Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei wétuaét A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 76. szám. Apa 50 fiilép 1962. március 31., szombat. f----MA a old al így nem lesz kész határidőre a kénsavgyár A SZOVJET MEZŐ- GAZDASÁG SIKEREIRŐL m oldal Családi körben GD oldal MAI MŰSOR * Hírek * Kötél általi halálra ítélték az egri kétszeres rablógyilkost RÁDIÓMŰSOR Április 2-től fizetik az üzemek K a nyereségrészesedést Elkészültek az ipari válla­latok éves mérlegbeszámolói, melyek alapján felettes ható­ságaik jóváhagyták a nyere­ségrészesedésre kifizethető pénz összegét. A kifizetés időpontja üzemenként válto­zik. A Szolnok megyei Tégla­gyári Egyesülés üzemei áp­rilis 2-án fizetik dolgozóik­nak a nyereségrészesedést Egyesülési szinten 24 nap a részesedés; Az üzemek még­sem egyformán részesednek ebből; Az elért nyereség ré­szesedés az önköltség alaku­lásától függően változik; A tiszaföldvári 24, a mezőtúri 23, a Szolnok 22, a karcagi 20, a kunszentmártoni 18, az abonyi 16 és a martfűi tég­lagyár dolgozói 14 nap kere­setnek megfelelő nyereségré­szesedést kapnak A Tisza Bútorgyárban áp­rilis 3-án fizetik a már jóvá­hagyott, 13 napnak megfele­lő nyereségrészesedést. A papírgyár dolgozói csak a hónap vége felé, április 24. és 28. között részesülnek a nyereségből. Szép summa, — 20 napi keresetnek megfele­lő — pénzt kapnak. A kifi­zetés napja még nincs meg­határozva a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. - Az már biztos, hogy 9 napot ér­tek el és a kifizetés április első felében történik meg, A Budapesti Fűrészek szol­noki telepe 8 napnak megfe­lelő részesedést fizet dolgo­zóinak A kifizetés itt is április első napjaiban lesz. Állami gazdaságok területi igazgatóinak értekezlete Pénteken délelőtt Szolno­kon találkoztak az ország állami gazdaságainak terü­leti igazgatói. A szakemberek Izinger Pál, az állami gaz­daságok főigazgatójának ve­zetésével megvitatták a ked­vezőtlen tavaszi időjárással, valamint a tavaszi növény­ápolási, vetési feladatokkal kapcsolatos kérdéseket. Ta­nácskoztak még a fiatal szakemberek üzemi gyakor­latának problémáiról és a gazdálkodás egyéb időszerű kérdéseiről ! > i Munkában a vízügyiek Nagy gondot okozott min­dig a vadvizek és belvizek levezetése a termőföldekről. A vízügyi igazgatóság dol­gozóinak egyik csoportja, K. Tóth Pál brigádjának tagjai a martfűi határban a belvíz­levezető csatorna mélyítését, tisztítását végzik. Megkezdte munkáját as állami f gazdaságok laboratóriuma Szolnok megye állami gaz­daságai többségükben már évek óta rendszeresen végez­nek talajvizsgálatokat. A kü­lönféle eljárások arra voltak hivatottak, hogy egyes terü­leteknél eldöntsék, rendezhe­tők e azok a talaj nagyobb károsodása nélkül. Nem fog­lalkoztak azonban a föld táp­anyagaival, noha az elmúlt években mindinkább előtér­be került az öntözés, s eZ2el egyidőben a talajerőpótlás is. * Felkészültek a vetésre és a várható nehézségekre Ä késői tavaszodás felbo­rította a túrkevei Búzakalász Tsz terveit. Eredetileg négy vetőgéppei és negyvenkilenc traktorral készültek a ve­tésre. Az időjárás azonban ..beleszólt’’ elképzeléseikbe, pedig jobb előfeltételekkel kezdték az évet, mint ta­valy. 1961-ben 2000 kát. hold szántatlam területük maradt a tavaszra, az idén csak 60 hold; Vetni Való azonban bőven van. Együttesen 3000 kát. holdon kell földbe tenniök a tavasziakat. Az időjárás arra késztette őket, hogy megvál­toztassák eredeti tervüket. Űj programot dolgoztak ki, mely szerint a fogatokkal is vetnek. Előszedték a régi, haszná­laton kívüli gépeiket és ki­javították. Két 30 soros TV mintájú és kilenc lóvontatású vetőgépet hoztak rendbe. így együttesen tizenöt géppel lát­nak munkához. A szikes, kötött talajú túr­kevei határ nehezebben szik­kad, mint a jászságiak. A ha­társzemléken is azt tapasz­talták, vasárnapnál előbb még lófogattal sem tudnak a földekre menni; De akkor minden erővel megkezdik a vetést. A magok csávázottan vár­ják, hogy földbe rakják őket. Előkészítettek a tavaszi ár­pa, a borsó, a cukorrépa és kukorica vetőmagját,.. Beszél­gettek az emberekkel is, raj­tuk múlik, hogy milyen gyor­san és milyen minőségben vetnek. A szövetkezeti gaz­dák szívesen vállalják a túl­órát. Szurcsík István, a 8200 holdas gazdaság elnöke el­mondotta, hogy naponta 16 órán át dolgoznak. A fáradt lovakat váltani fogják, hogy ezzel is gyorsuljon a munka. S aflidnt lehet, géppel is vet­nek, A traktorokra hátul is szeroltafc vaiáiítóiáropákat, hogy a farosak lássanak s a gépek két műszakban vet­hessenek. A Búzakalász Tsz vezető­sége előre számol a munka­csúcsokkal és a torlódással. Korábbi években a kalászo­sok aratása előtt végeztek a borsó betakarításával, most minden bizonnyal egybeesik a kétfajta munka. Idén jóval nagyobb a gVomosodás ve­szélye, mint bármikor; A gyomnövények magjai korán keltek, s azok főrészét a ve­tés előtt kutivátorral elpusz­tították. Ezek a tények ala­posabb szervező munkára késztetik a szövetkezet veze­tőségét. A tsz-ben az idén 1100 kát. holdon öntöznék. Már meg­kezdték az öntözőberendezé­sek kijavítását, a gátak töl­tését és az árkok tisztítását. De ezzel is csak az elején tartanak. Az elnök szerint április végére készen leszneK a földmunkákkal és időben kezdhetik meg az öntözést. A szövetkezet vezetői ki­dolgozták a részfeladatok ter­veit, felkészülték a várható nehézségekre iS; — m. L — A gyakorlati gazdálkodás ma már nélkülözhetetlen­nek tartja az üzemi talaj­térképeket, igényli a táp­anyagok, a műtrágyák és szervestrágyák vizsgálatát. Az állami gazdaságok e munkák elvégzésére új labo­ratóriumot létesített a héki gazdaság alcsiszigeti üzem­egységében. A laboratóriumban a na­pokban megkezdődött a rendszeres munka. Bár az idő még télies, a talaj felvé­telezése azonban már meg­kezdődött. Á laboratórium talajjaví­tást megelőző .vizsgálatokkal is foglalkozik, s javaslatokat tesz a javítóanyagok össze­tételére, mennyiségére. A nagykunsági gazdaságban ez évben több mint kétezer holdon végzik el a különféle talajvizsgálatokat és a talaj javítását Karcagon, Mezőtúron, Ti- szasülyön. — tehát azokon Takarmánykeverőt építettek Tisxasülyön A takarmánytápok jóminő­ségű keverésére holland rendszerű keverőt készített a Tiszasülyi Állami Gazda­ság üzemfejlesztési brigádja. Az új gépet, melynek kiszol­gálásához csupán egy ember szükséges, a görbemajori üzemegységben levő öteme­letes magtárban helyezték el. A konstrukció teljesen új, másfél köbméter anyagot 5—8 perc alatt tökéletesen összekever. A számítások szerint még arra is képes, hogy egy kiló anyagot 10 000 kilóban keverjen el egyen­letesen. A gép már megkezdte munkáját és a jövőben — mivel teljesítménye több a gazdaság szükségleténél , a termelőszövetkezeteknek is segítséget nyújt. Egyébként hasonló rendszerű takar­mánykeverőt a tiszasülyiek tapasztalata alapján a me­gye több állami gazdaságá­ban is készítenek. Kezdik a cukorrépa vetését A tiszaföldvári Lenin Termelő- szövetkezetben 228 hold cukor­répát termeszte­nek ez évben. Siska László és Erdei Károly a cukorrépa vetése előtt 40 centis sortávolsághoz »llítják be a ve­tőgépet. i a helyeken, ahol az öntö­zéses gazdálkodás egyre inkább tért hódít — a ta­laj erőpótlásának vizsgála­tát tartják legfontosabb­nak. A jászságban, ahol mintegy ezer holdra növekszik rövi­desen a szőlőtermő terület, s 100 holdas gyümölcsösök léte­sülnek, a tápanyagpótlás mellett még a fajtákra is javaslatot tesznek a labora­tóriumi dolgozók. • Az állatállomány növekedé­sével, azok helyes takarmá­nyozásával egyidőben jelent­kezett a. takarmány vizsgálat szüksége is. Az alcsiszigeti laboratóriumban rendszere­sen vizsgálják a szénafélék és abraktakarmányok bél­tartalmát. Ma már egy-egy kazalnál nem az összsúlyt, hanem a keményítő értékét veszik elsősorban figyelembe* s arról beszélnek, hogy egy kazal hány métermázsa ke­ményítőt, tehát, húst, tejet tartalmaz. A vizsgálatok elősegítik a helyes, a tudományosan is megalapozott takarmányo­zást. Egyre kevesebb érték megy igy veszendőbe. A jó gazdáknak tehát nélkülözhe­tetlen segítőtársa lett a labo­ratórium. A takarmánytápok növekvő felhasználásával több olyan vizsgálat vált szükségessé, melyekre eddig nem is gondoltak. A lucerna forró levegőn tört^pő szárítá­sánál például a karotin tar­talom nagyrészt megmarad. (Kilónként a széna 200—250 milligramm karotint is tar­talmaz.) A hagyományos mód­szerrel szárított jó szénánál a karotin tartalom csak 100—120 milligramm. E vizsgálatokat elvégezni a gazdaságok nem tudnák, mi­vel egy műszer ára 30—40 ezer forintba kerül. Az al­csiszigeti laboratóriumban Iángfotométer is van. A megalakult laboratóri­umra nagy feladat vár; Mintegy százezer holdon kell elvégezni a talajvizs­gálatokat, több ezer vagon lucerna és egyéb szénafé­lénél kell meghatározni­uk a béltartalmat. Ugyanakkor a fokozódó mű­trágyafelhasználással egy­időben szükségessé vált a tápanyagok vizsgálata is, mert csak így lehet megtud­ni, hogy az adott földnek nit­rogénra, foszforra, káliumra vagy nyomelemekre van-e szüksége. Várják a földet az agrokémikusokat, az állami gazdaságok pedig a tanácso­kat, hogy azok felhsználásá- val tovább fokozhassuk a terméseredményeket. Hegyközség ^ alakult Ti sza«zö Hősön A napokban hatvan kert­tulajdonos hegyközséget ala­kított Tiszaszöllősön. • Ezzel ' 14-re emelkedett megyénk­ben a hegyközségek száma. Az alakuló közgyűlésen a tagok elhatározták, hogy fel­újítják elhanyagolt gyümöl­csöseiket és szőlőiket Kö-. zösen védekeznek a kárte­vők ellen, hogy több és egészségesebb gyümölcsöt termelhessenek. A megye Hegyközsége! 'fel­készültek a tavaszi munkák­ra. Elvégezték a kéregkapa- rási munkákat és a gyü­mölcsfák ápolását. Növény­védő brigádok alakultak, melyek közöse^ fognak per­metezni. Á szükséges , nö­vény védőszeréket a földmű- vessző vetkezetek mindenütt megrendelték^ Borbély K&lmán MÉSZÖV Hruscsov, Brezsnyev és Gagarin a moszkvai kom• szomolisták kong= resszusi küldöttei Moszkva (TASZSZ) A moszkvai komszamolis- ták értekezlete a Lenini Kommunista Ifjúsági Szö­vetség április 16-án Moszk­vában kezdődő XIV. kong­resszusára egyhangúlag kül­döttként választotta Nyíkita Hruscsovot, Leonyid Brézs- nyevet. valamint a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szovjet, kormány más veze­tőit. A 174 kongresszusi kül­dött között található Jurij Gagarin, az első űrhajós. Valerij Brumel. a legnép­szerűbb sportoló és Valeh- tyina Petriscseva neves tex­tilipari munkásnő is, (MTI) Marx dédunokája a Marx-szobor alkotójánál Moszkva, (MTI) A Moszkvában vendéges­kedő Frédéric Longuet fran­cia festőművész, Marx Ká­roly dédunokája ellátogatott Lev Kerbel szovjet szobrász műtermébe. A Lenin-díjra előterjesztett szobrászmű­vész, a XXII. kongresszus napjaiban felavatott monu­mentális Marx-emlékmű vi­lághírű alkotója, vendégének ajándékozta a szobor kicsi­nyített mását. Longuet több Marx-emlék- tárgyat hozott ajándékba a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Valószínűnek tartják, hogy a napokban személyesen nyújtja át Hrus- csovnak a Marx-család félt­ve őrzött ereklyéit

Next

/
Thumbnails
Contents