98 téli tanfolyam zajlott le. Ti­zenkét témakörből összesen mintegy 900 előadást tartot­tak, január 15 és február 25 között. Hétezer pártaktivista hallgatta meg az előadáso­kat. — Mariann, Mariann, egy pillanatra! — szól Csepcsé- nyi Lajos, az üzem KISZ titkára Tóth Mariann után, aki a „kihelyezett” csoport egyik bizalmija. — Csak azt szeretném mondani, hogy a csütörtök, amit megbeszél­tünk, mégsem lesz jó az asztalitenisz-bajnoksághoz, mert szakszervezeti gyűlé­sünk lesz. — S miközben megegyeznek más időpont­ban, megtudjuk, hogy nem­csak a munka köti össze az üzemi fiatalokat a diák­lányokkal, hanem a kultúr- és sportmunkában is együtt­működnek. Hunya Ilona másodéves tanuló már önállóan dolgozik a fúrógépen akár egy zárat, porszívót...” Maguk rájöttek az igazság­ra. A lányok hatféle szak­mában dolgozhatnak. Nem­csak itt — folytatja az igaz­gatónő, hanem a tsz-ekben, s a helyi szövőgyárban, ahol minden harmadikosunk jól megtanulta a torontáli sző­nyeg szövését. Lassan vége is a műszak­nak, a lányok, s a dolgozók is készülnek hazafelé, jön a délutáni váltás. Ugyancsak szombaton tar­tották az iskolában a poli­technikai bemutatót is a lá­nyok, ahol színre került az eddigi évek „termése” ké­pekben, tárgyakban. Előze­tesen megnéztük ezt is. Va­lóban, a kis szerszámok, csi­nos szőnyegek, mind-mind arról árulkodnak, hogy a lá­nyok sok hozzáértést, tapasz­talatot szereztek eddig, s ezt gyümölcsöztetni is tudják. FEHÉR ISTVÁN tudósító, Mezőtúr. A felelősségérzet a legfontosabb Gyorsan telnek a télvégi napok, hamarosan itt lesz a tavasz. Felkerestük Gyetvai Ferenc elvtársat, a tiszabu- rai Lenin Termelőszövetkezet párttitkárát, s arról érdek­lődtünk: hogyan készültek a tavaszra egy „megnagyob­bodott” tsz-ben, a pártszervezet milyen segítséget ad az év során a közös gazdaság feladatainak elvégzéséhez. A válasz így hangzik: — KÉT SZÖVETKEZET egyesülésével a télen alakult meg nálunk a falu egyetlen szövetkezete, a Lenin. Nem lesz könnyű dolgunk az idén, hatezer holdas lett a közös gazdaság. A legnagyobb gond azonban abból ered, hogy tavaly nem gazdálkod­tak elég körültekintően a termelőszövetkezetek. Egyik tsz-ben húsz, a másikban ti­zenkét forint jutott egy-egy munkaegységre. Meg kell mondani, hogy a tsz-ek kom­munistái se éreztek akkor elég felelősséget a közössé­gért, az egész falu boldogu­lásáért Néha szó nélkül el­néztük a közös pazarlását, nem számoltattuk be követ­kezetesen a szakvezetőket, s másoktól se kértük számon, ha valamiben hibáztak. Mindkét szövetkezetben volt pártszervezet, mégis legtöbb­ször a községi pártszervezet intézkedéseire vártak. — Most másként akarjuk. Ezért úgy készültünk fel a tavaszra, hogy a pártmunká­sok, a párttagok és párton- kívüliek, mindenki, aki eb­ben a nagy közösségben él, felelősséggel dolgozzon. — Megszerveztük a párt­csoportokat. Szakítottunk az­zal is, hogy megbízatásokat csak a párttagoknak adjunk. A pártonkívüliekre is szá­mítunk. — Nagy hátrány volt ta­valy mindkét tsz-ben példá­ul az, hogy az évi tervet nem ismerték részleteiben a tagok. Most a pártcsoportok a saját üzemegységükre vo­natkozó előirányzatokat meg­vitatták. És ha a felmérések alapján úgy látták jónak, módosításokat javasoltak. A növénytermesztők alaposan megvizsgálták a reájuk vo­Egymillió forintas hozzájárulás a községfejlesztési tervekhez C/ Megyénkben 1961-ben csak tizenhat termelőszövetkezet járult hozzá községének, vá­rosának szépítéséhez, fejlesz­téséhez. Az idén azonban már hatvanhét közös gazda­ság jelentette be, hogy a közgyűlés határozata alap­ján pénzösszeggel és munká­val segítik a községfejlesz­tési tervek teljesítését A hatvanhét termelőszövetke­Hátiul, A „BEUGRÓ” SOFŐR Előtte az asztalosok jelleg­zetes kék kötője, fején puha kendő. Magabiztos, rokon­szenves fellépésű, középkori asszony. Papp Péterrel, a Ti­sza Bútorgyár főkönyvelőjé­vel beszélgetek, mikor beál­lít: — Megyek az igazgató elv- társért a városba. Bevigyem a főkönyvelő elvtársat? Néhány perc múlva agyár gépkocsijában ülünk. Ritkán kerül az ember nő által ve­zetett járműbe, így érthető, ha önkéntelenül is figyeli, hogyan indít, máként kap­csol: Az indulásnál tolatni kell. A kocsi — mintha spár­gán húznák — nyílegyenesen, símán hátrál. A kezdet tehát jó, s az a folytatás is. Bizton haladunk a város forgatagában: Ennek az asszonynak van érzéke, s kellő ügyessége a vezetéshez, s bizonyára többévi gyakor­lata is. ■— Hány éve vezet? — Csak vezettem. — Hogyan? — bámulok rá. A Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat gyakorlattal rendelkező, épületlakatos munkában jártas művezetőt keres azonnali belépésre. Jelentkezés a vállalat személy­zeti osztályán, Szolnok, Kos­suth tér, Irodaház, n. emelet. Felvétel esetéin útiköltséget térit.-— Asztalos vagyok a bú­torgyárban. Megbetegedett a sofőr, én csak helyettesítem. Nemsokára felgyógyul, s jön vissza. — Miért hagyott fel a gép­kocsivezetéssel ? — Mert a férfiak nem sze­retik a női sofőröket, s a vál­lalatvezetők általában fér­fiak. Néhány éve például még sok női vezető volt az AKÖV-nél. Mikor le akarták őket váltani, írtak a rádió­nak. Aztán csakazértis levál­tották őket. Tudja, úgy van ez: hiába vezetünk és szere­lünk mi jobban, azt mond­ják: a férfimunka csak más — mondja, s legyint, — De ipost már új veze­tője van az AKÖV-nek. — Igen, azt mondják, Ke­rekes elvtárs, a mostani igaz­gató rendes ember. — Miért nem próbál meg ott elhelyezkedni? Ránéz a mellette ülő fő­könyvelőre, aki úgy latszik, szintéi ‘érdeklődve lesi a választ, mentegetőzve felel: — Nem azért mondom, mert itt a főkönyvelő elv­társ, hanem mert tényleg úgy érzem: szeretem a bú­torgyárat, nem szívesen vál­nék meg tőle. — Na és a f&csi? Azt nem szereti ? — így kétszáz forinttal ke­vesebbet keresek, mintha bent dolgoznék a műhelyben. Ebből is gondolhatja: minde­nem a gépkocsi; A Beloiannisz úton rend­őrökkel találkozunk. Feléjük bökök: — Volt már velük dolga? — Még sosem büntettek meg, pedig de sokat vezet­tem már. S nemcsak Szolno­kon, jártam én külföldre is. Mikor a Tiszamenü Vegyi­művek kénsavgyárát szerel­ték, francia mérnök;'k dőlt goztak ott. Azok mellé osz­tottak be sofőrnek, vittem őket Ausztriába, Csehszlová­kiába, jónéhányszor. S rend­őrrel sosem volt bajom — azaz a múltkor Pesten volt: gyalogosan átszaladtam az utca másik oldalára, s elka­pott a járőr. — Gyermek van-e? — Három. így hát értek a gyermeikneveléshez is — mert sok mindenhez kell érteni egy asszonynak, ha meg akar élni) S. B. zet anyagi hozzájárulása a legutóbbi összesítés szerint közel egymillió forintot tesz ki. Többek között. a karcagi tsz-ek százezer forintot, a túrkevei közös gazdaságok kilencven ezer forintot, a jászberényi járás tsz-ei pe­dig 221 ezer forintot irányoz­tak elő erre a célra. Nagyon sok helyen a tanács és a ter­melőszövetkezet közös össze­fogásával építenek fel egy- egy létesítményt. Csataszögön a nagykörűi tanács és a Szebb Élet Tsz művelődési házat létesít így a községtől távolabb eső tanyavilágban is biztosítják a tsz-tagoknak a tanulást és a szórakozást. Kunmada rason az Űj Barázda Tsz segítségévéi bölcsődét építe­nek. A tanács adja a terv- készítéshez szükséges pénz­összeget, a tsz építőbrigádja pedig elvégzi a munkákat, Törökszentmiklóson a Dó­zsa Tsz tagjai munkával se­gítik a községfejlesztési ter­vek valóraváltását. ötszáz köbméter föld elszállításá­val, négyszáz négyszögölnyi terület rendezésével és mint­egy négyezer facsemete elül­tetésével több mint harminc ezer forint értékű társadal­mi munkát vállaltak. SZAKOZLETfELEMIENICMKUHC] &_1 Újfajta fémgőz lámpa A General Electric Co. amerikai vállalat újfajta lámpát dolgozott ki, amely szeripte ,a villanylámpák történetében eddig a legerő­sebb fehér fényt sugározza”. A kísérletek bebizonyítot­ták, hogy az újfajta lámpa, amely nem higannyal, ha­nem más fémes elemekkel, többek között nátriummal és thalliummal működik, mint a cég mondja, „forra­dalmasítani fogja a közvilá­gítást, iparvállalatok, sport­stadionok és nagy üzlethe­lyiségek világítását. Fehér fénye közel ötször olyan erős, mint az eddig haszná­latos lámpáké’’, , natkozó feladatokat. Az őszi kedvezőtlen időjárás miatt van olyan területünk, amely­be későn vetettünk és így az nem igér jó termést. Ha ezt mi úgy hagyjuk — mond­ták a növénytermesztők — nem leszünk előbb. Legfel­jebb ősszel megint azt ál­lapíthatjuk meg, hogy meg­alapozatlanul vártuk a ’ma­gasabb terméseredményt. Utánanéztek, hogy a megfe­lelő mennyiségű magot bele vetették-e a földbe az ősszel. Kiderült, hogy azzal is na­gyon szűkmarkúan bántak. Húsz-huszonöt kilogrammot is „megtakarítottak” egy-egy hold földön. Községünkben az utóbbi három év termés­átlaga a nyolc mázsát sem éri el. Ezek alápján világos, hogy a 10,2 mázsás átlagter­més tervezése ebben az év­ben még túlzás; — EGYOLDALÚAN ma­gyaráznám azonban, ha csak azt mondanám el, hogy a terveket lefelé javították. A sertéstenyésztők között is sok vita volt. Végül azzal a javaslattal fordultak a veze­tőséghez, hogy ott Is módo­sítsák a tervet. Ezerhárom­száz sertést hizlalunk, s elő­zőleg az átlagsúlyt 106 kilo­grammban állapították meg. Az állományunk viszont olyan, hogy az átlagsúly a 115—120 kilogrammot is el­érheti, ha jól gondozzák az állatokat. Miért ne lehetnénk itt meg bátrabbak, miért ne tervezhetnénk merészebben.; Ugyanígy beszéltek a kerté­szek is. Van harmincöt hold gyümölcsösünk. Almából mégis mindössze hét vagon termést terveztek. Egy hét holdas kertünkből már szü­reteltünk hét és fél vagont; Miért nem emelhettük volna meg ezt az előirányzatot is? — A gazdasági tervek mó­dosítása, vagy ahogyan mi nevezzük, az ellentervek el­készítése mellett arról is gon­doskodunk, hogy legyen elég munkáskéz a közös terüle­ten. Harmincötén — pártta­gok és pártonkívüliek egy­aránt — most mind megláto­gatjuk a szövetkezetünkhöz tartozó családokat. Beszélge­tünk velük. Nem kerülgetjük a kását, megmondjuk, hogy a legfontosabb célunk: min­den hold földnek legyen fele­lőse, aki gondosan megmű­veli, betakarítja róla a ter­ményt. Külön szerződőlapo­kat rendszeresítettünk, ame­lyen minden családnál fel­jegyzik, miben állapodtak meg, ki, mire vállalkozik, ki­nek mennyire futja erejéből. — NEM TŰZTÜNK ma­gunk elé túlzott célokat a pártmunkában, Bár a szövet­kezeti utat nem most kezd­jük, mégis számolunk azzal, hogy a tsz-ek összevonása sok újat hoz a szövetkezet életébe. — A jövőre is vannak el­gondolásaink, amelyeket sze­retnénk minél előbb megva­lósítani? Többek között az, hogy a pártszervezeten belül különböző osztályokat alakí­tunk, amelyeknek tagjai hoz­záértésükkel, szaktudásukkal még több segítséget adnak a közösségnek; Egyelőre azon­ban csak a legalapvetőbb feladatot valósítjuk meg: olyan közösségi életet alakí­tunk ki, amelyben valóban mindenki érzi a felelőeséget egymásért, a szövetkezet egé­széért, előrehaladásáért. — (B. E.) niuiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiniiw A mozikban is bemutatják a Lelki* ismeret lázadását Néhány héttel a televízió­ban megtartott premier után a pesti és vidéki mozikban is bemutatják a Német Demok­ratikus Köztársaság filmmű­vészeinek nagysikerű alkotá­sát, a Lélkiismeret lázadása című újdonságot. A filmet három részben vetítik majd. Az első rész március 22-én, a második március 29-én, a harmadik pedig április 5-én jelenik meg a mozik vász­nán. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents