Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

1982. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Figyelemre méltó az a módszer, mellyel az ország- gyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja dolgozik. Üléseiken ugyanis rendsze­resen megvitatják a megye ipari, vagy mezőgazdasági stakembeieiveí a soron kö­vetkező feladatokat, így sze­rezve tapasztalatokat a se­gítségnyújtáshoz. Szerdán délelőtt a Szent­tamási Állami Gazdaságban találkoztak a megye képvi­selői, — Nándii László, Z. Hagy Ferenc, Ragó Antal, Váczi Sándor, dr. Juhász Imréné. Oláh György, dr. Sene Zoltán, Hodos János, Oláh János, Gál Antal és Mándoki Sándor — a megye 1 öbb állami gazdaságának . fizetőjével. főagron(Sinusá­val. Ezen a tanácskozáson megjelent Sándor Kálmán, a párt Központi Bizottságá­nak tagja, Beresztóezy Mik- ós, az országgyűlés alelnöke :s Csáki István, a megyei ártbizottság első titkára. A épviselő csoport több kör- yező termelőszövetkezet el­nökét is meghívta ez alka- ommal, hisz a megyében rgyik döntő fontosságú nö­vény termesztéséről, a kuko­rica nagyobb terméshozamá­nak biztosításáról tárgyaltak. Vitaindító előadásában Bo- rsik Tibor, a Szolnok me­gyei Állami Gazdaságok gazgatója a kukoricater­mesztés módszereiről és ta- oasztalatairól szólt, melyeket eddig gazdaságaikban alkal­maztak, illetve szereztek. A kukoricát Szolnok me­gyében régóta termelik, s hasznosságáról dolgozó pa­rasztságunk már meggyőző­dött. Ha a megyében a múlt évhez hasonlítva egy méter- mázsás átlagtermés növeke­dést érnénk el, akkor így negyven millió forinttal több jövedelmet biztosíthatnánk a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Ez2el a kukorica-mennyiség­gel 40 000 sertést hizlalhat­nánk. Az élenjáró termelőszövet­kezetek. állami gazdaságok most már huzamosabb időn keresztül, az időjárástól szin­te függetlenül 18—20 méter- mázsás holdanként! átlag­termést takarítottak be. Ez hektáronként 25—30 méter- mázsás termésnek felel meg, melyet világviszonylatban is kiváló hozamnak könyvelhe­tünk el. Ha fokozódhat Szolnok megyében a műtrágyafel­használás, az öntözés, ha biztosítva lesznek a szüksé­ges mélyművelőgépek, vegy­szerek. ezt a szintet is rövi­desen felülmúlhatják a gaz­daságok. A megye állami gazdasá­gainak kukoricatermő terü­letei évről érve nőttek. Ez­zel együtt gyarapodtak a termelési tapasztalatok is a Gazdaságokban. Nagy segít­séget tudnak nyújtani ezál­tal a termelőszövetkezetek­nek, — bemutató üzemekbe 'tervezett látogatásokon, -’znkemberek tanácsadásain. -> patronálási mozgalmon ke­ksztől — a kukoricatermesz- l-'shez. „Sűrű búza, ritka kukorica nem ^salja me? a gazdát64 — vita e.íTv közmondásról Tói tudtok, hogy 1950 előtt kukoricatermesztés szintje :;g különbözött a század- rdtilóban kialakultétól. A 'szabadulás előtti nagybir- kon nem folyt nagyüzemi ’korícatomnesztés. A fej- ülőn iparnak nem volt "iksége e fontos takarmány­- "> vényre, a mezőgazdasági 'pipar nem is tudta volna (szolgálni a kukorieater­^nertés eéni rnunka igényét. Még 1955—56-ban is sok Given vallottak he'vteten- veteket: Magyar gazdák teött elée közismert még az ■ közmondás, hogy „A sűrű 'tea, a ritka kukorica nem ■telin m“g a gazdát.” Ennek —ak fele igaz. az hogy a •"rű búza nem csalja m°e gazdát, fiz a hicdolom ab- > öl táplálkozott. hogy a ma- evar szántóföldeket hosszú évtizedeken keresztül ökör­tel, tehénnel szántották 10— 15 eenttméte- mélven. — rit­kán ősszel, gyakrabban ta­A megye állami gazdaságainak C évi terve koséi 16.009 holdon 22 méter m íízsás kukorica, term és Az orazággyűlési képviselők Szolnok megyei csoportjának üléséről vasszal. Szolnok megye csa­padékviszonyai mellett való­ban nem lehete+t annyi ned­vességet biztosítani a növény­nek. amennyi 1 holdon 20 000-res tőszám kinevelésé­hez szükséges. A rossz minő­ségű szántás mellett, nem volt tápanyagvisszapótlás sem. A hiányos technikai felételekkel magyarázhatjuk azt is. hogy gazdáink még ma is többre értékelik a szép csöveket, mint a sok szemtermést Pedig a kukori­cát végeredményben a bősé­ges szemtermés miatt ter­melik. A kukorica sokhasznű nö­vény. Világviszonylatban ’s egyik legfontosabb takar­mány. Meghatározója állat- tenyésztésünk fejlesztésének. Egyrészt szemesterményével, másrészt zöldtermésével szol­gálja a takarmányozást. Ezen kéthasznú mezőgazdasági fel- használás mellett jelentős még mint árunövény és mint ipari alapanyag. Több mint 40 féle ipari terméket állíta­nak elő belőle. (Szesz, kemé­nyítő, olaj, cellulóz, takar- mányeukoc stb.) Milyen módszerekkel termelnek kukoricát a megye állami gazdaságai? Szolnok megye állami gaz­daságai ma a kukoricát egy­részt vetésforgóban — általá­ban gabonák után — más- részit 2—3 évig önmaga után termesztik. Alkalmaznak négyzetes és soros vetést egy­aránt. A tószám helyes kiala­kításában — a2 adottságoktól függően — közelednek a 17— 18 000-res tőszámhoz. Vannak gazdaságok, ahol ezeknél na­gyobb szám is indokolt. A kukorica növényápolási mun­káinak helyébe a vegyszeres kezelés lépett. Ennek követ­keztében ma a kukorica leg­főbb kézi munkája a beta­karítás. Ha ennek gépesítése ig megoldódik, lényegében a munkaerőráfordítás azonossá válik a gabonafélékéhez. Korszerű talajművelő gé­peink vannak. Nagymennyi­ségű műtrágyát használnak fel a gazdaságok. Jelenleg 6109 hold kukoricát öntöznek, s a legjobb hibridvetőmagok áll­nak rendelkezésükre. A szent­tamása hibridüzem — azon­kívül, hogy saját gazdaságát ellátja — 340 000 holdra ele­gendő vetőmagot állít elő. Ilyen lehetőségek figyelem- bevételével, a specializálás- sal, a tömbösítéssel a megye állami gazdaságai kialakít­hatják a valóban korszerű na ©'üzemi kukoricatermesz­tést Amikor a kukoricater- mesztés továbbfejlesztéséről beszélünk, ismételten szüksé­gessé válik a termelés összes elemeinek újbóli felülvizsgá­lata. Széleskörben kell kísér­leteket folytatni a termés­hozamok növelése, az önkölt­ség csökkentése, a termelé­kenység növelése érdeké­ben. A megye állami gazda­ságainak 1962. évi tervéber. 15 463 hold kukoricavetés sze­repel. s ezen a területen el kell émiök a 22,22 métermá­zsás termésátlagot. A Martonvásári 1-es, 40- es kukoricák alkalmasak ar­ra, hogy Szolnok megyében termesszék, hisz eddig min­den esetben 17—20 százalé­kos terméstöbbletet adtak az eddig hasznosított fajtáknál. Ezeknél azonban már jobb fajtákkal is kísérleteznek egyes intézetekben. Mit vár­nak ezektől az új fajtáktól *' Elsősorban azt, hogy a jó ag­rotechnikát meghálálják, csökkentsék a tenyészidőt. megfelelően, pontos időben érő políensterü fajták legye­nek. Miért termelnek hibridkuk oricát a gazdaságok? így lehet az előnyös tulaj­donságokat legjobban kama­toztatni. Szolnok megyében legjobb az Mv—1-es és az Mv—40-es. Majd a 39-es, ezt kiváltja a 48-as, melynek már megvan a pollensteril alapja. Koraiak közül az Mv—42-es, ezt az Mv—5-sel lehet páro­sítani. A kukoricatermés hoza­mainak alakulását döntő mértékben befolyásolja a ve­tés alá végzett talaj munka. Egyetlen egy növény sem mutatja olyan nyilvánvalóan a rossz talajmunkát, a nem megfelelő vetést, az elhanya­golt növényápolást, mint ép­pen a kukorica. A megye állami gazdasá­gai jó mélyművelő gépekkel rendelkeznek. Ezek segítsé­gével sikerült az elmúlt ősz- szel a kukorica vetésterületek alá megfelelő talajmunkát biztosítani. Nem tartják szükségesnek azonban az évről évre való mélyműve­lésit és ezt nem is alkalmaz­zák rendszeresen. Erre a munkára most azért volt szükség, hogy a jótala­jú gazdaságokban a termőré­teget mélyítsék. A réti agyag­talajon e feladat elvégzése méginkább szükséges. A me­gye állami gazdaságainak ku­koricatermő területe évről évre növekszik. Termelnek kukoricát volt rizstelepeken', megjavított szikeseken, A mélyművelésre vonatkozóan dr. Sípos Sándor kísérleteket végzett és ezzel igazolta, a martonvásári és más tudo­mányos munkások megálla­pításait, valamint kidolgozta ennek Szolnok megyében al­kalmazható lehetőségeit is. A kísérletekkel egyidőben a gazdaságok és egyes termelő- szövetkezetek is megkezdték a mélyművelést s ma már ki­terjedten használják. A kí­sérleti adatok szerint a mély- lazítással elért többletjövede­lem lucernánál 2714,30 fo­rint, kukoricánál első évben 1195,20, a második évben 1044 forint. A mélyművelés nem egyenlő a mélyszántássá! Dr. Sípos Sándor megálla­pítása szerint a mélyművelés nem egyenlő a mélyszántás­sal. Az altalaj lazítás főleg a réti talajokon szükséges. Saj­nos még nem rendelkezünk elegendő altalaj lazító géppel, így a mélyművelés rosszabb formáját, a mélyítő forgatást alkalmazzák a gazdaságok. Természetszerűleg ez nem hoz mindig megfelelő eredményt. A mezőségi talajokon elegen­dő a 40 centiméteres szántás, hiszen azok vízgazdálkodása sokkal jobb, a mélyebb mű­velés ezeken a helyeken csali a költségeket fokozza. A mélyművelést sem kell évről évre ismételni. Korábbi évek­ben csak a nagyüzemi kísér­letekben. az elmúlt őszön pe­dig már nagymértékben al­kalmazták a gazdaságok az őszi mélyszántások elmunká lását is. így a talaj jobban megőrzi a csapadékot, ked vezőbb szerkezetet biztosít. Nagy jelentősége van a ta­vaszi kultivátorozásnak is. Sok szó esik ma a vegysze­res gyomirtásról. Amenyiben sikerül jól kidolgozott mód­szerekkel a vegyszeres keze­lést maximálisan biztosítani, úgy a növényápolási munkák szinte minimumra csökken­nek. Amennyiben tehát vegyszerrel teljes egészében sikerül a gyomot kiirtani, szinte teljesen feleslegessé válik a kapálás. Néhány szót még az öntö­zésről, mely eddig is sok segítséget jelentett a megye kukoricatermelésének növe­kedésében. Sajnos a megye gazdaságainak jó kukorica- termő területei csak kis mér­tékben vannak öntözésre be­rendezve. A területek nagy­része nyugtalan, a terepren­dezés igen költséges. A víz- elvezetés a talaj lazább volta miatt hosszú éveken keresz­tül lehetetlen, mert a víz elszökik, s a környező vidé­ket árasztja el. Megoldást e téren csak a korábban pro­pagált betonozott vagy mű- anyagfóliával bélelt csator­nák adnának. Erre nagy szükségük volna a megye ál­lami gazdaságainak _s még­sem kapnak elegendő fóliát. A megye állami gazdasá­gainak kukoricatermesztésé­ről hosszan beszélgettek, vi­tatkoztak az ülés résztvevői. Több kérdést intéztek a kép­viselők Bozsik Tiborhoz: milyen sikerrel oldják meg a kukoricakombájnok hasz­nálatát, miként alakul a ti- szasülyi gazdaság termésát­laga és főként melyek azok a problémák, amelyekben se­gíteni tudnak a megye or­szággyűlési képviselői. Komp’ex gépesítést a kukorica­termesztésben E baráti beszélgetés során szót kértek a meghívott vendégek is. Vágó Mihály, a száj öli Vörös Csepel Terme­lőszövetkezet elnöke többek között arról szólt, hogy a ma­gasabb kukoricatermés el­érését csak komplex terme­lési eljárásokkal lehet meg­oldani. Náluk meghonoso­dott már a 24—28 ezres tő­állomány. Évszázados dogmák dőlnek meg a mezőgazdasági termelésben Uj termelési módok van­nak kialakulóban, s elfelej­tetik a régi, a hagyományos módszereket. Azonban úgy kell gazdálkodnunk, hogy egyelőre azokat a lehetősé­geket használjuk ki maxi­málisan, amelyek rendelke­zésünkre állanak. Erről be­szélt a vita során Z. Nagy Ferenc, országgyűlési képvi­selő. Véleménye Szerint, mindazokat á helyes termelé­si taoasztalatokat, amelyeket az állami gazdaságok szerez­tek, meé kell ismertetni min­den termelőszövetkezettel. Ennek egyik rhódja, hogy a gazdaságok kiválasztanának maguknak 2—3 közös gazda­ságot s először ezekben a mezőgazdasági nagyüzemek- ben segítenék bevezetni az új termelési módszereket. Döntő fontosságú a kukori­ca termesztés! Ha több ku­koricát termelünk, az evész roezőgs^dncágot vittük előbb­re a fejlődés utján. Sándor Kálmán a párt Közoonti Bizottságának tag­te, a Csorbái Állami Gazda­ság igazgatója a következő­képpen foglalt állást a vitá­ban. Amikor arról beszé­lünk. hogy növelni kell az ngv holdra eső termésátlagot, akkor arról sem feledkezhe­tünk el, hogy az önköltséget a kukorica előállításának egy holdra eső összegét is jelentősen csökkentsük. El­sősorban az emberek maradi nézetét kell megváltoztatni. Nem az a fontos, hogy a rit­ka kukorica nagy csöveket teremjen és így adjon hol­danként 30 métermázsát. Legyen sűrű, kisebbek a csö­vek, de fizessen hatvanat. Nálunk már megoldották a kukorica szemenként! veté­sét. Húsz métermázsát ta­karítottak be átlagosan hol­danként májusi morzsoltban számolva, a múlt esztendei rendkívüli időjárás ellenére is. S még hozzá nem kis te­rületről. Hisz területükből 1500 holdon kukoricát ter­mesztenek. Ebben az évben sokat tesznek az öntözés na­gyobb ' kitér j esztése érdeké­ben. Egyes területeiken meg kívánják duplázni áz eddigi átlagtermést. Szóvátette, hogy nincsenek jő csőtörő gépeik. A jelenlegiek nem alkalmasak a sűrű vetésű kukoricára. Ezen kellene se­gíteni. Az SZK— 3-as kombájn, az egyik legjobb kukorica­betakarító gép Oláh János, a Héki Állami Gazdaság Kossuth-dijas igaz­gatója az SzK—3-as kombáj­nok kihasználásáról szólt Véleménye szerint ez a kon­strukció az egyik legjobb kukoricabetakarító gép. In­kább a szárításra kellene megoldást találni. Ha sike­rülne a gépészeknek megfe­lelő kukoricaszárító berende­zést konstruálni, akkor nem­csak e S2emestermény, ha­nem a gabona és más egyéb termények szárítása, illetve betakarítása is teljes egészé­ben megoldódna. Pólyák István a Közép­tiszai Állami Gazdaság igaz­gatója néhány adattal kiegé­szítette Oláh János felszóla­lását. Ismertette ugyanis az ülés résztvevőivel, hogy ők az SzK—3-as kombájnnal 10 órás munkaidőt véve alapul, naponta 5 hold kukoricát takarítottak be, ezzel lénye­gesen csökkentve e munka önköltségét. A gazdaságok gépesítéséről pedig a követ­kezőket mondotta: gazdasá­gukban mintegy 12 fajta traktortípus van. A raktár- készletük ezáltal közel 5 millió forint. Mégis rend­szerint amire szükségük van, azt nem tudják előteremte­ni. Helyesebb lenne, ha a gazdaságok 'gépparkját mint­egy 4—5 traktortípusra csök­kentenék az illetékesek, s akkor a raktárakat el tud­nák látni mindenféle szük­séges alkatrésszel. Cé unk 4—5 méter- mázsával növelni a kukorica termés» átlagát A hallottakról a vita so­rán elmondotta véleményét Csáki István elvtárs Is, a megyei pártbizottság első tit­kára. A cél. — fejtette ki felszólalásában —, hogy mi­nél jobb eredményeket ér­jünk el a kukoricatermesz­tésben. Ha kedvező lesz az időjárás, 2—3 hét múlva megkezdhetjük a kukorica vetését. Ügy kell végeznünk minden munkát, — már a kezdettől fogva —. hogy a múlt évi 14,6 métermázsás megyei átlagot, mintegy 4—5 métermázsával túlszárnyal­juk. Ebben van nagy szere­pe az öntözésnek. Akkor jut­tassuk a földre a csapadékot, amikor természetes módón nem jut szükséges nedves­séghez a növény. Amikor segíthetünk azon, hogy növe­kedésben ne álljon meg a kukorica. Az idei esztendő­ben, — a tervek szerint — mintegy húszezer hold kuko­ricát kell öntözni a megy. állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek. Óvatos becslések szerint csak a csapadékpótlásbó mintegy 1,20 métermázsás többlet termést lehet beta­karítani. S ez csak egyi/ módszere a nagyobb termé- biztosításának. Annak, hop; ősszel sikerült csaknem a? egész kukoricavetésterülete felszántani a megyében, le­het, hogy további egy méter­mázsás terméstöbbletet kö­szönhetünk majd a betakarí­táskor. Most tehát az a fon­tos, hogy a termelést szer­vezzük meg, a betakarításon majd ráérünk később is gon­dolkodni. Berés2tóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke a _ vita végén elismeréssel S2ólt a Szolnok megyei képviselő- csoport munkájáról Nagy jelentőségű az ilyen beszél­getés, mert az országgyűlési képviselők a szakemberekkel való közvetlen beszélgetés útján ismerhetik meg azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósításához nékik is hozzá kell járulniok. A vitát záró beszédében Vác2i Sándor, a megyei kép­viselőcsoport elnöke értékel­te. Véleménye szerint ezen a megbeszélésen mindenről sző esett, ami a kukorica­termesztés nagy feladatainak megoldását segíti. Mert ha elérjük a kitűzött célokat, akkor ezáltal több húst ad­hatunk a népgazdaságnak ugyanakkor nagyobb jöve­delmet biztosíthatunk a gaz­daságoknak és dolgozóiknak Országos jelentőségű javaslatok A kébviselőcáoport több olyan problémáról tárgyalt ezen az ülésen, amelyet a megye képviselőinek kell is­mertetni az országos szer­vekkel, a2 illetékes minisz­tériumokkal. Ilyen többek között a mind több talaj művelő eszköz biztosítása a mezőgazdasági nagyüzemek részére, a traktortípusok csoportosítása — ezen belül a régi gépek új forrhában történő alkalmazása — a vegyszerek használata, ame­lyek hasznosságát már a gyakorlat is igazolta. Meg kell találni a módját annak is, hogy az országban alkal­mazott élenjáró módszereket valamennyi gazdaság megis­merhesse, ezzel is segítséget adva az eredményesebb ter­meléshez. Ezek a kérdések országos szinten is számottevőek. Az országgyűlési képviselők Szül nők megyei csoportjára vár most már az a feladat, hogy ezeket a nagyjelentőségű ta­pasztalatokat, javaslatokat az illetékes szervek elé terjesz- szék. Ugyanakkor pedig s termelőszövetkezetek, állam’ gazdaságok vezetőin, tagjain múlik, hogy az 1962. évi ter­melési terveket valóraválí sák. Varga Viktória Felhív uk a termelőszövetkezetek és egyéni termelők figyelmét, hogy naposcsibe szükségletüket minél korábban szerezzék be. — Jelenleg korlátlan mennyiségben kapható! MEGRENDELHETŐ: termelőszövetkezeteknek a Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál. egvéoiok"ek és tiaz.áji gazdaságoknak: a helyi földmű vessző vetkezetnél. A naposcsibe ára- 4 — Ft K? Tf^-Tö a helyi földművesszöVet- kezettel A naposcsibét hiteibe kapja s szerződés­kötő

Next

/
Thumbnails
Contents