Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

19C2. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megvalósult a program — sokat tanultak C" Pálfl Józsefet, a népfront kunhegyesi járási titkárát kerestem a minap. A készsé­ges útbaigazítások révén meg találtam. Igaz, nem a nép­front helyiségében, hanem a kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben, amelynek párttit­kára lett. Most „kétlaki” éle­tet él, a közös gazdaságban ismerkedik új feladatával, de még gyakran felkeresik a népfront dolgaiban is. Ma­gam is amiatt kerestem, ar­ról beszélgettünk Pálfi Jó­zseffel, hogyan sikerült meg­valósítania a népfront járási bizottságának téli program­ját. — Legelőször is azt emlí­tem, hogy a járási pártbizott­ság tanácsa, segítő bírálata eredményeként a különböző tömegszervezetek. mozgal­mak most már valóban együtt dolgoznak; Megszűnt az olyan fajta versengés, ami korábban gyakori volt ►— hogy egy-egy rendezvény sikerét egy-egy tömegszerve­zet, vagy mozgalom sajátítsa ki. Ezt azért mondtam el, hogy érzékeltessem: a nép­front rendezvényekhez se­gítséget nyújtottak a többi tömegszervezetek. Célunk kö­zös volt, az, hogy a téli hóna­pokat is jól használjuk fel az emberek nevelésére, tuda­tuk formálására; — Hogyan is munkálkod­tunk ezért? Sok ismeretter­jesztő előadást tartottunk. Kunhegyesen, a járási szék­helyen ötvenet, a községek­ben eddig négyet, e hónap­ban lesz az ötödik. Az elő­adások témája igen változa­tos, szó volt például a neve­lésről, egészségügyről, a szo­cialista táborhoz tartozó or­szágok népeinek életéről. “ A járás minden közsé­gében tartottunk tájékoz­tatót második ötéves ter­vünkről. Az előadók — a tanács és népfront vezetői, termelő­szövetkezeti elnökök — nem­csak az országos célkitűzé­sekről beszéltek, hanem a községekben, termelőszövet­kezetekben megvalósítandó tervekről is. A kisgyűléseken és csoportos beszélgetések alkalmával is szóba kerültek a kül- és belpolitikai kérdé­sek. — ősz óta néhány baráti találkozót is rendeztünk. De­cemberben Kunhegyesre hív­tuk meg a Román Népköz- társaság budapesti nagykö­vetségének munkatársait. Délelőtt a Vörös Október Termelőszövetkezet vezetői­vel beszélgettek, majd meg­nézték a közös gazdaságot. Este a kultúrotthonban ta­lálkoztak a kunhegyesiekkel. Filmvetítéssel egybekötött előadásban adtak ízelítőt a baráti román nép életéről. Más alkalommal az NDK öt művésze járt községünkben. Színvonalas műsorukat még most is emlegetik Kunhegye­sen és nem felejtették el ked­ves. baráti szavukat sem. Február 23-án a Vörös Had­sereg születése napján Kun­madarason az új kul túrház­ban a szovjet vendégek szín­vonalas műsorral kedves­kedtek a falu népének. — Sok mindent említhet­nék még. Rétegtalálkozót tartottunk Kunhegyesen és Kunma­darason a kisiparosokkal. A járási tanács műszaki osztályával közösen ren­deztünk építési napot, amelyre ktsz tagokat, kis­iparosokat, a községi taná­csok gazdálkodási előadóit és az OTP vezetőit/ hívtuk meg. A jelenlévők a kisla- kásépTtés segítéséről tanács­koztak. filmen is bemutattuk a korszerű lakásépítkezést, anyagfelhasználást; Decem­ber második felében ösze- hivtuk azokat a szövetkezeti gazdákat, akik elvégezték az ezüstkalászos tanfolyamot. Oláh János, országgyűlési képviselő, a járási pártbi­zottság titkára tartott elő­adást az ezüst- és aranyka­lászos gazdák szerepéről a nagyüzemi mezőgazdaságban. Ismertettük azt is. hogy mi lyen feltételek teljesítésével szerezhetnek szakmunkás bi­zonyítványt a mezőgazdaság­ban dolgozók. A tanácsko­záson tizennyolcán vállalkoz­tak arra. hogy különböző szaktanfolyamok elvégzésével megszerzik az ilyen képesí­tést. Népesek voltak a takaré­kossági ankétok, négy köz­ségben többszázan vettek részt ezeken a rendezvé­nyeken. — Az itt elmondottak nem ölelik fel teljes egészében mindazt, amit a téli hóna­pokban végeztünk. Nem is volt célom az egész progra­mot elsorolni, de ha értékel­jük, hogyan teljesítettük azt, minden dicsekvés nélkül mondhatjuk: eredményes volt a munkánk. Becsületpénztár az iskolában Nálunk. a törökszentmik­lósi Rózsa Ferenc téri álta­lános iskolában új rendszert vezettünk be a fizetésnél. Minden hónap 3-án és 18-án a helyettes igazgató kiteszi a kifizetésre váró pénzössze­geket a nevelőszoba egyik asztalára. A visszaadás sem okozhat gondot, mert meg­felelő aprópénz mennyiség áll rendelkezésre. Így ld-lti filléres pontossággal átvehe­ti a járandóságát. Érdekes jelenség, hogy az, aki azelőtt számolás nélkül ürítette markába a boríték tartalmát, az most többször Diszharmónia A következő párizsi nem­zetközi zenei fesztiválon a dán király személyesen óhajtotta vezényelni a Kop­penhágai Szimfónikus Ze­nekart. Kiderült azonban, hogy ez az elhatározása súlyosan sérti De Gaulle tábornokot és ezért ie kellett mondania róla. De Gaulle ugyanis ki­jelentette, hogy nem hajlan­dó ünnepélyesen megnyitni a zenei fesztivált, avagy megjelenni annak bárme­lyik hangversenyén. Távol- maradásának oka, hogy a nemzetközi zenei fesztivált az 5**^ védnöksége alatt rendezőt zzeg. is megszámolja az „önki­szolgált” pénzt. Hiány még véletlenül sem fordul elő. Ez is a közösség erejét, összeforrottságát bi­zonyítja. K. L. tanár Múlt hét csütörtökén be­népesedett a pórteleki általá­nos iskola nagyterme. Eső, sár nem zavarta a szülőket hogy csaknem öt kilométe­res körzetből majdnem tel­jes számban megjelenjenek. Olyanok is eljöttek, akiknek gyermeke már vagy még nem jár iskolába. Valamennyien nagy érdek­lődéssel tekintették meg az iskola fejlődését szemlélte­tő kiállítást Nagy élmény volt a tanyaiaknak, hogy vil­lanyfényben úszott az iskola folyosója, tanterme. Nagy el­ismeréssel nézegették a több mint hatvanezer forint ér­tékű szemléltető eszközöket, valamint az iskola fejlődé­sét eléjük táró grafikonokat. A vitában 15 szülő mon­dotta el véleményét az új oktatási törvényről. Csík Já­nosáé, a szülői munkaközös­ség elnöke felajánlotta, hogy a szülők, mint eddig, tovább­ra is vállalják a segítség- adást a kézimunka tanításá­ban, valamint a tantermek otthonosabbá tételében. Var­ga Pálné a gyakorlati okta­tás bevezetését sürgette, töb­ben Ígérték meg, hogy a gya­korlati oktatáshoz messze­menő segítséget nyújtanak. Szűcs Béla Pórtelek • Jászjákóhalmán úttörők fogadták a szülőket és peda­gógusok vezették végig őket a kiállításon, ahol a négy éve folyó, ipari jellegű gyakorla­ti oktatáson készített mun­kadarabokat láthatták; Több min ötszáz szülő je­lenlétében kezdte meg a tör­vény ismertetését Bátri La­jos, igazgató. Sok mindenről beszélt, nem utolsó sorban a körzetesítés kérdéséről. A szülők támogatását kérte ahhoz, hogy a nemrég leégett tanyai iskola tanulóit behoz­hassák a belterületre és itt biztosíthassák számukra a szakosított oktatást. Nagy eredményként emlí­tette meg, hogy a legutóbbi nyolc év alatt az állam és a község 3 700 000 forintot for­dított arra, hogy Jászjákó­halmán kedvezőbb körülmé­nyek között tanulhassanak a gyerekek. Nagyobb ez az összeg, mint amennyit a fel- szabadulás előtti fél évszá­zad alatt fordítottak oktatás­ügyre a községben. A tizenhét hozzászóló az iskolai élet minden terüle­téről beszélt. Pál Józsefné és Ignácz Ferencné munkát ajánlottak fel az építkezés­hez. segítségükkel hamarabb készül el a műhelyterem. László József 10 köbméter új fal felépítését vállalta társadalmi munkában. Szöl- lősi Lajos, a KIOSZ titkára ötven munkanapot, Botlik Jenő, asztalos a padlók be­építését vállalja a ktsz dol­gozói nevében; Pugner Ist­ván, községi tanács elnök a községfejlesztési alapból na­gyobb összeget ajánlott fel. Az értekezleten jelen volt Árvái István, a megyei párt- bizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője, aki szintén felszólalt. Átadta a megye­bizottság üdvözletét a jákó- halmiaknak. Beszélt arról, hogy a szülők nagyszámú jelenléte, hozzászólásai bi­zonyítják a fokozódó aktivi­tást, hazánk iránti hűséget, a nevelők megbecsülését. Ar­ról is szólott, hogy nagy vál­tozásnak kell még bekövet­keznie a szülők szemléleté­ben a kettős neveléssel és a munkára neveléssel kapcso­latban. A nagysikerű tanácskozás jóval este 10 óra után ért véget, Jakkel Imre Jászjákóhalma Kiállítás az iskolában —* 'ílpJ Sok szülő hallgatta végig a szolnoki újvárosi iskolában az iskolareform törvény ismertetését. A nevelőtestület a tanulók segítségével nagyon ötletes és látványos kiállí­tást rendezett az iskola tíz éves történetéből, amelyet a szülök az összejövetel előtt a szünetben nagy érdeklő­déssel néztek végig. Milyen rövid- filmeket láthatunk márciusban ? öt ország változatos té­májú 12 filmjéből áll a márciusi bemutatók prog­ramja, 7 rövidfüm, köztük 2 világhiradó a Budapest Filmstúdió műtermeiben ké­szült. Dr. Méhes József szakta­nácsadó közreműködésével forgatták A FEHÉR BOT c. népszerű tudományos rövid- filmet; írta és rendezte La­katos Vince, fényképezte Purczel Miklós. A legdrá­gább kincsüket, a látásukat elvesztett emberekről szól e film s arról, hogy a tudomá­nyos gyógyító-neveléssel és a közösség együttérzésével a fehér bot visszavezeti őket a társadalomba, az alkotó dolgozók közé. A Budapest Filmstúdió INDIÁN TÖRTÉNET című filmje a rezervációkba kényszerített, pusztuló ame­rikai őslakók tragikus sor­sáról beszél. Mönich László • rendezte, Szabó Árpád fényképezte a BARANGOLÁS A KÉK ÜTŐN című színes útirajz- filmet, amely a kék turista­jelzések nyomán, az egykor kurucjárta, szép zempléni tájakat mutatja be. Az ALKONYOK ÉS HAJ­NALOK c. szöveg nélküli, s csak képekben beszélő film 1961 őszén készült a Jász­ságban. A Moszkvai Központi Do­kumentumfilm Stúdió NÉP­MŰVÉSZEK ALKOTÁSAI című ismeretterjesztő film­je egy kiállítás gazdag anya­gát: az évszázados hagyo­mányú kerámia-ipar, arany- kovács-művészet, szőnyegszö- vészet. csontfaragás és más népművészeti ág szebbnél szebb alkotásait vonultatja fel a filmvásznon. A márciusi rövidfilm mű­sort az ÜVEGFELHÖK cí­mű csehszlovák film, két NDK alkotás: AZ ÖTÖDIK ÉVSZAK és A MAI GHANA a 4 sz. és az 5 sz. Világhira- dó zárja be. Egy özvegy viza rejtelmes élete A viza a folyóvizek legna­gyobb hala, valóságos óriás. A kifejlett példányok súlya régebben elérte a 6—8 má­zsát, de tonnán felüli sú- lyúakról is maradt feljegy­zés. Húsa szálkamentes, íze a borjúhúséhoz hasonló. Igazi hazája a Földközi-tenger és a Káspi-tenger. Innen járt fél tavaszonkint ívni a folyókon. A XV. század végéig a Dunában annyi volt a viza, hogy vonuláskor valósággal felduzzadt tőlük a víz. Ezt mondja legalább is. a hagyo­mány; Tény azonban, hogy L András magyar király egyebek közt ötven nagy vi­zát küldött III. Henrik né­met császár éhező hadainak, IV. Béla évente kétszáz vi­zát ajándékozott egyik Bécs melletti cisztercita kolostor­nak; Mátyás király hatvan óriás-vizát tartott mutogatás­ra a tatai tóban. A Csalló­közben, a mai Aszódpuszta környékén 1537-ben nagy viza­halászatot rendeztek, ahol- is a zsákmány — a feljegy­zés szerint — ezer nagy viza volt. A mederszabályozás és a hajózás kiterjesztése, to­vábbá a vízszennyeződések és főként a fokozódó zaj, mond jobban elsorvasztotta a vizahalászatot: a századfor­duló óta évenként egy-kettő, vagy két-háromévenként 1— 1 viza került a nagy halak­tól már elszokott dunai ha­lászok hálójába, s ezeket is többnyire csak a folyam al­só szakaszán fogták. Az utób­bi évtizedekben zsákmányul esett vizák súlya ritkán ha­ladta meg az egy mázsát; Éppen ezért feltűnő, hogy Ásványrárónál, a bagaméri Duna-ágban 1927 és 1951 kö­282 nnWó fonnt! Ennyit fizetett ki a múlt évben az Állami Biztosító a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az r Általános vagyonbiztosítás alapján, amelyből közel 20 millió forintot a Szolnok megyei termelőszövetke­zetek kaptak. A biztosítás alapján teljes értékben megtérülnek a TŰZ (villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, kő- és földomlás), a JÉG-, az ÁLLATKAROK, az ÁRVÍZKÁROK 50 százaléka. A kertészeti növények közül a paradicsom, paprika, zöldborsó, uborka, tök és saláta termésének 15 százalékáig primőr áron nyújtunk kárté­rítést! A biztosítás a kétmenetes gépi úton (rendrevágógéppel) aratott, rend­fekvő gabonaneműeknek az aratást követő 6 napon belüli jégkáraira is kiterjeszthető. A nagyüzemi módon tenyésztett baromfiállomány biztosítását is vál­laljuk; ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ zött sokszor láttak a halá­szok és egyéb vízen járók egy óriásvizát. A becslések szerint a hossza 6—7 méter, a súlya 5—6 mázsa lehetett akkoriban. Egy öreg gönyűi halász beszélte, hogy apjával kettesben a 90-es években fogták ki ugyanitt a mostani óriás párját, amelynek súlya akkor — jó hetven évvel ezelőtt — három mázsa kö­rül • volt; Bécsbe vitték, s a császári múzeumban muto­gatták sokáig. Az özvegyi itt maradt, a menedékes, csendes, helyenként 15—16 méter mély teknőkkel szab­dalt mederszakaszban, amely valamikor itt a Duna főága volt; A nagy magánosságban óriásira nőtt vizát 1951-ben kézre akarták keríteni a környékbeli halászok. Nem sikerült: az öreghálót is szét­tépte, egy másik halász fo­gószerszámát, az úgyneve­zett kocát eltörte, s csak­nem elsüllyesztette a halászt ladikostól. 1952 januárjában Kovács János, egy Ipoly- vidéki búvárhalász a hal té­li „fészkéhez*' óvakodva, kü­lönleges hálóval, s szigony- nyál felszerelve akarta elej­teni a legendás nagy zsák­mányt. A viza felriadt és el­menekült. A búvár két hétig kutatott utána a Duna-meder fenekén — sikertelenül; Pár évvel ezelőtt a csallóközi Du- na-ágról érkezett híre a rég özvegykedő, mogorva vén re­metének: láttáit többen is a víz színén úszni, akkora volt, mint egy nagyobbfajta ha­lászladik. Nemrégiben egy közelmerészkedő balonyi ha­lász ladikját fél is fordította. A haragos özvegy tartózkodó magatartását máig sem tudta leküzdeni a halászok semmi­féle ravaszkodásai Az iskoiatűrvény vitájából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents