Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

1962. február 16, S70LN0E SIEGTET NÉPLAP % Milliók parlagon tiövktökre var a snunnsentm Irtom Ezekben a napokban háromtagú bri­gád járja megyénk városait, járási szék­helyeit. A megyei tanács, a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság és a megyei tanács tervezőirodájának megbízottja két feladatot teljesít. Részint az öntözés ez Ez a járás már • tavaly is példát adott az öntözésből; 93 százalékos tervteljesítéssal az első helyen végzett. Gazdái erre az esztendőre 1100 hold­dal nagyobb téridét öntözé­sét tervezik, mint tavaly; így 4300 kh-ra juttatnak vizet. E jelentékeny földterület több mint egyharmadán esőztető berendezéseket kívánnak üze­meltetni; esőztető berendezé­seket, melyek a jövő öntöző művei. Megbízhatónak ítélt becslés szerint a szórófej es öntözés­sel legalább ötször olyan ked­vezően hasznosul a víz, mint felületi öntözéssel. Ennek tu­datában a tiszasasd Rákóczi és a tiszaugi Tiszagyöngye .Tsz parasztjai közös, össze­függő rendszerből 800 holdat tesznek gazdagabban termő­vé mesterséges esővel. Jövő­re a kunszentmártoni járás­ban megkettőződik az esőz­tető berendezésekkel locsolt terület. Tiszáinokán és Nagy­réven már — gondolatban — 1964-ben járnak a gazdák. Akkor e két község térségé­ben újabb 3^—4000 kh-t kap­csolnak be az öntözésbe. E nagyszerű elképzelést társu­lati úton óhajtják realizálni. A kunszentmártoni szívme­lengető tapasztalatok után Felvétel Karcagra, Kunhegyesre Megyénk, hazánk mezőgazda­sága várja a fiatal szakembere­ket. Kiképzésükre — más tantn tézetek mellett — a karcagi és a kunhegyesi, négyéves mezőgaz­dasági technikum kínálkozik. A technikumot sikerrel elvégzők oklevelet kapnak. A tovább ta­nulni óhajtók ennek birtokában agráregyetemen, gazdasági aka­démián folytathatják tanulmá­nyaikat. Az iskolák minden te­kintetben biztosítják az eredmé­nyes tanulás előfeltételeit. Tan­díj nincs. A távol lakó, vagy más okból rászoruló tanulók a diákotthon­ban nyerhetnek jó ellátást, kel­lemes elhelyezést — tanulmányi eredményükhöz és anyagi hely­zetükhöz mért térítés ellenében. A technikumokba jelentkezni óhajtó, most végző diákok isko­lájuk Igazgatójánál kérhetnek jelvételi úiVapot. A felvétel korhatára tizennyolc év. Előny­ben részesülnek az egy-kétéves mezőgazdasági gyakorlattal bí­rók. hideg zuhanyként hatott, Új módszerek szószólói A jobb gazdálkodási módszerek népszerűsítésére megyénkben három negyed évvel ezelőtt született meg a bemutató üzemek hálózata; találunk abban ter­melőszövetkezetet is, állami gazdaságot is. Huszonkét szaktanácsadó és bemutató üzemünk feladata, hogy ered­ményesebb gazdálkodáshoz segítse 184 tsz-ünlcet. Kasza Béla, a megyei tanács VB mezőgazdasági osz­tályának vezetője a napokban értékelte a mezőgazda­sági propaganda-apparátus munkáját. Ügy találta, a pro­pagandisták is részesei annak az eredménynek, hogy ebben az évben már a tavalyi 40 000 hold helyett 93 000 kh-on termesztünk intenzív búzát. Az idén tehát kereken 45 000 q-val több búzát állíthatunk elő, mint egy évvel előbb. M ind több gazdaság törekszik arra, hogy «=» o ha- ■ • gyományos módtól eltérően — a talaj táblánként megállapított adottságai, termőképessége szerint szabják meg az egyes növényfajták tőállományát. Bemutató üze­meink növénytermesztési és állattenyésztési kísérleteik­kel párhuzamosan önköliség számítási is végeznek; vizs­gálódásaik eredményét pedig a tsz-ek közkincsévé' teszik. E gazdaságok tavaly 130 bemutatót rendeztek; legértéke­sebbeket a jászberényi, kunszentmártoni és a szolnoki járásban. Sajnos, kevésbé állítható ez a törökszentmik­lósi és a tiszafüredi járásról — holott éppen az utóbbi­ban lenne különösen nagy szükség a propaganda mun­kára. ............... A megyei tanács VB határozata szerint a bemutató- üzemeknek mielőbb el kell készíteniük tavaszi kam­pánymunkáik tervét — hogy már azok is tanulságul szolgálhassanak a gyengébben működő tsz-ek számára. További nagy feladat vár bemutató üzemeinkre az öntözés népszerűsítésében. Az ő dolguk, hogy a szövetke­zeti brigádvesetőket, az öntözőbrigádok tagjait az alap­vető locsölási munkákra megtanítsák. A növénytermesz­tésben az intenzív búzafajták további elterjesztésére, a kifogástalan növényvédelem biztosítására, a tőállomány növelésére kell a főfigyelmet fordítani. Az állattenyésztés­ben most a helyes takarmánygazdálkodás, sertéshizla­lás forgási sebességének növelése a legfontosabb. Közepes zárszámadás, tanulságos esztendő a nagykörűi Petőfi Tsz-ben c öntözni Asszonyok sajátítot­ták el ugyanezt a művészetet a kisújszállási Ady Tsz-ben. S mit mondott Vágó Mihály, Szajol remek közös gazdasá­gának, a Vörös Csepel Tsz- nek elnöke?... „S ha más­ként nem megy, hát kívülál­lók bevonásával — de öntö­zünk!” Kár, nagy kár, hogy ezt a (szanált) kunhegyesi Vörös Október Tsz-ből senki sem hallotta. E •--szövetkezet 1743 hold öntözésre berendezett területtél bír, melyből tavaly mindössze 129 kh-t hasznosí­tott rendeltetés szerűen. Erre az évre csupán 240 kh locso­lását tervezi; — vezetői szerint — munkaerőhiány miatt. A Vörös Október Tsz- ben ezek szerint — némi túl­zással szólva — húsvét hétfőre korlátoznák a locsolást... A kunhegyesi járásban ed­dig csupán a székhelyen mű­ködő Üj Barázda és Lenin Tsz méltatta karbantartásra az öntözőműveket. A locso­lásért az öntözési társulat éppoly keveset tett, mint a gépállomás, mely — akár­csak tavaly... — még min­dig adós az öntözőgépek ki­javításával. Ezek a tények megfontolandóvá teszik: nem volna-e kívánatos a gépeket a VIZIG-nek átadni, mely el tudja vállalni azok kifo­gástalan karbantartását A járás mezőgazdasági éle­tének irányítóit dicséret ille­ti azért, hogy az elkedvetle­nítő jelenségek ellenére is kiállnak az öntözés mellett. Tudva, hogy a járás vízkész­lete mintegy 14 000 kh-ra elég, az erők elaprózása nél­kül négy öntözési központot kívánnak kialakítani: Kun- heevesen, Kenderesen, Kun­madarason és Abádszalókon. Sejtjük, hogy e cél elérésé­hez számos, korunk követel­ményeinek megfelelően gon­dolkodni tudó gaada, sok kommunista FŰii¥!lf F1T0LVUQK Joga a termelőszövetkezeti kommunista faradhatatlan felvilágosító munkájára lesz szükségük... Tervszámok boszorkánytánca A tiszafüredi járási tanács mezőgazdasági osztályán — az osztályvezető távollété­ben ... arról értesülünk, hogy a járási pártbizottság ebben az évben 950 kh-n sze­retné elérni új öntözőtelepek építését. A járásiak, kiknek előkészítő munkájához fér­hetne néhány szó, úgy vélik, ; hogy legfeljebb 300 kh be-' építésére kerülhet sor. Ta-| valy az előirányzott 2300 kh helyett csak 1800 kh-n épült öntözőmű. 1961-ben a terve­zett 4800 hold helyett mind-j össze 2386 hold kapott vizet. S mi lesz az idén? i Január 18-án a járási párt VB és a járási tanács VB kö-| zös ülést tartott. Ezen elha­tározták, hogy ez évben a já­rás 6000 holdját öntözik meg. Ugvanilyen határozatot ho­zott a január 25-i járási ta­nácsülés. A mezőgazdasági osztályon pedig február 14-én csak szerény 3707 hol­dat hallottunk emlegetni. — Ügy tudjuk, a tanácsülés ha­OLVASTA? Hazánkban a mezőgazda- sági művelés alatt álló terü­let felénél többjén búzát és kukoricát termesztünk. Maga e tény bizonyítja, hogy e két növény milyen rendkívüli fontossági! népgazdaságunk számára. Belőlük minden kilogrammnyi átlagtöbbletter- més milliókat felérő. Ezért is üdvözöljük örömmel az Akadémia Kiadó „Búzater­mesztési kísérletek 1952— 1959” és „Kukoricatermesz- tési kísérletek 1958—1960” című gyűjteményes köteteit. A két mű az utóbbi évek legjelentősebb agrotechnikai kísérleteinek feldolgozását nyújtja. Mindkettő igen hasznos valamennyi terme­lőszövetkezeti, állami gazda­sági növénytermesztő szak ember és vezető számára. Joga a term előszó vetkezeti vezetőségnek-, hogy a közös tulajdon Tdsebb súlyú meg­sértése esetén társadalmi rendszabállyal éljen a meg­tévedt gazdával szemben. Na­gyobb súllyal latba eső cse­lekmény láttán azonban bűn­vádi feljelentést kell tennie. Helyesen és törvényesen járt ed tehát a tiszaföldvári Aranykalász Tsz — nem kü­lönb«! a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság —, mi­dőn a szajoli Csalovszky Ist­vánt és Viczián Jánost a tör­vény elé állíttatta. A két rokon egy sötét éjje­len betört a szövetkezet egyik tanyájába, onnan ágyat és terményes zsákot lopott. Az időben Csalovszky több sertést hizlalt, megfelelő ól­lal azonban nem rendelke­zett. Viczián társaságában lá­tott fakitermeléshez — a VÍZIG területéről. A diszkré­ciót odáig fokozta, hogy a kivágáshoz engedélyt sem kért... Csalovszky azokat a tüskókat sem resteilte el­emelni, melyek az úton ke­resztbe fektetett öntözőcsövet védték. A szolnoki járásbíróság dr. Vass István tanácsa Csalov­szky Istvánt kilenc hónapi 1 Viczián Jánost hét hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását mindkét esetben felfüggesztette. Dr, Soós István ügyész mindkét ítélet ellen fellebbe­zést jelentett be. Nézete szerint az edkövetett bűncselekmé­nyek súlyával nem felfüg­gesztett, de végrehajtható börtönbüntetés kiszabása állt volna arányban. rült nagy késéssel az inten­zív vetőmag Nagykörűbe, s e miatt csupán a hagyomá­nyos a földbe..; Ez a búza csak 11,5 métermázsát ho­zott, 4 tavaly ősszel idejében elvetett 350 kh-íiyi Bezosztá- jától. joggal várnak - idén többet. Kiváló eredményt ért el a nagykörűi szövetkezet a vö­röshere magfogással, amely holdanként 160 kilogramm magot hozott Ifjú Gregor, Józsefnek, a Szolnoki Bú­torgyár művezetőjének mé­hecskéi ' ia részesek ebben; nem különben néhány helyi és törökszentmiklósi méhész „bogarai”. Hej. más ám, ha nem a kósza szél, de szorgos méhek sokasága végzi a be­porzást!­A szorgalomról szólva Szász Kárólyné, Nádas Elek neve sem maradhat említet­ten. ök a tervezett 4000 he­lyett Ő6Q0 árubaromfit' adtak át,- -melyet négy ,; százalékon aluli elhullással, neveltek fel; Kitettek Ragukért a kerté­szek is; 170 q germesdorfi cseresznyét. 30 q meggyet 120 q szilvát, 160 q almát 150 q szőlőt termesztettek; a vincellérek 150 hl bort fej­tettek. Ennek tudatában, s a munkaegység értékének ismeretében rögtön érthető, miként érheti él az egy tagra évi jövedelem a 11000 forintot átlagosan. Öreg ember, nem vén ember A hetvenedikben járó Mattyasovszki János bizony­nyal nem az. A növényter­mesztők e példaképe 1585 forintos havi átlagjövedel­met ért el; a fiatal Kiss Emil takarmányos havi keresete altezer forinton fölötti volt egész álló éven át A Petőfi Tsz-ben úgy gon­dolják, helyi viszonyaik nem teszik kívánatossá a részes- művelés kiszélesítését. E he­lyet korszerűbb gyakorlatu­kat: a premizálást kívánják tovább fejleszteni. Elképze­léseik szerint — például — a sőrenevelőket a ráhizlalás arányában jutalmaznák, majd átadáskor extrém mi­esetén jószágonként 100, L osztályú minőség ese­tén jószágonként 50 forint­tal premizálnák őket. Ekkor — és ez természetes *— le kellene mondaniok napi fix- másfél munkaegység jóváírá­sáról, Kiss Ferenc elnök, Emesz József, vezető mezőgazdász egyaránt úgy védi: az öntö­zéses gazdálkodás fejleszté­sével ebben az évben lénye­gesen jobb eredményt érhet­nek majd el a tavalyinál. Lám, még az év elején já­runk csupán, a nagykörűi Petőfi Tsz máris 76 holdnyi, újonnan beépített öntözőte­leppel dicsekedhet. GYŰJTIK A TRÁGYÁT A kisújszál­lási Dózsa Tsz gazdái a téli napokat sem töltik tétle­nül. A foga- tosok a szö­vetkezeti gaz­dák udvarai­ról a határba szarvasba gyű Mik a trá­gyát. A tsz cserébe szal­mát ad tag­jainak. amiről a kunhegyesi járásban értesültünk. Felelős vezetők idézték kesernyés szájízzel a kunhegyesi Lenin Tsz-ben hallottakat: „öltözünk mi, csak nem tervezünk; így sen­ki sem. szekál (!) bennünket a tervteljesítésért”. Szinte saját fülének sem hisz a lá­togató, ha ugyanekkor eszébe * jut, minő eréllyél követelte a zárazámadó közgyűlésen az abádszalóki Aranykalász Tsz tagsága az öntözés fokozását Érthető, hiszen ők 18 000 fo­rintot' hasznoltak _ minden hold’‘öntözött burgonyából. Egyéb emlékek is felmerül­nek ... így a mezőtúri Sallai TSZ esete, azé a szövetkezeté, melyet éppen az öntözéses • gazdálkodás állított talpra. Rédai István elnök ott az asszonyokat taníttatta meg évi kilátásait vizsgálja, részint igyekszik megteremteni az 1963. évi termelőszövet­kezeti locsolás alapjait. Néhány útján el­kísérhettük a brigádot. Először Kunszent- mártont kerestük fel. tározata helyi törvény. Eny- nyi érő lenne csupán? Még néhány kérdőjel A. mezőgazdasági osztály szerint nagyon kérdéses, hogy a gépállomás meg tud-e bir­kózni az öntözőmotorok ki- javitásával. (A VÍZIG meg tudna...) Szerintünk az is kérdéses, hogyan készülnek el az a 15Ö holdnyi új, felü­leti öntözésre szánt térület munkái, mikor az építési javaslat még meg sem szü­letett ... Megyénk egészére nem jellemző az a szomorú kép, melyet a kunhegyesi és a ti­szafüredi járásban észleltek alapján kénytelenek voltunk megrajzolni. Mint a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának öntözési előadója el­mondta: a szövetkezetek többsége felismerte az öntö­zés jelentőségét, fejlesztésé­ért szívesen áldoz, megszer­vezésén készséggel fárado­zik. Lám, a túrkevei Tán­csics Tsz 40 holddal többet óhajt öntözni, mint ameny- nyit a megyei tanács vár tőle. Ugyanabban a városban azonban a Vörös Csillag Tsz előtervei 1700 kh öntözésé­ről szólnak; a — jóváha- gyatlan — végleges tervek viézcmt esák 700 kh-ról ... zető mezőgazdásza szerint az előtervek - készítése során nem vizsgálták meg elég alaposan a lehetőségeket. —! Ekkora különbség láttán ’ úgy véljük, a végleges tér- ■ vek összeállításakor sem. Állami gazdaságaink — s' e tény önmagáért szóló pél-’ daként beszél — a megyénk­re érvényes országos terv­számok arányában öntöz­nek. Termelőszövetkezeteink terveiből azonban még ösz- szesen 10 000 kh öntözés hiányzik. Még nem késő e hiányt pótolni; nehogy el­mulasztásának közellátá­sunk, közvetlenül pedig tsz- eink gazdái lássák kárát zárszámadáskor. Borváró Zoltán Évtizednél régebbi múlt­ra tekinthet vissza a nagy­körűi Petőfi Tsz. Gazdáit a legutóbbi zárszámadásom kellemetlen meglepetés érte: a harminc forintra tervezett munkaegység érté­ke csak 26,77-nek bizonyult. ' A csökkenés mégsem volt j túlságosan zsebbevágó; a | premizálás, részes művelés j folytán összesen 30,26-ra rú- i gott az egység. A szövetke­zetiek nézete szerint ebben i nem kis részt az az agrouó- mus a ludas, akit 2400 forint gyümölcsbevétel elsikkasztá- sa miatt kiebrudaltak a gaz­daságból. (A forintokat, ter­mészetesen, előbb az utolsó krajcárig visszafizettették vele.) Az értékcsökkenést végső fokon az okozta, hogy a ja­nuárban leadott hízó és sőre ellenértéke már csak az 1962. évi zárszámadáskor kerülhet kiosztásra. Lehetne arról is beszélni, kinek hibájából ke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents