Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
1962. február 18. «MINŐK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezte munkáját az országgyűlés $ 5 Gáspár e’vtárs felszólalása az országgyűlés péntek délutáni •• B r r illésén sítja. A négyhengeres motorokból egyébként terveink szerint 1965-ig 4700-at gyártunk, így az Ikarus dolgozói a hosszúlejáratú szerződésben vállalt kötelezettségeiknek is eleget tehetnek. — — Az alkatrész ellátás javítására a Kohó- és Gépipari Minisztérium már több in- tézkeiést tett. A Csepel Vas- és Fémművekben alapanyag- gyártó üzemet rendeztek be, s a második ötéves terv időszakában kb. 200—250 millió forint áll rendelkezésre a színesfémkohászat — tehát az alkatrészekhez szükséges anyag termelésének fejlesztésére. Szombathelyen alkatrészgyártó üzemet létesítettünk, s további beruházásokkal növeljük a Remix Alkatrészgyár termelését. Bővítjük a híradástechnikai anyagok gvártását is és ezenkívül körülbelül egymilliárd forintot költünk a gépgyártás központi alkatrész-üzemeinek létrehozására. Ebből az ösz- szegből mintegy 350—400 millió forint jut az elektromos alkatrészeket előállító vállalatok fejlesztésére. A kohó- és gépipari miniszter válaszát Mázi József képviselő és a2 országgyűlés elfogadta. Gyimóthy Dénes Veszprém megyei képviselőnek a gyomirtó vegyszerekkel kapcsolatos interpellációjára Czottner Sándor nehézipari miniszter válaszolt. Válaszát a képviselő és az országgyűlés elfogadta. Csornai Károly képviselő szintén a nehézipari miniszterhez intézett kérdést: — Milyen lehetőségek vannak a Péti Nitrogénművek műtrágyatermelésének növelésére, a gyár bővítésére? Czottner Sándor az interpellációra válaszolva elmondta, hogy az elmúlt években jelentősen fejlesztettük a nitrogén- és a szuperfoszfát- műtrágyagyárakat A kazincbarcikai műtrágyagyárat bővítjük. A tiszapalkonyai műtrágyagyár építésére 2,7 milliárd forintot költ népgazdaságunk — ez hazánk legnagyobb üzeme lesz. Napirenden szerepel a péti gyár bővítése is, erre a szakemberek már három különböző tervezetet dolgoztak ki — figyelembe véve, hogy a lignit, vagy a földgázkészleteket használjuk-e fel a jövőben műtrágya előállításához. Hozzá kell tennem azonban, hogy mivel a bővítés ennek kapcsán a gázvezetékek építése is igen nagy összegeket igényel. nem tudjuk a gyár fejlesztését rövid időn belül megvalósítani. Az interpellációra adott választ Csornai Károly képviselő és az arszággyűiés elfogadta. 00-en kos gázt Rezső építésügyi miniszterhez intézett kérdést: — Több tervező túlzott biztonságra törekszik, s mások olyan megoldásokat díszítéseket alkalmaznak, amelyek a. használhatóságot semmivel sem javítják, de lényegesen megnövelik a költségeket. Akadnak tervezők, akik a hazainál jobban kedvelik a külföldi anyagokat, építkezési elemeket ezzel drágítják az építkezéseket. A tervezők ugyanis ma még nincsenek kellőképpen érdekelve abban hogy csökkentsék a beruházások költségeit. Ezért javaslom — mondta a képviselő —, hogy az épületek tervezésénél új premizálási módszert vezessenek be: a tervezők prémiumát az határozza me£, hogy mennyit takarítanak meg az Országos Tervhivatalban meghatározott irányárakból Az építésügyi minisztertől azt kérdezem: van-e lehetőséé a javaslat meevalósitására, vagy más hasonló módszer kidolgozására? Trautmann Rezső építés ügyi miniszter vála elmondotta: egyetért Oláh György indítványával. Hozzátette: az újfajta ösztönzési módszert azonban csak akkor vezethetik be, ha mind az előirányzatokat, mind a megtakarítást reálisan mérni tudják. Eddig még csak a lakásépítkezésekre dolgoztak ki kötelező erejű költségmutatót. Hamarosan bevezetni a kulturális, egészségügyi és szociális, valamint egyéb beruházások építési költségmutatóit is, s még az idén sor kerül további költségmutatók kidolgozására is. Mindezek eredményeként — előreláthatólag jövőre — a kormány elé terjeszthetik a megbízható mérésen alapuló anyagi ösztönzési javaslatot a jelenleginél hatékonyabb premizálási formák bevezetésére. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta: a kétségtelenül meglevő hiányosságok mellett is megállapítható, hogy a régebbiekhez képest sokat változott a hely zet. Egészséges vonások jelentkeznek a tervezők nagy részének szemléletében. Mértéktartóan választják meg az építési anyagokat, típustervek kidolgozásával is csökkentik a költségeket. Erkölcsileg is felelősnek érzik magukat a nagyszabású lakás- építési Programm megvalósításáért. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta a2 építésügyi miniszter válaszát. Gaál Antal Szolnok megyei képviselő — előzőleg írásban is beadott — interpellációjában egy ü2em raktározási problémáját tette szóvá. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter hivatalos külföldi útja miatt felolvasták írásban adott válaszát az interpellációra. Gaál Antal és az ország- gyűlés a választ elfogadta. * Az országgyűlés ülésszakát "Rónai Sándor zárta be. UVITD Taraczi idényre készüllek a tiszai halászok A szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet tagjai megkezdték a felkészülést a tavaszi és nyári halász idényre. Kötik a hálókat, javítják a szerszámokat és gondosan rendbehozzák a motoros vízijárműveket. Ebben az évben már nagyrészt motorizált halász- brigádok járják majd a nagykiterjedésű halászterületet. Amint a2 időjárás engedi a tavalyi mennyiségnek háromszorosát, — 200 mázsa pontyivadékot helyeznek ki a holtágakba. A negyven— negyvenöt dekás ivadékokból már az idén egy kiló húsz — egy kiló negyven dekás példányokat visznek majd piacra. A pontyokkal egyidőben 300 süllőfészket telepítenek és tízezer harcsaivadékot helyeznek ki. A tervszerűen gazdálkodó szövetkezet tagjai a múlt évben 1200 mázsa halat adtak közfogyasztásra. Ebben az évben a múlt évinél kétszáz mázsával több hal „kiemelését” tervezték* (Folytatás az 1-só oldalról) gyei képviselő hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervjavaslat összeállítói kellő gondot fordítottak a. mezőgazdaság további fejlesztésére, dolgozó parasztságunk életszínvonalának növeléséi A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Pál János, Csongrád megye képviselője a költségvetés kereskedelmi előirányzatairól beszélt, majd hangsúlyozta: a kereskedelem különösen fontos feladatának tekinti a dolgozó asszonyok második műszakjának köny- nyítését, a gyorsan elkészíthető ételek, félkész ételek forgalmának, növelését. 1962- ben igyekszünk enyhíteni a raktározási gondokon is. A raktárterület tizenháromezer négyzetméterrel nő. Enterpeilációl Berki Mihályné képviselő szóvátette: a lakosság gyakran panaszolja, hogy hiányzanak egyes apró iparcikkek, alkatrészek — például kerékpárlánc, villamossági és vízvezetékszerelési anyagok, — műanyag, tankönyv- és füzetA hiánycikke Tausz János belkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyidőben gondoskodnak az alkatrész-utánpótlásról is. A múlt évben, kísérletképpen, több megyében nyitottak — úgynevezett ezer aprócikk üzleteket, s ezeknek hálózatát az idén továbbfejlesztik. A miniszter a továbbiakban elmondotta: a hiányosságok felszámolására felhasználják az anyagi ösztönzést is. A vállalatokat néhány számukra kevésbé „kifizetődő”' termék gyártására ösztönzik. Már sikerült megszüntetni 120 aprócikk hiányát. A boltok alkalmazottait is érdé-! érdekeltté tették az aprócikkek értékesítésében. Lehetővé vált, hogy a belkereskedelem egyes kisebb árucikkeket a helyiiparral készíttessen el. Tausz János többek között azt is megemlítette, hogy nem minden hiánycikk —! hiánycikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből megfelelő készlet áll rendelkezésre, ugyanakkor a rendelés, az elosztás, vágy a szállítás hiányosságai miatt a vásárlók hiába keresik. Ilyen termék például a kétlapos villanyfőző is, amelynek hiányát uevancsak S2óvátette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod mewében megvizsgáltatja az interpellációban szóvátett aprócikkek hiányának okát. A belkereskedelmi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ligeti László képviselő a főváros fejlesztési terveiben szereplő új nagyáruház építésének elhúzódása miatt interpellált a belkereskedelmi miniszterhez. A belkereskedelmi miniszter válaszát Ligeti László és: ? országgyűlés jóváhagyólag: tudomásul vette. Dr. Ábrányi István Heves meg vei képviselő interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a községi művelődési házakat, otthonokat az év nagy részében nem használják ki kellően a községek vezetői, ugyanakkor nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a moziüzemi vállalat filmvetítésre vegye igénybe a helyiséget. Az elnöklő Rónai Sándor beielentette, hogy Ilku Pál művelődésügyi miniszter betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen, ezért a2 országgyűlés ügyrendje értelmében harminc napon belül írásban ad választ az interpellációra. A következő interpelláló Máai József budapesti képMegyém választói kérik, hogy az eddiginél több anód- telep és zseblámpádéin kerüljön forgalomba, javasolták továbbá, hogy kisebb és olcsóbb hűtőszekrényt is gyártsanak, mert ezeket nagyon szívesen vásárolnák városon és falun egyaránt — mondotta. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Több hozzászóló a költség- vetéshez nem jelentkezett.! Rónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt j az elhangzott észrevételekre. * Az elnök ezután szavazást: rendelt el. Az országgyűlés 82 1982. j évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. f borító — illetve nincs meg-: felelő választék. A képviselő- ; nő megkérdezte a belkeres-1 kedelmi minisztertől: a hiányosságok megszüntetésére milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek. krőí viselő Csergő János kohó- és gépipari miniszterhez intézte kérdését: — Az Ikarus-gyár dolgozói megbíztak azzal, hogy hívjam fel a figyelmet, hogy az újtípusú autóbuszok sorozat- gyártásának megkezdését — megfelelő teljesítményű motorok hiánya gátolja. Milyen intézkedéseket terveznek az igény kielégítésére? Az alkatrész- ellátás A Képviselő következő interpellációjában az elektro-; mos berendezések alkatrész: hiányát tette szóvá. Csergő j János kohó- és gépipari mi- j niszter válaszában rámuta-' tott: — A járműfejlesztési inté-' sei már kidolgozta egy hat-! hengeres, 180 lóerős, továbbá egy négyhengeres, 120 lóerős motor konstrukcióját. A motorok az előírt prőbauta- kat megtették, s így 1963-ban a 180 lóerős motorokból 250: darabot gyárt iparunk és í megszervezi a sorozatgyár-; tást is. Ez mintegy 250 millió; forintos beruházást igényel, j E jelentős tétel szerepel ötéves tervünkben, tehát nem szükséges terven felüli beruházás. Az Ikarus-gyár részére szükséges nagyteljesítményű motorokat iparunk 1962-; tői megfelelő számban bizto-i Az idén 20.0i kapnak palac Tóth István Borsod megyei képviselő interpellációjában » megye propán-bután gáz- tál való jobb ellátását sürgette. Czottner Sándor részletesen válaszolt a szóvátett problémára, majd elmondta, hogy a ehetőségekhez mérten növe- Ik a propán-butángáz forgalmát. Az idén 20 000 fogyasztót kapcsolnak be a gázfogyasztásba, ehhez 40 000 nalack szükséges — s ha a ’ázpalackok termelése lehe- :ővé teszi, még tovább javít- lák az ellátást Válaszát az interpelláló •topviselő és az országgyűlés elfogadta. Oláh Győröm Szolnok melyed képviselő Trautmann-| Tisztelt Országgyűlési ÍJ Kedves Elvtársak! Képvise♦ lőtársaim! . *■ | A benyújtott törvényjavas- latból, Nyers elvtárs expozéig jából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélésem 1 szerint két fontos következ- ' tetést vonhatunk le. Először: ♦ az 1962-es költségvetésben a \ kiadási és a bevételi fő ösz♦ szegek egyensúlyban van-j i nak, vagyis az ország pénz- , < ügyi mérlegének egyensúlya, i biztosított. Ez igen lényeges. ♦ A másik: a költségvetés biztosítja a forradalmi munkás- l paraszt kormány gazdaság- | politikájának továbbvitelé- ;hez, közelebbről az idei terv, »teljesítéséhez szükséges anya-' <gi eszközöké' ♦ Az előterjesztett törvény- I javaslat szerint — mint isii meretes — a beruházásra j szánt összeg 44.3 százalékát f az ipar kapja. A költségve-, tés tehát biztosítja a2 ipar ! I további fejlődését. Lehetővé % teszi, hogy ♦ a tavalyról áthúzódott több | mint 180 beruházást e^hen » az évben befejezzük. ♦ * Nem sorolom fel valameny* nyit, csupán néhány jelentősebbet említek meg: befejez. zük az Ajkai Hőerőmű bővítését, a Barátság Kőolajve- fzeték magyar szakaszának »építését, a Csepeli Csőgyár «építését és sok más, nagyon * fontos ipari objektumot. A * rendelkezésre álló beruházási összegből ebben az évben újabb hatvan ipari ob; jektum építését kezdjük meg. * A költségvetés tehát megfe- I lelő pénzügyi biztosítékot »nyújt a termelőerők további növekedéséhez. A beruházá- t sokból egyre nagyobb rész » jut a gépekre, a műszaki »színvonal növelésére, — az »üzemek korszerűsítésére, — »ugyanakkor csökken az új «ipari épületekre fordított . összeg, s ez megfelel ötéves | tervünk, gazdaságpolitikánk ‘általános céljainak. J Folytatjuk az ipar szerke- t zetl átalakítását is. : A szocialista ipar termelése | ebben a2 évben 8 százalékokat növekszik. Egyes fontos, J kiemelt iparágakban a2onÍ ban ennél gyorsabb ütemű emelkedéssel számolunk: a «vegyiparban például több ’mint 15 százalékkal, a villamosgépgyártásban pedig 11.1 százalékkal lesz magasabb s termelés a tavalyinál. A beruházási összeg 17 A százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében az állam jelentős mértékben segíti a mezőgazdasági beruházásokat. 1938-ban a magyar mező- gazdaság egy holdon mindössze 7,5 kilogramm műtrágyát használt fel. A Bécs- ben és Münchenben székelő gyászvitézek szerint ez volt a magyar mezőgazdaság „virágkora”. Bár anyagi lehetőségeink egyáltalán nem végtelenek, a hajdani „virágkor” 7,5 kilójával szemben ebben az évben már 120 kiló műtrágya Jut egy katasztrális holdra. Sokra képes a szocialista alapokra helyezett magyar mezőgazdaság, különösen, ha a szövetkezeti parasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkamorált, s ha még egy kicsivel több műtrágyát és gépet kap. Az idei költségvetés megfelelő anyagi eszközöket biztosít a közlekedés fejlesztésére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kapja. A vasút új Diesel- és villamosmozdonyokat, személykocsikat, tehervagonokat kap. A költségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények fokozottabb kielégítését szolgálja. Más szóval: a lakosság ilyenirányú igényeit — ha nem is minden tekintetben, de egyre jobban — ki tudjuk elégíteni. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes, hogy a lakosság fogyasztási alapja ebben az évben 4 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szintén 2,5 százalékkal növekszik. Az 1962-es költségvetés fő- arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik; a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólétének emelkedését, a népgazdaság fejlesztését szolgáló összegeket. Továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaságpolitikán k . legnagyobb ereje éppen abban van, hogy számol a realitásokkal. Fejlődésünk általában tervszerű, gazdaság- politikánkban nincsenek ingadozások. A főarányok helyes megállapítása jellemzi az idei költségvetést is Ezért azt a párt helyesnek, jónak tartja. Ezután arról beszélt Gáspár Sándor, hogy 1962-ben [ meg tudjuk gyorsítani a fejlődést. 1982-ben már a gazdasági élet minden területén az eddiginél sokkal jobban ki tudjuk használni a szocialista termelési viszonyokból fakadó lehetőségeket, hiszen már a mezőgazdaság is szocialista talajra került. Ha ebben az évben még tovább javítjuk a szervező munkát a termelési viszo- ; nyokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsíthatjuk az előrehaladás i tempóját. Az üzemek, a vállalatok önállóságát tovább kell növelni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a2 eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munkahelyen a népgazdaság érdekeinek. Rámutatott ezután Gáspár Sándor, hogy előrehaladásunknak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegek aktivitása Mindenféle szép elképzelés papíron marad. Ha a dolgozó tömegek nem teszik magukévá és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása. A tömegek bizalma qlyan dolog, érríit nem lehet előírásszerűén „megrendelni". A magyar nép most támogatja a nárt és a kormány politikáját, mert látja e politika helyességét, mert jók a feltételek a további előrehaladáshoz. Helyesek és konkrétak a célok, amelyek végrehajtására a legszélesebb dolgozó rétegeket lehet mozgósítani. A jövőben Is élnünk kell gazdaságpolitikánk végrehajtásának e fontos emelőjével: a néptömegek aktivitásával Befejezésül hangsúlyozta: az 1962. évi költségvetés annak fő aránya és előirányzata jó. ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Ho-szantartó taps).
