Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-29 / 74. szám
1962, március 29, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a 0 Műszakiak társadalmi munkája Eredménye — másfél millió forint Amikor megyénkben győzött a termelőszövetkezeti mozgalom a népfront megyei bizottságának vezetői, a mozgalom aktivistái is sokat töprengtek, gondolkoztak azon, hogyan segíthetnék a közös gazdaságok megszilárdítását, gyorsabb fejlődését. A tenniakarás, a segítőkészség sugalta többek között azt az ötletet, hogy ebben a dologban szót értsenek a mérnökökkel, tervezőkkel, technikusokkal, meghallgassák a műszakiak véleményét, s igényeljék segítségüket. Nem volt hiábavaló a fáradozás. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a népfront megyei bizottsága mellett már 1959- ben megalakult a negyven tagú műszaki aktíva bizottság. Igaz, akkor még csupán egy feladat, a termelőszövetkezeti bekötőutak megtervezése szerepelt programjukban. Abban az évben 28 kilométer bekötőút tervét készítették eL Ez volt az a mag, amelyből kisarjadt a ma már sok mindennel foglalkozó műszaki csoport. Jászberényben az 1960. áprilisában tartott műszaki—értelmiségi ankéten hangzott el a javaslat, az akcióbizottság bővítésére állandó jellegű i működésére. S május elején meg is alakult a műszaki csoport, s ezen bélül az öt munkacsoport: mélytervező- öntözési, villamos-gépész, épülettervező. vegyi- és üzemszervezési. Ez a szervezeti keret lehetővé tette, hogy a megyében élő valamennyi műszaki bekapcsolódjon a csoport munkájába. A tennivalók is szaporodtak. A tsz-eknek nyújtott segítség mellett szaktanácsadással, községfejlesztési, rendezési tervek elkészítésével. az új módszerek, technikai eljárások népszerűsítésével, kiállítások, előadások megtartásával, s egy sor más dologgal is foglalkoznak. Tavaly száz tervet — másfél millió forint értékben — készített el társadalmi munkában a műszaki csoport. Ebből 79 községfejlesztési, a többi mezőgazdasági létesítmény volt. Ilyenek: a jásztelki, kunmadarasi vízhálózat. a besenyszögi és szolnoki legelőöntözés, iskola óvoda, kultúrotthon, orvosi lakás építés, bővítés terve. Hegedűs Lajos, nyugalmazott főmérnök, a népfront megyei elnökségének tagja, Nemes Gerzson, Karcagi Gábor, Szalóki József, Husi Béla, Bereczki Piroska, és még sokan mások érdemelnek elismerést odaadó munkájukért. Említhetjük Kövér István, Berényi János, Kovács József, Éliás László, Sasvári Ferenc, Detrekői Géza, s még sorolhatnánk a közel száz műszaki nevét, akik igen lelkesen végezték el a rájuk bízott feladatot. Érdemes szólni a műszaki csoport 1962. évi munkaprogramjáról is. Ebben első helyen szerepel a járási műszaki csoportok létrehozása. Jászberényben, Kunszent- mártonban, Tiszafüreden, már megalakultak ezek. s a többi helyen is szervezik. A járási csoportok működése lehetővé teszi, hogy minden községnek legyen egy patro- nálója, aki segíti a műszaki feladatok megoldását; Érdekes elgondolás az is, hogy megyénk városaiban és a tízezernél több lakosú községekben építész, kertész, elektromos és vízügyi szakemberekből komplex brigádokat alakítanak. Ezek kidolgozzák egy-egy utca rendezési tervét, biztosítják a közművek, terek, parkok, stb. építésének reális sorrendjét és esztétikai kialakítását így segíti a eso-1 port a virágzó szocialista községért” mozgalom megvalósítását. Már dolgoznak a műszakiak, a tószegi, tisza- várkonyi vízhálózat, a fegy- vemeki víztároló, a jász-í szentandrási fürdő villamo-| sításának, s más létesítmé-X nyéknek a tervén. A műszaki csoport legfris-X sebb hajtása a mezőgazdasá-- gi agrármérnökök, szakemberek csoportja, amely ez évben alakult. Munkaprogramjuk igen sokrétű: szaktanács-. adás, előadások, ankétok, ta-| pasztalatcserék tartása, a jó termelési módszerek népszerűsítése, a munkaverseny és szocialista brigádmozgalom kibontakozásának segítése mind bennefoglaltatik tenni-1 Munkatársai csodálkozva kérdezték: — Nem hallotta, hogy a termelőszövetkezetben dolgozik már? — A Kacsa? — kérdeztem ámíulva. Azért mondtam a valóikban; A műszaki csoporttal valyi sikeres működése, s aj mostani program is azt tűk- • rözi, hogy a községek fejlő- * déséhez, a termelőszövetke- } zetek megszilárdításához sok; segítséget adhatnak a lelkes társadalmi munkások, akik igen gyakran az éjszakákat, pihenő idejüket rövidítik meg, csakhogy eleget tehessenek megbízatásuknak. Munkájukért megilleti őket az elismerd, megbecsülés. Nagy Katalin ,A gyárat nem nekem találják ki” — mondta Czampell László. zTavaszodik — kertészkednek a szentandrási Haladás Tsz tagjai a tsz-t készületlenül a tavasz. Tíz hold meggyet telepítettek az idén. A fő fajta — Pándi üvegmeggy — közé kétsoranként cigánymeggyet ültettek a porzófajtaként. Rövid időn belül megkezdik a szőlő telepítését is — géppel! Ilyen még nem volt Jászszentandráson. A máshol már jól bevált újítást Szabó Tibor főagronómus javaslatára vezetik be. aki nagyon bízik kísérlete sikerében. A tsz egész vezetősége is hisz benne. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még munkaegységet sem terveztek kézi telepítésre. Kiszámították, hogy a telepítés gépesítésével katasztrális holdanként kereken 100 munkaegységet takarítanak Í meg és egyben jelentős erőt. szabadítanak fel más mun-| kához. j A szőlőcsemete-iskolát« egyelőre 50 holdon létesítik. A szőlőoltványokat és facse-« meteket darabonként 1,16- íorintért értékesítik majd. • Es aki mindezeket elmondta Szabó Tibor, a tsz fő- agroriómusa. Egy éve sints még annak, hogy itt dolgozik. Azelőtt a Jászkiséri Gépállomáson volt A Haladásba csak két évre jött, s ez letelik a jövő tavasszal,' akkor elmehetne... Azonban Szabó Tibor közben megszerette az itteni munkát és nagyon valószínű, hogy nem távozik a tsz-ből — sem a jövő tavasszal, sem azután. F. M.- V.! 1 y ... Mi ■ '■ ' ■ í jv. . ii&ji „ügy hallottam, hogy a Hunyadi Tsz tagjai nagyon szorgalmasak” — mesélte a leendő elnök. — Akkor miért változtatott munkahelyet? — Megnősültem; Martfűre Köszönjük a tanítást Néhány napja annak, hogy ünnepélyesen búcsút vettünk itt a mi kis Sallai telepi iskolánkban az együtt töltött nagyon hasznos téli estéktől. Tanfolyamunk a felnőttek akadémiája nevet kapta. Lehet, hogy talán nem is ez a név illette volna meg, de nekünk nagyon tetszett, öt- venen jártunk minden héten egyszer. Voltak közöttünk tizenkilenc évesek, de hatvan éves bácsik és nénik is; Először bizony félve mentünk el, de aztán nekibátorodtunk és szinte számláltuk a napokat a következő előadásig. Érdekes és tanulságos volt számunkra minden óra, hiszen nagyrészben két—három elemit járhattunk csak. Volt aki sajnos, ennyit se. Ismerkedtünk a földrajzzal, a történelemmel; egészségtannal, lélektannal, irodalommal és sok minden mással. Tanáraink hozták magukkal a kis vetítőgépet is, pedig sokszor gyalog jöttek három kilométert; Mindig ott voltak az előadók, egyszer se mentünk hiába, pedig nagy hidegek is voltak. Megköszönjük az előadóknak fáradozásukat ős külön Lázár Gyula, tanár munkáját, aki oly sokat tett értünk. Köszönjük Szendrei József, Írónak, hogy a nagy hideg ellenére is eljött hozzánk. Ez nem kis dolog volt számunkra. Boldogok voltunk, hogy személyesen megismerhettünk egy irót. Szavait szivünkbe zártuk. Csak azt tudom mondani, ha a jövőben bárhol létrejön egy ilyen akadémia, bátran menjen el oda mindenki. Ezzel a bizonyítvánnyal senki se mehet továbbtanulónak, de mégis megéri. Szentpéteri Mihályné Kisújszállás, Sallai telep gazdaság vérkeringésébe. Egy további lényeges tényező, hogy az ipar helyreállításának és fejlesztésének terheit a nagytőke, a munkásság, a parasztság, a középrétegek nyakába varrtak. Ezt szemléltetik az adóbevételeknek az állami költségvetés bevételi tételeiben való százalékos arányát feltüntető összehasonlító adatok. 1958-ban az állami bevételeknek Belgiumban 22%-át, az Egyesült Államokban 25%-át, Olaszországban 27%-át, Angliában 29%-át, Franciaországban 32%-át, az NSZK- ban 35%-át biztosították ilyen adókból. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hivatalos nyugatnémet politika vezérgondolata az egykori nagynémet határok visszaállítása — ennek bizonyítéka a bevezetőben említett Kroll- és Dehler- ügy is —, akkor tökéletesen igazat kell adnunk annak az amerikai publicistának, aki így írt a Gazette and Daily- bem ,,Ma Nyugat-Németor- szág az új agresszió szerepköréhez nemcsak ipari és katonai potenciállal, hanem elegendő nacionalista fűtéssel' is rendelkezik.” Éppen ez teszi veszélyessé a mai nyugatnémet politikát Európa néped szempontjából. Zala Tamás kintve az NSZK az Egyesült Államok és Anglia mögött a világranglista harmadik helyére tornázta fel magát, s ipart termelése a legutóbbi tíz év esztendő leforgása alatt 2,5-szeresére emelkedett. Ennek az ipari felfutásnak a bordere jét akkor érthetjük meg igazán, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a mai NSZK területén a háború előtti német ipar 60%-a helyezkedik el, s a második világháborúban a termelő- apparátus 12%-a elpusztult, 8—25%-át leszerelték. (jóvátétel, stb.). Mindezeknek a körülményeknek a figyelembe vételével a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy Nyugat-Németország már 1959-ben rendelkezett akkora ipari potenciállal, mint amekkora Hitler Németországának 1944-ben rendelkezésére állt. márpedig köztudomású, hogy a német ipar éppen a háború utolsó évében fejtette ki képességének maximumát. Ennek a gazdasági fejlődésnek a forrásait részletesen elemezték. Közismert tény, hogy óriási szerepe volt annak a 4 milliárd dollárnyi segítségnek, amelyet az Egyesült Államok kormánya 1949 és 1960 között belepumpált a nyugatnémet Franciaország. Anglia viszonylatában az összehasonlítás eredménye a következő: a széntermelésben a sziget- ország jár az élen, az energiatermelésben körülbelül együtt állnak, az acéltermelésben viszont az NSZK már megelőzte nagy vetélytársát. A tőkés világ ipari termelésében való részarányát teliárd márkára rúg, s bár alaptőkéjük a nyugat-németországi részvénytőkének mindössze 2,4%-a, ennek ellenére az összes bankbetétek 55,5%-a náluk van elhelyezve. Képviselőik 2000 részvénytársaság és kisebb bank felügyelői bizottságában foglalnak helyet. Lényegében ezek a monoés 181 leányvállalat^ 150 ezer embert foglalkoztat, tiszta haszna 1959-ben meghaladta az 1,2 milliárd márkát). Óriási hatalom összpontosul a három nagybank, a Deutsche 'Bank, a Dresdner Bank és a Commerzbank kezébe. Aktívájuk 26 milpóliumok rendelkeznek azzal az óriási gazdasági potenciállal, amelyet Nyugat-Németország képvisel. A Német Szövetségi Köztársaság 2,5- szer annyi szenet, 3-szor annyi rezet. 2-szer annyi acélt és 1,5-szer annyi elektromos energiát termel, mint felügyelőbizottsági tag a kölni Lufthansa Rt.-ban. Egyébként szoros kapcsolatok fűzik őt Heinkel repülőgéptervezőhöz és a repülőgépgyártáshoz. A kancellár unokája, haláláig (tavaly ősszel hunyt el), kereskedelmi igazgatója volt a müncheni Iparigazgatási Társaság bonni leány- vállalatának. A társaság, amelyben komoly érdekeltsége van Strauss hadügyminiszternek, főként az atom- fegyverkezés területén fejt ki tevékenységet. Kurt. az unoka helyét a Strauss-féle cégnél valószínűleg Max, a repülőgépszakértő veszi majd át. Strauss képviseli a kormányban az I. G. Farben érdekeit. t A tőke és a termelés koncentrációja példátlan méreteket öltött Nyugat-Német- országban. A nyugatnémet gazdasági életet 17 mammut- monopólium tartja ellenőrzése alatt (a részvénytőke 77,8%-a összpontosul a kezükben). Az acéltermelés 3/5-^, hat kohászati konszern: a Thyssen, a Krupp, a Mannesmann, a Haniel, a Klöok- ner és a Hoesch cég üzemeiből származik. Az elektromossági iparban két társaság uralkodik: az AEG és a Siemens. A vegyi ipar koronázatlan császára az IG. Farbenindustrie (hatókörébe tartozik 56 részvénytársaság Most hetven-nyolcvan ember dolgozik a tsz kertészetében, hogy pótolja a szeszélyes tavaszi időjárás miatt elmaradt munkákat. Lesznek többen is, ha elérkezik a növényápolás ideje. Igaz. attól még messze járnak, hiszen most nevelik a palántákat. Hatszáz négyzetméteren már szépen virul paprikapalántájuk, amit három hete vetettek. Jelenleg minden erőt a melegágykészítéshez csoportosítanak. Nem kis feladat 90 hold paradicsomhoz, 50 hold paprikához palántát nevelni. Kettőezerszáz négyzetméter területre terveztek melegágyat és ennek több mint a fele már elkészült. A szántóföldön még a rossz idő előtt elvetettek 30 hold zöldborsót és most tovább vetnek, mert 110 hold lesz összesen. A gyümölcsösben sein érte hazajárni nem tudtam, munkásszálláson meg nem akartam lakni. Tudja, mikor újházas az ember..: — mosolyog. — Igaz, hogy a gyáméi csak 1240 forint a fizetésem. —- Aztán most mennyit fizetett a tsz, ahová menni akar? — Ügy tudom, hogy egy munkaegységre több mint 30 forintot adtak a Leninben — mondja. Azt mondja: „úgy tudom”, pedig biztosan kiszámolta már magának előre, hogy mennyi lesz évi jövedelemé. Tudja, hogy anyagilag jobban jön ki a termelőszövetkezetben. Ez az egyik ok, amiért munkahelyet cserék De mi lehet a másik? — Nagyon szeretem a mezőgazdasági munkát. Rájöttem, hogy a gyárat nem nekem „találták ki”. Telek Istvánnal már nem tudtam a gyárban beszélni, Megkapta munkakönyvét és hazautazott Rákóczifalvára. Nem volt mit tennem, utána mentem. Bokáig dagasztottam a „koratavaszi” sarat, mert a falu végén, ahol lakaik, nincs kövezett gyalogút. — Hallottam, hogy elcsábította a „konkurrencia” — kezdtem a beszélgetést — Annál is inkább sikerült neki, mert nekem is kedvem van hozzá — jegyzi meg vidáman. Jókedvű, köny- nyen mosolygó, alacsony ember Telek István. — Tíz évet elnöikösködtem már, 1960 októberéig, akkor kerültem Martfűre — mondja közvetlen módon. — Az emberek hogyan fogadták, és milyen a Hunyadi Tsz anyagi helyzete? — Elfogadtak elnöknek, ám amikor megláttak, mosolyogtak, Biztosan nem ilyen kistermetű embert • vártak. Hallottam, hogy a tagság nagyon jóindulatú és szorgalmas. Remélem, sikerül megteremtenem azt a jó kapcsolatot, amely elősegíti az eln’Vk és a tagság jó munkáját. Igaz, hogy tavaly csak 12 vagy 13 forintot fizettek egy munkaegységre. Az idén szeretnék, a tagság segítségével, legalább 25 forintot elérni. Mikor visszafelé az autóbusz megállóhoz mentem, eszembe jutott: a fecskék ősszel útra kelnek, de tavasszal mindig hazatérnek. >— Bognár —Elment Másfa évtized után visszahívta a föld. Szenvedélyesen szerette a mező- gazdasági munkát. A gyárban is kitűnően dolgozott. Mint művezető, 2300 forintot keresett havonta. Az igazgató és főmérnök csak jót mondhat róla, mint szakemberről. — Ám tavasszal a földszag, a fűszag mindig rossz napokat szerzett neki. Az idei tavasz már otthon — a mezőn éri. A személyzeti osztályon Oszaczky Lászlónétól megtudtam, hogy sokan elszámoltak, mert a mezőgazdaságban akarnak dolgozni, — Berta András elhatározását Méri Lajos, Bene Mihály és ifj. Nagy János követte. Ök már el is mentek. De éppen ma kaptam Czam- pell László fűtőtől felmondó- levelet. Telek István, a vegyszerkikészítőbői pedig ma számolt el. ö tsz-ednök lesz. — Elnök’ — Igén. A humyadfalvi Hunyadi Termelőszövetkezetben. Először Czampell Lászlótól kérdeztem, hogy mi húzza a termelőszövetkezetbe? — Tulajdonképpen nem megyeik, hanem visszamegyek a mezőgazdaságba, mert 1956- tól kezdve négy évig a Hé- ki Állami Gazdaságban dolgoztam, mint rakodómunkás. Havi keresetem 1600 forint volt. Még nem országos jelenség az alábbi eset, de mind gyakrabban előfordul. A Tisza Cipőgyár gumihengerlő műhelyében Berta András művezetőt kerestem HAZATÉRT FECSKÉK Í becenevét, mert így ismeri mindenki a szőke, nagy darab embert, — Igen, igen, itt hagyott minket. Biztosan jobb lesz neki ott — mondták.
