Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
1962. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Látogatás a verseny egyik kezdeményezőjénél Lapunk március 11-i számában jelent meg a kisújszállási Búzakalász, a kun- csorbai Vörös Október, a túrkevei Vörös Csillag és a törökszentmiklósi Dózsa Tsz versenyszerződése. Az említett tsz-ek pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére vállalták, — hogy meghatározott időben . végzik el az adott mezőgazda- sági munkákat, s emelik a növénytermelés és az állat- tenyésztés hozamát. A napokban felkerestük az egyik szerződő felet, a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-t és érdeklődtünk; hogyan készülnek vállalt feladataik teljesítésére? — Sajnos, a kedvezőtlen időjárás kitolta a tavaszi munkákat — tájékoztat Cse- mány Béla, a tsz elnöke. — Még a hóvihar előtt hozzáfogtunk a mák és a borsó vetéséhez, de nem fejezhettük be. Reméljük, a melegebb idő nem sokat várat magára... — És addig? — Most dolgozzuk ki a tsz-en belüli versenyfeltételeket és a premizálás módszereit. A brigádok és a munkacsapatok már jelezték, hogy egymás között is vetélkedni akarnak. Az I.-es és Il-es sertéstelep gondozói egymással versenyeznek. A gépcsoportunk traktoristái az idén is jobb eredményt akarnak elérni, mint a gépállomásiak. Tavaly nagyobb volt nálunk az egy gépre eső normálholdnyi munka. — A tehenészek sem akarnak kimaradni a versenyből — kapcsolódik a beszélgetésbe Gyányi László párttitkár. A Dózsa tehenész-brigádját épp megbeszélés közben találjuk. A napi munkát osztják el egymás között. A januárban átszervezett brigád jobban dolgozik, mint elődje. Ezt az eredményei is mutatják. ^ Dögéi Károly, a fiatal brigádvezető büszkén említi: — Két hónap alatt 9.7 literről 14.7 literre emeltük a fejési átlagot. — Hogyan sikerült ezt elérni? — Gondosabban készítjük elő a takarmányt. Áztatjuk a száraz répaszeletet és me- laszos vízzel locsoljuk. A tejhozam szerint adagolunk. — Tíz naponként ellenőrizzük a tejhozamot, s ennek megfelelően adunk abrakot. A versenyre terelődik a szó. A héttagú brigád nem akar lemaradni. — Mindig az győz, aki jobban igyekszik — mondja Nagy Ferenc. — Bevezetjük a házi törzskönyvezést — -kapcsolódik a beszélgetésbe Asztalos Pál. Mindannyian egyetértenek azzal, ha zöldtakarmányuk lesz, tovább növelhetik a tejhozamot. A prémiumfeltétel alapja a napi tejtermelés — 750 liter — túlteljesítése. Örömmel állapítják meg, hogy már 800 liter körül tartanak. Búcsúzóul még elmondják: a Dózsa Tsz tehenészbrigádját a legjobbak közt találhatjuk majd az értékelésnél. — máthé — Sztár-nézőben Tiszafüreden fAmit a svédek is megirigyelnének Két esztendeje 450 hízót értékesített a tiszafüredi Hámán Kató Tsz, tavaly nem egészen hétszázat; ebben az évben majd legalább nyolcszázat, jövőre pedig ezerkétszázat. A mindehhez szükséges takarmány előállítása Tóth László, főagronómus gondja. A felfelé ívelő sertésterv teljesítésének letéteményese Anker Alfonz, főállattenyésztő. Tsz-beli szobájában rengeteg feljegyzést őriz. Azokban valamennyi sertéséről oly pontos „személy” leírás, hogy útlevélben sem különb. A küllem ismertetését az egyéb tulajdonságok felsorolása egészíti ki; így a papírok elmondják, melyik sertés milyen malacnevelő, mennyire kedvezően hasznosítja a takarmányt, milyen a tejelőképessége, stb, stb, stb. A tavalyi esztendő a sertésállomány megalapozásának éve volt. A szövetkezetiek Keszthelyre, Felsőbabádra, Csordakútra utaztak alapanyagért. Aprólékosságukra jellemző, hogy harminc megvásárolt kocájukat négyszáz közül — százhúsz oldalnyi feljegyzés alapján — válogatták ki. A tsz főállattenyésztője elmondotta, hogy a szövetkezeti árutermelés bázisának a tenyésztői munkát tekinti; — Uj mangalica-típust kívánunk kitenyészteni, — szólott, — a régi rövid törzsű és lábú mangalicák helyett húsosabb, nagyobb rámájú állatokra van szükségünk. Mivel a törzshossz növekedésével gyorsul az egyedek fejlődése, javul szaporasága és tejelékenysége, takarmányhasznosító képessége, hús- zsir aránya és karajszázaléka nem túlságosan fehérjeigényes. tehát a hazai viszonyoknak minden tekintetben megfelelő változatra tehetünk szert. A fehér hússertések tekintetében hasonlóképp a korszerű típus: nagytestű fehér hússertés kitenyésztésére törekszünk. Ebben a munkában legdöntőbbnek az apaállatok helyes megválasztását tekintjük. Ugyanakkor alaposan megfontoljuk: melyik kocát melyik apaállatunkkal párosítjuk. A tenyészanvag jobb kihasználása érdekében alkalmazzuk a mesterséges megtermékenvítést. A párosítást — további tapasztalat- gyűjtés céliából — nyolc-tíz soros jegyzetben indokoljuk Persze, ezzel összefüggően az utódok birálata sem marad el. A Hámán Kató Tsz főállat tenyésztője különös büszkeséggel emlékezett meg a gazdaság 'Íztár nevű apaállatáról. A sok ezer forint értékű sertés Felsőbabádról származott Füredre. Alig érkezett meg új otthonába, alomtestvérei a hizé- konyságban országos elsők lettek. Ezek az állatok i73 napos korban érték el a 92 centiméter. hátszalonnájuk 20 milliméter vastag volt. Ilyen adottságokkal a fehér hússertés tenyésztésben első Svédországban a második helyet érték volna eh „Sztár*’, fehér hússertés apaállat, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz sertéstenyészetének sztárja. kg-s súlyt. Napi súlygyarapodásuk 733 gramm volt: egy kilogramm súlygyarapodást 1,99 kilogramm kemé- nyitőérték felhasználásával érték el. Átlaghosszuk 102 A Hámán Kató Tsz sertéstenyészete máris igen jó hírnevet érdemelt ki. Ez az állomány megingathatatlan alapot nyújt a következő évek fejlődéséhez. Jáno meg a reprezentáció Boros János, a Dúskalász Tsz elnöke a kukorica vető- magszükségetet számítgatta: „A Laposban 176 hold lesz, a Diós-féle táblában pedig 24 hold. Átlagosan 18 ezer tőt számítunk,” — morogta gépiesen s közben arra gondolt, hogy meg kellene öntözni a xeggeli tojásos sonkát. — Te, Sándor! Innék valamit — szólt át a szomszéd íróasztalhoz az elnökhelyettesnek. — Ki kéne előbb számolni ezt a kukoricát. Jani, mert könnyen úgy járunk, mint az egyszeri tsz: vessünk, de nincs mit! — Persze, hogr. ki. dehát megérdemelnénk közben egy pohárral, nem? — Szó se róla. Ugorjunk át ide a fmsz vendéglőbe. — Én bort akarok inni, Sándor. Bort! — Olyat iszunk amilyen van. Hol inna jobbat? A Sánta Kovács pincéiében volna valamire váló dehát az meg áron felül adja. — Azt most nem bírja az én zsebem se! Szombaton odavertem a komjssi&nak. többet meg nem ad az asz- szony, ha letérdelek se. Hanem, volna itt jó bor közelebb is Sándor, ha jól megnézzük. — Volna? Aztán hol? — Nem látod te a fától az erdőt, koma. Hát alattad. Pontosan alattad. A pincében. — Az közös! Nem mehetünk le csak úgy uk-muk- fuk! — Nem, mert abból baj lenne, az biztos. Mondjad már. legfeljebb nem iszunk, hanem kiszámoljuk ezt a nyavalya kukoricát. Hogy is csak: húsz kilogrammot számíthatunk holdanként, akkor 200 szorozva 20-szál. Nullával nem szorzunk... Sándor! Ha jönne valaki, akkor másképp nézne ki. — Hogyhogy, ha jönne valaki? — Na. ha idetévedne valaki, mindjárt más lenne. — Nem jönnek azok ilyen időben; meg különben is mindig itt vannak esőstől, csak akkor nem mozognak, amikor kellenének. Boros, az elnök gondterhelten nézett maga elé, majd felállt és olyan pózban, mint mikor valami nagy horderejű javaslatot terjeszt elő a tagságnak, megszólalt: *— Hát azért is iszunk, meglásd, hogy iszunk. Mire való a telefon ... Halló, köz- séai tanács! Itt Boros János. Erőt. egészséget! Arra kér(y Ünnepségek, koszorúzások, megemlékezések a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 43. évfordulóján Megyeszierte megemlékeztek a városok és községek lakói a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulójáról. Szolnokon, a Nemzeti Étterem mellett lévő emléktáblát koszorúzták meg a városi tanács képviselőivel az élen. Az emléktábla azon az épületen van, melyből 1919-ben irányították a magyar vörös hadsereg vezérkari főnökségének vezetői a szolnoki és a tiszántúli harcokat. A Beloiannisz úton a TITÁSZ vplt épületében, ahol megalakult 1919-ben a Magyar Kommunista Párt szolnoki szervezete, a városi pártbizottság képviselője helyezett el koszorút. Ugyancsak Szolnokon, az F. Bede László utcában az utca névadójának, F. Bede Lászlónak, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosának emléktáblájára helyezett koszorút Dobos István, a szolnoki Járműjavító Ü. V. pártái apszervezetének titkára az üzem munkásainak nevében. Mezőtúron este 6 órai kezdettel a városi tanács nagytermében műsorral egybekötött ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az évfordulóról. Bene Lajos, a városi pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédét, majd az emlékünnepség résztvevői meghallgatták a helyi kultúrotthon énekkarának és a helyi irodalmi színpad tagjainak műsorát. Karcagon este 7 órai kezdettel került sor a város veteránjainak és KlSZ-fiatal- jainak találkozójára a helyi KISZ székházban. A fiatalok és a város felnőtt lakói elbeszélgették a régmúlt időkről, a Tanácsköztársaság idején vívott harcokról a város veteránjaival, köztük Lakatos István, Vajó Sándor és Szabó Lőrinc elvtársakkal. Délután 4 órakor a helyi honvéd1 laktanyában a tisztekkel és katonákkal találkoztak a város veteránjai, idős kommunistái; Kisújszálláson a városi kultúrházban Farikas Kálmán, a városi pártbizottság munkatársa tartott ünnepi beszédet. Az emlékbeszéd után kultúrműsor következett. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából a külföldi magyar intézetek és baráti társaságok rendezéséJászber enyhe n délelőtt 10 órakor a rendőregyesület és a városi tanács épületén lévő emléktáblára a járási, városi párt- és KISZ bizottság és tanács képviselői helyeztek el koszorút. Ünnepi pártnapokat tartottak a város ipari üzemeiben, a Kossuth Tsz-ben, melyeken a város iskolásai ünnepi műsort adtak. JászárokszállásOn este 6 órakor az úttörők és a KISZ- tegok találkoztak a község veteránjaival, miután meghallgatták az évforduló alkalmából elmondott ünnepi beszédet. Túrkevén közel száz idős kommunista találkozott kb. negyven meghívott vendéggel este 7 órakor a városi KISZ-székházban. Az ünnepi megemlékezést a városi párt- bizottság titkára, Kelemen elvtáns tartotta. ben számos kiállítás mutatja be a felszabadulásunk óta eltelt 17 év , eredményeit A szófiai közönség a magyar grafikával, majd Domancv- szky Endre festőművész válogatott műveivel ismerkedMagyar kiállítások és tárlatok külföldön C A pártélet hírei Pedagógus pártaktívát tartott a közelmúltban a' jászberényi járási pártbizottság. Értékelték a pedagógusok mozgalmi munkáját, s meghatározták a kommunista nevelők soron levő feladatait. | * I A ’ Tisza Cipőgyárban a pártalapszervezetek és a szakszervezeti bizottságok vezetői, aktivistái üzemrészenként tanácskoztak a munkásokkal a kongresszusi verseny feladatairól. A tanácskozások tapasztalatainak összegezése után készítik el az üzem versenyfelajánlását. • Százhúszan vettek részt a Törökszentmiklóson tartóit mezőgazdasági aktíván. A város vezetői, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, szakemberek és a patronáló üzemek képviselői megvitatták a tavaszi munka megkezdésével kapcsolatos tennivalókat. A vitában tizennégyen vettek részt, s hozzászólásaikban hasznos javaslatokat tettek. • A kisújszállási Ady Tsz pártszervezete rendszeresen foglalkozik az asszonyok politikai nevelésével. segíti ebben a nőbizottságot. Időnként tanácskozásra hívják meg az asszonyokat, legutóbb á zárszámadás tapasztalatait beszélték meg velük. Az Ady Tsz-ben dolgozó asszonyok és lányok tavaly szorgalmas munkájukkal 5280 munkaegységet szereztek. ném titkár elvtárs, hogyha a járástól vagy a megyétől jönne ki valami mezőgazdász, akkor küldjék már át hozzánk is. Nem jönnek? Az nagy baj. Milyen elvtárs? Gebei? Az meg kicsoda? Ahaá, nem is tudtam. Eljön hozzánk is? Nagyon jó lesz... Hát tulajdonképpen a kuko- ricatőszámmal. akarom mondani a vetőmaggal van egy kis ... hogy is mondjam... Segít? Előre is köszönjük. Viszonthallásra. Boros János olyan büszkén tette le a telefonkagylói, hogy talán még a negyven forintos munkaegységet se jelentette be ilyen nagv mellel a tagságnak. A válla felett odaszólt helyettesének.: — Tudod te mit össze lehet reprezentálni egy új járási elnök első látogatásakor? Nem árt az, ha jó emberünk lesz! — dörzsölgette a kezét. — Akkor leszünk bajban, ha bornemissza. — Nem hiszem, hogy az lenne... „ — Na hallgasd már: jön egy autó! Talán már ő lesz? — Azaz, mert befordult. Gebei Ferenc, az új járási elnök hosszasan parolázott a két tsz-vezetővel. Beszélgettek erről is, arról is, majd a vetőmagszükségletre terelte a szót. A Dúskalász elnö-' ke egyik lábáról a másikra állt: — Hát végső soron nem is annyira probléma ... meg- hát csak azon morfondíroztunk ... nincs is itt tulajdonképpen komoly fennakadás, mert ugye 200 hold kukoricát vetünk, aztán csak be kell szorozni, végsősoron... Hanem, kerüljön már egy kicsit lejebb nálunk az elnök elvtárs, ha nem -értenénk meg, a pincébe, egy kis kóstolóra. A járási főemb - rögtön felállt az asztal mellől: — Ha nincs számolni való, akkor gyerünk. Merre van a pincéjük? A Dúskalász elnöke. a kulcscsomót csörgetve mutatta az utat é. kitárta a pince ajtót a vendég előtt. Először az idei homokit kóstolták meg, azután a rizlingből szívták teli a Vopót, majd a hároméves kadar is sorra került. A járási elnök mindből megivott egy-egy pohárral. Boros csapra ütötte a tízéves muskotályt is. Az elnök ezt is megkóstolta, de amikor újra teli akarták tölteni * poharát, leintette a lelkes vendéglátókat: — Egy korttyal se többet hanem most már gyer "nk felszámolni. — Szárnyai? Hát már kiszámoltuk, elnök elvtárs; 40 mázsa vetőmagot teszünk a kiikoricaföldbe. Mit akar még számolni ? A járási elnök huncutul feltolta a kalapját a feje búbjára, majd megjegyezte: — Azt, hogy mew yit ittunk meg a körösből és mennyit fizessünk be a pénztárba. Tiszai Lajos I hetik meg. Könyvkiadásunk fejlődéséről ad számot a prágai Fu- cik-parkban rendezendő kiállítás, a magyar szobrász- művészetről pedig ugyancsak a csehszloV ók fővárosban, Somogyi Árpád művei adnak majci ízelítőt. Nagy érdeklődésre tart számot a 19. és 20. század magyar művészetét bemutató szobor- és képanyag a világhírű leffingfádi Ermi- tázsban. A távoli Ulan-Ba- torban ma élő grafikusművészeink alkotásaiból rendeznek tárlatot. Átfogóbb jellegű lesz a magyar iparművészeti kiállítás, a stockholmi Hordiska Múzeumban. Itt kerámiai, textil- és ötvösmunkákat; valamint művészi bútorkészítményeket mutatunk be. Májusban a lausannei sző- nyeg-biennalen Bán István Busójárás című, Brüsszelben nagydíjat nyert művével veszünk részt. Népművészeink Iránban egy nemzetköz) kiállításon szerepelnek, a legjobb fotóművészek pedig április elején Pakisztánban a 4. nemzetközi fotóversenyen öregbítik majd a szakma hírnevét. Helsinkiben március végén rendezünk kiállítást a legjobb magyar plakátok és dokumentum- fényképek mutatják be ifjú- : Ságunk életét. (MTI) Rendezik a tsz újítók jogi és anyagi helyzetét Az újítók lapjának javaslatára a Hazafias Népfront elnöksége az érdekeit szervekkel, így az Országos Találmányi Hivatallal, n Földművelésügyi Minisztériummal, a MEDOSZ-szal megtárgyalta a termelőszövetkezetekben dolgozó újítók helyzetét. A megbeszélésen elhatározták, hogy a közös gazdaságokra is kiterjesztik a szervezett újító mozgalmat.. Felmérik a közös gazdaságokban már szép számmal levő újítók eredményeit és a találmányi hivatal, valamint a Földművelésügyi Minisztérium jogászainak bevonásával kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyek szükségesek a termelőszövetkezeti újítók jogi és anyagi helyzetének rendezéséhez. A javaslatok kidolgozásánál figyelembe veszik a gépállomásokon és elsősorban az állami gazdaságokban szerzett tapasztalatokat.