Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

1962. március 23. .......................................Ill.......... SZ OLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Budapesti Fű­részek szolnoki telepéről napon­ta több vagon lurcszelt-árut in­dítanak útnak az ország különböző feldolgozó üze­meibe. A rako­dás nehéz mun­káját gépesítet­ték. így Molnár László brigádjá­nak tágjai mű­szakonként négy — öt vagont, jó­val kevesebb fá­radsággal tudnak megrakni, mint annak előtte. 'Elkészül! megyénk ötéves egészségügyi programja 0 Az SzB számvetése Az építők vezetőségválasztó küldöttgyűléséről A felszabadulást követő években egészségügyi ellá- - tásunk gyökeresen megválto­zott. A nép állama messze- , menően gondoskodik egész­ségünk védőméről. Sokszor elmondtuk már és nem szó­lam ez: nálunk legfőbb ér­ték az ember. Mindennapi életünk ezernyi tapasztalata igazolja, hogy valóban így van. 1944-ben mindössze 239 or­vos és 400 asszisztens mű­ködött Szolnok megyében. Most 442 orvost; 1314 közép- , káder segít a gyógyító mun­kában. A kórházi ágyak szá­ma 458-ról 1865-re emelke­dett, míg a rendelőintézeti órák száma napi 32-ről 702- re nőtt Eredményes gyógyí­KÉT ÉVI MUNKÁRÓL nem könnyű számot adni, — különösen akkor, ha olyan sok feladattal megbízott szervről van szó, mint a megyei építőipari vállalat szakszervezeti bizottsága. — így aztán érthető, hogy a szerdán tartott vezetőségvá­lasztó küldöttgyűlésen sok­mindenről volt szó. Elhang­zott ezen a tanácskozáson jó- néhány megszívlelni való ja­vaslat. Azok közül — a tel­jesség igénye nélkül — em­lítenénk néhányat: Sok sző esett a szakszer­vezeti bizalmiakról azzal a tanulsággal: a velük való foglalkozás megéri a fárad­ságot. Erre vall az is, hogy amióta törődnek velük, ta­nácskozásra hívják őket, az­óta a dolgozók 78 százaléka tagja a szakszervezetnek, •— míg régebben csak 58 száza­lékkal „dicsekedhettek”. Persze, korai volna még azt mondani, hogy a bizal­miak. a szakszervezeti akti­visták teljes egészében be­töltik hivatásukat. Ha így lenne, a munkásvándorlás nem volna ilyen nagymérvű. 1961-ben 1233 fő lépett be a vállalathoz, a kilépők száma pedig meghaladta az ezeröt­százat. Az ilyen nagymérvű fluktuáció károsan érezteti hatását mind a gazdasági-, mind a mozgalmi munkában Ezért kellene elejét venni a munkásvándorlásnak — s esetenként nem is szükséges nagy fáradság ehhez, csak egy kicsit nagyobb figyel­messég, esetenként valami­vel több emberség. A női munkaerő becsületéről pél­dául nem sok jót lehet meg­említeni. A terhes nőktől szabadulni igyekeznek a mű­vezetők, s ha fáradozásuk sikertelen marad, nem sokat törődnek női beosztottaikkal. Vadász művezető például el­nézte. hogy egy hat hónapos terhes asszony a nehéz mal- terosládát cipelje. AZ ILYEN ESETEK ellen A tanyavilágban is ismertetik a XXII. kongresszus határozatait A szolnoki járásban hoz­závetőleges számítások sze­rint eddig mintegy 10—12 ezer szövetkezeti gazda ta­nulmányozta az SZKP XXII. kongresszusának határozatait. Különösen a termelőszövet­kezeti fiatalok körében volt nagy az érdeklődés. Több he­lyen. így a kőtelki Ezüstka­lászban és a vezsenyi Ti- szamenti Tsz-ben még soha nem vettek részt annyian szemináriumokon, KISZ ok­tatáson, vagy éppen kötetlen beszélgetéseken a fiatalok, mint éppen a XXII. kong­resszust ismertető foglalko­zásokon. szót kell emelni a szakszer­vezeti aktivistáknak. Néhá- nyan eszerint is járnak el — de elfeledkeznek arról, hogy a dolgozók érdekvédelmében nemcsak így kell cselekedni. A dolgozók érdekét szolgálja például — ugyan ki is mon­dana ellent? — a nyereség­részesedési rendszer is. Az idén három napi keresetnek megfelelő összeget kapnak ilyen címen az építők. Ha azt nézzük, hogy az ország 18 ilyen nagy építőipari vál­lalata közül kilenc egyetlen fillér nyereségrészesedést sem fizet, akkor mondhatjuk jól van ez így. Ha viszont arra gondolnak az építők, hogy sok helyen most is tíz— húsz napi keresetnek meg­felelő „tizenharmadik havi fizetés” dukál, akkor sava­nyú lesz számukra a szöllő. Náluk nem lehetett volna több? Miért csak ennyit kap­nak? A kérdésre adott válasz nagyon is indokolt: a terme­lékenység fokozásában tizen­kettedik helyen állnak a me­gyei vállalatok között. Mun­kaidő kihasználásuk csak 82 százalékos. Volt olyan, munkahely — például a j szolnoki Magyar utcai épít­kezés — ahol a veszteségidő elérte a 30 százalékot. Ezek után indokolt volt a vezetőségválasztó küldöttér­tekezlet állásfoglalása: a munkaidő helyes kihaszná­lásával is kell törődni az ak­tivistáknak. S több lelemé­nyességet kell tanúsítaniok. Néhol — a kis ebédlő miatt — elhúzódik az ebédidő. Rövid ideig tartó munkák­hoz nem volna ésszerű te­temes költséggel nagy ebéd­lőt építeni. Szakaszos ebéd­idővel viszont elkerülhető a torlódás. Sokszorosítani kellene az újítási feladattervet, — ' vé­tó és megelőző munka fo­lyik a tbc ellen, amely az­előtt tömegesen szedte áldo­zatait. Még egy önmagáért beszélő adat: megyénk la­kosságának 98 százaléka SZTK biztosított. Az említettek kétségkívül kimagasló eredmények és büszkék vagyunk rájuk. Ám mégis joggal állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülése, hogy gyorsabban kell megyénk egészségügyét to­vábbfejlesztenünk. E célból — orvosok és szakemberek közreműködésével — kidol­gozták a megye ötéves egészségügyi programját, melyet a megyei tanács ülé­se hagyott jóvá. Előzzük meg a betegségeket tájékáról megfeledkező­A betegségeket könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Ez azonban nem csupán egyéni, hanem társadalmi feladat is. A munkáltatók kötelessége például, hogy állandóan korszerűsítsék a munkakörülményeket. Ta­nácsaink fontos feladata, hogy jó ivóvízzel lássák el a lakosságot és meggyőzzék az időszakos orvosi vizsgálat szükségességéről a maradi gondolkodásúakat Egészség- ügyi propagandánk — főként a Vöröskereszt — sokat te­het a helyes táplálkozás nép­szerűsítéséért. A lakóház és környékének tisztántartása szinte elemi rendszabálya a betegségek megelőzésének. Ez köztudomású, esetenként mégis bírságolni kell a há­zuk két. Az ipari, de különösen a mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetkezetekben eléggé gyakoriak a balese­tek. A gépek mellett dolgo­zók gondatlansága, az óvó­rendszabályok be nem tar­tása okozza a legtöbbször a bajt. A család és embertár­saink iránti kötelességünk, hogy idejekorán felfigyel­jünk a rosszra és megelőz­zük a baleseteket. Az elfogadott egészségügyi program nagy fontosságot tu­lajdonít a megelőzésnek. Épp ezért az orvosoknak, az egészségügyi, a tömeg- és társadalmi szerveknek meg­szabja a tennivalókat a fel- világosító és nevelőmunká- ban egyaránt Tíz új körzeti orros Pályázati hirdetmény A Szolnok Megyei Tanács az 1962/63. iskolai évben egy jogász, egy mezőgazdász, egy közgaz­dász és egy építészmérnök hall­gatót társadalmi ösztöndíjban részesít. A tanulmányi ered­ménytől függően havi 450—650 tőrint összegű tanulmányi ösz­töndíjra pályázhatnak azok a Szolnok megyében lakó, 30. élet­évüket még be nem töltött, kö­zépiskolai tanulmányaikat leg­alább közepes eredménnyel vég­zett — vagy végző — vagy pedig egyetemi tanulmányaikat ugyan­ilyen eredménnyel folytató egyé­nek, akik valamely hazai tudo­mányegyetem állam- és jogtu­dományi karának, az Agrártudo­mányi Egyetem Mezőgazdaság­tudományi Karának, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Általános Közgazdasá­gi Kara Pénzügyi szakának és az Építőipari és Közlekedési Viűszaki Egyetem Építészmérnö­ki Karának nappali tagozatán — az első évfolyamon — tanulmá­nyokat folytatnak, vagy folytat­ni kívánnak, s Írásbeli szerző­désben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szolnok megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Tit­kárságán és a végrehajtó bizott­ság szakosztályain vagy a végre­hajtó bizottság által kijelölt já­rási, városi, vagy községi tanács végrehajtó bizottságánál, illetve a megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatoknál, Intézmé­nyeknél képzettségüknek megfe­lelő munkakörbe meghatározott időre munkaviszonyt létesítenek. A pályázati kérvényeket 1962. május hő 15-ig keli a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága Titkársága Személyzeti Csoportjához (Szolnok, Kossuth L. u. 2. sz.) benyújtani. A pályázati kérvényhez mellé­kelni kell: 1. Részletes önéletrajzot, 2. középiskolai érettségi bizo­nyítványt, (akik jelenleg érett­ségi előtt állnak, azoknak pótló­lag) és az egyetemi felvételről szóló értesítést, (pótlólag) Illetve másodéves egyetemi hallgatók­nál az első évfolyam eredmé­nyeit tanúsító bizonyítványt, 3. a pályázónak és szüleinek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait tanúsító hatósági bi­zonyítványt, valamint 4. az egyetem dékáni hivatalá­nak, vagy a középiskola igazga­tójának javaslatát. Dr. KUTI GYÖRGY ■, k. vk. titkár egyik küldött, — s eljuttat­ni minden dolgozóhoz. Nem titkos az, hogy páncélszek­rényben őrizzük. S különben is, nemcsak a vezetők fel­adata az újítás. Vannak ne­künk nagyon jó ácsaink, kő­műveseink, egyéb szakem­bereink, akik hasznos javas­latokat tehetnek, ha isme­rik: milyen feladatokat kell megoldaniok. DICSÉRETREMÉLTÓ kez­deményezést tett Kiss elv­társ, a vállalat főmérnöke. Elmondotta, hogy sok fiatal technikusnak alacsony a szakmai képzettsége, s ezért szívesen áldoz szabad ide­jéből heti egy-két estét ta­nításukra. Más műszakiak is vélekednek így, ezért lenne jó, ha a szakszerve­zeti bizottság az eddiginél nagyobb szervező munkát fejtene ki a technikusok továbbképzéséért. Többen szóltak arról is, hogy a szakszervezeti akti­vistáknak jobban kellene irányítani a figyelmet a balesetek megelőzésére. Nem hiábavaló ez a figyelmez­tetés sem, hiszen tavaly 84 sérülés következtében több mint ezernyolcszáz munka­nap esett ki a termelésből. Fontos feladatokról ta­nácskoztak tehát a küldöt­tek, helyes irányt szabva az építők újjáválasztott szak- szervezeti bizottságának. (S. B.) A körzeti orvosok nehéz és fáradságos munkát végez­nek. Rájuk hárul a felvilá­gosítás és gyógyító munka neheze. Esőben, sárban, éjt nappallá téve dolgoznak, gyógyítanak. Számuk kevés, [mindössze 140 körzeti orvosi állás van megyénkben, — s ebből kilenc betöltetlen. És a körzetek is nagyok, átlagosan 3303 lakos él egy­ben. A második ötéves terv ide­jén még tíz körzeti orvost kap Szolnok megye. Az új orvosok munkahelye Tisza­füreden, Törökszentmiklóson, Tiszaugon, Karcagon és_ Kun­hegyesen lesz. Az Egészség- ügyi Minisztérium az idén három orvost irányít a me­gyébe, akiket többek közt Jászberényben. Besenyszö- gön és Tiszafüreden foglal­koztatnak. Természetes, hogy az emlitett helységek taná­csainak soronkívül kell la­kást biztosítaniofc az új or­vosoknak. A körzeti orvosok közül 75-en központi körzeti rende­lőben fogadják a betegeket. Az ötéves terv ideje alatt —* ahol erre lehetőség van — újabb központi körzeti ren­delőket létesítenek: A me­gyei tanács félhívta a taná­csok figyelmét, hogy indítsa­nak társadalmi mozgalmat az orvosi rendelők létesítésére. Községfejlesztési alapból és más erőforrásokból biztosít­sanak erre alkalmas helyisé­geket. A megyei tanács megbízta az egészségügyi osztályt, hogy a tervidőszak végére a kör­zeti orvosokkal készíttesse el a biztosítottak nyilvántartá­sát; Egészségügyi kartont ál­lítanak ki mindenkiről, füg­getlenül attól, hogy az ille­tők jelentkeztek-e betegnek, vagy sem. A nyilvántartás je­lentős segítséget nyújt a to­vábbi gyógyítómunkához. Körzeti szakorvosi rendelők létesülnek A program külön gondot fordít az öregek egészségvé­delmére. Felhívja a körzeti orvosok figyelmét a keringés­szervi. a mozgás- és légző­szervi megbetegedések gyó­gyítására. Gondoskodnak a körzeti orvosok gerontológiai ismereteinek továbbfejleszté­séről is. Az utóbbi években a táp­pénzes betegállomány emel­kedett. Ez ellen a gyógyító munka színvonalának emelé­sével, a táppénze sál ókk a 1 szembeni intézkedésekkel és a fokozottabb ellenőrzéssel akarnak fellépni; Javultak az élet- és munkakörülmé­nyek, jobb az egészségügyi ellátottság, tehát semmi sem indokolja a táppénzesek szá­mának állandó emelkedését. ■ Űj vonás megyénk egész­ségügyi programjában a kör­zeti szakorvosi rendelők fel­állítása. Az ötéves terv végé­re hat gyermekgyógyászt állí­tanak munkába Szolnokon, Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron belgyógyász szak­orvosi körzeteket létesítenek. Ezt azzal a céllal teszi' , hogy a betegek összes gyógyítási teendőit egy orvos, háziorvos- szérűén végezze. A körzei orvosok munká­ját megkönnyítik és teher­mentesítik a szakorvosi ren­delők. Ugyancsak az ő tevé­kenységüket segítik a körzeti ápolónők és Írnokok, akiket folyamatosan állítanak mun­kába. Uj rendelőintézet épül Mezőtúron A mezőgazdaság szocialista átszervezésével ugrásszerűen megnőtt, s több mint egymil­lióra szaporodott az évi be­tegforgalom. E felfutás nagy terhet ró a rendelőintézetek­re. Ezért növelik a szakorvosi rendelési órák számát is. Mezőtúron a második ötéves terv időszakában — 17 mun­kahellyel új rendelőintézet épül. A karcagi kórház ter­vének készítésénél figyelem­be vették a rendelőintézet lé­tesítését is. A járási székhelyeken — Kunhegyes, Tiszafüred, Kun­szentmártom és Törökszent- miklós — szakrendelőket lé­tesítenek; Ezek négy alap­szakmán kívül fogászati szak- rendelést is ellátnak majd és napi 500 beteg fogadására lesznek alkalmasak. Az azon­ban a járási és városi taná­csok feladata, hogy a rende­lőintézetek részére épületet biztosítsanak és hogy lakást adjanak a szakorvosoknak. A rendelőintézetek zsúfolt­ságát a jobb szervezéssel akarják csökkenteni. A ter­vek szerint a nem sürgős be­tegek csak meghatározott na­i pan jelentkezhetnek majd, egyben pedig szabályozzák a nem dolgozó hozzátartozók részére a rendelési időt; A felülvizsgálatra jelentkezőket is meghatározott órára fog­ják berendelni. Tüdőkórház Pasztataskonyban A tervidősszak alatt határo­zott lépések történnek a gü- mőkór felszámolására. 1965- re az Egészségügyi Miniszté­rium segítségével Pusztatas- konyban 70 ágyas tbc-s be­tegotthon létesül. Az újszászi tüdőszanatórium 80 ággyal bővül. A szolnoki tüdőkór­házban 30 ágyas fiatalkorú osztályt hoznak létre. A jász­berényi gondozóintézetet bő­vítik, Töröksze. tmöklóson gondozót állítanak fel; A BCG oltásokat kiterjesz­tik a 20—30 éves korosztály­ra is. A gümőkóros betegek felkutatására az eddigi 80 ezer emyőszűrést, 90 ezerre emelik fel. Jászberényben új szűrőállomást létesítenek. A tbc-s betegek részére több üzemben könnyebb munka­helyet rendeznek be. Az egészségügyi program részletesen foglalkozik a bőr­és nemibeteggondozás, vala­mint a rákszűrő állomások feladataival. A papírgyárban és a vegyiművekben még az idén, a Tisza Cipőgyárban jövőre, a jászberényi Fém­nyomó és Lemezárugyárban 1964-ben főfoglalkozású üzemorvost állítanak be? 125 új kórházi áS7 Szolnok megyében 10 ezer lakosra 27,3 kórházi ágy jut, jóval kevesebb az országos fidéki átlagnál. Ebből ered, hogy 99 százalék az ágyki­használás és nagyon ala­csony az ápolási napok szá­ma. Épp ezért, a tervidőszak alatt 118-al bővítik a megyei kórház ágylétszámát. 1964- ben új épületbe költözik és tíz ággyal gyarapodik a sze­mészeti osztály. Harmincra növelik az idegosztály ágyai­nak számát. A mezőtúri kór­házát hét ággyal szándékoz­nak fejleszteni. A kórházak bővítésével egyidejűleg II új orvost és 51 ápolónőt ál­lítanak munkába. A jobb betegellátást szol­gálja a megyei kórház kony­hájának korszerűsítése. A munkálatokat még az idén befejezik. A tervezet 4,2 millió fo­rintot irányoz elő az orvosi műszerkészletek fejlesztésé­re. A gyógyszertárak építé­sére, felújítására 13 millió forintot fordítanak. Szolno­kon egymillió forintos költ­séggel új éjjel-nappalos gyógyszertárat építenek. Anya-és csecsemő­tanácsadók épülnek A program nagy léptek­kel viszi ©lőre az anya-, gyermek és ifjúságvédelem ügyét.- Szolnokon terhes anyák és csecsemők részére tanácsadó, anyatejgyűjtő ál­lomás és két védőnői lakás épül. Kengyelen az orvosi rendelő mellett tanácsadót is létesítenek, de még további 11 községben is megvalósul a tanácsadás. Ezek építését részben állami-, részben köz­ségfejlesztési hozzájárulás­ból fedezik. A szapárfalui csecsemő- otthon az idén százágyas in­tézménnyé bővül. Jászapáti­ban — a volt járásbíróság épületében — hetvenágyas csecsemőotthont létesítenek. Szolnok megye ötéves egészségügyi programja lelkesítő feladatokat jelöl meg az orvosok, az egészség* ügyi- és tömégszervezetek számára. A program — mint, Csáki István elvtárs mondotta a megyei tanács ülésén — nem óhaj és kí­vánságlista, hanem terv, mely meg fog valósulni. Biz­tosak vagyunk abban, hogy megyénk lakossága helyesli programot és részt kér majd annak végrehajtásából. Tiszavárkonyon. Tószegen és Rákóczifalván az idősebb gazdák azért kérték, hogy tartsanak részükre is szabad pártnapokat, a kongresszusi anyagból. A községi pártbi­zottságok befejezték az akti­vistákkal a kongresszus tör­ténéseinek ismertetését. Ezek i az aktivisták most útra kel­nek, felkeresnek minden csa­ládot. elmennek a tanyákra, a távolabb eső üzemegysé­gekbe is, ahol beszélgetés formájában ismertetik a tsz- tagokkal és családtagjaikkal az SZKP XXII. kongresszu­sának anyagát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents