Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

1962. február 15. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 Tudósítónktól fi Itast tetei Moszkvából y| szovjet színhazak műsora a mos- tani szezonban változatos. Ját­szanak tragédiákat, drámákat, vígjátéky- kat, váudevilleket és melodrámákat. Á színpadművészet minden műfaja ott ra­gyog a színpadokon. Feltűnően sok a változatos formájú vígjáték. Ezek — miköz­ben szórakoztatnak és leleplezik a hibá­kat — kifejezésre juttatják a szovjet nép szellemességét és életörömét. Sokan és sokat tapsolnak Szojronov vaudeville- tréfájának, Kornyejcsuk zamatos humorú darabjainak, Jevgenyij Svarc vígjátéki meséinek. Általában gyökeres a fordulat a szov­jet színházak életében: jelenkorunk köz­vetlen problémái felé fordult. A színpadi jelenetek és konfliktusok a valóságos életből kerültek a darabokba. És a néző. aki mindig szívesen fogadta a nép életé­nek találkozását a színházzal, elégedetten vette tudomásul a kedvező fordulatot. Moszkvában és Leningrádban egy- időben játsszák Szimonov: A negyedik című drámáját. Mindkét előadásnak megvan a maga költészete. Mindkettő egyéni módon oldja meg a drámaíró alapgondolatát. A darab olyan emberről szól, aki rég eladta a becsületét, mert nyugodtan és jól akart étai, Ez a „hős” nem volt szabályos bűnös, de mindig azt kívánta az élettől, ami előnyös és neki kedvező. így bukott el, s végül be­mocskolta önmagát, eladta a becsületét, elárulta a bajtársait, a feleségét, s mindazokat, akikkel együtt kínlódott a német fasiszták koncentrációs táborában Amikor aztán döntenie kell arról, hogy leleplezzen-e egy háborús provokációt — megjelennek előtte húsz éve halott bará­tai és ítélkeznek fölötte a becsület tör­vényei szerint. A drámaíró és a két szín­ház arra törekedett, hogy filozófiai mód­szerrel közelítse meg a fontos humanista mondanivalót Az utóbbi időkben a szovjet színhá­zak gyakran mutatnak be olyan darabo­kat, amelyek a múltban játszódnak ugyan, de elősegítik a jelen jobb meg­értését. Ilyen mű a Vér és hamu című dráma, amelyet Kazimir Kimantejte, ülte­tett át a színpadra Marctnkjavicsjusz köl­teményéből. A költemény — kifejező essäközeit tekintve — bonyolult és sok­oldalú. A versek között gyakori a próza, az eleven dialógus, a lírai kitérő és filo­zófia. Kimantejte, a színpadi változat szerzője és a darab rendezője, a költe­mény szellemének megbontása nélkül sa­játos színpadi rekviemet alkotott azoK- nak az egyszerű embereknek emlékére, akiket a hitleristák egy kis litván falu­ban elevenen megégettek. A filozófiai jelentőségű témák a drámaírókat és a színházakat egyaránt érdeklik. Az ilyen alkotások főként tra­gédiák alakjában kapnak helyet a szín­padokon. Érdekes, hogy a modern tragé­diák milyen népszerűek lettek. Mégnem mindegyik tökéletes, nem valamennyi éri el „a drámai költészet koronájának” szintjét — ahogyan Belinszkij nevezte a tragédiát. De ebben az igen nehéz mű­fajban gyümölcsöző kísérletezések foly­nak. E kísérletek egyik érdekes terméke Lévád: Faust és a halál című darabja. Az ukrán szerzőnek ez az alkotása a világűrt meghódító szovjet tudósokról szóL Főhőse egy asztrofizikus, aki az űr­hajón utazik. Ez a darab jóval Gagarin és Tyitov repülése előtt került a publi­kum elé. Lévád előre látta a szovjet űr­hajósok nagy sikerét. A darabot a moszk­vai Majakovszkij Színház mutatta be. A tudóst Lev Szverdlin alakította nagy sikerrel. • Érdemes külön felemlíteni egy víg­játékot Szerzője az Ukrajnában élő Bir- jukov. Ez a színpadi szerző az Erisz al­mája című darabjával most elsőízben szerepelt Moszkvában, a Szatíra Színház színpadán. Ez a sokszínű, vidám, vitázó színdarab a maga könnyed stílusával el­ragadta a nézőket Nagy részük volt a sikerben az olyan nagyszerű vígjátéki színészeknek, mint Tennyln és Lepko. Pl u esek, a rendező ötletgazdagságával tűnt fél. De az űj színházi szezonban nemcsak a moszkvai és leningrádi színházak tűn­nek fel sikereikkeL Valamennvi szovjet színház alkotói munkáját a műfajok vál­tozatossága. a stílusok és egvéniségek sok­félesége jellemzi. A művekben élesek a konfliktusok, az életszerűség hiteles, a valóság kutatása szenvedélves és követ­kezetes. Ez újabb sikerek forrása lesz. V. Frolov •an •-ui j.» 'S • Beszélgetés négyszáz szülővel az oktatási reformról Kedden délután fél hatkor a Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatóságának és szülői munkakö­zössége választmányának me ghívására tanácskozásra gyűl­tek össze a gimnázium tanárai és a szülők, hogy meg­vitassák az iskola helyzetét és jövőjét az új oktatási tör­vény tükrében. A diákok kedves meglepe­téssel szolgálták a jelenle­vőknek. Mielőtt Hack Már­ton igazgató megkezdte vol­na beszédét, Juhász Gyula: A munkásokhoz című versét szavalta az egyik diák, majd Budai Péter vezényletével a II/c. osztály kamarakórusa dalokat adott elő. A színpad előtt házi kiál­lítás nyílt: a politechnikai oktatásban résztvevő ügyes- kezű gimnazisták alkotásai­ból. A kiállítás tükrözi azt a nagy fejlődést, amely a po­litechnikai oktatás útját fém­jelzi a Verseghy Gimnázi­umban. 1958/59-ben még csak 28-an vettek részt politech­nikai képzésben, míg 1961— 62-ben ez a szám 283 főre emelkedett. Az 1920/21-es tan­évben mindössze 95-en jár­tak az iskolába, míg 1961— 62-ben 585 volt a nappali tagozaton a tanulók száma. A gimnázium fejlődését ér­zékeltető adatok mellé kí­vánkozik a továbbtanulás alakulását mutató grafikon is. Eszerint 1958-ban a 98 érettségizett diákból 53-an tanultak tovább, míg 1960— 61-ben 105 diákból 35-en. A „visszaesés” itt csak látszó­lagos, mert a 70 termelő- munkába bekapcsolódó érett­ségizett fiatal közül egy évi fizikai munka után újabb 31 diákot vettek fel a kü­lönböző felső dktatási intér. zetekbe. Szélesre tárultak az út gimnázium kapui Hack Márton igazgató be­szélt ezekről a grafikonok­ról is referátumában, miköz­ben azt is elmondotta, hogy kialakultak azok a módsze­rek, amelyek az elméleti és á gyakorlati oktatás össze­kapcsolását célozzák. A már négy éve bevezetett 5+1-es oktatási rendszer bevált, je­lenleg hét osztályból 281-en tanulnak ennek keretében. Tíz ipari és kereskedelmi vállalat, továbbá a MŰM 605-ös Ipartanuló-intézete és az iskola politechnikai mű­helye biztosítja, hogy a diá­kok megszeressék, megismer­jék, megkedveljék a fizikai munkát, többé-kevésbé elsa­játítsanak egy-egy szakmát. Hack Márton hangsúlyozta a továbbiakban: Szélesre tá­rultak az új gimnázium ka­pui. Nagyobb lehetőség, több munkaterület várja a vég­lett tanulókat. Megszűnik az érettségi utáni perspektívát- lanság. Tanulóink szeretik a gyakorlati foglalkozást, jól, lelkiismeretesen dolgoznak, sok, szép munkadarabot ké­szítettek. Mindez azt bizo­nyítja — hangsúlyozta Hack Márton —, hogy az oktatási törvény egész iskolahálóza­tunkat, a rendes és a felnőtt tanulók oktatását egyaránt átfogó, korszakalkotó intéz­kedés. Döntően újat jelent tartalmi vonatkozásban a „Mit tanítunk, miért, milyen céllal” című kérdés komple­xumra adott válaszban. A gimnázium igazgatója ezután a szülők, az iskola, a munkahely közös hatásának elemzésével foglalkozott a fiatalok nevelésénél, megál­lapítva, hogy a nevelés csak akkor éri el célját, hogy ha ezek a különböző hatásod nem keresztezik egymást. A szülők véleménye A referátum elhangzása után sok szülő hozzászólt az elhangzottakhoz. Érthető, hogy fontosnak érezték ezt a tanácskozást, hiszen nem­csak Szolnokról, hanem a környék községeiből, falvai- ból is sokan eljöttek. Dr. Molnár Károly szülő elmondotta, hogy az ő fiatal korában az érettségit tett diákok előtt közel seni vol­tak olyan lehetőségek, mint manapság. Egyébként sem értett semmihez az érettségi­zett fiatal, ma pedig többé- kevésbé megismerkedik egy- egy szakma fontosabb voná­saival. Emellett' a diákok meg is szeretik a munkát, például a papírgyárba kijá­ró gimnazisták (ahol a cellu­lózgyér vezetője, dr. Molnár Károly), nemcsak a diákok, hanem az üzem dolgozói is várják a pénteki napot, ami­kor találkoznak az üzem­ben. Hangsúlyozta, hogy ma már egyáltalán nem tapasz­talható kétségbeesés, ha egy- egy diákot nem vesznek fel egyetemre, az egyedüli cél­hoz vezető utat nemcsak az egyetemben látják. — Vigh Gyula, a Vasipari Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy az érettségi után szakmát tanuló fiatalok nagyszerűen megállják a helvüket, külö­nösen, ha a szülők is segíte­nek ebben. Mi, szülők — kérte az egybegyűlteket Vigh Gyula — erősítsük azt az erős alapot, amelyet gyer­mekeink kapnak az iskolai nevelés során. Érdekes, értékes hozzászó­lás hangzott el több szülő ré­széről, amelyek bizonyára nagy segítséget jelentenek a gimnázium tanárainak továb bi munkájában. •• ülést tart a Szolnok megyei tanács Szolnok megye Tanácsa február 23-án, 24-én (pén­tek—szombat) délelőtt 9 órakor nyilvános ülést tart és az alábbi napirendeket tárgyalja meg: 1. A bíróságok munkáját, különös tekintettel a ta­nácsok és a bíróság kapcsolatára, valamint a népi ülnökök működésére 2. A termelőszövetkezetek állattenyésztésének hely­zetét. 3. Szolnok megye 5 éves egészségügyi és szociálpo­litikai tervét. 4. Tájékoztató jelentést a megye 5 éves sportprog­ramjának végrehajtásáról. 5. Az 1961. évi községfejlesztési tervek végrehaj­tását és az ez évi községfejlesztési tervek előkészíté­sét A végrehajtó bizottság kéri a megye lakosságát, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételei­ket, javaslataikat írásban, vagy szóban 1962. február 20-ig juttassa el a megyei tanács vb. titkárságához. Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága r?nács' ozás a Iliá­széi tsmeimozgaioin lieyzeárői Tegnap Szolnokon a Ság­vári Endre Művelődési Ház nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a népművelési felügyelők és a művészeti szakkörök vezetői. Megvitat­ták a művészeti tömegmoz­galom helyzetét és feladatait. A tanácskozáson megjelen­tek a megye párt és tanács vezetői. Felszólalt a vitában Váczi Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. A nagyjelentőségű tanács­kozás ismertetésére és mél­tatására visszatérünk. Itt a kazán— hol a kazán? Társasjáték. Játsszák: az GM Szolnok megyei Építőipari Vállalat és a Jász-, ladányi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szemnek is gyönyörködte­tő látvány a jászladányiak új kultúrotthona. Modern épület, vörös téglaburkolat­tal, világos nagy ablakokkal. A községi tanács 1959-ben kezdte meg építtetését az ÉM Szolnok megyei Építő­ipari Vállalattal. Azóta több mint két esztendő telt el,- az épület elkészült, melyért pontosan 2 millió 495 ezer forintot fizetett a .tanács, a községfejlesztési alapból. Az épületben helyet ka­pott egy — valóban minden igényt kielégítő — színház­terem, mely 350 személy be­fogadására alkalmas. A tá- -gas előcsarnokból nyílnak a klubszobák,' szakköri helyi­ségek, ruhatár, büfé. S hogy a kultúrotthont mégsem vehették eddig bir­tokukba a jászladányiak, an­nak egy „társasjáték” az oka, amelyet Idestova már három hónapja játszik az ÉM Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat és a Jászladá- nyi Községi Tanács. A já­tékban drukkolóként részt- vesz a Debreceni Mezőgaz­dasági-, és a Belkereskedel­mi Gépgyár. A játék címe: Itt a kazán, hol a kazán? Ugyanis a kultúrotthon va­lóban elkészült, csak éppen a helyiség fűtése nincs meg­oldva. Nyikos János, a köz­ségi tanács elnökhelyettese jelen esetben is, a kazánok késői szállítása miatt aka­dályközléssel éltünk. Önök ezt figyelmen kívül hagyták és nem jártak el a fent hivatkozott rendelkezé­sek szellemében, hogy a be­ruházó nemcsak ellenőrzi a létesítmények kivitelezését, hanem közreműködésével se­gíti elhárítani a felmerült akadályokat.,.* És a válasz, amelyet a községi tanács írt? „Nem tudunk egyet érteni kifogásaikkal és értelmetlen­nek tartjuk a levelünkben közölt védekezésüket és in­dokaikat- Mi több esetben személyesen ‘ is eljártunk a Belkereskedelmi Gépgyárnál, ahol a kazánok készülnek. Legutóbb az önök képvise­lőjével együtt november 13- án személyesen kerestük fel a vállalatot. Ezután novem­ber 14-én átiratban kerestük meg a Debreceni Mezőgaz­dasági Gépgyárat ahol a szükséges alapanyagot gyárt­ják a szóbanforgó kazánok­hoz. A debreceni gépgyár levelünkre közölte, hogy no­vember 24-én leszállították a Belkereskedelmi Gépgyár­nak a 2 kazánhoz szüksé­ges anyagot November 27- én Ismét átiratban kerestük meg a Belkereskedelmi Gép­gyárat és közöltük velük, amikor körüljártam az épü­letben. Azt hogy már púposod­nak a parketták, ennek okát talán azzal lehet magyaráz­ni, hogy nem volt elég szá­raz a faanyag. (Bár ezen is lehet vitatkozni.) A tartó pilléreknél már válik a va­kolat mert a talajvíz fel­szivárgott (Talán nem meg­felelő a szigetelés?) Az elő­csarnok fűtését egy külön kis helyiségben elhelyezett kazán biztosítja. Azonban a kazánnak nincs csatlakozása a kéményhez, Vajon á füst hol távozhat májé) el fűtés­kor? A meleggel együtt az előcsarnokba? A színpadon a körfüggönyt drótokkal, zsineggel függesztették fel. Ugyanakkor az erre a célra vásárolt csigákat az egyik mellékhelyiségből találtam... Non beszélve arról, hogy a pénztárfülke fűtése nincs megoldva. Múlnak a hónapok. A köz­ség 50 tagú vegyeskara hol az egyik, hol a másik isko­lában próbál, az ismeretter­jesztő előadásokat a gyer­mekfoglalkoztatásokat a szö­A jászladányi kultúrotthon, mely kész is meg nem is. szerint már csak kilóval le­het mérni azokat a levele­ket, amelyeket a kultúrott­hon kazánjának ügyében ír­tak. íme a levelezésből egy­két szemelvény: Az építőipari vállalat írja: „Általunk kivitelezett és készrejelentett tárgyi épít­kezés műszaki átadását— átvételét 1961. november 24- én meghiúsították azzal az indokolással, hogy 2 db Etna kazán szerelése és a színpa­di függönyök leszállítása nem történt meg. Ezen eljárásukkal nem ér­tünk egyet, mivel a 10/1954. OEH—ÉM sz. utasításban foglaltak alapján a kivite­lezés folyamán felmerült akadályoztatások esetén, mint milyen következményeket vonhat maga után a szállí­tási határidő eltolódása. Vajon ezek az intézkedé­sek nem haladták-e túl a beruházó ellenőrzési kötele­zettségét, és vajon elősegí­tette-e közreműködésünk a felmerült akadályok elhárí­tását?” A jászladányiak szerint nekik már olyan mindegy, hogy milyen típusú Kazánt szerelnek fel, mert végre sze­retnének beköltözni új kul- túrotthonukba, amelynek el­készültét még a múlt évben jelentették az építők. Bár véleményem szerint e téren sincs minden rendben. Fel­jegyeztem néhány apróságot, vetkezet nagyobb helyiségei­ben rendezik, holott a közsé­gi tanács már eddig közel két és félmillió forintot fi­zetett az új kultúrházért. Nem beszélve arról, hogy a megyei tanács vb. művelő­dési osztálya egy esztendeje fizeti a függetlenített kultúr­otthon igazgatót. Mikor kerül elő végre a kazán? Mikor rendezhetik meg a jászladányiak az első előadást a kultúrotthonban? Véleményem szerint ehhez nem levelezésre, hanem tet­tekre van szükség! Varga Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents