Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

19C2. március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Érdekességek a növényvédelmi tudományból Februar havában nemcsak a mezőgazdasági szak­könyvek színpompás — és értékes — bemutatkozását lát­tuk, de tudományos kutatók érdekes előadásait is meg­hallgathattuk a Kertészeti Főiskola tudományos értekez­letén, valamint a XII. növényvédelmi tudományos tanács­kozáson. Ez utóbbi három napon át tartó, összesen negy­vennyolc, a korszerű növényvédelem, számos kérdésével foglalkozott. Helyes volt az előadóknalc az a törekvése, hogy eredményeiket a gyakorlati élet munkásainak ke­zébe, közvetlen hasznosításra igyekeztek átadni. Dr, XJbrizsi Gábor lendü­letes előadásában a növény­védelem új irányzataival fog­lalkozott. Felsorolta, fnilyen erőfeszítéseket tesz a vegy­ipar több műtrágya és nö­vényvédőszer előállításáért; ám hangsúlyozta annak fon­tosságát is, hogy a gazdák körében növekedjék a védekezési kedv Mint elmondotta, szovjet barátaink fokozatosan meg­szüntetik az arzéntartalmú és DDT-szerek alkalmazását. (Igaz, az arzén használata közegészségügyi okokból már nálunk is erősen korlátozott.) A kutatóktól lankadatlan munkát követel az a tény, hogy a kártevők ellenállóké­pessége egy-egy vegyszerrel szemben állandóan növek­szik. Az. első évi száz száza­lékos hatás azonos körülmé­nyek között öt- esztendő alatt negyedére csökkent. Világszerte tapasztalható az a törekvés, hogy a gya­korlat emberei univerzális növényvédő szerek helyett szelektív és szuperszelektív szerekkel dolgozhassanak. Ezek arra hivatottal?, hogy egy növénycsoport védelme érdekében egy másik megha­tározott növénycsoportot, vagy rovarkártevőt pusztítsa­nak el. Ugyanakkor a kuta­tóknak gondolniok kell a biológiai egyensúly megőrzésére ís. Mind több csalogató- és űzőszert fedeznek fed. Mi is ismerjük — például, azt az űző hatást, melyet a rézgáli- cos bordói lé gyakorol & burgonyabogárra. A rovarölő szerek feltalálói arra törek­szenek, hogy az új szer se a melegvérű állatokra, se a méhekre ne legyen ártalmas. A permetezés kérdéseiről szólva az előadó gyakran elő­forduló hibaként említette a •biológiai és fonológiai (nö- vényküllemi) vizsgálatok nélr kül végzett permezóst. D. Manninger G. Adolf a mezed pocok pusztítására el­sősorban az Arvalint aján­lotta; de nem becsülte le a szénkéneg Toxaphen, Diel- drin, End:.'., jelentőségét sem. Kísérletei során megál­lapította — holdanként 5000 pocoklyukat számítva —, hogy az arvalinos védekezés 68 forintos, a sz'énkéneges 462 forintot igényelt. Az Arvalin főleg a kezdeti j fertőzés el­hárítása tekintetében jöhet számításba. Általános fellé­pett fertőzésnél az Bndrin permetezése 95 százalékos si­kert hozott, holdanként 102 forintos költséggel. Endrin permetezését csak mé­lyen lekaszált zöld területen szabad végezni — tehát csak a tarlót permetezzük! . rág­csálók ellen a rovatok ellen megállapított töménység öt­szörösét célszerű alkalmazni. Különös figyelmet keltet­ték Balázs Ferenc főmérnök kutatásai. Ö az RS—09 per­metező vegyszer-szárását ele­mezte az RP—II. permetlé szórásával. Megállapítása sze­rint a Hungazin vegyszerek közelgő permetezésénél túlzott á 600 liter permetlé alkalmazása. Az RP—II. gép ugyanis oly egyenletesen te­ríti a vegyszert, hogy 300 li­ter oldat is elegendő. így a kívánt cél kevesebb vízzel, kevesebb munkával érhető el. Mivel a ma is érvényes hivatalos álláspont 400—600 liter permetlé alkalmazását, tartja kívánatosnak, e kér­désben a nagyüzemi kísérle­tek értékelése után mondhat­juk csak ki a döntő szót. Dr. Kovács Lajos hazánk fénycsapda hálózatáról s az­zal elért eredményekről be­szélt. (A fénycsapda segítsé­gével éjszaka olyan rovaro­kat is aránylag könnyen zsákmányolhatnak a kutatók, melyek nappali „elejtésére” szinte semmi remény sincs. A szerk.) Kiemelten szólotfa Növényvédő Állomás fénycsqpdáinak jelentőségéről és sürgette a hálózat további kiépítését. Nálunk, Kendere­sen tavaly négy, igen ritkán előforduló s majdnem isme­retlen sziki lepkét fogott a fénycsapda;- mely remélhető­leg a jövőben is hozzásegít bennünket a rovarvilág tel­jesebb megismeréséhez. Tubely László kutató elő­adásában a dohánypertínosz- póra kártételével foglalko­zott. E kártevő országosan 5 százalékos értél?; csökkenést okozott a dohányban. A ke­leties csengésű Ferbam, Zi- neb és Maneb nevű szerek­kel védekeznek ellene. A dohánytermesztők számára biztatóan haladnak újrendszerű do­hánypermetező gép kialakítá­sának kísérletei. Rövidesen új, 8—10 százalék hatóanya­got tartalmazó porozószer is forgalomba kerül. Az előadássorozat hallgató­sága tanulságos képet for­málhatott magának arról, mint fejlődik évről évre a növényvédő tudomány, s mint ad egyre biztosabb ala­pot ahhoz, hogy nagyüzé- meink növelhessék termésát­lagaikat. Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagrenőmusa Csak Mezőtúron kapós? Hasznos, | takarmánymeg­takarítást elősegítő, korszerű módszer az állványos széna- szárítás. Megyénkben — szá­mos állami gazdaság mellett — Mezőtúr ennek a Mekká­ja. Az ősi szövetkezeti város­ban immár hat termelőszö­vetkezet kevés híján négy­száz hold termését kívánja vele tartósítani. A török­szentmiklósi járásban há­rom. Törökszentmiklóson és Kisújszálláson egy-egy szö­vetkezet alkalmazza — ösz- szesen 350 holdon — az áll­ványos szénászárítást. Má­sutt bizony egy sem. Minden új győzelemért meg kell küzdeni. Az állvá­nyos szénaszárítás új. An­Gazda^ aratást készít elő Karcag Kisújszálláson elfeledkeztek valamiről Ismert az őszi kalászosok "ejt,rágy zásának termésfoko­zó hatása. Karcagon kü- önösen az; meglátszik ez abból, hog. a tsz-ek 73,5 százalékig végezték el ezt a munkát. Jói haladnak vele a szolnoki járásiak is; eddi­gi eredményük 70,3 százalék. Felénél többet végeztek el belőle a jászsági járásban. E nagyon fontos munka har­madáig sem jutott azonban Mezőtúr, a kunszentmártoni, tiszafüredi, kunhegyesi já­rás. Szolnok. Nagyon keve- seljük a túrke ve! tsz-ek 15,5 százalékát is a fejtrágyázás­ban. Legkevesebbet .eddig a kisújszállásiak végeztek fej­trágyázásból. mindössze 9,5 •aázalékot Különösen kirí­vó ez az alacsony szám, ha figyelembe vesszük, hogy a szomszédos Karcag fejtrá- gyázási terve 6000 kh. míg Kisújszállásé csak 3,316 kh. Kisújon — ebbő] következ­tetve — megfeledkeztek va­lamiről... ...meg ám arról, hogy kéz­zel is lehet szórni a műtrá­gyát. Jobban megőrizték el­méjükben ezt á hasznos igaz­ságot a szomszéd falu: Ken­deres szövetkezeti paraszt­jai. A Haladás Tsz ötven szorgos gazdája a kilenc fo­gat hordta műtrágyát napok alatt többszáz holdon szórta szét. Ha a hó el nem fedte volna, még meglátszanék a műút két odalán... nak elterjedése, sikere is sok felvilágosító munkát, — sőt olykor rábeszélést követel. Noha tudjuk, hogy a kö­zelmúlt hónapokban a taná­csok mezőgazdasági osztá­lyain a zárszámadások, terv­felülvizsgálatok — rengeteg időt, energiát igényeltek — mégis keveseljük az állvá­nyos szénaszárítás népszerű­sítése érdekében kifejtett propagandát. Igaz, még nem késtünk el vele... — de azért senki se feledkf'zzék meg arról, hogy jobb előbb, mint utóbb. Közlemény A szandaszöllősi „Vörös­mező” Mg. Termelőszövetke­zet február 16. napján egye­sült a szandaszöllősi „Arany­kalász” Mg. Termelőszövet­kezettel. Az egyesült tsz ne­ve: Szandaszöllősi „Vörösme­ző” Mg. Termelőszövetkezet. Cím: Szándaszöllős, Vörös­mező u. 71. Kalmár László elnök «iitiiiiiiiiiiimiiHimMiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiim Helyesbítés Ma egy hete „Idejében szól­tunk” című cikkünkben azt ír­tuk — a megyei tanács mező- gazdasági osz'álya értesítőjének adatai alapján —, hogy a tisza­füredi Ül Erő Tsz semmiféle mű­trágyát nem rendelt. Mint meg­állapítottuk. az információ téves volt. A ■ szövetkezet január 4-én a fedczetign7olás egyidejű meg­küldésével 192 q műtrágyát ren­delt. Túlteljesíthetjük első félévi hízó tér vünket Megyénk termelőszövetke­zeteitől és háztáji gazdasá­gaitól ez év első felében 87 000 hízott sertést várunk. A hízók leadása jól, az idő­aránynak megfelelően halad; hétfőig 16 525 került rendel­tetési helyére. Mivel gazdá­ink még hetvenezernél több hízóra kötöttek szerződést, remélhető_ hogy első félévi sertésfelvásárlási tervünket túlteljesíthetjük. Szerződéskötésben a me­gyeszékhely vezet 121,1 szá­zalékkal, mögötte 117,8 szá­zalékkal Kisújszállás halad, ám figyelemre méltó a kar­cagiak 110,6 százalékos ered­ménye is.. A kun főváros háztáji gazdaságai e hetek­ben röfögéstöl hangosak; ott eddig 724 hízóra kötöttek szerződést. (Tavaly csak kö­rülbelül kétszázra.) A szerződések szerint jú­niusban 36 000 sertés átadá­sa esedékes. Ez a féléves terv arányában kissé sok. Az át­vétel és a feldolgozás üteme­sebbé tételére az állatforgal­mi vállalat szívesen veszi, ha a szövetkezetek (persze előzetes értesítés mellett) a szerződésben foglalt időpont­nál leorábban szállítanak.' A maguk javára taníttatják fiatalságukat a korunk követelményeit fel­ismert termelőszövetkezetek. Helyesen vallaják, hogy a ma kiképzett ifjak holnap már a közös gazdaság érde­kében kamatoztatják szak­tudásukat, holnap után pe­dig — a kommunizmus ko­rának első esztendeiben — a mezőgazdasági termények, termékek nem is sejtett bő­ségét állítják elő. Afl int tavaly, úgy ebben 1TX az évben is a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának dolgozói alakították ki azokat az irányszámokat, melynek teljesítése esetén a legjobb időben a kellő számú új szakembei’re tehetnek szert a közös gazdaságok. Az irányszámok természete­sen azt is tükrözik, hogy el­sősorban mely szakmák el­sajátítása fontos. Megyénkben ez évben öt­százhuszonhárom termelő­szövetkezeti fiatalnak kívá­natos megkötnie ipari és me­zőgazdasági tanuló szerződé­sét. A növénytermesztésben foglalkoztatni javasolt gé­pésztanuló száma 135, a ker­tészeké 110. Kell sok szar­vasmarha tenyésztő, tejház- kezelő. magtáros, egyéb ál­lattenyésztő, növényvédő is. A járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztá­lyán dolgozókra a következő hetekben megtisztelő, egyben nagyon felelősségteljes fela­dat hárul. Parasztságunk tő­lük várja, hogy a tsz-ek adottságainak ismeretében javaslatot tegyenek arra, milyen szakma elsajfítására hány fiatalt szerződtessen a tsz. Fontos figyelemmel len­niük arra, hogy a segéd­üzemágak gyors fejlődése folytán mind több ipari szak­munkásra lesz szükség. KENDERESI RECEPT NAPOSCSIBÉINK elé 1—3 hetes korban egyedenként napi 3 dkg száraz, szitált darát adagolunk két órán­ként. Első naptól kezdve kapnak sódert, futort, me- szet is. Télidőben langyos vízzel itatjuk őket. Három nap után reggel szitált, szá­raz darát kellő mennyiségű Tikofuránnal „ összekeverve adunk. Ebből egyszerre ke­veset kap a jószág, nehogy a kukoricadara, vagy a gyógy­szer kárba vesszen. Ezt kö­vetően a lágy eleséget is két óránként adjuk — 2/3 rész­ben tápból 1/3 részben dará­ból összeállítva, — fölözött aludttejjel morzsásra kever­ve. Az utolsó etetés szitált, tejbe áztatott dara. Kevés, reszelt sárgarépát is adunk. HATHETES korig etetünk csupán tikofuránt; 12 hetes korig napi 6 dkg takarmányt adunk. Fokozatosan csök­kentjük a táp-, és növeljük a daramennyiséget. így há­rom hónapra jóminőségű csirkét tudunk előállítani. Zöldet tavasztól őszig kor­látlanul etetünk. TÖRZSÁLLOMÁNYUNK takarmányozására napi 10 dkg takarmányt számítunk. Déli lágy eleségünk egyeden­kénti adagja 4 dkg; ebben az összetételben: Tengeri dara 40 százalék árpadara 20 zab 15 „ olajpogácsa dara 17 a lucemaliszt G ,, Futor 2 a kevés sé A tojástermelés növelése érdekében szívesen etetnénk baromfiszilázst, ez azonban egyelőre még nem áll ren­delkezésünkre. Balogh Józsefné baromfitenyésztő r Gazdára vár '■ másfélmillió naposcsibe Segítsék a tanácsok az elhelyezést, szerződéskötést Pillanatnyilag az előállít­ható — és előállítani kívá­natos — ötmillió naposcsibe közül mintegy másfélmillió­ra senki sem tart igényt. Mit jelentene ekkora kiesés a népgazdaság, a szövetkezetek szempontjából — nem nehéz elképzelni. szükséges ahhoz, hogy a va­gyonért beszerzett gépek ne álldogáljanak tétlenül, hogy a piacon bőven legyen ba­romfi, hogy expórtkötelezett- ségeinknek eleget tehessünk. Nem szívesen kimondott igazság, hogy eleddig a na­posbaromfiak elhelyezése ér­dekében vajmi kevés tör­tént. Kevés a törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó Vál­lalat, kevés a tanácsok, ke­vés a MÉK — a vele koope­ráló — földművesszövetkeze­tek részéről... Kívánatos, hogy a terme­lőszövetkezetek a naposcsibe vásárlással egyidejűleg kös­senek értékesítési szerződést a feldolgozó vállalattal. Fon­tos. hogy gondoskodjanak a törzsállomány kiegészítésé­ről, kialakításáról, de koránt sem közömbös, hogy az áru­baromfit szerződéses úton, vagy a szabadpiacon értéke­sítik-e. A szerződéses terme­lésnek az állami árualap szi­lárdságát kell szolgálnia. MIÉRT A SOK „NEM”? A naposcsibék fogadásától húzódozó szövetkezetek gyak­ran adják tartózkodásuk magyarázatául, liogv nem reo ’köznek elég férőbelv- lyel. Valóban helytelen len­ne — köznyelven szólva — egymás nyakára zsúfolni a gyenge, vagy a növekedő ap­rójószágot. — A helyszűke azonban igen gyakran nem egyéb — a leleményesség hiányánál. Okos gazda helyet talál a naposcsibének a növendék­marhák nyáron kihasználat­lan istállójában, elhagyott tanyában, a dohányos pajtá­ban. azokban az istállókban, melyek a jószágállomány összevonása folytán üresen állnak. Ismerünk olyan me­zőtúri tsz-t, mely szinte fillé­rekből teremtett földbe ásott baromfiszállást, de olyat is, mely boriat kötött (!) az ál­lami hitelből épített npvelő- házba. Nem nehéz e két pél­da közül a követendőt kivá­lasztani ... Kevéssé tartjuk helytálló­nak a „nincs szakemberünk” ellenvetést. Sok az olyan tsz, melynek mezőgazdasági tanulói már annyi ismeret- kjnesre tettek szert, hogy minimális irányítással na­gyon sok csirkét nevelhetné­nek fel szakszerűen. Igaz, hogy jó lenne, ha több volna a takarmány... De az sem valótlan, hogy a rendelkezésre állóból lehet iuttatni a gyors forintot ho­zó baromfinak; hogy me­gyénk mezőgazdaságának irányítói — mint eddig — ezután is megtalálják a mó­dot, hogy a valóban rászo­ruló tsz-eket takarmányhoz segítsék. Földművesszövetkezeteink a MÉK-kel együttműködve eddig 830 000 naposcsibe számára találtak helyet a háztáji gazdaságokban. Kí­vánatos — és megbízható becslés szerint lehetséges is — további 6—700 000 elhe­lyezése; Sok termelőszövetkezetben NYÁRON FÁZNAK a baromfineveléstől. Tény, hogy a meleg hónapokban történő nevelés több körül­tekintést, szaktudást, gon­dosságot követel, mint a ta­vaszi. Ám nem kíván-e na­gyobb tudású embereket a szociaiista nagyüzem, mint — nem is oly rég — a kis- oarcella? A kisgazdaságban többnyire csak napi munká­ja mellett foglalkozott az asszony csibeneveléssel; a szövetkezetben képzett ba­romfi gondozók feladata ez. Hasznosnak ígérkezik me­gyénk mezőgazdasági veze­tőinek az az intézkedése, hogy a járási tanácsok és a Baromfifeldolgozó Vállalat megbízottai együttesen ke­ressék meg a módot a ma még gazdátlan naposbarom­fiak kihelyezésére; a szerző­dések megkötésére. A felmé­résnek szeptember 30-ig •erjedő időszakra kell vonat­koznia. így lehetőnek lát­szik. hogy a kelWőéllomá- sok egész éven át folyama­tosan üzemeljenek, termelő kapacitásuk maradéktalan kihasználásával. xSoétímdl illetékeseket. Ma ott tartunk, hogy megyénk kilenc keltetőállomása évente ötmillió na­poscsibe előállítására képes. Furcsa és hely­telen-módon ugyanakkor visszájára for­dult a tavalyi helyzet. Néhányan arról re­besgetnek. hogy most nekünk kellene más megyékbe „exportálni” a naposcsibéket... Tavaly számos szövetkezetünk „nazai importból”, azaz más megyék keltetőállo­másairól fedezte naposcsibe szükségletét. Részint az a közismert tény, hogy javaré­szük gazdagon hasznolt a nevelésből, ré­szint a növekvő piaci kereslet a megyei keltető kapacitás növelésére serkentette az JÖ PROPAGANDA, OKQS SZERVEZÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents