Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

J9G2. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amíg valakiből sofőr lesz... 1958. óta 1500 kiképzett „pilóta' Nem keli idegeskedni. Szóval, érti. Indulásnál a kéziféket ne engedje ki elő­re. A helyes sorrend: a se­bességváltót betesszük az indulási, a kettes sebességbe, Kitesszük az irányjelzőt. Utána kiengedjük a kézifé­ket, mert különben lejtős úton hátrafelé gurulna a ko­csi. — Értem — válaszolja a sofőr a szolnoki Autóközle­kedési Tanintézet oktatójá­nak és a sebességváltót a kettesre teszi, már jelzi is az irányt, gázt ad és pár másodperc múlva már az MTE sportpálya előtt sik- lunk a Csepel-Diesel teher­gépkocsival. □ Feszülten figyel a sofőrje­lölt, de még jobban az ok­tató. Most éppen a hármas sebességre kapcsolt vissza, mert egyenrangú útkeresz­teződés következik és a jobb felől érkező teherkocsinak elsőbbségi joga van. Ki­érünk a főútvonalra. Sebes­ségváltás. Száguld a teher­kocsi a Beloiannisz úton, de a vezetőnek van azért ideje válaszolni a kérdésre: mikor, miért van szükség az 5 lam­es sebességkorlátozásra? Az Eötvös téren a József Attila út felől felénk robo­gó taxi nem tette ki az irányjelzőt, holott balra akart fordulni. A kezdő so­főr. a mi sofőrünk azonban eanittal túltett óvatosságban, a KRESZ betartásában ta­pasztaltabb (de ezúttal köny- nyelműbb) kollégáján, így sikerült elkerülni az össze­ütközést. — Látja, nemcsak a sza­bályos közlekedésre kell ügyelni — vonja le a követ­keztetést az oktató. — Ak­kor is, ha egyesek szabály­talanul közlekednek. És most forduljon balra... Nem szabad — kinn van a „Behajtani tilos” tábla — válaszolja az ügyes sofőr és az oktató elégedetten bó­lint. Elégedettebb, mintha sikerült volna a „beugratás”. m A sofőr, Szalai János, a Mester^zállási Gépállomás traktoristája bizony megiz­zadt isissé az ötven perc alatt. De jókedvűen mosta le a kocsit, hiszen néhány apró hibától eltekintve, si­került a vezetési gyakorlat A cigaretta így kétszeresen is jól esett. Balogh László oktatóval utólag is „értékeljük” a tel­jesítményt — Először ült tehergépko­csin még Szalai János. Szo­katlan is volt neki a masina, de feltalálta magát Még ti­zenkét gyakorlóórája van. Mire azt is lefutja, jó sofőr lehet belőle. — Mikor lesz a vizsga? — Március 11-én. — ön mióta oktató? — Már öt esztendeje. A tanintézet eddig körülbelül * J&mszi H 1RADAS Ha az időjárás Is hozzájá­rul, még a héten megkezdik a tavasziak vetését a mes­terszállási Úttörő Termelő- szövetkezet gazdái. Több mint kétezer holdon teszik földbe az új életet termő magot. A vetések alá való szántá­sokat még az ősz folyamán elvégeztek. Csupán 150 hold rizsterület szántatlan. Azon­ban a lánctalpas traktorok már itt is hozzáláttak a munkához és körülbelül tíz nap múlva befejezik a föld forgatását. A tavaszi vető­magok teljes egészükben rendelkezésükre állanak. A tervek szerint körülbelül ezer holdon saját fogattal, a többi területen pedig a gép­állomás gépeivel végzik majd a vetést. Az őszi búzák fejtrágyá­zását még február elején megkezdték. A nyolcszáz holdas külföldi búza vetés- területük szépen telelt. Most a gyönge növények megerő­sítésére ezer métermázsa nitrogén műtrágyát szórnak 6Zét. A szövetkezet tizenkét holdas gyümölcsösében a szövetkezet egyes tagjai megkezdték a fák tisztítását, permetezését. Mások ezek­ben a napokban major ren­dezésekkel foglalatoskodtak. Az elhagyott tanyahelyeken kitermelik a feleslegessé vált fákat, lebontják az om­ladozó épületeket. Ezen a tavaszon, — az elhagyott ta­nyahelyek, valamint a feles­leges dűlőutak hasznosításá­val — 100 holddal növelik a szövetkezet szántóterületét. Március 7-én érkezik az első naposcsibe szállítmány az Úttörő Termelőszövetke­zet baromfitelepére. A gon­dozók, — huszonhat asszony, —_ most meszelik, fertőtlení­tik a csibeházakat. Egyelőre nyolcezer kis pelyhes jószá­got nevelnek fel, azonban a szövetkezet éves tervében 26 ezer árubaromfi szállítá­sa szerepel A gazdaság építőbrisádja is munkához látott. Kétezer férőhelyes kacsanevelőt léte­sítenek sajáterőből és ter­mészetesen egy modem, gondozói lakást is. Gond is akad a gazdaság­ban: kevés a dolgos kéz. Egy munkaképes tagra 16 Md föld terület művelése jut. Éppen ezért a most ké­szülő brigádterveket úgy ál­lítják össze, hogy szinte percre megállapítják, mikor milyen munkát kell elvégez­niük. A szövetkezet gazdái e hé­ten tartják tervjóváhagyó közgyűlésüket, amikoris ismételtein megvitatják a kö­vetkező feladatokat Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, a mester- szállási Úttörő Termelőszö­vetkezetben felkészülve, szor­galmas munkával várják a kikelet hivatalos kezdetét Korszerű üzemet kap a mértékutáni szabóság V A Szolnoki Ruházati Vál­lalatot azért látogattuk meg, hogy megtudjuk, milyen konfekció® divattermékek készülnek tavaszra. Sajnos, ebbel! fáradozásunk nem járt sikerrel, mert Gál Ist­ván, műszaki vezetőtől meg­tudtuk, hogy a vállalat más­fajta gyártási megbízást ka­pott a kereskedelemtőh BÉLELT ÜTTÖUÖNADRAGBÖL körülbelül 1500 darabot gyár­tunk. Eddig panasz volt az úttörőnadrágokra, mert nem a legfinomabb iskolásszövet­ből készült ruhadarab, szúr­ta, dörzsölte a gyerekek combját. Komoly rendelés történt még gyermek- és fér­fivászon (shortból) rövid nadrágból. Ebből 7000 dara­bot rendelt tavaszra a keres­kedelem. Ezen kívül női- és férfi alsóruhákat gyártunk. — Sajnos nem sok újdon­sággal szolgálhatok — mond­ja Gál elvtárs. — A mi mun­kánk mindig attól függ, hogy a kereskedelem mit rendel. Az igazi és egyéni divat-igényeket méretes ren­delt részlegeink elégítik ki. Ennél van az egyik legna­gyobb problémánk is. NEM KIELÉGÍTŐ A MÉRETES RENDELT RÉSZLEGEK ELHELYEZÉSE — Túlzsúfolt, kis helyisé­gekben, elavult módszerek­kel vagyunk kénytelenéi dolgozni. Ma már a vevő az Is megnézi, hogy milyen he lyen csináltatja ruháját. Sok­kal jobban szeretnénk égj szép, nagy helyiségbe köl­töztetni a város területér szétszórtan dolgozó részlege­ket. A párttitkár, a műhelyve­zető és a városi tanács égj munkatársa lép be az irodá ba. A műszaki vezető men- tegetődzik: — Két órakor értekezlete' tartunk. Az elvtárs, aki a város tanács megbízásából vet részt az értekezleten, mé{ hallotta az utolsó mondató és nem állja meg, hogy n< válaszoljon rá. A MAGYAR UTCAI UJ ÉPÜLET FÖLDSZINTI RÉSZÉN kap helyet a ruházati vál­lalat méretes rendelt részle­ge. Gyönyörű, korszerű üzem lesz. A vállalat egész évi beruházási keretének fele, mintegy 150 000 forint fede­zi az üzem felszerelését. Ez­zel megoldódik a probléma. Tágas, világos helyen készít­hetik a szebbnél szebb, di­vatos ruhákat a ruházati vál­lalat dolgozói. B. J. í Ifjú állattenyésztők I tanácskozásán 4 másfélezer sofőrt képezett! ki alapfokon. Hogy ebből; mennyi volt az én tanítvá-; nyom, nem tudnám panto-; san megmondani. — Mint oktatónak, me-; lyi:k volt idáig a legizgalma-; sabb élménye? — Hát... volt egy pár.; Például, amikor a lejtős; úton az egyik jelölt meg-; ijedt a gyorsaságtól és a; kormány-kerék * helyett az; ülésbe kapaszkodott... Ilyen-' kor aztán gyors beavatko-; zásra van szükség. < m A garázsban a szerelők; egy Csepel-Diesel tehenko-; csat javítanak. Az irodába; belépő Füzes Oszkár iskola-; vezető is elárul néhány ku-; lisszatitkot az intézet »mun-« k áj áról. ■ — Hetven tanulónk van; jelenleg. Március 12-én, aj vizsga utáni napion jön a! következő hetven fős túr-; nus... A megye minden ré-J széből, sőt Békés-, Pest me-j gyéből is vannak hallgató- j ink. A jelenlegi gárda átla- j gos felkészültsége ezidáig; kb. 80 százalékos. Hat gya-j korlati-, két műszaki-, két! KRESZ oktató gondoskodik j a tanításról. Ezen kívül mű- helygyakorlaton és politikai 1 oktatáson is részt vesznek aj sofőrjelöltek. . J — Nemcsak alapfokon ok-1 tatunk — folytatja az Autó- 1 közlekedési Tanintézet isko 1 lavezető je. van közép- és 1 felsőfokú tanfolyam, műve- 3 zetői-j autó-villamossági-, J porlasztó-adagoló tanfolyam, J továbbá nem hivatásos (úr-j vezető) sofőrképzés is. Fő-3 leg a motorosok körében j népszerű (és nem utolsó sor-J ban szükséges!) a KRESZ; ismeretterjesztő tanfolyam, jj Érthető, hisz a motorvezetési nincs tanfolyamhoz, csakl vizsgához kötve. Az idén kb. nyolcszáz| gépkocsivezetőt képeznek ki J a tanintézetben — a többsé-1 güket személy és tehergép-j kocsi vezetérse egyaránt —,1 már nem kell több bázonyí-1 ték ahhoz, hogy megállapít-j hassuk: szép sikerrel végzik! nehéz munkájukat a tanin-1 tézet dolgozói. j Bubor Gyula J ! Ki autóbusszal, Iá vonat- ! tál jött Szolnokra, hogy ! részt vehessen a tanácskozá- t son. A meghívottak közül [ senki sem hiányzott Kikről [ is van szó tulajdonképpen? [ Azokról a fiatalokról, akik [az egy éve tartó ifjú állatte- [ nyésztők versenyében kiváló t eredményeket értek el, s [most ezt a tanácskozást — 5 mely a verseny értékelése is [volt egyben — tapasztalat- |c [ A gyermekeim nevében ► beszélek... — kezdte a fel- [ szólalást Tóth István a mező­túri Uj Reménység Tsz ba- [ romfigondozója. 1 Milyen módszerekkel sfke­t rült elérnem eredményemet? í Sokszor hangzott el ez a kér- í dés, s rá a felelet, í Elöljáróban azonban né- ! hány szót ezekről az ered- í menyekről. Hadd idézzem az ! előadó, Kovács Béla sza- í vait: ► — Arról adhatok ma szá- ! mot, hogy az ifjú baromfite- ! nyésztők versenyében 118 fia- ! tál vett részt Több mint 370 í ezer árubaromflt neveltek fél, • illetve közel 55 ezer törzsba- ; romfit gondoztak. A munka | során nagyszerű eredmények ; születtek. Dikácz Margit és | Varga Istvánná, a fegyver- ;neki Vörös Csillag Termelő- I szövetkezet baromfi gondozói ; egyenként 11163 árubarom- ; fit neveltek, 1,3 százalékos »elhullással. Eredményükkel ; országos első helyezést értek ;e0j 1 — A sertéstenyésztők ver­! senyében 25 fiatal 2944 ser- I tést hizlalt fel, 425 anyako- I cát gondozott, s ezeknél 6416 I malacszaporulatot ért eL Itt I említem meg Vereb Istvánt, ! a kengyeli Vörös Hajnal Tsz : Ifjú sertésgondozóját, aki 10 ! hónap alatt 166 sertést 113 ' kilogrammra . hizlalt meg, s ■ ezzel az országos versenyben ja harmadik helyet vívta ki - magának: ; — A 3500—4000 literes tej­; termelési versenyben 81 fia- ; tál vett részt, és 790 tehenet ; gondozott. E versenyágban Véleményem szerint sza- ; badban nem lehet árucsirkét ; nevelni — szólt Dikácz Mar­cit. a fegy verneki Vörös j Csillag Tsz baromfigondozója. országos második lett Bocs­kai Imre, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet tehenésze, aki 12 tehe­net gondozott és 4420 literes évi tejhozamot ér: el, 4 szá­zalékos zsírtartalommal. Ezek a fiatalok, de valamennyien, akik részt vettek e tanács­kozáson, bebizonyították: a megye fiataljai eredményesen segítették a mezőgazdasági nagyüzemek megerősödését, a ■ termelés színvonalának eme- ' lését Az előadást követő vita, kissé nehezen indult. A hosszúnak tűnő csendet Tóth István bácsi, a mezőtúri Űj : Reménység Termelőszövetke­■ ziet baromfigondozója törte ' meg. í — Hát én megkezdeném — mondta —, bár igaz, már ! nem számítok fiatalnak, A gyerekedül nevében beszélek. Két évvel ezelőtt 60 százalé­kos volt a csdbetelepünkön az elhullás. Tavaly sikerült lecsökken ten ünk 12 száza­lékra. így neveltünk fel 19 200 csibét, négyeik Az a baj azonban, hogy nem ka­punk elég fogatot a trágya elszállításához. így mindig attól félünk, hogy ismét fel­üti a fejét valami fertőzése« megbetegdés a telepen.. i én azért mondtam el mindezt, hogy adjanak a fiatalok ne­kem tanácsot.. .■ mit lehet termi? Mert jövőre mi aka­runk az elsők lenni j. < — Követelni kell! — adott választ Koczka István, a tö- rökszentrniklsói járás állat­tenyésztési agronómusa. — El kell érni, hogy annyi fo­gat álljon rendelkezésre, amennyire az állattenyésztés­nek szüksége van, A fiatal agranámus azután több gyakorlati tanáccsal látta el a tanácskozás részt­vevőit Többek között ismer­tette, hogy a törökszentmik­lósi takarmánytápkeverő Üzem, új baromfi táp előállí­tásán dolgozik. Az új keve- 1 rék indító, fejlesztő és hiz­laló tápként kerül fotgaloan- : ba. Követelni kell... — mondta Koczka István, a törökszent­miklósi járás állattenyésztő agronómusa. Szentesi Eszter, a karcagi Béke Termelőszövetkezet ki­váló ifjú baromfigondozója arról szólt: fokozni kell a gondozók, az állattenyésztők felelősségérzetét. Az ő csibe­telepükön két évvel ezelőtt még nagyarányú volt az el­hullás, a múlt évben viszont közel százezer csirkét nevel­ték fel mindössze 2 százalé­kos elhullással* — Ha azt akarjuk, hogy nyolc hét alatt már csirkét adjunk a piacra, akkor gon­doskodjon a vezetőség ele­gendő takarmányról. Azt mondják, nem tudunk nyári csirkét nevelni. Dehogynem! Csak vigyázni kell, hogy egy­forma hőmérséklet legyen, bent a csibeszálláson olyan, mint kint a szabadban — mondotta. Felszólalt a tanácskozáson Dikácz Margit is, a fegyver­nek! Vörös Csillag Tsz ba­romfigondozója. — Én még soha nem be­széltem ilyen sok ember előtt — szólt; — Csak azt szeret­ném elmondani, mi hogyan csináltuk. Véleményem sze­rint szabadban nem lehet árucsirkét nevelni, mert le­járja magát. Mi zárt kifutók­ban neveljük a jószágokat. Vigyázunk, hogy egy négyzet- méter területre lo—20 csirké­nél ne jusson több, mert nem lehet kellően fertőtleníteni Felszólalása végén Dikácz Margit bejelentette, most is ; 12 000 csibe van a telepü­kön. Négyhetesek. Előrelát­hatólag húsvétra már Diacra adják a rántanivaló csirké­ket. Azonban nemcsak a ba­romfitenyésztők, a tehené­szek és sertésgondozók is fel­szólaltak a vitában. "A jász­apáti Velemi Endre Tsz kül­dötte például arról szólt, hogy szövetkezetükben, elő­szeretettel foglalkoznak gyorshizlalással, öt hónap alatt a sertések elértéi, a 85 kilogrammos súlyt. Gondoskodjon » vezetőség elegendő takarmányról, — Ez volt Szentesi Eszternek, a karcagi Béke Tsz gondozójá­nak véleménye. Kiss István, viszont as öcsödi Kossuth Termelőszö­vetkezet fiatal gondozója ar­ról panaszkodott a tanácsko­zás résztvevőinek, hogy gaz­daságuk vezetősége nem tö­rődik eléggé az áilattenyész­— Hiába kértünk fedőt a kondorok tetejére — ugyanis annyira elszaporodtak a pat­kányok, hogy a moslékba is belementek — nem adtak; Aztán, irri lett a vége. ■. Fer­tőzés lépett fel, ■ majdnem elhullott az egész állomány-;. Öröm volt hallgatni a fel­szólalókat, hisz szavaik arról győztek meg bennünket, hogy teljes szívvel szövetkezetük boldogulásán dolgoznak. K ­A tanácskozáson elhatáro­zás is született Minden se­gítséget megadnak ahhoz, hogy az ötéves terv időszaka alatt a baromfitenyésztésben javítsák a fajta arányokat a szövetkezetben. Többségük­ben sárga-magyar csirkét ne­velnek, ugyanakkor öt száza­lékra csökkentik a megye te­rületén az elhullást A szarvasmarhatenyésEtés- ben segítséget adnak ahhoz, hogy a közös gazdaságok mintegy 4500-zal növelhessék a tehenek számát, ugyanak­kor a tejtermelés 3500 literes átlagra emelkedjen. Ugyan­csak segítséget kívánnak nyújtani ahhoz is, hogy a megye szövetkezeti, gazdasá­gaiban ötvenezerrel növeked­■ f 'GHSj&ásKS á.V J''" : ■./ Hiába kértünk fedőt a kon- dérok tetejére, nem adtak. — Panaszkodott Kiss István, az öesödi Szabadság Tsz tagja. jék a sertések száma, mini­málisra csökkentsék az el­hullást és egy évnél rövidebb időre a hizlalási időt A ter­vek megvalósítása érdekében újabb 250 fiatal vállal mun­kát KISZ megbízatással a megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben. S ahogyan a ta­nácskozáson mondották: — Érjünk el méc nagyobb sikereket a munkában mind- annyiunk javára, az ember javára. Szöveg: V. V. Fotó: Cm. V.

Next

/
Thumbnails
Contents