Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

3 963. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 As Idén több serlést hizlalnak mint tavaly A szolnoki járás közös gazdaságainak terveiből A szolnoki járásban megkezdődött a termelőszövet­kezetek 1962. évi termelési terveinek felülvizsgálata. A mezőgazdasági osztály dolgozói eddig a tervek mintegy harmad részébe nyertek bepillantást és azokból — ked­vező tapasztalatokat A tervek születéséről szól­va, megemlítjük, hogy a ta­valy először alkalmazott ko­rábbi tervezés nem minden tekintetben váltotta be a hozzáfűzött reményeket Több tsz-ben már szeptemberben, legtöbbjében októberben hoz­záláttak a tervezéshez. Ezek a tervezgetósék jobbadán túl korainak bizonyultak; mert mire realizálásukra sor ke­rülhetett, más képet mutatott a takarmánymérleg, másként alakult a jövedelem, több­ször változott a szerződéses növények tervszáma. Ezek a tapasztalatok arra intenek, hogy ebben az évben célsze­rűbbnek látszik később — november folyamán — és több bizonyosra támaszkodva megkezdeni a tervező mun­kát A szolnoki járáa tsz-einek fejlettségi foka — mint azt Bartos László főállattenyész­tő, a mezőgazdasági osztály megbízott vezetője kifejtette — szélsőségesen különböző. Országos szinten is elisme­résre méltók Tiszaföldvár, Zagyvarékas, Rákóczifalva, Mezőhék, Vezseny közös gaz­daságai; a besenyszőgi, tósze­gi, csataszögi tsz-ek azonban még mindig sok gondot okoz­nak. Némi túlzással szólva: olyan az ellentét akár a Hold napsütötte és árnyékos oldala között... A kettő* el­választó sávot hasonlatunk­ban az újszászi, tiszavárko nyi, szászberek! tsz-ek kép­viselik. — Azok a tsz-ek, melyek­nek eddig láttuk előirányza­tait reálisan terveztek, — állapította meg Bartos László. — Gondolom, helyte­len lenne például az újseá- sbí Szabadság Tsz-re a ter­vezett 227 kh-nál több cukor­répát ráerőltetnünk; mikor tudva tudjuk, hogy a tagság java szorgalmát adva sem képes a kifogástalan egy elés­re, zavartalan betakarításra nagyobb területen. A beseny- szögi tsz-eknél elsősorban arra kel! törekednünk, hogy a gazdák jövedelmének gya­rapítását segíthessük. A járási tanács mezőgaz­dasági szakemberei a tsz-ek- kel együtt azon igyekeznek, hogy minden község számára helyi termelésből biztosítsák a zöldségfogyasztásd Igény ki­elégítését. A * hagyományos zöldségtermesztő falvaktól — aminő például Tiszaföld­vár, Tiszajenő — ennél töb­bet vár a járás. A tervfelülvizsgálatot meg­előző beszélgetések sarán ki­tűnt, hogy számos szövetke­zet vezetősége húzódozik a nagyobb arányú cukorrépá­éi napraforgótermesztéstől. Helyes- gondolkodásra vall, hogy a munkaerőben, szer­vezettségben erősebb tsz-ek csatasorba álltak a gyengébbek helyett is. így illesztett ez évi termelési ter­veibe a tavalyinál 20 holddal több cukorrépát a rákóczáfal- vi II. Rákóczi Ferenc Tsz, 42 holddal többet a vezsenyi Tiszamenti Tsz, 40 holddal többet a zagyvarékasi Béke Tsz. Napraforgó vetésterületét — szintén az 1961. évihez ké­pest — húsz százalékkal nö­velte a tiszaföldvári Arany­kalász Tsz, húsz holddal a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz, száz százalékkal a vezsenyi Tiszamenti Tsz. A zagyvaré­kasi Béke Tsz gazdái meg ép­pen 100 kh-ról 270 kh-ra tá­gítják a napraforgó terüle­tet. Tanulságos lenne összeha­sonlítanunk az 1961. és az 1962. évi tervek száz holdra vonatkoztatott áruértékesítési mutatóit. Erre — sajnos — nincs módunk; e mutató ta­valy csak a legfontosabb ter­ményekre, termékekre vo­natkozott, ebben az évben azonban, valamennyire. A ter­vekből alkotható összkép szerint a mutató értéke já- rásszerte növekedett; az idén — tsz-ektől függően — 65 000 és 220 000 forint között mo­zog. A szolnoki járásban sok tsz növelte kocaállományait, sok teremtett biztos takarmány- alapot az ez évi hizlaláshoz. Egy rövid tabella ízelítőt ad­hat a hizlalást kedvek fel­lendüléséről. 1961-ben 1962-re leadott tervezett hízók sz. hízók sz. 980 1400 880 1350 1111 1800 965 1100 majd hatását a gonddal el­készített tervek megvalósítá­sa idején. zagyvarékasi Béke Tsz tiszaföldvári Petőfi Tsz tószegi Dózsa Tsz jászladányi Táncsics Tsz A tsz-ek gondos tervezése és a tanács szakemberednek segítsége bizonnyal érezteti A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1961-ben ha­tározatot hozott a jászapáti járás megszüntetéséről. El­rendelte, hogy hat községet j a jászberényi, két községet j pedig a szolnoki járáshoz1 csatoljanak. Az összevont két' járás székhelye — a fenti határozat alapján — Jász-; berény lett. 1961. október el­seje óta intézik innen a meg­növekedett terület megnöve- kedelt lakosságának ügyes­bajos dolgait. Az azóta el­telt négyhónapos munka né­hány tapasztalatáról, tanul­ságáról beszélgettünk Czakó Sándor vb-elnökhelyettessel és Fodor Tibor vb-titkárfal. < A beszélgetés a következő kérdéssel indult: — Hogyan zajlott le az átszervezés? — Az átszervezést a me­gyei párt- és tanácsi veze­A tiszasaiyiek számadása Megtartották a zárszámadó közgyűlésüket a „csillagosi”, a „kolopi” és ' a „réti” gaz­dák is, mert így nevezik a sülyi határban a Lenin Ter­melőszövetkezet területeit Ez a gazdaság tulajdonkép­pen az elmúlt évben két kö­zös — a Sallai és a Búza- kalász Termelőszövetkezetek egyesülésével — alakultak. Ma már 3490 holdon gazdál­kodnak, s tegyük hozzá, egy­re nagyobb eredménnyel. S hogy mégis eredménye­sen zárták az évet? — Ezt csak az emberek kitartó, szorgalmas munkájának kö­szönhetik. Búzából az elmúlt évben 102 vagonnal termel­tek. Kukoricából 43, árpából 34 vagonnal takarítottak be. A kukoricánál főként az volt a hiba, hogy egyrészt tava­szi szántásba vetették, más­részt, hogy nem volt meg a kellő tőállomány. Innét a 25 vagonos kiesésük. A tavaszt váriak már a jászkisóri Kossuth Termelőszövetkezetben Twist a végkimerülésig A napokban rendezték me| Torontóban a twistelés első maratható versenyét, a „twis- tathont”. A versenyt ketten nyerték még, akik 62 órán keresztül bírták az iramot, de közben már táncpartnerei­ké* is elveszítették. Egy esztendő nem nagy idő. A jászíkisiéri Kossuth Termelőszövetkezet gazdái­nak mégis elegendő volt ar­ra, hogy visszaszerezzék már- már elveszett hírnevüket. Majd öt évig sok gonddal küzdött ez a szövetkezet, s talán a laza munkafegyelem volt minden baj okozója. Még az alacsony jövedelem­nek is. A múlt évben azonban — amikor új elnök került a gazdaság élére, Gócza József személyében — alaposan megváltozott minden a Kos- suth-ban. Január elsején életbe lépett a szövetkeze* fe­gyelmi szabályzata. Különö­sen az ittasságot büntették szigorúan. S nem egyszer a szövetkezet vezetői is a bün­tetendők listájára kerültek, összesen 30 esetben kéllett munkaegységet levonni a fe­gyelmezetlenektől. No, de mi­nek bolygatni a régi dolgo­kat. Most januárban a zár­számadáskor a tervezett 21,65 forinttal szemben 24 forintot ért egy munkaegység náluk. Már ez is bizonyítja az elő­rehaladást. S ha ehhez az összeghez hozzátesszük mun­kaegységenként azt a 3,30 fo­rintot, amelyet a prémiumok címén fizettek ki a tagok­nak, akkor elismerhetjük, jól gazdálkodtak 1961-ben. Az eredményes munkát di­cséri az a tény is, hogy ősz- szei minden holdon elvégez­ték a talajművelést, összesen 1867 hold mélyszántást vé­geztek. Elvetettek 1250 hold búzát — ebből 600 hold in­tenzív búza — és 202 hold őszi árpát. S most, amikor az elkövetkező hetek a ta­vaszt. az új élet kibontako­zását jelzik, a jászkiséri Kos­suth Termelőszövetkezet gaz­dái már munkához láttak. Két héttel ezelőtt elkezdték az őszi vetések - fejtrágyázá­sát. Ahogyan az idő engedi, úgy dolgoznak. Eddig mint­egy 250 holdat szórtak félül. Mintegy 7—8 vagon műtrá­gyát használnak fel. A tavasziak vetőmagját is biztosították már maguknak. Tavaszi árpát 145 holdon vet­nek. Zabból pedig 142 hol­don teszik földbe a magot. Kukorica vetésterületük eb­ben az évben összesen 839 hold, ebből majd 440 a kö­zös kukorica, a többi a ház­A tervek szerint, már feb­ruár végén megkezdik a ve­tést. Éppen ezért most gyor­sabb ütemben javítják a szö­vetkezetben a vetőgépeket, a magtakarókat, a fogasokat A szövetkezet vezetői a ta­vaszi munkákra külön kam­pány-tervet dolgoztak ki, amelyet a közeli napokban közgyűlésen vitatnak meg a gazdákkal. Gyarapodott azért a közös. Az elmúlt évben 2 millió 165 785 forinttal nőtt a szö­vetkezet fel nem osztható szövetkezeti alapja. Vagyo­nuk megközelíti a 7 millió 700 ezer forintot A múlt év­ben 1 millió 72 ezer forin­tot ruháztak be. Egy munkaegység értéke a tiszasülyi Lenin Termelő- szövetkezetben huszonhárom forint 7 fülért ér. Azonban ha a prémiumként kifize­tett összegeket is hozzáad­juk a munkaegységre kifize­tett összegre, akkor kiderül, hogy tulajdonképpen több mint 24 forintot ér egy mun­kaegység a Lenin Tsz-ben. Voltak olyanok, s nem is kevesen, akik zárszámadás­kor tekintélyes összeget vit­tek haza. Székely Mihály például 18400, idős Katona János 17,825, Csillik Sándor 16 629 forintot keresett a prémium és a háztáji jöve­delmén kívül. yárszámadó közgyűlésükön Tóth Béla, a szövetkezet el­nöke röviden ismertette a tagsággal az idei gazdasági év terveit is. Többek között elmondotta, hogy ezen a ta­vaszon 1600 holdon kell földbe tenniök a magot. Nö­velniük kell a cukorrépa és a kukorica vetésterületének nagyságát ' A PÁRTÉLET HÍREI Mezőtúron és Túrkevén február 9-én fejeződött be a 12 előadásból álló téli tan­folyam, amelyen a pártveze­tőségi tagok, bizalmiak, tö­megszervezeti vezetők és ak­tívák közül naponta mintegy kétszázhetvenen vettek részt * A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya mellett működő társadalmi munká­sokból álló alosztály tagjai február 10-én számoltak be eddig végzett munkájukról, s megbeszélték az ipari és mezőgazdasági agitáció soron lévő tennivalóit. Többek kö­zött azt, hogyan segíthetik üzemekben az első negyed­éves terv teljesítését, falun pedig a családlátogatást. Nagy érdeklődéssel hall­gatták a túrkevei téli tan­folyam résztvevői „A párt és az állam szerepe a kom­munizmus építésében” című előadást. A konzultáció so­rán a párt- és tomegszerve- zeti vezetők sok kérdést tet­tek fel. • A kunszentmártoni járás­ban a pártszervezetek akti­vistái megkezdték a terme­lőszövetkezeti családok láto­gatását. Mintegy 3000—3500 családhoz juttatják el a párt szavát, s megbeszélik velük a termelőszövetkezetben és a faluban megvalósításra vá­ró feladatokat, valamint egyéni problémáikat is. A párt- és tömegszervezeti vezetők, aktívák téü tanfo­lyamán — amelyet minde­nütt megtartottak, illetve megtartanak a megyében — külön előadásban ismertet­ték az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalom célkitű­zéseit, a követelmények tel­jesítésének módját. * Február 19-től egyhetes bentlakásos tanfolyamon vesznek részt Szolnokon a megyei pártiskolán a keres­kedelmi jellegű pártszerve­zetek és a földművesszövet­kezetek párttitkárai. Tanul­mányozták az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, a pártmunka, a vezetés mód­szereit s megbeszélik a ke­reskedelmi pártszervezetek ezévx feladatait. • Többszáz fiatal teljesítette a martfűi Tisza Cipőgyárban az „Ifjúság a szocializmu­sért” mozgalom követelmé­nyeit. A napokban tartott üzemi röpgyűlésen százhu- szan már a jelvényt is meg­kapták. A második év köve­telményeinek teljesítésére eddig 420 fiatal vállalkozott, közöttük mintegy negyven KISZ-en kívüli. A cipőgyár­ban és megyénk valameny- nyi KISZ-szervezetében már­cius 21-ig minden olyan fia­tal megkapja az ISZM jel­vényt, aki eleget tett a moz­galom követelményeinek. tők, a szakigazgatási szervek vezetőinek segítségével, a já­rási pártvégrehajtó bizottság irányításával végeztük. Szük­ség volt erre, mert rendkí­vül szerteágazóak voltak fel­adataink: a káderek átcso­portosítása, az osztályok ki­alakítása, új besorolások, az új tanács és az új vb kiala­kítása, az állandó bizottságok átszervezése, az ügyiratok rendezése, a technikai lebo­nyolítás, stb. — Jászapátinak kétségte­lenül előnyös volt az átszer­vezés. Csak néhány példát erre. Az általános gimnázi­umban működött az egyik általános iskola is. Emiatt nem fejlődött tovább a kö­zépiskola. Most már ez sem okoz problémát, mert a volt járási, tanács épületében ál­talános iskola lesz, ahol je­lenleg négy, de nemsokára tíz tanteremben folyik majd általános iskolai oktatás. A volt járásbíróság épületében új csecsemőotthont, a volt rendőrség épületében pedig középiskolai kollégiumot ren­dezünk be. A posta is meg­felelő helyiségbe költözött: az egykori járási bankba, míg a posta helyét a szabóipari ktsz foglalja el. A községi pártbizottság épülete a me­zőgazdasági szakoktatás fel­legvára lesz a jászberényi járásban, benne jelenleg is többszáz mezőgazdasági dol­gozó tanul. — A jászberényi járási tanács épülete megfelelő­nek bizonyult-e? — Nem. Ezért a megyei tanács vb határozatot ho­zott, minek alapján egy emelettel és 24 méterrel „megnövekszik” a járási ta­nács épülete. A bővítés utón más szervek, intézmények elhelyezésére is módunk lesz, ami azt jelenti, hogy újabb épületeket hasznosíthatunk Jászberényben lakás céljai­ra. — Hogyan oldották meg a két járás átszervezésével járó káderproblémákat? — Az illetékes szervek minden lehetőt megtettek azért, hogy azoknak az elv­társaknak, akik eltávoztak az apparátusból, képzettsé­güknek megfelelő munkakört biztosítsanak. A herényi já­rásban kilenc, az apáti já­rásban pedig harminc elv- társat kellett elhelyezni. Az elvtársak egy-két kivétellel nagyszerűen megtalálták szá­mításukat. — Hogyan szervezték meg a munkát az újjászer­vezett járási tanács osz­tályain? — Területünk és a lakos­ság száma megnövekedett. A járás többek között 19 ter­melőszövetkezettel, 6 községi tanáccsal gyarapodott. Ezért szükség volt az egyes osztá­lyok megerősítésére. Gondo­lunk itt a mezőgazdasági, a pénzügyi, a művelődési osztályra, valamint a titkár­ságra. Mezőgazdasági osztá­lyunk — a többi járási ta­nácsétól eltérően, más szerve­zési formában dolgozik. Két csoportot — termelési és üzemgazdasági — alakítot­tunk. Az üzemgazdasági cso­porthoz tartozik a tsz-köny- velés, a tervezés, a földren­dezés, a tsz-szervezés, az építés. A termelési csoport­hoz a növénytermelés, az állattenyésztés. Az elölő cso­portot a közgazdász, a mási­kat a járási főagronómus, a két csoportot pedig a me- zőgázdasági osztály vezetője irányítja. A módszer nagy­szerűen bevált. Többek kö­zött az is nagy előnye, hogy a gyengébben gazdálkodó tsz- ekbe sűrűbben id tudnak jutni az osztály dolgozói. — Mit tett eddig a ta­nács a járás iparának, ke­reskedelmének fejlesztésé­ért? — A jobb ipari szolgálta­tás érdekében megalakítot­tuk az ipari szakbizottságot, amely elkészítette a helyi ipar fejlesztésének ötéves tervét. Sokirányú felmérés előzte meg e terv elkészí­tését: figyelembe vette a bizottság a ktsz-ek bővítésé­nek lehetőségeit, a kisiparo­sok tevékenységét, a lakos­ság igényeit, stb. Az ipari- és műszaki csoport a ktsz-ek vezetőivel is megbeszélte: miként lehetne javítani a helyi szolgáltatáson. — Beszélnünk kell — bár nem e témához tartozik — a ^ járásban végzett oktatási, népművelési munkáról is. Minden iskolában bevezet­tük a politechnikai oktatást, a lakosság (a szülői munka- közösségek) és a községi ta­nácsok segítségével. Az is­kolák és a szülők kapcsola­ta kielégítő. Átszerveztük a járási könyvtárakat, vala­mint a testnevelési és sport tanácsot. A kulturális mun­ka irányításának színvonala is rohamosan javult az át­szervezés óta. A járás egész­ségügyi szakirányítása a jász­berényi kórházból történik. Folyamatosan biztosítjuk a szakorvosi ellátást az egész járásban. ' ‘-r Hogyan alakultak az apparátus fenntartási költ­ségei az átszervezés után? ■— Az összevonás előtt a két járási tanács összlétszá- ma 125 fő volt, míg jelen­leg 85. A 40 fős csökkenés több mint egymillió forint évi megtakarítást jelent a munkabérnél — az igazgatá­si költségek jelentős hánya­dának megtakarításáról nem is szólva. A volt jászapáti járásbíróság, ügyészség, bank, FJK, rendőrkapitányság, ál­latforgalmi vállalat és egyéb társadalmi- és tömegszerve­zetek személyi és dologi ki­adásai is megszűntek. A fel­szabadult épületek egy részét lakásként használtuk fel. ■— A járási tanácsok át­szervezése hogyan hatott a községi tanácsok munká­jára? — Mivel a járási tanács­nál megnövekedett a végre­hajtó bizottság vezetőinek, mind a szakigazgatási szer­veknek, az osztályoknak, cso­portoknak, előadóknak az önállósága, ez érezteti hatá­sát a községi tanácsok mun­kájánál is. Ezeknek is nőtt az önállósága. Megszűnőben a kapkodás, a tervszerűtlen- ség, erősödött a vezetés szak­mai, politikai színvonala a községi tanácsoknál. Egyre jobban sikerül a lakosságot is bevonni a tanácsi mun­kába. (B. jGy.) Magyar—mongol barátsági est lesz Szolnokon A Hazafias Népfront szo>- noki városi bizottsága, a Nő- tanács városi végrehajtó bi­zottsága és a Ságvári Endre Művelődési Ház február 15-én, csütörtökön este <5 óra­kor a művelődési ház szin- názt érmében magyar-mon­gol barátsági estet rendez. Megnyitót mond Szurmai Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelno- ke, ezután a magyarországi mongol nagykövetség képvi­selője tart tájékoztatót a Mongol Népköztársaság éle- * térőls A baráti esten a művelő­dési ház énekkara, népizene­kara, az irodalmi színpad tagjai és a Tisza táncegyüt­tes ad kultúrműsort; Tapasztalatok— c négy hónap után — .javult a tanácsi munka színvonala —

Next

/
Thumbnails
Contents