Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

1962. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Nyo!e$zázzal több sertést ad a tavalyinál a Zalka Máté Tsz A napokban vezetőségi ülésen tárgyalták, és fogad* ták el a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben az 1962. évi termelési terveket. Nagy- ratörők, merészek ezek. Leg­impozánsabb az a részük, mely a sertéshús előállításá­ra vonatkozik. Tavaly 1640 hízót adtak át, egyedenként 110 kilogrammos átlagsúlyban. Ez évben 2350 hizó értékesítésére készül, 125 kllogrommos átlagsúllyal. Csekély pontatlansággal, de szemléletesebben szólva — nyolcszázzal (és ötven száza­lékkal) több hízót várhatunk idén a 2alkásoktól, mint ta­valy; „Hogyan?” kérdésünkre Zöld István, főagronómus adott feleletet: — Hizóalapanyagunk nyolcvan százalékban meg­van. illetve a várható Hálá­sokból biztosított. Nem okoz gondot, mit adjunk enni az állatoknak. Eddig csak a prizmázott kukorica fogyott górélnk tartalma érintetlen. Növénytermesztőink érdeme ez, azoké az elvtársaké, kik 1320 kh átlagában szárazmű­veléssel is 22,51 q-s termést értek el kh-ként 1960-as átla­gunk szerény 9,2 q volt csu­pán. — E szerint a Zalka Máté Tsz gazdái valósággal KRŐZUSAI A KUKORICÁNAK — jegyeztük meg. — Nos, van egy kevéskénk, *— viszonozta Zöld elvtárs. — S lesz az idén is. Minden kukoricának szánt területen 35—40 centiméter mélység­ben végeztük el a szántást. Már most pontosan tudjuk, hol vetünk négyzetesen, hol sorosan, hol ikersorosan: — Miért e furcsa ,,szent- háromság”? — Annak ellenére, hogy a négyzetes kukoricával igen kedvezők a tapasztalataink, következetesen kísérletezünk más kultúrával is, A vető­maggal már nem. Marton- vásári—1, hibrid; ez a mi kukoricánk) — Az ez évi sikerek em­léke mellett MI SERKENT JOBB MUNKÁRA? — Bevált premizálásunk. A kukoricatermesztők a munkaegység jóváírása mel­lett az össztermésből tíz szá­zalékot kapnak, hasonlóan mint a nádudvari Vörös Csil­lag Tsz-ben. Ezen felül a többlettermés ötven százalé­ka is természetben az övék. Gazdatársaim tavaly negy­ven vagon kukoricaprémiu­mot kaptak. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz merész gazdái ser­téstervük növelése mellett — száz holddal csökkentet­ték a kukorica vetésterületü­ket. így kellett tenniök, hi­szen cukorrépát is vár tőlük az ország. És mégsem tarta­nak attól, hogy szép tervük füstbe megy, — Annyira nem, hogy míg tavaly 100 kh-nként 87 q húst állítottunk elő, ebben az esztendőben 96 q-t ter­veztünk. A tavalyi mennyi­ségből 30, az e2 éviből 43 métermázsa jut sertéshúsra. Baromfihús tervét mennyi­ségileg nem módosította a szövetkezet, csak minőségi­leg; mégpedig a pecsenye- kacsa javára és a pulyka rovására. Terveik szerint ez évben szárnyasból hat va­gont kitevő mennyiséget ér­tékesítenek. Az idén lényeglesen jobb lesz a csibeellátás. A barom­fitenyésztő mintaközségek ugyanis ez évben már nagy- mennyiségű és kiváló minő­ségű tenyésztojást adnak gépi keltetésre, ugyanakkor a keltetóállomások gépparkja — tízezres egységekben szá­mítva a múlt. évi .720-riy 1200-ra bővült A tavalyinál kereken húsz­Sikerrel zárult a mezőgazda- sági kőnyvhónap A könyvhónap forgalmáról még nincsenek végleges ada­tok. Annyi azonban máris bi­zonyos, hogy az idei forga­lom értéke lényegesen még­haladta az elmúlt évi 3 mil­lió forintot A könyvhónap alatt több­ezer szakkönyvismertető elő­adást és alkalmi könyvvásárt rendeztek az országban. Ha­tékonyan segítette elő a könyvhónap sikerét a falvak­ba most kibontakozó könyv­barát mozgalom. A szak- könyvek mellett a mozga­lomhoz csatlakozva, sok szö­vetkezeti gazdaságunk vásá­rolt szépirodalmi és ifjúsági könyveket. A szakkönyvek iránt ta­pasztalható rendkívül nagy érdeklődést látva, a S2Ö- VOSZ igazgatóága intézke­dést hozott a mezőgazdasági dolgozók szakkönyvellátásá­nak megjavítására. A jövő­ben a földművesszövetkeze­tek megyei központjai, elő­zetesen összeállított címlista alapján, legalább negyed­évenként rendszeresen tájé­koztatják az állami és a szö­vetkezeti gazdaságok, a gép­állomások, a területükön le­vő tudományos intézmények, főiskolák, technikumok, párt- és tanácsi szervek vezetőit, szakembereit, illetve hallga­tóit a legújabban megjelent mezőgazdasági ezakkönyvek- rőL millióval több naposbaromfit bocsátanak idén a tenyész­tők rendelkezésére. A napos- baromfi-megrendeléseket a helyi földművesszövetkezeti boltok veszik fel az egyéni tenyésztőktől és a termelő­szövetkezeti tagoktól, s a keltetőállomások — ha a megrendelés, időben érkezik — minden Igényt kielégíte­nek. (MTI) A háztáji gazdaságok is kaphatnak naposcsibét Munkafelajánlások a Vili. pártkongresszus tiszteletére A MEZŐTÚRI Állami Gazdaság pusztabánrévei üzemegységében kedden ter­melési tanácskozásra hivta össze a gazdaság vezetősége az üzemegység dolgozóit. Kétszázötvennégyen hallgat­ták meg Aradi Béla, igazgató beszámolóját a második öt­éves terv célkitűzéseiről, a gazdaság 1962. évi termelési feladatairól, s arról, milyen tennivalók várnak a gazda­ság dolgozóira a növényter­mesztésben, öntözésben, ál­lattenyésztésben. Ismertette azt is, hogy az üzemegységben hogyan javít­hatjuk a vezetés színvonalát, hogyan növelhetjük a terme­lékenységet és csökkenthet­jük a költségeket. A termelési értekezlet vi­tájában sokan résztvettek. Harmincegyen tettek fela­jánlást — egyenként, vagy brieádiuk nevében — a2 MSZMP VIII. kongresszusá­nak tiszteletére. Romhányi Mátvás, lánctaloas traktor- vezető Gu gólya Pétert hivta versenyre. Vállalta, hogy éves tervét 152 száza­lékra ♦eljesfti. Guvolva Ptter elfogadta a kihívást. Pályi Sándor, lénctainas traktor- vezető és Fejes Sándor, von­tatóvezető arra tett Ígéretet, hogy éves tervét 150 száza­lékra teHesfti. RTDEG GYÖRGY megígér­te. hogy brigádjával a 416 holdra tervezett 17 mázsás átlagtermés helvett 18.5 má­zsás átlagtermés takaríta­nak be. vasvls 904 910 forirtt értév-ű töbhlettermést érnek el. G. Kiss Tmre. növánvter- mosztási brigádja a mester- szállási brivádterütoten a ka­pás és kaí^^^os nöV'Snvokbő1 teliecfH till torvét Nr-kir- hold kukorica tervezett ter­mésátlaga 17 mázsa, a bri­gád egy-egy holdról 21 má­zsát takarít be. A búza és ősziárpa tervezett termésát­lagát pedig 1,5 mázsával „emelik”, s a többlettermés összértéke 407 000 forint lesz majd. Kiss Lajos, rizsőr megígér­te, hogy a rizstermesztés mellett az öntözésben is résztvesznek. A termelési tervben 14,5 mázsás rizster- més szerepel, ennek túltel­jesítésére törekednek. Hol­danként 16 mázsát akarnak elérni. Az állattenyésztők is tet­tek felajánlásokat. Sipos La­jos, tehenész brigádvezető a mezőtúri üzemegység tehe­nészeit szólította versenyre. Társai névében vállalta, hogy bevételi tervelőirány­zatukat 105 százalékra telje­sítik. A tehenészek azzal tol­dották meg brigádvezetőjük vállalását, hogy megfogad­ták, űgv dolgoznak, hogy a 100 tehénre tervezett 85 bor­Az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás egyik legfon­tosabb látnivalója lesz a nemzetközi kemizálási be­mutató. A fejlődés irányát figyelembevéve nagyszabású nemzetközi tapasztalatcserét készítenek elő, annak érzé­keltetésére. hogy a kémia) szerek alkalmazására milyen sok lehetőség van a növénv- termesztésben és az állat+e- uvésztóben egyaránt. A nemzetközi kemizálási be­juszaporulatot és tejtermelé­si tervüket túlteljesítik: A baromfitenyésztők közül Kiss Lászlóné kért s2ót a termelési tanácskozáson. Megígérte, hogy jó takarmá­nyozással, gondos ápolással biztosítják a 130 darabos to­jáshozam helyett a 140-et. A juhászok vállalását Kiss László tolmácsolta: tej terme­lési előirányzatukat 112 százalékra teljesítik. SOROLHATNÁM tovább azokat a felajánlásokat, ame­lyeket a VIII. pártkongresz- S2US tiszteletére tettek az üzemegység dolgozói. A párt- szervezet és a szakszervezeti bizottság tagjai brigádérte­kezleteken ismertetik a dol­gozókkal a versenymozgalom cél jait, s megkötik a szocia­lista munkaszerződéseket, így még többen lesznek majd, akik csatlakoznak a termelési előiránvzatok túl­teljesítésbe vállalkozókhoz. Adám István az üzemegvség párttitkára mutatót előkészítő szakbi­zottság Izinger Pálnak, az állami gazdaságok főigazga­tójának elnökletével megtar­totta alakuló ülését. Ezen úgy határoztak, hogy a me­zőgazdaságban alkalmazható v^gyianvagokat és ezek fel- használásának módját nem- ~sak a kiállításon, hanem a főváros közelében, az agárdi állami gazdasáv területén Vrm/Wzetben is bemutatják (MTI) Megalakult as Országos Mezőgazdasági Kiállítás kemizálási szakbizottsága ^Felkészülten kezdhetjük a tavaszi munkát Egy évvel ezelőtt ilyen- ■ídőtájt megyénk területén még mintegy hatvanezer hold várt szántásra; most a szán- tatlán terület csupán kilenc­ezer hold körül jár. E föld nagy hányada is összefolyó szik, szélhordta homok, így tavasszal történő szántása sem fenyeget számbavehető terméskies ésseL Őszi kalászosaink időben, a tavalyinál jobb minőség­ben kerültek földbe. Nagyobb kifagyást csak az árpa és a San Pastore búza szenvedett, körülbelül 15—18 százalékos arányban. Kívánaos, hogy a további felfagyás megelőzé­Számos tsz még nem rendelt A népgazdaság biztosított megyénk termelőszövetkeze­te számára a korábbi évek­kel szemben lényegesen több műtrágyát. De a kívánt ter­méseredményt csak úgy ér­jük el, ha a rendelkezésre álló műtrágya valóban a ta­lajba jut. Húsznál több tsz azonban a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szorgalmazása ellenére sem rendelte meg a műtrágyát, vagy nem adott még fedé­sére gazdáink mind a gép­állomások, mind saját esz­közeik használatával szorgo­san hengerezzenek. A szokatlanul enyhe tél, a gyakori s nagy hőingado­zás megviselte a kalászoso­kat;'ezért a télutói .fejtrá­gyázás az idén különös je­lentőségű. Igaz, hogy tsz- eink a tavalyihoz képest megkétszerezett területen vé­geztek eddig műtrágyaszó­rást — annak ütemét szük­ségesnek látjuk fokozni. Erre a munkára igen alkalmasak a reggeli, fagyos órák, ami­kor még a talaj elbírja a gé­pek súlyát műtrágyát 2etigazolást. E tekintetben a tiszafüredi járásban mutat­kozik legnagyobb lemaradás, de nem sokkal kedvezőbb a helyzet a kunhegy esi járás­ban sem. A tavaszi árpa, a zab, a hibridkukorica és a vörös­here vetőmagigényeket a rendelkezésre álló keretből biztosítani tudjuk. Megyénk ígéretet kapott további lu- cemavetőmag szállítására is. A gépjavítás helyzete A gépjavítás az ütemterv­hez képest kisebb lemaradást mutat. A tervezettnél körül­belül hússzal kevesebb erő­gép esett át eddig főjavítá­son, ahol a tervezett hét erő- nyos alkatrészhiánnyal ma­gyarázható. Kedvezőtlen a helyzet a Fegyvernek! Gép­állomáson, ahol 22 erőgép helyett csak hetet javítottak ki. Jobban dolgoztak a Tö-. rökszentmiklósi Gépállomá­son, ahol a tervezett hét erő­gép helyett tizennyolc ré­szesült főjavításban, és a Mesterszállási Gépállomáson kevés híján megkétszerezték, a tervezett javítást. Vetőgépjavításban leggyen­gébben a jászkiséri és a Ti­szafüredi Gépállomás áll. A kijavítatlan vetőgépek szá­ma megyénkben még mint­egy húszra tehető. A négy­zetes kukoricavetőgépek ja­vítását főként a karcagi, a tószegi, a cibakházi gépállo­másokon kell meggyorsítani. A szakemberek téli felkészítése Jó munkát végzett a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya a különböző tanu­lási, továbbképzési lehetősé­gek megteremtésével. A já­rási szervek is jó munkát végeztek a tanfolyamok meg­felelő benépesítése érdeké­ben. Csupán az öntözési bri­gádvezetők, istállótrágya- kezelők, növényvédelmi fe­lelősök részére rendezett tan­folyamokon félezernél többen vettek részt. Köszönet jár a tanfolyamok jó megszerve­zéséért és az előadóknak jó munkájukért. A termelőszö­vetkezeti párttitkárok két­hetes, a tsz-elnökök, mező­gazdászok, KISZ-titkárok egyhetes tanfolyamon tanul­tak. Gépállomásainkon még most is folyik a politikai, szakmai továbbképzés. Fel som mérhető, «ennyien tet­tek szert több-kevesebb olyan új ismeretre, amelynek gyü­mölcsei majd a munka jobb megszervezésében, szaksze­rűbb elvégzésében, végsősor­ban a jobb terméseredmé­nyekben lesznek mérhetők. Nagyon hasznosak voltak a pártszervezet által kezdemé­nyezett családlátogatások. — Egyedül Mezőtúron három- százötven családlátogató vett részt ebben a tevékenység­ben. A családlátogatások igazi jelentőségét nem so­kára: a tavaszi munkák meg­indulásakor mérhetjük majd fel, midőn — remélhetőleg — a szövetkezeti parasztok családtagjai közül a tavalyi­nál is többen vesznek részt a közös munkában. A tervezés tapasztalataiból Tsz-eink termelési tervei — csekély és korrigálható kivétellel — Jók, megalapo­zottak. Nem vágyálmokat tükröznek, hanem olyan fel­adatokat állítanak a gazdák elé, amelyeket azok szorga­lommal, jóakarattal, család­tagjaik bevonásával, s nem utolsó sorban a szilárd mun­kafegyelem megteremtésével megoldhatnak. A megérdemelt elismerés szavait követően a tervekre vonatkozó építőszándékú bí­rálatot sem hallgathatjuk el. Néhol baj van az egyen­súllyal; azzal az egyensúly­ijai, melyet a növényter­mesztés és állattenyésztés he­lyes arányának kialakítása eredményez. Példaként em­lítsünk egy több helyen ta­pasztalható hibát: kívánatos a sertéseknél a szaporulat növelése, hiszen kell az alap­anyag. De reélis-e az olyan hízóterv, melyet nem fedez a szilárd takarmánybázis, mely a jószerencsére, vagy sosem látott mérvű állami takarmánytámogatás remé­nyére támaszkodik? A növénytermesztőktől vár­hatjuk, ,hogy többet termel­jenek, mint tavaly. A több­termeléshez — noha helye­seljük a tanypheiyek, fölös­leges dülőútak megszünteté­sével elérhető területnyerést is —, lényegében egyetlen út áll előttünk: a termésátla­gok növelésének útja. A nö­vénytermesztésben dolgozók jó munkájára alapozva tűz­hetünk olyan tervet magunk elé, hogy megyénk mezőgaz­dasága 1965-re kétannyi hí­zósertést ad népgazdaságunk­nak, mint 1960-ban. Meg kell, meg lehet ter­melnünk az 1962-es terveink teljesítéséhez szükséges ab­rak- és szálastakarmányt. — Megyénk gazdag vízben; oly gazdag, mintha két isten járt volna kedvünkben. Százak és százak ismerik már az öntözés rejtelmeit, öntözze­nek hát ezrek és ezrek a százak szakszerű irányításá­val! Bízzunk magunkban, építsünk A közelmúlt években álla­munk megszámlálhatatlan millióval segítette a kezdő­ket, támogatta a megszilár­dulás útján járó termelőszö­vetkezeteket. Bankhitel ma is kapható; igaz, hogy igény­be vétele csak azoknak a tsz-eknek hozzáférhető, me-1 lyek saját erejüket sem saj-1 nálják a fejlesztéstől. Kell, erről beszélnünk, hiszen .akadt megyénkben olyan tsz­vezető, aki kijelentette, hogy inkább lemond az építkezés­ről, mintsem vállalja, hogy az építési költségek felét sa­ját erőből viselje, ügy szól­tak ezek a távolabb pillan­tani nem tudó emberek, mintha a szövetkezet fej­lesztésének feladata egyedül s kizárólag az államra há­rulna. Államunk a hitel­igénybevétel új módjának kialakításakor figyelembe vette a szövetkezetek gazda­sági erejét, a tagság építő kedvét. Termelőszövetkeze­teink többségének magatar­tása ennek az elvnek a he­lyességét, megértését iga­zolja. Megalapozottak a munkaszervezeti intézkedések Termelőszövetkezeteink be­fejezték a tervezést. Kisebb- nagyobb módosításokra — mint mondani szokás — me­netközben is sor kerülhet. Nem is lenne helyes a me­revség, a ragaszkodás ahhoz a tévedéshez, mélyet csak később ismernek fel. Mint említettük, a tervek nagyon nagy hányada megalapozott. Megvalósításuk érdekében számos tsz különös gonddal készítette el munkaerő­mérlegét is. Helyes az a tö­rekvés, mely arca irányul* hogy már az igazi tavasz beköszöntése előtt minden tenyérnyi területnek megle­gyen a gazdája. 1961-ben sokat tanultak tsz-eink. Sikeresen alkalmaz­ták az ösztönző jövedelem- elosztási, premizálási mód­szereket, kialakították a he­lyi adottságoknak legmeg­felelőbb munkaegység-nor­mákat. Hallatlan kár lenne* ha ezeket a tapasztalatokat valahol veszendőbe hagy­nánk menni. Pedig van ilyen veszély. A törökszentmiklósi járásban ismerünk olyan te­kintélyes, erős tsz-eket, me­lyeknek néhány vezetője a jövedelemelosztásban a vísz- szalépés lehetőségét fontol­gatja. A harmados művelés kiterjesztésére gondolnak, de elfelejtik, hogy ami a gyer- mekcipős tsz-ek számára olyan támasz, mint a kis­gyermeknek a járóka, nem alkalmazható és nem ösztön­ző a gazdaságilag megerő­södött termelőszövetkezetek­ben. Szövetkezeti parasztságunk­nak és vezetőinek nem kell aggódó szívvel tekintenie a közelgő tavasz elé. Az eddig végzett jó munka tudatával — a dicsekvés vádja nélkül — állapíthatják meg, hogy felkészültek feladataikra. Rohan az idő — szinte nincs is már „új” szövetke­zeti ember megyénkben; le­számítva azokat, akik egy- egy közös gazdaság sikerei­nek láttán kérték felvételü­ket, s azokat, kik gyerekfej­jel, de felnőtt ésszel keresik ott boldogulásukat A kö­zösség szelleme sokak gon­dolkodását fordította helyes irányba. Ez az erkölcsi alap legalább olyan szilárd pont az idei mezőgazdasági fel­adatok maradéktalan elvég­zéséhez, mint aminő az évek során épült rengeteg létesít­mény, öntözőmű, megvásá­rolt s a gépállomástól igé­nyelhető gép. Erősek vagyunk. A 3iker reményében és annak aka­ratával láthatunk tehát mun­kához. Szolnoki ipari rállalat azonnali belépés mellett közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező MUNKAVÁLLALÓKAT alkalmaz. Cím: a kiadóhivatalban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents