Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

1962. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP F Uj vetési eljárás a cukorrépatermesztésben A szemenként! cukorrépa-vetőgép bemutatója Szolnokon 1 Bár mínusz négy fokot mu­tatott a hőmérő higanyszála, s á böjti szelek ugyancsak tépázták az embereket — öt megye cukorrépatermesztő szakembered, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok brigádvezetői érkeztek Szol­nokra, a cukorgyár kísérleti gazdaságába, hogy részesei legyenek egy új vetőgép be­mutatójának. Természetesen a legtöbben azzal a céllal utaztak ide, hogy közelebbről is megismerjék, ezt az új szerkezetet, melyet úgy jel­lemeztek a szakemberek, hogy a jövő cukorrépa-vető- gépe. Hosszas kísérletezés után, valójában hároméves mun­kálta tettek pontot a Szolnoki Cukorgyárban, amikor be­mutatták ezt az új szerkeze­tet, mely a kísérletekben a lesodrótáresás nevet kapta, s mely nagy sikerrel szerepelt már Prágában is. Az új gép 3,3 centiméter távolságra veti a magokat egymástól, ezáltal laza állományt kap a gazda­ság. így mindössze 7—8 ki­logramm vetőmagot használ­nak fel. (Ez igen jelentős, mi­vel 1 métermázsa vetőmag körülbelül 1000 forintba ke­rül.) A növénykék szabadon fejlődhetnek, mert elegendő répatermesztés szempontjából rendkívül jelentő® — a gép úgynevezett koptatott magot vet. A Harmos-féle koptató­gép már világszabadalommá vált. A hibrid vetőmagok 50—60 százaléka egycsírás. A koptatás következtében — a felesleges burkoktól megsza­badulva — az egycsírás ma­gok mennyisége növekszik. Előnye ez eljárásnak, hogy 3—4 nappal hamarabb kel ki a mag, s a kikeléshez keve­sebb nedvesség szükséges. Ez különösen hűvös, száraz ta­vaszon érezteti előnyösen ha­tását. • Az új konstrukciót, mi, Gratulálunk A vezsenyi Tiszamenti Tsz-nek éves tervében 10—15 ezer gyü­mölcsfa elültetése szerepel. Ügy határoztak, hogy a gazdaság több mint 42 kilométer hosszú úthálózatának szegélyét ültetik be szilvafákkal. Egyetlen holdat sem veszítenek így el szántóte­rületükből. s három év múlva, amikor a fák termőre fordulnak körülbelül 4 millió forint bevé­telt biztosít a gyümölcs a szö­vetkezeti gazdáknak. Gratulá­lunk: Héj nélküli tökmag Az AGRIMPEX Me­zőgazdasági Külkereske­delmi Vállalat felkérésére speciális takarmánytök ter­mesztését kezdi meg ’a ta­vasszal. E tökfajta érdekes­sége, hogy magja héj nélkül fejlődik ki, aminek cukrá­szati és egyéb ipari szem­pontból van különös jelen­tősége. Feldolgozása — mi­vel nem kell a magot hán­tolni — rendkívül könnyű, egyszerű és olcsó. A kül­földről kapott leírások sze­rint egy holdon 5—6 mázsa tiszta mag terem, ugyanak­kor 400—500 mázsa takar­mányozási célra kiválóan alkalmas tökhúst is nyernek. Mi így csináltuk a tószegi Dózsában NAGYHOZAMU állatte­nyésztés kialakítása nem megy akadály nélkül. Külö­nösen nagy kárt okoz a fer­tőzött gyomor és bélgyulla­dás, a nagyüzemi sertésállo­mány, süldő, illetve kishizó falkáiban. Ez a betegség ná­lunk. a tószegi Dózsa Tsz-ben is ritkította az állományt. Leküzdésén sokat gondol­koztunk dr. Berente András, körzeti állatorvossal, mig végre találtunk az állator­vosok szaklapjában egy ide­vonatkozó javaslatot, ame­lyet a gyakorlatban próbál­tunk ki és 420 hat hónapos süldő tálkánkból 64. — egyébként jól fejlett, de bél­gyulladásban megbetegedett sertést sikerült kigyógyítani. Milyen volt ez az eljárás? Egy régebbi sertésszállást drótszövettel három részre osztottunk és beállítottunk egy külön gondozót, akinek a munkaegysége azóta sok­szorosan • megtérült. A beteg­ápolónak ugyanúgy, mint á gondozóknak fő feladata volt etetés közben az állomány figyelése, magam is minden etetésnél jelen voltam. Azt az egyedet, amelyen a has­menés gyanúja mutatkozott azonnal kivettük és az állat súlyához igazított olajos Tetrán injekciót kapott, esetleg mellé 400 000 NE. Re- terdillint is. Majd a süldőt olajfestékkel megjelöltük és elhelyeztük az elkülönítő el­ső rekeszébe, ahol az állatot nagyságától (súlyától) függő­Az új konstrukció, — a lesodrótáresás cukorrépa vetőgép. Mi az új konstrukció lé­nyege? Először talán néhány szót . az. eddig alkalmazott módszerről. A hagyományos répavetés­nél körülbelül 14—20 kilo­gramm vetőmagot használtok fel holdanként a gazdaságok. Sorban, sűrűn egymás után vetették a magot, és így egy- egy répagomolybói 3—4 nö­vény kelt ki. Az ilyen mó­don vetett répasorok kefesű- rűségűak lettek; Egyelésük megnehezedett, mert a nö­vénykék egymásba fonódtok, s nem egyszer kézzel kellett szétválasztani ezeket, nehogy egyelésnél a megmaradó nö­vény megsérüljön. Nem be­szélve arról, ha történetesen késtek az egyeléssel a gaz­dák, a növénykék nem fej­lődhettek, mert elszívták egymás elől a tápanyagot. Három évvel ezelőtt Szabó Géza. a Cukoripari Igazgató­ság osztályvezetője, valamint Domokos Endre és Jermi Sándor, a Cukoripari Kuta­tóintézet munkatársai egy új gépet konstruáltak: a sze- menkénti cukorrépavetőt. helyük van, így egy pár na­pot nyugodtan késhet az egyelés. Nem beszélve arról, hogy ezt a, munkát nem kell térdencsúszva végezni,, ha­nem állva lehet, hosszúnyelű kapával. Ahogyan a bemuta­tón több szakembertől hallot­tam: — Az új konstrukciónak kettős jelentősége van. Egyik: olcsóbbá, könnyebbé teszi a termelést, ami forintban köz­vetlen és közvetett úton egy­aránt jelentkezik; A másik: óriási könnyebbséget jelent a munkásoknak. Érdemes számolni: amíg egy munkás egy hold répát kiegyel, körülbelül 14 kilo­métert kell földöncsúszva megtennie. A hosszúnyelű ka­pával állva, kényelmesen dol­gozhat. Az egyelési idő is fe­lére csökken, mert nem kell bogozgatni a sűrű ál'ományt. Egy ilyen lesodrótáresás szemenkénti cukorrépa-vető­gép körülbelül 50—60 hol­dat képes elvetni egy idény alatt. S amiről még eddig nem volt szó — viszont a cukor­Most már két művelődési autó járja a megyét Szolnok megye nagykiterjedésű tanyavilágát eddig csak egy művelődési autó kereste fel. A megyei könyv­tár most újabb Warsava típusú kocsival gazdagodott. A tavasz beköszöntésével, amikor a dűlőutak is járhatób­bak lesznek az eddigi 18 állomáshelyet 25-re bővítik. A két gépkocsi azt is lehetővé teszi, hogy az eddigi 4—5 he­tes látogatási időt egy-egy tanyaközpontban két hétre csökkentsék. így a szövetkezeti gazdák és a családtag­jaik az eddigieknél gyakrabban láthatnak filmeket, hall­gathatnak ismeretterjesztő előadásokat és gyorsabban juthatnak hozzá a könyvekhez is. A művelődési autók népszerűségére jellemző, hogy egy-egy alkalomkor, töb­bek között a mezőtúri, jászfényszarui és a kunhegyesi tanyavilágban 120—130 ember hallgatja az előadásokat és nézi meg a filmeket. Szolnok megyeiek szinte ma­gunkénak érezzük. Ugyanis az első kísérletek, a lépések itt történtek a Szolnoki Cu­korgyárban, s az első 100 gép legyártását szolnoki üzem, a mezőgazdasági gépjavító vál­lalta. Az első széria e be­mutató után kerül az ország mezőgazdasági nagyüzemeibe. Miképpen fogadták a be­mutató résztvevői az új konstrukciót? Dombai Károly, a tápiósze- lei Béke Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádve­zetője elmondotta: nagy ná­luk a munkáshiány. Több­nyire korosak a tagak. így az egyelés bizony gondot oko­zott náluk. Ebben az évben 120 holdon vetnejk cukorré­pát, s ebből 70 holdon már a szemenkénti vetőgépr el ke­rül földbe a mag így nem lesz baj, ha egy-két napot késnek az egvelésseL A bemutatót követő vitán több kérdést intéztek a részt­vevők a gép szerkesztőihez. Milyen mélyen vet a giép? Hogyan iáiét az alkat- részutánpótlást biztosítani? Abban azonban valamennyi­en egyetértettek: az új gép magasabb agrotechnikai kö­vetelményeket támaszt, gon­dosabb talajelőkészítést igényel; A levéltetvek elleni véde­kezés módját is megvitatták. Az első védekezést a Diszisz- ton nevű csávázószerrel biztosíthatják. A további vé­dekezésre legjobban a Ti- nox vagy a Melpszisztox ne­vű permetezőszer, mely kö­rülbelül 3—4 heti védettsé­get nyújt a növényeknek. A bemutatón részt vett gazdaságok a napokban kap­ják meg az új cukorrépa-ve­tőgépet az AGROKER-től. Varga Viktória Százharminc családi ház prémiumból Megyénk termelőszövetke­zeteinek mintegy nyolcvan százaléka anyagilag is érde­keltté teszi tagjait a nagyobb terméseredmények, állatte­nyésztési hozamok elérésé­ben. Az elmúlt esztendőben például kevés htján 20 millió forint értékű terményt, jószá­got és készpénzt osztottak ki a terven fplül előállított nö­vénytermelési és állattenyész­tési hozamból. A prémiumképpen kifize­tett összegből százharminc összkomfortos, villanyvilágí­tással, fürdőszobával, kisebb telekkel ellátott családi házat építhetnek a. szövetkezeti gaz­dák. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján az idén már csaknem valamennyi kö­zös gazdaság rátér az ösztön­zési módszerek alkalmazásá­ra. A túrjeevei Vörös Csillag Tsz félmillió forintnál több készpénzt, harmincöt vagon kukoricát, csaknem egy vagon burgonyát, 27 mé­termázsa mákot és az állat- tenyésztés hozamának alaku­lásától függően sertést, tejet, vajat oszt a prémiumban. A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet az idén alkalmazza először a premi­zálást. A közgyűlés határoza­ta szerint a terven felül ter­melt kukorica 60 százalékát 'természetben, az előirányza­ton felül előállított cukorrépa 60 százalékát pedig készpénz­ben fizetik ki tagjaiknak. A dohánytermelőket azzal ser­kentik a magasabb hozamok elérésére, hogy a többletter­melés 40 százalékát kapják kézhez. Ma egy hete ezen a helyen megemlítettük, hogy a tsz-ek január elseje óta baromfi bizto­sítást is köthetnek. Több szövet­kezeti gazda kérésének teszünk eleget, amikor — az Állami Biz­tosítónál kapott tájékoztatás alapján — ismertetjük a baromfi biztosítás feltételeit, módját. A baromfi biztosítást csak az általános vagyonbiztosítás kere­tén belül lehet megkötni. Azok a tsz-ek tehát, amelyek nagyüzemi baromfitenyésztést- folytatnak, általános vagyonbiztosítás ese­tén az egyéb fajú állatokkal együtt a baromfiakat is kötele­sek biztosítani. Ebben a vonat­kozásban akkor beszélhetünk nagyüzemi baromfitenyésztésről, ha a isz tyúkfélékből legalább ezres törzsállománnyal rendelke­zik, és egyszerre legalább 2500 naposcsibét vásárol; libáknál öt­százas törzsállomány, 1500 napos­liba egyszerre történő vásárlása; kacsáknál nyolcszázas állomány, 2500 naposjószág egyszerre tör­ténő vétele; pulykáknál ezres törzs és egyszerre kétezer napos­pulyka átvétele a nagyüzemi ba­romfi biztosítás előfeltétele A biztosítás tyúkféléknél’ CSAK VÉRVIZSGÁLATON átesett, Tikofurán, vagy ezzel egyenérté­kű takarmánykiegészítő szer fel- használásával takarmányozott baromfiak betegség folytán tör­ténő elhullására terjed ki* s mind a törzsállománynál, mind p naposcsibéknél addig érvé- aZOk a tez birtokában vannak. A naposbaromfiak biz- * keltető állomáson tör- tént átvételtől, saját nagyüzemi keltetés esetén pedig a kikelést követő harmadik nap kezdődik. Díjtételek: csirke (árubaromfi) után egyedenként egy forint, a törzsállomány minden egyede után. 1.50 forint, kacsánál szintén 1.50 forint, libánál két forint, pulykánál három forint, MENNYIT TERIT A BIZTOSÍTÓ? A biztosítási díj ellenében az Állami Biztosító a betegségben kéthetes korig elhullott csirke után 2.50 Ft-t, 3—4 hetes korban 5 Ft-t, 5—« hetes korban 7 Ft-t, 7—11 hetes korban 12 Ft-t, 12—14 hetes korban (s legalább 70 dkg súlyban) 19 Ft-t fizet kártérítés' ként. Tény észn övén elekeknél leg­alább 1,5 kg-s súlyú baromfi után 25 Ft-t; — tenyészbaromfi után 35 Ft-t; liba után 5 hetes korig 20 Ft-t, 6—10 hetes korban 30 Ft-t, tízhetes koron felül 40 Ft-t; kacsa után öthetes korig 10 Ft-t, 6—00 hetes korban 20 Ft-t, tízhetes koron felül 25 Ft-t; pulyka után öthetes korig 10 Ft-t, 6—10 hetes korban 20 Ft-t, tízhetes koron felül 30 Ft kárté­rítést ad a biztosító. / Az Állami Biztosító a barom­fiak biztosítását állatorvosi szak- véleménnyel ellátott ajánlat alapján vállalja. Ha az állomány az állatorvosi vélemény szerint 10 százalékot meghaladó mérték­ben beteg, vagy ELHELYEZÉSE kifogásolható, továbbá, ha nincs megfelelő gon­dozása és takarmányozása bizto­sítva, ha a tsz nem használ Ti- kofuránt, vagy azzal egyenértékű szert — a baromfi-biztosítást nem köti meg az Állami Bizto­sító. A baromfiak biztosítása növeli a termelés biztonságát; az erre kínálkozó új lehetőség remélhe­tőleg növeli tsz-einkben a ked­vet a nevelés, a tenyésztés iránt. én két—három napig koplal- tattuk és csak kamilla vagy lucernalevél teát itattunk vele. Három óránként cse­réltük, illetve a káros lehűlés előtt a vályút kiürítettük és három óra múlva friss teát kapott az állat. MEGJEGYZEM, hogy az elkülönítő I. és II. helyisé­gében a szalmával való al- mozást ki kell küszöbölni, mert a koplalás, vagy csak kisadagot evő állat az éhség és idegesség miatt a szalmát megeszi és a nagymennyiségű rost és cellulózé anyag a betegséget csak súlyosbítja és az elhullás veszélyét idéz­heti elő. Ezért a két első . he­lyiség legyen a széltől védett, padlója pedig bitumenes szénsalak vagy keményfa. Az előbbiekre visszatérve, két három nap után a kop­lalóból áttettük a sertést a második rekeszbe és a Tet­rán adagolást beszüntettük. Itt szintén három napig tar­tottuk az. állatokat. Az első napon húsz deka lisztté őrölt tavaszi árpa vagy zab­lisztet adtunk, amit előzőleg minden rostanyagtól kiszi­táltunk, majd forró teával elnyálkásítottunk. Az első napi 20 dekás adagot napon­ta 5 dekával emeltük. Három—négy nap eltelte után átkerült a beteg sertés a harmadik rekeszbe, ahol hét—tíz napig kezeltük. Itt a takarmányt csak az első négy napon kapták elnyálká- sítva, azután áttértünk az eredeti abrakkeverékre. A kezelés utolsó napjára foko­zatosan felemeltük az adagot az egészséges állomány adagjának mennyiségére és úgy helyeztük vissza a saját falkájába, A fentebb említett festék­kel való megjelölés azért szükséges, mert az elkülöní­tőbe csaknem minden ete­téskor kerültek be újabb be­teg állatok és e jelölés alap­ján tudtuk azt, hogy melyik állatot, mikor kell a kezelés más módjában részesíteni. AZÉRT ÍRTAM LE a ná­lunk alkalmazott módszert mert talán még az állatte­nyésztési szakemberek közül is kevesen ismerik a fertőző gyomor és bélgyulladásnak ezt a gyógyítási módját. Nálunk bevált, s reméljük máshol is sikerrel alkalmaz­zák a sertéstenyészetben. Domokos Imre üzemegység vezető állattenyésztő iHimnmmiiimmniimiiniiniiNiiiniiHNui A verebek csiripelik hogy tritont as uj HÁZTÁJI ~ ÁLTALÁNOS > *v BIZTOSÍTÁST i tüz-.jig- állat-.balwM -it ssavatoííigj kitek tteUn Évi díj >430» fi Műm wwwiíi Bőrkabátok, mellények és irhabundák tisztítását, át­festését rövid határidővel, szakszerű kezelés mellett vállalja a Jászberényi Felsőruha KTSZ SZŰCS RÉSZLÉGÉ, Jászberény, Lehel vezér tér 19. — (Közületek felé bundák, bekecsek tisztí­tását és felújítását vál­lalja.) Ezt jó tudni a barom fi biztosításról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents