Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-27 / 72. szám
1962. március 27. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP El J<5 munkával több árut a népgazdaságnak, nagyobb jövedelmet a szövetkezeti gazdáknak! A% örményest Új élet a versenysöh hozott Március elsején jelent meg a szövetkezeti híradó első száma: hírül adva a szövetkezet tagjainak, hogy a sertéstelepen dolgozók versenyt indítottak. Fehér Mihály — aki állítólag a kezdeményezés elindítója — 48 berkshiri kocától 560 malac leválasztását vállaltai Fazekas Pál viszont 53 előhasi keresztezett kocától 600 malacot akar leválasztani. Subic Ferenc és K. Kovács István is hasonló felajánlásokat tettek. A gazdaság vezetői és pártvezetősége ekkor határozta el, hogy a szövetkezet valamennyi üzemágában szocialista munkaversenyre szólítják a tagoltat. S az eredmények hírélésére, ők maguk, verseny híradót szerkesztenek minden hónapban. Bordács István, a szövetkezet párttitkára azóta estéit versenytáblák rajzolásával tölti. Minden munkahelyhez kifüggesztik ezeket az ötletes — különféle ábrákkal díszített — táblácskákat s a híradón kívül, grafikonok is mutatják majd rendszeresen a vetélkedés állását. Mások, a szövetkezet tagjai közül — fényképet és tablókat készítenek. Egyszóval teljes volt a készülődés, amikor megjelent a Néplapban a törökszentmiklósi járás négy közös gazdaságának versenyszerződése. — No, megelőztek bennünket mi — csóválták fejüket az örményesiek. «— A verseny a fontos, az. hogy ki adja közre a felhívást, másodrendű dolog — mondogatták aztán. — Csatlakoznunk kellene — adott hangos szóval véleményének kifejezést a szövetkezet tagjainak többsége. Másnap már ülésezett a gazdaság pártszervezete, s három nap múlva közgyűlésen vitatták meg, milyen felajánlásokkal csatlakozhat az örményesi Űj Élet Termelő- szövetkezet e kezdeményezéshez. — Először is számba kell venni, mit dolgoztunk a múlt évben, mennyi árut adtunk a népgazdaságnak — mondotta a közgyűlésen Murányi István elnök. — Csak így tudjuk eldönteni, mennyivei tudjuk túlteljesíteni becsületes munkával az idei előirányzatot. Érdeklődésre számot tartó adatok kerültek újólag napvilágra. A falu egyetlen termelőszövetkezete 1961-ben 400 000 forinttal teljesítette túl áruértékesítési tervét. Jelentős mennyiségű húst, tejet, tojást adtak az ország ellátására. Ebben az évben a gazdaság áruértékesítési mutatója 5 millió 200 ezer forint. Ezzel szemben már a tervben 7 millió 300 ezer forint teljesítése szerepel. Többek között 50 vagon kenyér- gabonát, 210 vagon cukorrépát, 278 métermázsa cukrot, nagymennyiségű dohányt, napraforgót, olajlent, borsót kívánnak értékesíteni. Hústermelésük keretében 1080 métermázsa hízómarhát, 1050 métermázsa sertést, 218 métermázsa baromfihúst adnak át a felvásárló szerveknek. Számottevő az eladásra szánt tej és tojás mennyisége is. Most, hogy .ilyen, nagyjelentőségű verseny indult a megye gazdaságai között, az örményesiek közgyűlésen határozták el, amellett, hogy csatlakoznak a vetélkedéshez, ismét felmérik még mindazokat a lehetőségeket amelyekkel növelni tudják az áruértékesítésüket így már a közgyűlésen kiderült, hogy a háztáji gazdaságok közel 300—400 ezer forint értékű sertést adhatnak. A múlt évben sikerrel nevelték a háztáji gazdaságokba kiadott baromfit — mintegy öt és félezret. Ezt a módszert ebben az évben ismét követik. A szövetkezet vezetősége is méricskélni kezdett a közös portán, s rövidesen kiderült, hogy a tervben előirányzott sertéseken kívül újabb százat tudnak szállítani. A jó munka ösztönzésére különféle jutalmaikat tűztek ki a legjobban teljesítőknek. A lehetőségek teljes felmérése még nem fejeződött be az Üj Életben. Egy azonban bizonyos: örményesen valóban mindenki szívügyének tekinti a verseny célkitűzéseit: „jó munkával több árut a népgazdaságnak, nagyobb jövedelmet a szövetkezeti gazdáknak!” Jelen esetben az örményesi Űj Élet Tsz — a község 348 szövetkezeti tagjának. V. V. A szocialista műhely C és akiknek kitalálták — Bíró Antal? Vele most nem tudnak beszélni, mert nincs bent — mondta a portás, amikor látogatásunk célját bejelentettük. — Szólok Lakatos elvtársnak, a versenyfelelősnek — és máris telefonált Lakatos Lajossal indultunk a cukorgyár kazánházába. A kazánok szomorúi képet mutattak. A négyhónapos folyamatos tüzelés után kiégtek a tűztér samöttbélései. Egyik- másik már új samott-tég'lák- kal „büszkélkedik”, de látszik. hogy a karbantartási munkák csak nemrégen kezdődtek. A kazánház karbantartó műhelyében is hasonló kép fogadott. Sűrű por szállt a levegőben, mert az ajtóval szemben levő falat bontották, ajtót vágtak. — A szocialista megőrzésre átvett szerszámokat- tároljuk majd itt, — mondotta Pélyi István, az egyik szocialista brigádvezető. — A kőművesek egy kicsit finomabban is dolgozhatnának — viccelünk a bontáson dolgozókkal. A mester, kezében kőműves kalapácscsal, hátrafordul és így válaszol: Biztató változás _ A pártélet C hírei A szolnoki járásban 1600 aktivista vesz részt a termelőszövetkezeti családok látogatásában. Eddig több mint ötezer családdal beszélgettek a termelőszövetkezetek helyzetéről, a tavaszi munkákra való felkészülésről, s a családok, tagok személyes gondjairól. * Néhány nappal ezelőtt tanácskoztak Túrkevén a párt vb. mellett működő társadalmi osztályok tagjai; Megvitatták feladataikat, valamint a második negyedévi munkatervük főbb pontjait. * Szolnokon, a Járműjavítóban a II. sz. pártalapszerve7.et legutóbbi taggyűlésén az első negyedéves tervteljesítés tapasztalatait vitatták, valamint az április 4-i és a kongresszusi munkaverseny népszerűsítésével kapcsolatos tennivalókat. * A Járműjavító pártbizottsága néhány nappal ezelőtt napirendre tyzte az 1961. évi tervteljesítés tapasztalatainak értékelését, valamint az 1962. évi tervfeladatok megvitatását. A pértbizottsági ülésen a műszaki fejlesztés, a termelékenység önköltségcsök kentés és anyagtakarékosság fontosságát hangsúlyozták. történt a mezőtúri Petőfi Tsz KISZ szervezetének életében. Ez jórészt annak az eredménye, hogy a pártalapszervezet a korábbinál jobban törődik a fiatalok nevelésével, a KISZ patronálásával. Tapasztalt párttagokat bíztak meg azzal, hogy segítsenek a fiataloknak s a KISZ munkáját tervszerűbbé, hatékonyabbá tenni. A kezdeti eredményeik bizonyítják, hogy nem vész kárba a fiatalokkal foglalkozó kommunisták munkája. Amellett, hogy a KISZ alapszervezetben javul a kulturámiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiHiif Hatvanöt mázsa hal A szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet brigádjai január óta küzdenek a természet erőivel a Tiszán. Jelenleg húsz motorossal szelik a folyó vizét és eddig már hatvanöt mázsa pontyot és sütnivaló keszeget szállítottak a szövetkezet elárusító üzletébe. lis és sporttevékenység, a munkában is példamutatóan helytállnak az ifjak és lányok. Elhatározták, hogy ez- évben 50 holdas területtel csatlakoznak a kukoricatermesztők versenyéhez. Beneveztek a fejőgulyások országos versenyébe, és ifjúsági traktoros brigádot alakítottak! — A SZOLNOKI Ságvári Endre művelődési Házban a jelenlegi 30 szakkör és művészeti csoport mellett újabbak is alakulnak. A vezetőség tervei szerint létrehozzák a mezőgazdasági és a műszaki szakkört is. A mezőgazda- sági szakkör érdekessége, hogy azt a város egyik termelőszövetkezetébe helyezik ki. Folynak már a tavaszi keltetések — fiú. vagy lány? ~ ' (Fülöp György rajza.) — — Azok vigyáztak is. Olyannyira, hogy nem szívesen vállalták a munkát. így magunk fogtunk neki Engedjék meg hogy bemutatkozzam, Kelemen János vagyok. — Ejha! Többet nem is szóltunk. Mit mondhattunk volna. Magunkban azonban elismertük: ez igen. Közben beviharzott az ajtón Bíró elvtárs, a művezető. Látta, hogy a kazánfűtőkőművesekkel beszélgetünk, így ő is odasietett hozzánk: — Megsemmisítettük az egyéni szerszámok kartonjait. Most egyetlenen szerepel minden szerszám. Ahol azelőtt a kartonon egy-egy dolgozó neve állt, ott most az van, hogy kazánház. A szocialista munkaverseny- mozgalomban ez lényeges. — Hogyan jutottak el idáig? — Hogyan? Nem könnyen. Sok küzdelem, nehéz munka és megnem értés nehezítette az utat, mit megtettünk. A kazánház hosszú évekig a gyár legelhanyagoltabb üzemrésze volt. — A gépi felszerelés és a kazánok elavultak — folytatja a művezető. —• Talán már egy olyan gondolattal is megbarátkoztak egyesek, hogy ha véglegesen „lerobban” a kazánház, az illetékesek egy új erőmű felépítését engedélyezik. 1957 után elhatároztuk, hogy nem en gedjük tönkremenni. Nagy munkába fogtunk, felújítottuk a BW kazánokat. Olyan állapotba hoztuk a gépeket, hogy a megnövekedett gőzigényt kielégítsék. Az 5 tonna tervezett gőz helyett 5,5 és 6 tonna gőzt termeltünk. Itt kezdődött. önbizalmat szereztünk. Mikor az ember egy-egy munkát jól végez él, érzi. hogy még többre is képes Ezután végre sikerült kéréseinknek is érvényt szerezni. Kaptunk egy régi esztergapadot, ez is meggyorsította a munkát. Kiharcoltunk egy Sz—80-as dózert, egy gömblapátot és egy motoros vontató mozdonyt. Ezek a nehéz fizikai munkát nagyon megkönnyítették. E gépek kezelésére azokat az embereket oktattuk ki, akik eddig megerőltető munkával lapátolták a szenet. El nem tudják képzelni, hogy ezek az emberek hogyan szeretik és gondozzák gépeiket. Megváltoztak a munkakörülményeink és sokat változtak az emberek is. Most is tizenkettőn jelentkeztek különböző tanfolyamokra. Naponta „rágják a fülemet”, hogy mikor kezdődnek az oktatások. A műhelyből nyolcán tanulmányozzák az SzKP XXII. kongresszusának anyagát. Olyan emberek, akiket eddig erőszakkal sem lehetett egy-egy értekezletre elvinni. Nagyot léptünk előre. Mi próbáltuk meg először a szocialista bérfizetést is. Sikerült. Ezenkívül érdekes viták zajlanak le. Egyszer a vállalat gazdaságosságáról vitatkoztunk. Nem értettünk sok mindent, lehívtuk a főkönyelőt, hogy magyarázza el. Volt úgy, hogy vállalatunk új Igazgatóját hívtuk le ismerkedésre. beszéljük meg a problémákat. Mit kell nekünk csinálni ahhoz, hogy a vállalat még jobb eredményeket érjen el. Mikor tudomásunkra jutott, hogy a szocialista munkaverseny magasabb fokra ért, úgy gondoltuk, hogy a „Szocialista munka műhelye” mozgalmat nekünk találták ki — mondta, a brigádtagok helyeslése közben. — Bíró elvtárs, úgy gondolják, hogy eleget tudnak tenni a követelményeknek? — kérdeztük. — Az egész műhely nevében beszélek és azt mondhatom csak, hogy a mi szándékunk világos és tiszta. Felismertük. hogy az üzem gazdái vagyunk Ügy érezzük, hogy jó úton járunk. Nézzék meg a vállalásainkat, — invitál az íróasztalhoz és nyújtja a géppel írt jegyzőkönyvet. A „szocialista üzemrész” cím elnyerése érdekében az alábbi feladatok megvalósítását tűzzük magunk elé: Egyetemes felelősség vállalása a kazánház karbantartási munkáinak végzésében. Munkaköri beosztások szerint szocialista megőrzésre átvesszük a kazánházban található összes állóeszközt. A dolgozóknál kintlevő kéziszerszámokat közös szekrényben tartjuk. onnan a szükségeseket mindenki kiveheti, és használat után köteles oda visszatenni. Munkavédelmi és munkaegészségügyi előadások megtartására szakelőadókat kérünk a kazánház sajátságos körülményeivel kapcsolatos teendők ismertetésére. A jegyzőkönyv olvasása után, búcsúzás közben kissé bizonytalan hangon megszólal a művezető: — Tudja, elárulok valamit. A cukorgyári szocialista brigádok nagyon főnek a március elején alakult Csin- ger-féle szigetelő brigádtól. Nagy terveik vannak és ahogyan én ismerem őket, valóra is váltják azokat. >— bognár — Malipiero 80 éves Olaszország legkiválóbb zeneszerzője, Gian Francesco Malipiero március 18-án ünnepelte 80. születésnapját, ö volt az első olasz komponista, aki eltért Verdi és Puccini kantátáiig stílusától és az olasz barokkzene hagyományaira építette zenéjét« A velencei születésű Malipiero számos szimfónia és más szimfonikus mű mellett 14. operát is írt, amelyekben a szimbólikug dráma és a commedia delParte szintézisére törekedett. MINDENFELE építőipari MUNKÁT, új családi lakóházak építését kedvezményes áron vállal a JÁSZAPÁTI ÉPÍTŐIPARI KTSZ, Kossuth Lajos utca 5. Telefon: 48. Jászalsószentgyörgyi Vegyesipari KTSZ TELEFON: — 10. VÁLLAL: kislakásépítést, javítást, tatarozást, villanyszerelést, szobafestést és mázolást, bádogozást. ASZTALOS RÉSZLEGE: •— fényezett bútorok, konyha bútorok, ajtók és ablakok készítését és javítását anyaghozzáadással, vagy hozott anyagból. LAKATOS RÉSZLEGE: megrendelésre vaskapukat, vasajtókat, festett és zománcozott fűrészporos kályhákat, egyéb vasszerkezeti munkák készítését és javítávSát vállalja. SZABÓ és FODRÁSZ részlegei a lakosság szolgálatában. Csattanós pedagógia Sok a mulatság mostanában. Hol a kultúrházban, hol valamelyik szövetkezeti székházban ömlik szét a jókedv, amiben ez a Paska Ferke na- gyón szeret fürödni. Több cipőt nyű el a táncban, mint a munkában. Fiatal, hajlékony, nyugodni sose biró legény. Jó lesz, ha jövőre katonamundért húznajc na, mivel nehéz vele bírni. Ivás után minden semmiségért verekedik, sőt bicska után is kapa- dozik. Ezt pedig o mai faluban már nem szeretik. Ezért csípte öt fülön egy este az apja. — Beszédem van veled, gyerek —* ereszkedett le a tisztelettel megreccsenő székre az idősebb Paska, aki naqyerejü ember lévén, a gyermeknevelés köznapibb módszereit mindig feleségére bízta. — Sok a panasz rád, hát üljünk Je> fiam, az asztalhoz, aztán beszélgessünk- Azt mondják, hogy verekedsz, még bicska után is szoktál kapa- dozni. Van neked bicskád? • ■ — Van — tapogatta zsebét a megszeppent legény —, de nem arra, hogy én talán... — Ide vele! Az idősebb Paska nézi a bicskát, hüm- mög, aztán inti a Ferkét, hogy ne hazudjon, a szín tiszta igazságot mondja. Ülnek egymással szemben. — Tudja, apám, ha én iszom két pohár bort, úgy a fejembe megy, hogy nekem akkor verekedni kell rögtön.,. — Tényleg? — hitetlenkedik az öreg Paska. — Az ember el se hinné! Teréz! — kiált ki a feleségének az udvarra — hozzál nekem azonnal egy kancsó bort! Megint ülnek csendben, a gyerek fészks- lődik, sehogyan se érti az apja észjárását. Mit forgat a fejében? Minek a bor? Ami különben perceken belül (készült már a beszélgetésre az idősebb Paska) ott piroslott az asztalon. Az apa töltött magának, meg a fiának is. Koccintottak. A gyerek csak félig itta fct a poharat, Paska le- hörpintette a magáét és újra töltött mindkettőjüknek. — Na, fiam, igyál — biztatta Ferkét. — Mire jó ez, apám? — gyanakodott szorongva a legény. — Ne kérdezd, hanem igyál — ezzel az idősebb Paska ismét lehajtott egy pohár bort. Egy pillanatig tassú mozdulatokkal ingatta a fejét, mint aki valamin nagyon csodálkozik, aztán megszólalt. — Fiam, ’ ezdek hinni abban, hogy neked igazad van. A bor tényleg megkeveri az ember vérét. Ugyan azt érzem, amit te mondtál — s látva a gyerek bamba arcát felállt és odalépett hozzá — már a verekedés indulatra gondoltam.., Meg se várta, mit mond a fiú, olyan pofont kevert le a cso- I dalaitól megmeredő ■ ábrázatára, hogy az ■ már ágyúdörrenésnek . is beillett volna. •— Jaj! — ordított fel a gyerek. — Mit akar? — Semmit, fiam, csak úgy lát szik, én se bírok magammal. A második pohár bor felmegy az fejembe is. No, igyál velem tovább, ne hagyd, hogy rám maradjon az egész ital, mert hí két pohár után ilyen nagy verekedhetné- kem támad, mi lesz veled, ha megiszom az egész kancsó bort... Mire az idősebb Paska a fejtegetés végéhez ért, a legény már kivágódott a konyhaajtón, nekirugaszkodott a falunak az ő fájdalmas képével. A lecke óta állítólag nincs'rá panasz azt mondják, igen csendes, átlag fiatalember lett. Griff Sándor
