Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

VILÁG PROLET A TU Ai EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei WéftUtft A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Till, évfolyam, 84. szám. Ára 50 fillér 1962. március 6., kedd, A párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában Hruscsov beszámolója az SzKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva« (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizott­ságának hétfőn megnyílt plénumán, a kommunista társadalom építésének jelen­legi szakaszáról és a mező- gazdaság irányításinak meg­javításában a pártra váró feladatokról tartott beszá­molót N. Sz. Hruscsov; 5,Teljes joggal elmondhat­juk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társa­dalmi viszonyok kialakítá­séról és az új ember nevelé­séről benne kifejtett tervek világszerte óriási hatást gya­koroltak az emberek milliói­ra.” Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az SZKP programja „a tudo­mányos kommunizmus elmé­leti alapján kidolgozott kom­munista társadalom felépíté­sének sokoldalú tervét tar­talmazza A szovjet nép lelkesen, for­ró helyesléssel fogadta a kommunista párt új prog­ramját, mint saját legfonto­sabb érdekeinek kifejezőjét. A kommunizmus építését va­lamennyi szovjet ember saját ügyének tekinti. Számunkra, minden marx­ista-leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom összes tag­jainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magasfokú ön­tudatossága és eszmeisége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudományos kommuniz­mus számára idegen az Ilyenfajta egyenlőség, mint aminőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a ma­guk alacsony életszínvonalá­val, aszkétizmusával. A kom­munizmust nem lehet elkép­zelni olyan asztalnak, ahol üres tányérok előtt „maga­san fejlett öntudatú és telje­sen egyenjogú” emberek ül­nek. Ilyen „kommunizmust” hirdetni annyi lenne, mintha arra hívnók meg az embere­ket, hogy pálcikával „kana­lazzák” a tejet; Ez a kom­munizmus torziképe' lenné’i Ugyanakkor Hruscsov hangsúlyozta, „magától érte­tődik. hogy nincs hibásabb dolog, mint a marxistáknak- leninistáknak olyan elképze­léseket tulajdonítani a kom­munizmusról, hogy az a semmittevés és a jóllakott tétlenség eldorádója. Az SZKP programja, a XXII. pártkongresszus dokumentu­mai teljes erővel, határozott Sággal hangsúlyozzák, hogy h'ogy éppen a társadalom összes tagjainak öntudatos, önfeláldozó munkája a kom­munizmus építésének alapja és hogy e társadalom javára végzett munkát a kommu­nizmus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társada­lom megteremtése során ala­kul ki a magasfokú kommu­nista öntudatú és erkölesisé- gű ember. v,A kommunizmus anyagi- technikai bázisa megterem­tésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — A két társadal­mi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülmé­nyed között szüntelenül nö­velni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializ­mus fölötti győzelem mie­lőbbi kivívása és megszilár­dítása érdekében az élet va- laihennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tudo­mányos-technikai vonatko­zásban egyaránt. Bármiféle eltérés ettől az irányvonal­tól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus fe­letti fölénye, ez pedig hatal­mas kárt okozna a szocialis­ta tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. A termelőerők olyan nagy­mértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerő­sítenünk a szocialista or­szágok gazdasági és védel­mi erejét, hogy a szocia­lizmus erői mind megbíz­hatóbban és teljesebben védve legyenek az imperia­lista agressziótól.” Ismét hangsúlyozni szeret­ném — folytatta a továb­biakban az előadó, mennyire nagy jelentőségű a kommu­nizmus építése szempontjá­ból az anyagi érdekeltség le­nini elve. Alapjában véve helytelen lenne ebben az elv­ben valamiféle „enged­ményt” látni a burzsoá ideo­lógia számára. A szocializ­musnak ez az elve egyálta­lán nem hasonlítható a kapi­talista haszonhajhászáshoz. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szocialista elosztás és a bur­zsoá aranyborjú-kultusz kö­zött, a kapitalista nyereség- hajhászás és azon szocialista elv között, amelynek értel­mében az eredményesebb munkáért magasabb bér jár. Ugyanígy teljesen helyte­len szembeállítani az anyagi ösztönző erőket az erköl­csiekkel, az ayagi érdekeltsé­get az ideológiai neveló- munkáv:" Az ideológiai nevelőmunka, az erkölcsi ösztönző erők fej­lesztése és az anyagi ösztön­ző erők, az anyagi érdekelt­ség fokozása elválaszthatat­lanul összefügg egymással. Az erkölcsi és az anyagi ösztön­ző erők kölcsönösen fokozzák egymást és ugyanarra a cél­ra irányulnak. Mindennemű szembeállításuk csak ártal­mas lehet az ügyre nézve”. Hruscsov ezután rámuta­tott, hogy a XXII. kongresz- szus után az SZKP Közpon­ti Bizottságának plénuma el­ső ízben ült össze a kom­munista építés konkrét fel­adatainak megvitatására. A napirend: A párt feladatai a mező­gazdaság vezetésének meg­javításában. A plénum előtt a mezőgaz­daság dolgozói területi érte­kezleteket tartottak. Ezeknek az értekezleteknek az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat, amelyek ma a falvakban tapasztalhatók, és helyes következtetéseket vonjanak le a szocialista me­zőgazdaság további fejlesz­téséről. „Mi a múltban is hangsú­lyoztuk, hogy a népgazdaság fellendítése az egész nép ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés táv­lati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, a párt újra az egész néphez fordul felhívással: a szov­jet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magas­latokat^ A mezőgazdaság a szó sző­re« értelmében minden em­ber érdekeit érinti; A mezőgazdaság fejlettáá* gének színvonala jelentő­sen meghatározza a nép jólétét. Ezért a mezőgazdaság továb­bi fellendítését, az élelmi­szerek termelésének növelé­sét az egész párt, az egész nép ügyének kell tekinte­nünk”. A Szovjetunió egész lakos­sága 1953 után 29 millió fő­vel növekedett, s ebben a városi lakosság növekedése 28 millió volt — közölte Hruscsov. — Ez a növeke­dés nagyobb, mint Svédor­szág, Norvégia, Hollandia és Dánia lakosságának száma együttvéve; Csupán a leg­utóbbi három év folyamán a Szovjetunió lakossága 11 mil­lióval gyarapodott. „Lakosságunk a jövőben is növekedni fog. Ez örömmel tölt él bennünket. A Szov­jetunió végtelenül nagy or­szág, s ahogyan mondani szokták, . mindenkinek jut hely a nap alatt, minden ember számára lesz munka. Nyil­ván nincs messze az az idő, amikor hazánk lakossága el­éri a 250—280 millió főt — mondotta Hruscsov. A lakosság növekedésével együtt a Szovjetunióban év­ről évre növekszik a dolgo­zók jövedelme. Az adók csökkentésének és a kölcsön- jegyzés megszüntetésének beszámításával 1959—1961 folyamán, vagyis három esz­tendő alatt a dolgozók jöve­delme 16,8 milliárd rubellel, 1953-tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett. Hruscsov adatokat sorakoz­tatott fel, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a legfon­tosabb termékek egy főre jutó fogyasztása 1953-tól 1961-ig 35—50 százalékkal növekedett, mig a lakosság növekedése ugyanezen idő alatt 29 millió fő volt. — örömmel tölt el ben­nünket ez a tény. A lakosság jólétének nö­veléséért vívott harc pár­tunk politikájának alapját alkotja — mondotta. A fogyasztás ekkora növe­kedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyor­sítsuk a mezőgazdasági ter­mékek termelésének ütemét — mondotta Hruscsov. Szükségletek alapján meg­terveztük a szemestermé­nyek, a hús és tej termelé­sének növelését, másfelől új, nagyobb feladatokat próbál­tunk ráróni a füves vetés­forgóra, a földművelés fü­ves vetésforgós rendszerére. Az a kísérlet, hogy a mező- gazdasági termelés gyors nö­velésének feladatát a füves vetésforgó keretében, a ta­karmánynövények kialakult (Folytatás a 2-ik oldalon) Vasárnap délután öt órakor a Ságvári Endre Mű­velődési Ház nagytermében került sor a nemzetközi nő­nap ünnepségére Szolnokon. A hatalmas terem zsúfolá­sig megtelt, s mire az ötven tagú elnökség elfoglalta helyét, mintegy hatszázan szorongtak a széksorokban. A gyűlést Kozma Sándorné, a városi nőtanács elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, akik között ott láthattuk Kökény Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, Sárkány Gézát, a városi pártbizottság munka­társát, Kapás Rezsőt, a városi tanács elnökét, Szenes Ottónét, a KPVDSZ megyei titkárát, valamint a városi népfront bizottság, a Vöröskereszt, továbbá a város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek, termelőszövet­kezeteinek asszonyképviselőit. Orvosok, háziasszonyok, pe­dagógusok, parasztasszonyok, a társadalmi, a gazdasági élet minden rétegének képviselőjét láthattuk az elnök­ségben és a széksorokban, és örvendetesen sok fiatalt is. Forró hangulatú nőnapi ünnepség Szolnokon Kozma Sándorné bevezető szavai után Kökény István, a megyei pártbizottság tit­kára tartotta meg ünnepi beszédét. — Napjainkban több mint fél évszázada, hogy a hala­dó asszonyok elkötelezték magukat az emberiség nagy ügyének, s évről évre meg- ünneplik március 8-át, a nemzetközi nőnapot — mon­dottá bevezetőül Kökény elvtárs. — Ezután visszapil­lantást tett a nemzetközi nő­mozgalom történetére, a nők harcára, mely több mint fél évszázada folyik világmére­tekben a női egyenjogúsá­gért, a nők szabadságáért. Ez a harc részé a haladó emberiség legjobbjai küzdel­mének, melyet a munkás- osztály vezetésével folytat­tak és folytatnak ma is a világon. Megrázó szavakkal ecsetelte Kökény elvtárs a nők sorsát és életét a kapi­talista társadalomban, amely szenvedést, nyomort hozott a nők életére. A tőkés tár­sadalomban az asszonyok a férfiakkal nem voltak egyen­lők gazdasági értelemben és nem voltak egyenlők politi­kai vonatkozásban sem, s ebből származóan nem vol­tak egyenlők a családban és a társadalomban sem — hangsúlyozta Kökény elv­társ. — A szocialista forrada­lom nyomában sarjadó új szocialista rend egyenlővé tette a nőt a férfival és be­bizonyosodott, hogy a dol­gozó emberek — a dolgozó nők és férfiak — élniaka- rása és alkotókészsége szin­te csodákra képes. A szocia­lista társadalom lényegéből és természetéből pedig tör­vényszerűen következik, hogy valamennyi tekintetben egyenjogúvá válik a nő a férfival és helyzetéből szár­mazóan egyértelműen példát mutat a kapitalista, gyar­mati és függő országok asz- szonyainak, ahol a nők hely­zete a férfiakénál minden szempontból hátrányosabb. — A szovjet hadsereg győ­zelmével 1945 után a ma­gyar nők előtt is szélesre tá­rult az élet kapuja és a ma­gyar nők többsége él is az adott lehetőségekkel, hiszen a legutóbbi másfél évtized­ben a férfiak mellett a nők, a lányok, az asszonyok, az édesanyáit erőfeszítése, mun­kássága, alkotóereje is szer­ves része volt sikereinknek. A múltban semmibe se vett lenézett munkás- és paraszt­asszonyok jelentős hányada szorgalmasan és eredménye­sein tanul; művelődik, s a politikai, a2 állami, gazda­sági és társadalmi területein pedig hozzáértéssel végzi munkáját Ezután a megyénk dolgozó női előtt álló feladatokkal foglalkozott. A második öt­éves tervben megyénk ipa­ra 58—60 százalékkal növeli 'termelését, s ezzel párhuza­mosan mintegy ötezer fővel növekszik az iparban és a közlekedésben foglalkoztatott dolgozók száma. Számotte­vően bővülnek a megye üze­mei, elsősorban a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnoki Jár­műjavító és cukorgyár, to­vábbá a jászberényi Fém­nyomó és Lemezáru gyár, az Aprítógépgyár, a törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyár, valamint a különböző helyiipari vállalatok. Me­gyénk mezőgazdasága mint­egy 27—30 százalékkal nö­veli termelését az előző őt esztendő átlagához viszo­nyítva, amely feltételezi, hogy megjavítsunk a me­gyében mintegy 115 000 hold- nyi földterületet és 120 000 holdra terjesszük ki az ön­tözést a jelenleg öntözött G8 000 holddal szemben. E célok megvolósítása alapján lehetségessé válik a2 életszínvonal tartós emelése, s ebben a munkában a dol­gozó nőkre is nagy feladatok hárulnak itt, Szolnok me­gyében is. Kökény elvtárs részletesen foglalkozott a nemzetközi nőmozgalom jelenlegi helyze­tével, a dolgozó nők világ­méretű békeharcával, majd így fejezte be ünnepi beszé­dét: — Kedves lányok, kedves asszonyok, édesanyákj A nemzetközi nőnap lé­nyegében a tavasz első ünnepe, amikor csokorba kötjük a tavasz, a kikelet első virágait és elmondjuk a köszöntőhöz jókívánságain­kat is. Mai ünnepünkön én sem kívánok mást a jelen­levő lányoknak, asszonyok­nak, édesanyáknak, mint azt, hogy őrizzék meg sokáig egészségüket, legyen fárad­ságtól kevésbé terhes, szebb és könnyebb az életük és engedjék meg, hogy szemé­lyes törekvéseikhez, boldo­gulásukhoz is kívánjak sok sikert és ünnepi rendezvé­nyünkön kellemes szórako­zást Kökény elvtárs nagy tet­széssel fogadott beszéde után a Szolnokon levő , szovjet asszonyok egyik képviselője üdvözölte a gyűlés résztve­vőit, majd Kozma Sándorné zárszavával véget ért az ün­nepség első része. Szünet után színvonalas kultúrműsor szórakoztatta a megjelenteket. Fellépett a szolnoki irodalmi színpad több tagja, a MÁV férfikó­rus, a Tisza Táncegyüttes, a Ságvári Endre Művelődési Ház népizenekara és a jár­műjavító tánccsoportja. Négy kormány- L kitüntetés Mint már közöltük Is, az Elnöki Tanács a nemzetközi nőnap alkalmából sok nődol­gozót tüntetett ki jó mun­kájának elismeréséül. Me­gyénkből négyen kaptak ki­tüntetést. Lázár Mihályné, az • SZMT vezető titkára és Varga Istvánná a „Szocia­lista munkáért”, Rónyai*Ká- rolyné, a kunszentmártoni járási nőtahács titkára ás a Jászsági Állami Gazdaság egyik szőlőmunkása a „Mun­ka érdemérem’' kitüntetést kapta. A nemzetközi nőnap szolnoki ünnepségének díszelnöksége Hta: n ju Állattenyésztők \ TANÁCSKOZÁS AJM amíg valakiből sofőr lesz \7 TSKOL ATÖR VÉNY VITÁJÁBÓL AZ IZEK MESTERE 1 * a kommunizmus es a munka acvmá«tól elválaszthatatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents