Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-30 / 75. szám
1962. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP :í A legjobbak közé & akarunk kerülni Verseny a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben Még február elején indult el a kiszisták mozgalma a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben. A lelkes fiatalok termelési versenyt kezdeményeztek és kilenc munkacsapattal beneveztek az ifjú növénytermelők és állattenyésztők országos mozgalmába. Vállalták, hogy több és olcsóbb vágóbaromfit, hízott sertést, cukorrépát és kukoricát adnak a népgazdaságnak. A szövetkezetben felfigyeltek a fiatalokra és példájuk követéséről beszélgettek. Épp páros versenyre akarták hívni a helybeli Szabad Nép Tsz-t, amikor megjelent a törökszentmiklósi járás négy közös gazdaságának felhívása. A földváriak tavaly is a megye legjobb szövetkezetei között voltak, s az idén sem akarnak lemaradni Ezért határozták el, hogy csatlakoznak a négy tsz versenyfelhívásához. Á párt és tsz vezetősége elemezte a gazdaság lehetőségeit, s egyöntetű állásfoglalás született: most jobbak a feltételek, tehát többet termelhetnek, mint tavaly. Kiegészítették a törökszentmik- lósiak versenypontjait Tavaly 3351 forint értéket termeltek katasztrális holdanként, az idén 3400 forint értéket akarnak elérni. Az egy tagra jutó bruttó termelési érték a múlt évben 50 830 forint volt. ebben az évben 52 000 forint lesz. Az egy tagra jutó szövetkezeti jövedelem 32 227-ről 33 000 forintra emelkedik. A forintértékek emelkedése is tükrözi, hogy a földváriak több _húst akarnak szállítani közfogyasztásra. 1961-ben holdanként 8, az idén 12 db árubaramfit adnak. Holdanként 90 kilogramm húst értékesítenek a tavalyi 80 kg helyett. A vezetőség által kidolgozott versenypontokat kedden reggel brigádgyűléseken vitatták a tanyaközpontokban. Több száz szövetkezeti gazda egyöntetűen foglalt állást a verseny mellett Mindjárt arról is beszélgettek: s,mit tegyünk, hogy fogjunk hozzá a vállalások teljesítéséhez.” Helyeselték a vezetőség javaslatát hogy a brigádok és munkacsapatok is vetélkedjenek. A magasabb hozamok elérésére anyagilag is ösztönzik az embereket. A legjobb brigádnak 15 000, az első munkacsapatnak pedig 5000 forint versenydíjat tűztek ld. A homoki üzemegységben kölcsönösen segítik egymást a szőlő- és növénytermelési brigádok. A növénytermelők részt vesznek a szőlő nyitásában, a szőlészek pedig a növényápolásban. A vetésre készülődnek itt is a fogato- sok. A megbeszélésen Törö- csik Sándor vállalta: napi Húszezer gyümölcsfa a házvégi kiskertekben Megyénk termelőszövetkezeti községeiben, városaiban a földművesszövetkezetek javaslatára egyre több gyümölcsfát ültetnek el a gazdák saját portájukon, a házvégi kiskertekben. A felmérések szerint mintegy kétezer Holdat kitevő udvarokat és volt szérüskerteket most több mint húszezer gyümölcsfával ültetik be. Ennek felét még az ősszel földbe tették és a tavasz beköszöntővel folytatják a félbehagyott munkát. Óvjuk meg a lucerna tápértékét Gazdag fehérjetartalmánál fogva megyénkben nagy * területeken vetnek pillangósokat ■— elsősorban lucernát. A széna szárítása azonban még a régi, hagyományos módon, rendre aratással történik. Az elavult szárítási és betakarítási módszer nagy veszteséggel jár. A boglyázás, szállítás és kazlazás közben — még elővigyázatosság mellett is tápértékének egyhar- mad része megsemmisül. Lepereg a levele, mely köztudomású, hogy leggazdagabb a fehérjében; A szakemberek számítása szerint a veszendőbe menő lucerna 11 500 tehén egy évi fehérjeszükségletét biztosítaná. Meglepően nagy számadat ez. Különösen, ha arra gondolunk, hogy sohasem bővelkedtünk a takarmányban. Az elmúlt aszályos esztendő után a tsz-ek jelentős részénél hiányok mutatkoznak; Szinte önként kinálkozik a fehérjében gazdag takarmánytöbblet. Csupán a korszerűbb szárítási módszert kellene alkalmazni. Az állami gazdaságok példája is igazolja: megéri a szervező munkát és fáradságot. A nyugat-európai országokban — köztük a Német Demokratikus Köztársaságban — már évek óta állványokon szárítják a lucernát. A gazdaságossága ellenére tavaly egyetlen termelőszövetkezetünkben sem használták fel e korszerű módszert. Sajnos, most is idegenkedés tapasztalható. Mindössze húsz termelőszövetkezetről tudunk melyek ebben az évben állványokon akarják szárítani lucernájukat. Több helyen ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz, s talán félnek az újtól. Mi mással, ha nem ezzel magyarázható, hogy a legnagyobb lucerna- termő körzet — a Jászság — szövetkezetei is rendekben akarják pillangósaikat szárítani; Több helyen még a szakemberek is közömbösek. Velük is vitázni kell a fejlettebb eljárás alkalmazásáért. Földművelési kormányzatunk anyagilag is segíti az állványos lucernaszárítás elterjedését Hitellel, faanyaggal ösztönzi a termelőszövetkezeteket az újabb módszer bevezetésére. A tapasztalatok szerint kataszteri holdanként 6—8 állvány szükséges a szárításhoz. Egy-egy állvány beszerzésére mindössze 50 forintot kell fordítani, mely a gondos használatban évtizedekig elegendő. Az első lucemakaszálásig alig két hónap idő áll a szövetkezetek rendelkezésére. Jó szervezéssel ez elegendő arra, hogy saját erővel házilag elkészítsék a szükséges állványokat. Jól tudjuk, hogy milyen gondot okoz az esős időjáráskor a széna betakarítása. A megázott rendeket gyakran kell forgatni a befülledés veszélye miatt. Ez a munka fölöslegessé válik az állványos szorításnál; Az állványos szárítással tehát megnő a lucerna tápértéke. Ha termelőszövetkezeteink legyőzik saját idegenkedésüket, már ebben az évben is több szá'astakar- mányt tudnak betakarítani. 18 órán át fog vetni. A központi brigád fogatosai úgy döntöttek, hogy 16 órát dolgoznak naponta, amíg a vetési idő tart. A martfűi brigádgyűlésen megállapodtak: reggel ötkor kezdik a munkát a fogato- sok egész éven át Győrfi Mihály növénytermelő kukorica- és cukorrépaterme- lési versenyre hívta Dóka Pált. Majd a mázsa megmutatja, melyikük volt az ügyesebb. Földváron a márciusi tél előtt hozzáfogtak a vetéshez. Földbe került a tavaszi árpa és a borsó egyrésze. A szövetkezeti tagok aggódva figyelték munkájuk eredményét: mi történt a borsóval. Örömmel tapasztalták, hogy tíz centiméteres csírát hajtott a föld alatt A vezetőség is a gyors vetésre ösztönzi a tagokat. Megállapodtak abban, hogy műszaknonmáMként, a munkaegység arányában tíz forinttal jutalmazzák a foga- tosokat és traktorosokat. A prémiumot a magok kelése ufan azonnal kifizetik az embereknek. A tiszaföldvári Lenin Tsz tagjai nem kis faladatot vállaltak magukra. A hozamok emelése nagyobb erőfeszítést, jobb munkát igényel mind- annyiuktól. Szabó Bélától, a tsz főagronómusától érdeklődtünk: milyen biztosítékot lát vállalásaik teljesítésére? — Nincs szántatlan területünk, több istálló- és műtrágyát szórtunk a földekre, mint bármikor. A cukorrépa- földet holdanként 6 mázsa műtrágyával készítettük elő. A kukorica alá 2—2 mázsa foszfor- és nitrogén-műtrágyát adtunk. A közeli napokban befejezzük a szerződés- kötéseket a tagokkal. Nálunk jól bevált módszer: a kapások ápolása egyénileg történik. A terven felüli cukorrépa- és kukoricatermés ötven százaléka a tagokat illeti. Ä tagok hangulata jó. az emberek bizakodva dolgoznak. Ez valóban biztosíték arra, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz ismét a legjobbak közé kerüljön. A jászapáti Alkotmány Tsz is csatlakozott a versenyhez A jászapáti Alkotmány TsZ tagsága közgyűlésen döntött árról, hogy csatlakozik a négy tsz versenyfelhívásához. Elfogadták a versenypontokat, s azokat a következőkkel egészítették ki. Ta- nyaépületeiket és portájuk környékét rendben tartják. Kijavítják az utakat, ápolják az útszéli fasorokat és gyom- talanítják az árkokat. Ügyelnek a tűz- és baleset elleni védelemre. Az állattenyésztők ígéretet tettek, hogy év végére szarvasmarhaállományuk tbc- mentes lesz, továbbá, összes teheneiket törzskönyveztetik. A szövetkezet üzemegységei között párosverseny indult és a mozgalom eredményeit rendszeresen értékelik. TÁJÉKOZTATÓ a nyngdíireidelkezések módosításán) A munkaügyi miniszter 1962. április 1-i hatállyal több vonatkozásban módosította a jelenleg érvényes nyugdíjszabályokat. A fontosabb módosításokról olvasóinkat az alábbiakban tájékoztatjuk. A szolgálati idő számítása A nyugdíjszabályok értelmében a szolgálati idő számításánál a többi között figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a dolgozó betegségi biztosítás alapján keresőképtelenség címén munkabérpótló készpénzszolgáltatásban (pl. táppénz stb.) vagy kórházi ápolásban részesült. A korábbi szabályokkal szemben, amelyek üyen címen évenként legfeljebb 91 nap, összesen pedig legfeljebb 700 nap figyelembevételét engedték meg, a most megjelent módosítás felső határi; nem ismer, tehát a kórházi ápolás, táppénz stb. ideje a szolgálati időbe korlátozás nélkül beszámít. A közszolgálati időnek a szolgálati időbe való beszámításánál a módosító rendelet a többi között kimondja hogy a közszolgálati idő számításánál — az eddigieken felül — nem lehet figyelembe venni a közszolgálati időt akkor sem, ha az alkalmazott 1945. január 1. előtt lépett közszolgálatba és állásáról jogvesztés terhe mellett 1950. március 1. előtt önként lemondott A karpótlék és szabadság- idő szempontjából az 1962. január 1; előtt beszámított időt a szolgálati idő számításánál abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az a munkaviszony* amelynek fennállásakor a beszámítás történt, a beszámítás időpontjában biztosításra kötelezett munkaviszony volt, vagy ezt követőleg, legkésőbb 1952. január 1-én----folyama tosságának megszakítása nélkül — biztosításra kötelezett munkaviszonnyá vált, A műnk abér átlag kiszámítása Az érvényes szabályok szerint a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlagba a munkabéren kívül beszámítanak a béralapból fizetett különféle juttatások, így például a prémium, a különböző pótlékok (vezetői pótlék, működési pótlék, veszélyességi pótlék, nyelvpótlék, korpótlék stb.), továbbá a munkaközi szünetre és, az ügyeleti szolgálatra járó díjak is. A túlóradíj beszámításával kapcsolatban a nyugdíjszabályok különbséget tesznek az 1959. január 1. előtt, illetve az ezt követően végzett túlórák között. Az 1959. január 1. előtt teljesített túlórákért járó díjat teljes egészében, az ezután teljesített túlórákért járó díjat azonban legfeljebb havi 12 óráig lehet a munka- bérátlagba beszámítani; A módosító rendelet ez utóbbi korlátozás alól a gépkocsivezetőknél kivételt tesz. Kimondja ugyanis, hogy a gépkocsivezetők munkabérátlagának számításánál az 1959. január 1. 'Után ténylegesen teljesített túlórára kapott díjazás pótlék nélkül számított összegét, illetőleg a kapott túlóraátalány összegét kell figyelembe venni. A túlórára járó díjazás, illetőleg túlóraátalány figyelembe vett ősz- szege azonban a havi 300 forintot nem haladhatja meg. A házfelügyelők munkabér- átlagának kiszámításánál — a módosító rendelet szerint — a kapupénzen és liftpénzén kívül a fűtési díjat is figyelembe kell venni, mégpedig a szerződés szerinti összegben. Az így kiszámított munkabérátlag azonban a 2500 forintot nem haladhatja meg. A fűtési díjnak a munkabérátlagba való beszámításával kapcsolatban a módosító rendelet hangsúlyozza, O Néhány év múlva ki ismer a városra? Dolgoznak a törökszentmiklósiak Mindenféle kislakás építést, tatarozást, átalakítást a lakosság felé vállal a Kunmadarasi Vegyesipari KTSZ Költségvetést és terveket díjmentesen bocsájt rendelkezésre az építtetők részére. Legutóbb valami apró formai hiba miatt szorultak hátrébb a városok között indított versenyben a törökszent- mdldósdak. Az idén azonban szinte egészen bizonyos, hogy ők lesznek az elsők. A szó szaros értőmében elképesztően nagyarányú társadalmi munkákat vállaltak. Az idén, már eddig csaknem százezer forint értékű társadalmi munkát végezték. A városi tanács szocialista szerződést köt a vállalatokkal és a szervekkel, sőt az iskolák diákjaival is. A szerződés sokszorosított szövegében tízféle munka szerepel: választani lehet közöttük. Pillanatnyilag a központi park létesítésével foglalkozik a város népe. Negyven szerződést kötöttek meg a tsz- ek, üzemek és ktsz-ek dolgozói. Vállalták, hogy felszedik a tér ötezer négyzetméter kiterjedésű területén lévő betonlapokat. Az AKÖV darut bocsátott rendelkezésre, s ezzel emelik kocsikra a négy mázsás betonlapokat. Helyükön sétányokat, s virágágyakat létesítenek majd. Hasznát veszik a betonlapoknak is, hiszen ezek alkotják majd a két kilométer hosszú Táncsics út széles, portalan úttestjét. .*■ A fürdőnek eddig négy medencéje készült el. Az idén itt is parkosítanak és utat építenek, természetesen, társadalmi munkában. A közelmúltban helyszíni vb. ülést tartottak a fürdő ügyében, eredeti terv szerint úgynevezett gomba-kabinokat helyeznének el a fürdő területén. Ezek a kabinok azonban 90 ezer forintba kerülnek, valósággal vagyont emésztenének fel. Pályázatot hirdettek, ezen négy mérnök vesz részt, s a legjobb és legolcsóbb kabint építik majd fel. A tízezer négyzetméter kiterjedésű hatalmas, központi park előreláthatólag június elsején kész lesz, ám a május elsejei ünnepségek alkalmával már tetszetős külsőt mutat. A fürdő területén létesített csónakázó tó teljesen kész, sőt hat csónak már meg is érkezett; Elhatározták, hogy 2100 facsemetét ültetnek el a város utcáin és terein. Az ültetésre vállalkozók száma azonban olyan nagy, hogy újabb csemetéket kell rendelni, mivel senkit sem akarnak visszautasítással megsérteni. Amikor a városi tanácsnál a társadalmi munkákat tervezték, 350 ezer forint értékre számítottak. A terv tehát ennyi. Ám már most, az első negyedév végén is előrelátható, hogy legalább 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek a törökszentmiklósiak városi k szépítése érdekében. Többek között virágágyakkal szegélyezik a főútvonalakat, kitisztítják az árkokat, csatornákat építenek, járdákat létesítenek. Oly nagy iramban csinosodik Török- szentmiklós, hogy — ameny- nyiben nem fáradnak bele a munkába — néhány év múlva, aki régen járt itt, rá sem ismer a városra. i hogy beszámításnak csak ab ban az esetben van helye, h; a fűtés ellátása a házfelügye lőnek azzal a Házkezelési Igazgatósággal kötött szerző désből származó kötelezettsé ge volt, ahol mint ^láziéi- ügyelő munkaviszonyban állt. Hogyan módosultak a keresethatárra vonatkozó rendelkezések Mint ismeretes, a nyugdíj jogszabályok értelmében ar ra a hónapra, amelyben a nyugdíjas keresőfoglalkozás, folytat, a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. így a többi között szüneteltetni kell a nyugdíját az olya; nyugdíjasnak, aki munkaviszonyon kívül végzett egyéb tevékenység (megbízás stb.) alapján egy naptári hónapban 500 forintot meghaladó díjazásban részesül. E rendelkezéssel kapcsolatban a most kiadott módosító rendelet hangsúlyozza, hogy ha a nyugdíjasnak az említet; tevékenységéért kapott díjazása 500 forintnál több, de nyugdíja kétszeres- összegét nem éri el, nyugdíjának folyósítását egy naptári hónapra kell szüneteltetni; Ha azonban az egy naptári hónapra kapott díjazása a nyugdíja kétszeres összegét eléri vagy azt meghaladja, a nyugdíj folyósítását annyi naptári hónapra kell szüneteltetni, ahányszor az egy naptári hónapban kapott ösz- szes díjazása — a törtrész figyelmen kívül hagyásával — több nyugdíja összegénél. Ha a nyugdíjas nyugdíjának szüneteltetése alatt tevékenységéért újabb díjazásban részesül, a szüneteltetés tartamát annyi hónappal kell meghosszabbítani* ahányszor az egy-egy naptári hónapban kapott összes újabb díjazása a nyugdíj összegét meghaladja. A nyugdíjnak az előzőkben említett tevékenység miatti korlátozásánál a vállalt munka szerződés szerinti teljesítéséért járó díjazás teljes összegét kell az elszámolás hónapjában tekintetbe venni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjas a vállalt munkáért előleget vagy részfizetést kapott. Abban az esetben azonban, ha a nyugdíjas tevékenységéért a szerződésben havi átalányösszeget állapítottak meg, akkor a nyugdíj korlátozása szempontjából a havi átalányösszeget a kifizetés hónapjában kell számításba venni. A nyugdíjrendelkezések kimondják, hogy a keresőfoglalkozást folytató nyugdíjasok nyugdíjának korlátozására vonatkozó szabályok alapján nem lehet a nyugdíjakat korlátozni, ha a nyugdíjas a szerzői jog védelme alatt álló alkotásáért részesül díjazásban, vagy ha a tudományos, irodalmi vagy művészi alkotásért stb. Kossuth-díjat vagy egyéb állami díjat kap, vág-; ha tudományos fokozatáért illetménykiegészítésben vagy a Tudományos Akadémiától — mint annak rendes vagy levelező tagja — tiszteletdíjban részesüt A módosí'.ó rendelet az előzőkkel kapcsolatban kiemeli, hogy a fordítót a fentemlítet; mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha fordítása műfordításnak minősül és a fordításért kapott díja zás ennek megfelelően esik általános jövedelemadó alá A munka műfordítás jellegé a munka kiadója, elbírálói» jogosult minősíteni. A módosító rendelet az előző bekezdésben ismertetett mentességet ugyanakkor kiterjeszti a disszertációk és diplomamunkák bírálóira (opponenseire), a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából készített nyilvánosan meg nem jelenő tudományos dolgozatok szerzőire, szerkesztőire és bírálóira, va- . lamint az aspiránsvezetőkre
