Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-15 / 38. szám
1962. február 15. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 Tudósítónktól fi Itast tetei Moszkvából y| szovjet színhazak műsora a mos- tani szezonban változatos. Játszanak tragédiákat, drámákat, vígjátéky- kat, váudevilleket és melodrámákat. Á színpadművészet minden műfaja ott ragyog a színpadokon. Feltűnően sok a változatos formájú vígjáték. Ezek — miközben szórakoztatnak és leleplezik a hibákat — kifejezésre juttatják a szovjet nép szellemességét és életörömét. Sokan és sokat tapsolnak Szojronov vaudeville- tréfájának, Kornyejcsuk zamatos humorú darabjainak, Jevgenyij Svarc vígjátéki meséinek. Általában gyökeres a fordulat a szovjet színházak életében: jelenkorunk közvetlen problémái felé fordult. A színpadi jelenetek és konfliktusok a valóságos életből kerültek a darabokba. És a néző. aki mindig szívesen fogadta a nép életének találkozását a színházzal, elégedetten vette tudomásul a kedvező fordulatot. Moszkvában és Leningrádban egy- időben játsszák Szimonov: A negyedik című drámáját. Mindkét előadásnak megvan a maga költészete. Mindkettő egyéni módon oldja meg a drámaíró alapgondolatát. A darab olyan emberről szól, aki rég eladta a becsületét, mert nyugodtan és jól akart étai, Ez a „hős” nem volt szabályos bűnös, de mindig azt kívánta az élettől, ami előnyös és neki kedvező. így bukott el, s végül bemocskolta önmagát, eladta a becsületét, elárulta a bajtársait, a feleségét, s mindazokat, akikkel együtt kínlódott a német fasiszták koncentrációs táborában Amikor aztán döntenie kell arról, hogy leleplezzen-e egy háborús provokációt — megjelennek előtte húsz éve halott barátai és ítélkeznek fölötte a becsület törvényei szerint. A drámaíró és a két színház arra törekedett, hogy filozófiai módszerrel közelítse meg a fontos humanista mondanivalót Az utóbbi időkben a szovjet színházak gyakran mutatnak be olyan darabokat, amelyek a múltban játszódnak ugyan, de elősegítik a jelen jobb megértését. Ilyen mű a Vér és hamu című dráma, amelyet Kazimir Kimantejte, ültetett át a színpadra Marctnkjavicsjusz költeményéből. A költemény — kifejező essäközeit tekintve — bonyolult és sokoldalú. A versek között gyakori a próza, az eleven dialógus, a lírai kitérő és filozófia. Kimantejte, a színpadi változat szerzője és a darab rendezője, a költemény szellemének megbontása nélkül sajátos színpadi rekviemet alkotott azoK- nak az egyszerű embereknek emlékére, akiket a hitleristák egy kis litván faluban elevenen megégettek. A filozófiai jelentőségű témák a drámaírókat és a színházakat egyaránt érdeklik. Az ilyen alkotások főként tragédiák alakjában kapnak helyet a színpadokon. Érdekes, hogy a modern tragédiák milyen népszerűek lettek. Mégnem mindegyik tökéletes, nem valamennyi éri el „a drámai költészet koronájának” szintjét — ahogyan Belinszkij nevezte a tragédiát. De ebben az igen nehéz műfajban gyümölcsöző kísérletezések folynak. E kísérletek egyik érdekes terméke Lévád: Faust és a halál című darabja. Az ukrán szerzőnek ez az alkotása a világűrt meghódító szovjet tudósokról szóL Főhőse egy asztrofizikus, aki az űrhajón utazik. Ez a darab jóval Gagarin és Tyitov repülése előtt került a publikum elé. Lévád előre látta a szovjet űrhajósok nagy sikerét. A darabot a moszkvai Majakovszkij Színház mutatta be. A tudóst Lev Szverdlin alakította nagy sikerrel. • Érdemes külön felemlíteni egy vígjátékot Szerzője az Ukrajnában élő Bir- jukov. Ez a színpadi szerző az Erisz almája című darabjával most elsőízben szerepelt Moszkvában, a Szatíra Színház színpadán. Ez a sokszínű, vidám, vitázó színdarab a maga könnyed stílusával elragadta a nézőket Nagy részük volt a sikerben az olyan nagyszerű vígjátéki színészeknek, mint Tennyln és Lepko. Pl u esek, a rendező ötletgazdagságával tűnt fél. De az űj színházi szezonban nemcsak a moszkvai és leningrádi színházak tűnnek fel sikereikkeL Valamennvi szovjet színház alkotói munkáját a műfajok változatossága. a stílusok és egvéniségek sokfélesége jellemzi. A művekben élesek a konfliktusok, az életszerűség hiteles, a valóság kutatása szenvedélves és következetes. Ez újabb sikerek forrása lesz. V. Frolov •an •-ui j.» 'S • Beszélgetés négyszáz szülővel az oktatási reformról Kedden délután fél hatkor a Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatóságának és szülői munkaközössége választmányának me ghívására tanácskozásra gyűltek össze a gimnázium tanárai és a szülők, hogy megvitassák az iskola helyzetét és jövőjét az új oktatási törvény tükrében. A diákok kedves meglepetéssel szolgálták a jelenlevőknek. Mielőtt Hack Márton igazgató megkezdte volna beszédét, Juhász Gyula: A munkásokhoz című versét szavalta az egyik diák, majd Budai Péter vezényletével a II/c. osztály kamarakórusa dalokat adott elő. A színpad előtt házi kiállítás nyílt: a politechnikai oktatásban résztvevő ügyes- kezű gimnazisták alkotásaiból. A kiállítás tükrözi azt a nagy fejlődést, amely a politechnikai oktatás útját fémjelzi a Verseghy Gimnáziumban. 1958/59-ben még csak 28-an vettek részt politechnikai képzésben, míg 1961— 62-ben ez a szám 283 főre emelkedett. Az 1920/21-es tanévben mindössze 95-en jártak az iskolába, míg 1961— 62-ben 585 volt a nappali tagozaton a tanulók száma. A gimnázium fejlődését érzékeltető adatok mellé kívánkozik a továbbtanulás alakulását mutató grafikon is. Eszerint 1958-ban a 98 érettségizett diákból 53-an tanultak tovább, míg 1960— 61-ben 105 diákból 35-en. A „visszaesés” itt csak látszólagos, mert a 70 termelő- munkába bekapcsolódó érettségizett fiatal közül egy évi fizikai munka után újabb 31 diákot vettek fel a különböző felső dktatási intér. zetekbe. Szélesre tárultak az út gimnázium kapui Hack Márton igazgató beszélt ezekről a grafikonokról is referátumában, miközben azt is elmondotta, hogy kialakultak azok a módszerek, amelyek az elméleti és á gyakorlati oktatás összekapcsolását célozzák. A már négy éve bevezetett 5+1-es oktatási rendszer bevált, jelenleg hét osztályból 281-en tanulnak ennek keretében. Tíz ipari és kereskedelmi vállalat, továbbá a MŰM 605-ös Ipartanuló-intézete és az iskola politechnikai műhelye biztosítja, hogy a diákok megszeressék, megismerjék, megkedveljék a fizikai munkát, többé-kevésbé elsajátítsanak egy-egy szakmát. Hack Márton hangsúlyozta a továbbiakban: Szélesre tárultak az új gimnázium kapui. Nagyobb lehetőség, több munkaterület várja a véglett tanulókat. Megszűnik az érettségi utáni perspektívát- lanság. Tanulóink szeretik a gyakorlati foglalkozást, jól, lelkiismeretesen dolgoznak, sok, szép munkadarabot készítettek. Mindez azt bizonyítja — hangsúlyozta Hack Márton —, hogy az oktatási törvény egész iskolahálózatunkat, a rendes és a felnőtt tanulók oktatását egyaránt átfogó, korszakalkotó intézkedés. Döntően újat jelent tartalmi vonatkozásban a „Mit tanítunk, miért, milyen céllal” című kérdés komplexumra adott válaszban. A gimnázium igazgatója ezután a szülők, az iskola, a munkahely közös hatásának elemzésével foglalkozott a fiatalok nevelésénél, megállapítva, hogy a nevelés csak akkor éri el célját, hogy ha ezek a különböző hatásod nem keresztezik egymást. A szülők véleménye A referátum elhangzása után sok szülő hozzászólt az elhangzottakhoz. Érthető, hogy fontosnak érezték ezt a tanácskozást, hiszen nemcsak Szolnokról, hanem a környék községeiből, falvai- ból is sokan eljöttek. Dr. Molnár Károly szülő elmondotta, hogy az ő fiatal korában az érettségit tett diákok előtt közel seni voltak olyan lehetőségek, mint manapság. Egyébként sem értett semmihez az érettségizett fiatal, ma pedig többé- kevésbé megismerkedik egy- egy szakma fontosabb vonásaival. Emellett' a diákok meg is szeretik a munkát, például a papírgyárba kijáró gimnazisták (ahol a cellulózgyér vezetője, dr. Molnár Károly), nemcsak a diákok, hanem az üzem dolgozói is várják a pénteki napot, amikor találkoznak az üzemben. Hangsúlyozta, hogy ma már egyáltalán nem tapasztalható kétségbeesés, ha egy- egy diákot nem vesznek fel egyetemre, az egyedüli célhoz vezető utat nemcsak az egyetemben látják. — Vigh Gyula, a Vasipari Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy az érettségi után szakmát tanuló fiatalok nagyszerűen megállják a helvüket, különösen, ha a szülők is segítenek ebben. Mi, szülők — kérte az egybegyűlteket Vigh Gyula — erősítsük azt az erős alapot, amelyet gyermekeink kapnak az iskolai nevelés során. Érdekes, értékes hozzászólás hangzott el több szülő részéről, amelyek bizonyára nagy segítséget jelentenek a gimnázium tanárainak továb bi munkájában. •• ülést tart a Szolnok megyei tanács Szolnok megye Tanácsa február 23-án, 24-én (péntek—szombat) délelőtt 9 órakor nyilvános ülést tart és az alábbi napirendeket tárgyalja meg: 1. A bíróságok munkáját, különös tekintettel a tanácsok és a bíróság kapcsolatára, valamint a népi ülnökök működésére 2. A termelőszövetkezetek állattenyésztésének helyzetét. 3. Szolnok megye 5 éves egészségügyi és szociálpolitikai tervét. 4. Tájékoztató jelentést a megye 5 éves sportprogramjának végrehajtásáról. 5. Az 1961. évi községfejlesztési tervek végrehajtását és az ez évi községfejlesztési tervek előkészítését A végrehajtó bizottság kéri a megye lakosságát, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat írásban, vagy szóban 1962. február 20-ig juttassa el a megyei tanács vb. titkárságához. Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága r?nács' ozás a Iliászéi tsmeimozgaioin lieyzeárői Tegnap Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a népművelési felügyelők és a művészeti szakkörök vezetői. Megvitatták a művészeti tömegmozgalom helyzetét és feladatait. A tanácskozáson megjelentek a megye párt és tanács vezetői. Felszólalt a vitában Váczi Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. A nagyjelentőségű tanácskozás ismertetésére és méltatására visszatérünk. Itt a kazán— hol a kazán? Társasjáték. Játsszák: az GM Szolnok megyei Építőipari Vállalat és a Jász-, ladányi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szemnek is gyönyörködtető látvány a jászladányiak új kultúrotthona. Modern épület, vörös téglaburkolattal, világos nagy ablakokkal. A községi tanács 1959-ben kezdte meg építtetését az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalattal. Azóta több mint két esztendő telt el,- az épület elkészült, melyért pontosan 2 millió 495 ezer forintot fizetett a .tanács, a községfejlesztési alapból. Az épületben helyet kapott egy — valóban minden igényt kielégítő — színházterem, mely 350 személy befogadására alkalmas. A tá- -gas előcsarnokból nyílnak a klubszobák,' szakköri helyiségek, ruhatár, büfé. S hogy a kultúrotthont mégsem vehették eddig birtokukba a jászladányiak, annak egy „társasjáték” az oka, amelyet Idestova már három hónapja játszik az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat és a Jászladá- nyi Községi Tanács. A játékban drukkolóként részt- vesz a Debreceni Mezőgazdasági-, és a Belkereskedelmi Gépgyár. A játék címe: Itt a kazán, hol a kazán? Ugyanis a kultúrotthon valóban elkészült, csak éppen a helyiség fűtése nincs megoldva. Nyikos János, a községi tanács elnökhelyettese jelen esetben is, a kazánok késői szállítása miatt akadályközléssel éltünk. Önök ezt figyelmen kívül hagyták és nem jártak el a fent hivatkozott rendelkezések szellemében, hogy a beruházó nemcsak ellenőrzi a létesítmények kivitelezését, hanem közreműködésével segíti elhárítani a felmerült akadályokat.,.* És a válasz, amelyet a községi tanács írt? „Nem tudunk egyet érteni kifogásaikkal és értelmetlennek tartjuk a levelünkben közölt védekezésüket és indokaikat- Mi több esetben személyesen ‘ is eljártunk a Belkereskedelmi Gépgyárnál, ahol a kazánok készülnek. Legutóbb az önök képviselőjével együtt november 13- án személyesen kerestük fel a vállalatot. Ezután november 14-én átiratban kerestük meg a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyárat ahol a szükséges alapanyagot gyártják a szóbanforgó kazánokhoz. A debreceni gépgyár levelünkre közölte, hogy november 24-én leszállították a Belkereskedelmi Gépgyárnak a 2 kazánhoz szükséges anyagot November 27- én Ismét átiratban kerestük meg a Belkereskedelmi Gépgyárat és közöltük velük, amikor körüljártam az épületben. Azt hogy már púposodnak a parketták, ennek okát talán azzal lehet magyarázni, hogy nem volt elég száraz a faanyag. (Bár ezen is lehet vitatkozni.) A tartó pilléreknél már válik a vakolat mert a talajvíz felszivárgott (Talán nem megfelelő a szigetelés?) Az előcsarnok fűtését egy külön kis helyiségben elhelyezett kazán biztosítja. Azonban a kazánnak nincs csatlakozása a kéményhez, Vajon á füst hol távozhat májé) el fűtéskor? A meleggel együtt az előcsarnokba? A színpadon a körfüggönyt drótokkal, zsineggel függesztették fel. Ugyanakkor az erre a célra vásárolt csigákat az egyik mellékhelyiségből találtam... Non beszélve arról, hogy a pénztárfülke fűtése nincs megoldva. Múlnak a hónapok. A község 50 tagú vegyeskara hol az egyik, hol a másik iskolában próbál, az ismeretterjesztő előadásokat a gyermekfoglalkoztatásokat a szöA jászladányi kultúrotthon, mely kész is meg nem is. szerint már csak kilóval lehet mérni azokat a leveleket, amelyeket a kultúrotthon kazánjának ügyében írtak. íme a levelezésből egykét szemelvény: Az építőipari vállalat írja: „Általunk kivitelezett és készrejelentett tárgyi építkezés műszaki átadását— átvételét 1961. november 24- én meghiúsították azzal az indokolással, hogy 2 db Etna kazán szerelése és a színpadi függönyök leszállítása nem történt meg. Ezen eljárásukkal nem értünk egyet, mivel a 10/1954. OEH—ÉM sz. utasításban foglaltak alapján a kivitelezés folyamán felmerült akadályoztatások esetén, mint milyen következményeket vonhat maga után a szállítási határidő eltolódása. Vajon ezek az intézkedések nem haladták-e túl a beruházó ellenőrzési kötelezettségét, és vajon elősegítette-e közreműködésünk a felmerült akadályok elhárítását?” A jászladányiak szerint nekik már olyan mindegy, hogy milyen típusú Kazánt szerelnek fel, mert végre szeretnének beköltözni új kul- túrotthonukba, amelynek elkészültét még a múlt évben jelentették az építők. Bár véleményem szerint e téren sincs minden rendben. Feljegyeztem néhány apróságot, vetkezet nagyobb helyiségeiben rendezik, holott a községi tanács már eddig közel két és félmillió forintot fizetett az új kultúrházért. Nem beszélve arról, hogy a megyei tanács vb. művelődési osztálya egy esztendeje fizeti a függetlenített kultúrotthon igazgatót. Mikor kerül elő végre a kazán? Mikor rendezhetik meg a jászladányiak az első előadást a kultúrotthonban? Véleményem szerint ehhez nem levelezésre, hanem tettekre van szükség! Varga Viktória
