Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

TUBS, február 13. SZOT NOK MEGVET NÉPLAP 3 Új oktatási C rendszerünkről II. rész. A középiskolai okta­tással kapcsolatban ír elő legtöbb tennivalót a tör­vény, s elmondhatjuk, hogy a legtöbb probléma &en a téren is mutatkozik. Amigaz 1959—GO-ctí! tanévben me­gyénkben a középiskolai ta- hulók száma 5941 fő volt, ad­dig az elmúlt tanévhez ké­pest a 824 fős emelkedéssel jelenleg C765 tanulója van megyénk középiskoláinak. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a művelődési program évi 500 fős emelkedést irányoz elő, az ez évi fejlődés^ s a kö­vetkező tanévre biztosítandó 17 tanulócsoport elhelyezése, felszerelése és tanerővel va­ló ellátása nagy gondot okoz számunkra. A szolnoki leány­gimnáziumban már ma is kettős váltás van a tanter­mek nagyrészében. Sajnos, a tanterembővítés korlátozott lehetőséged elénk vetítik azt is, hogy több helyen is éhhez a nem kívánatos módhoz kell fordulni. Az igény növe­kedését mutatja, hogy Szol­nok városban az 1061-ben Vili. osztályt elvégzett 559 tanuló közül 358 fő, a vég­zett tanulók 64 százaléka a középiskolában tanul tovább, 118 fő (21 százalék) ipari ta­nuló lett, ■ csak 83 fő az, aki vagy munkát vállalt, vagy továbbképző iskolába jár. Lényegében a tanulók 85 százaléka magasabb szintű oktatásban vesz részt. Ha eh­hez azt is hozzászámítjuk^' bogy a törvényből fakadóan az ipari tanuló-képzést foko­zatosan középiskolai szintű képzésre kell emelni, akkor ez még további gondot je­lent. Középiskolás diákjainkat fokozottabban az életre ne­veljük. Ma már minden gim­náziumban rendszeres az 5+1-es oktatás. A kezdeti idegenkedés után ma már a szülők kérik gyermekeiknek az 5+1-es oktatásba való be­vonását, ami a törvény szel­lemének megértésére mutat. A szakmunkásképzés maga­sabb szintre emelését segítik a Szolnokon és Jászberényben megindított szakközépiskolai tanulócsoportok is. Jászbe­rényben a középiskola elvég­zésével egyidejűleg lakatoso­kat, Szolnokon pedig keres­kedőket képezünk ki, s ez arra mutat, hogy a jövő is­kolatípusát ezekből kell ki ­alakítanunk. Ehhez azonban nem elégséges a pedagógusok ereje, az állam szervezeti in­tézkedései, hanem képzett szakembereink, mérnökeink, technikusaink és szakmunká­saink támogatását is igényel­jük. Egyre kevesebb már a találgatás a szaktechnikum további sorsáról. Karcagon és Mezőtúron a mezőgazdasá­gi technikumokban megkez­dődött a felsőfokú technikus- képzés is, és nyilván ez lesz majd jónéhány techniku­munk sorsa. Nem fejlődnek vissza a technikumok szak- középiskolákká, hanem a fel­sőfokú technikusképzést fog­ják végezni. Természetesen a tovább szélesedő szakközép­iskolai hálózat kiépítésében is jelentős szerepet kell vál- lalniok a technikumoknak. Külön kell szólni a közép­iskolai tanulók és a gyakor­lati oktatást végző üzemi dol­gozók kapcsolatáról. A gya­korlati oktatásban résztvevő tanulókra nagy hatással van a fizikai munkával, az élet­tel, a munkásokkal és pa­rasztokkal való rendszeres kapcsolat, gondolkodásukat megfontoltabbá teszi és ez ' tanulmányi előmeneteiükben igen pozitívan jelentkezik. Ugyanakkor a munkások ál­talános műveltségéinek alaku­lására is jó hatással vannak a középiskolás diákok. Szór­ványosan előfordul még, hogy az üzemek, a termelőszövet­kezetek vezetői nem ismerik fél a gyakorlati foglalkozások jelentőségét, s az oktatáshoz csak a gazdasági egységük részére haéznothajtó, egy­szerűbb munkákat (szállítás) biztosítják, s így saját üze­mük, termelőszövetkezetük jövendő dolgozóját, tagját nem segítik hozzá a munka megismeréséhez, megszerette­téséhez. Igaz, elvétve fordul ugyan elő ilyesmi, de nem engedhető meg, különösen nem akkor, amikor a törvény nagyon határozottan és kate­gorikusan szögezi le az üze­mek felelősségét a gyakorlati oktatás segítésében. Van azon ban sok példa­mutató üzem, tsz is. Kima­gasló támogatásit nyújtanak a gyakorlati foglalkozásokhoz a Szolnoki Járműjavító Válla­lat, Martfűi Tisza Cipőgyár, Szolnoki Bútorgyár, Jászbe­rényi Fém- és Lemezárugyár, Jászkiséri Gépállomás, Me­zőtúri Mezőgazdasági Tech­nikum Tangazdasága és a túrkevei tsz-ek stb. A diakok w­vül a dolgozók, a felnőttek oktatásával, továbbképzésé­vel is foglalkozik az új tör­vény. Még több lehetőséget adva arra, hogy az elmúlt társadalmi rendszerből ránk maradt súlyos örökséget fél- számoljuk. A dolgozók az ál­talános és középiskolában tanulhatnak, valamint a fel­sőoktatásban is részt vehet­nek esti és levelező tagoza­ton. Ezzel a lehetőséggel egy­re inkább élnek megyénk la­kosai. Ezt bizonyítja az is, hogy amíg az 1958—59-es tan­évben 19 általános iskolába 540 hallgató iratkozott be, addig ez évben már 60 isko­lánkban 3742 fő tanul, tehát majdnem hétszerese a négy évvel ezelőttinek. De a kö­zépiskolákban tanulók száma is hasonlóképpen nő, hisz az 1958—59-es 1019-as tanulólét­számhoz viszonyítva ebben a tanévben már majdnem a négyszerese, 3967 fő a felnőtt középiskolás. Ezek a számok problémát is rejtenek magukban a ne­velőellátottság tekintetében. Olyan helyzet is adódik, mint a szolnoki közgazdasá­gi technikumban, ahol az esti és levelező hallgatók b zárna meghaladta a nappa­li tagozaton tanulókét. A bevezetőben vázolt sze­mélyi és tárgyi feltételekhez meg kell itt jegyezni, hogy megy énje területén jelenleg 2634 általános iskolai tanító és tanár, 375 középiskolai tanár oktat. Ez azt jelenti, hogy általános iskolában egy nevelőre 26 tanuló, kö­zépiskolában 18 tanuló jut (nem számítva a dolgozók iskoláját). Ez látszatra szép képet mutat, mégis nagyon sok problémával küzdünk megyénk egész területén. Sajnos a korábbi években csak a falvakban jelentke­zett nevelő hiány, de a ta­nulólétszám rohamas emel­kedésével szinte krónikussá vált az egész megyében. Ennek lett a következménye azután az, hogy e tanévben is 92 képesítés nélküli neve­lőt kellett beállítani. A helyzeten sokat vál­toztatna, ha minden olyan személy, aki pedagógiai ké­pesítéssel rendelkezik, vissza­menne (ha egyéb területen dolgozik) a katedrára. Párt- és állami szerveink Újtipusű Skoda autóbusz A Vysoke Myto-i „Karo­sa” gépkocsigyárban nemré­gen elkészítették a „Skoda- M-ll” típusú új autóbuszt, amely a városi közlekedés céljait szolgálja majd. Az újtípusú autóbusz so­rozatgyártását 1965 első fe­lében kezdik meg. A motor a váz alatti elhelyezésével elérték az autóbusz befoga­dó képességének növelését, s ezenkívül korszerű szellőz­tető és fűtő berendezéssel szerelték fel. Óránkénti se­bessége eléri a 78 kilométert. adjanak meg minden segít­séget nevelőinknek szakmai és politikai továbbképzésük, tudásuk és szemléletük for­málásához, mert csak ilyen körülmények közöt képesek a törvény céljainak elérésé­re, Mint ahogy a törvény felszólítja az iskolai nevelő­munka továbbfejlesztésére, az iskola és a szülői nevelés összhangjának biztosítására a szakszervezeteket, a nőta­nácsot, a szülői munkaközös­ségeket, éppen úgy kell ezt segíteni gazdaságvezetőink­nek. s az állami szerveknél dolgozóiknak egyaránt. Ha a most zajló társadal­mi viták helyesen értékelik, realizálják a területükön el­ért eredményeket és felfe­dik az előrehaladást gátlő tényezőket, s azoknak kikü- szöbölésá módját, és való­ban mindahnyiunk ügyeként társadalmi összefogással dol­gozunk • törvény maradékta­lan magvalósításáért, akkor az eredmény sem maradhat éL Ehhez kérem minden ne­velő, szülő és tanuló segít­50 éves a Karcagi Villanymalom Fodor Mihály Szolnok megyei Tanács VB elnökhelyettese 1911 decemberében, tehát 50 évvel ezelőtt kezdte meg működését az újonnan felépí­tett karcagi Hungária Ma­lom. . Az üzem mostani átszere­lése alig pár- héttel ezelőtt fe­jeződött be, december 6-án volt a műszaki átadás. Nem volt tervszerű ugyan, de a véletlen ligy hozta, hogy fennállásának éppen 50. esz­tendejére öltözött teljesen új köntösbe az üzem és válto­zott az ország egyik legmo­dernebb technikai és techno­lógiai berendezésű malmává. Leégett a Kék malom A századunk elején még kékre meszelt épület volt. Az emeleti részt egy deszkaépít­mény képezte. Az úgyneve­zett „Kék malom” 1909-ben a tűz martaléka lett A te­lephelyet nyomban megvásá­rolta a Hungária Egyesült Gőzmalmok Részvénytársasá­ga, s 1910—11-ben felépítette a jelenlegi üzemházat. Az első világháború után Magyarország területén csak­Repülőgépekről műirágyáznak és vegyszeresnek a Nagykunsági Állami Gazdaságban nem 2500 malom volt, 50 millió mázsa búza összkapa citással. Teljesítményük te­hát több mint 2,5-szerese volt volt az ország gabonaterme­lésének. Az első világháború előtt a magyar malomgép­gyártás műszaki színvonala a világon az első helyeit fog- ; lalta éL' I A háború után azonban tech­nikai és technológiai fejlődés­ben a magyar malomipar . egyhelyben topogott, sőt visz- I szafelé fejlődött. A gépek j koptak, elhasználódtak, újjal j modernebbel való pótlásuk- ' ról pedig nem gondoskodtak. A napokban két mezőgaz­dasági repülőgép érkezett a Nagykunsági Állami Gazda­ságba. A glépek — megérke­zésük után már a második napon munkához láttak. Pénteken és szombaton 300 hold búzát szórtak felül mű­trágyával. A sokoldalúan használható repülőgépek egész évben a gazdaság ren­delkezésére állnak. Ez azt jelenti, hogy az idén első íz­ben már minden műtrágyá­zást és vegyszerezést a leve­gőből végeznek eL A tervek szerint tavaszig 1268 hold búzát és 1600 hold őszi árpát fej trágyáznak. „ A kukorica vegyszeres gyomir­tásához és a lucernák porzá­sához is szintén segítséget adnak a gépek. A gazdaság­ban a munkák gyors elvégzé­se érdekében kialakították a le- és felszálló területeket úgy, hogy mindhárom üzem­egység járó-repülőtérrel ren­delkezik. Sár helyett beton „4 minőségi munka és a termelés mennyiségi növelése a célunk“ X Pártszervezetünk napirendién: a tavaszi munka Az utóbbi hetekben a ter­melőszövetkezetek legfonto­sabb feladata a zárszámadás és az idei terv elkészítése volt. A pártszervezetek is azon fáradoztak, hogy jól sikerüljön az egész évi mun­káról számot adó közgyűlés, s a termelési terv a fejlő­dést, a további előrelépést eredményezze.- Most újabb feladat hárul a közös gaz­daságok kommunistáira: a tavaszi munkára való felké­szülés. Pinczi Gábor elvtárssal, a jászkiséri Táncsics Tsz párt- titkárával arról beszélget­tünk: hogyan segíti a párt- szervezet ezt az előkészüle­tet — Jól tudjuk, hogy a gon­dos felkészülés már fél siker. Éppen ezért február 9-i párt­vezetőségi ülésünk fő témá­ja a tavaszi program volt Ügy tervezzük, hogy egy-egy részfeladat megoldásáért a vezetőség tagjai lesznek a felelősek. Egyiküknek pél­dául az lesz a megbízatása, hogy ellenőrizze, segítse a gépjavítást, a másik vezető­ségi tag a tavaszi vetés meg­kezdéséről ad majd számot, a harmadik pedig a minő­ségi munkára ügyel. Gazda­ságunk több mint ötezer hol­das, s tavaszi növényeket is elég nagy területen vetünk: hatszáz holdon kukoricát, száz hóidon tavaszi árpát, ezen kívül zabot és takar­mánykeveréket. — Érthető tehát, hogy párt- szervezetünk már most fog­lalkozik a tavaszi tenniva­lókkal. Hiszen nemcsak az a cél, hogy földbe tegyük a vetőmagot, hanem a gondos növényápolással biztosíta­nunk kell a magasabb ter­méshozamot. Februári tag­gyűlésünkön ismertetjük ter­melési tervünket, s megvi­tatjuk: mit tegyenek a párt­tagok annak valóraváltásá­A pártcsoportok is erről tanácskoznak legközelebbi ér­tekezletükön, amelyre pár- tonkivülleket is meghívnak. — Nemcsak tavasszal, ha­nem természetesen egész éven át számítunk a fiata­lok és az asszonyok munká­jára Tavaly példamutatóan helytálltak a termelőszövet­kezeti fiatalok. Barna Mis­káék például az országos si- lózási versenyben az első helyre kerültek. Az idén szintén az ifjúsági brigádra bízzuk a silókukorica ter­mesztését és feldolgozását Az asszonyok dolgos' kezére is szükségünk lesz a növény- ápolásnál és más munkáiméi. — A közeli napokban, he­tekben minden alkalmat fel­használunk, hogy szót ért­sünk a szövetkezeti gazdák­kal. A kommunisták segít­ségével ismertetjük a terme­lési tervet s azt hogy leg­fontosabb tennivalónk a ter­melés mennyiségi növelése. Ezt pedig csak úgy érhet­jük el, ha a vetéstől a beta­karításig minden munkát gondosan, jó minőségben végzünk eL N. K. x Az „Ifjúsáp a szocializmusért” mozgalomban 110 000 óra társadalmi munka a szolnoki járásban Talán még sohasem dol­goztak olyan nagyszerűen és lelkesen a szolnoki járás fia­taljat mit éppen az elmúlt esztendőben az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom keretében. Járásszerte mint­figyelmestetés = falra borsó Cs. Nagy Sándor a tiszaje- női Uj Tavasz Tsz-ben hat­van—hetven szarvasmarha legeltetését vállalta. Noha Töröcsik Mihály agronómus és Hamar János állattenyésztési brigádvezető több ízben fi­gyelmeztette őt: „Ne engedje a jószágot a nedves lucerná­ból legelni!” — a gulyás füle mellett engedte el az utasí­tást. E miatt történt, hogy ta­valy októberben a gondjaira bízott jószág közül tizennégy felfúvódott, s meszes víz ita­tásával csak kilencet sikerült megmenteni. Jóllehet, az Ál­lami Biztosító is fizetett, az állati tetemek értékesítésé­ből is befolyt egy kevés, — a közös gazdaságot 5—6000 forintos kár érte. Törvényesen és helyesen járt cl Jankovics Zoltán tsz- elnök, aki társadalmi tulaj­don hanyag kezelése miatt feljelentést tett Cs. Nagy Sán­dor ellen. A gulyást a szol­noki járásbíróság dr. Vass István tanácsa jogerősen há­rom havi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felté­telesen felfüggesztették. Arról, hogy milyen össze­gű kártérítést kell az elítélt­nek megfizetnie, polgári pe­res eljárás során döntenek majd. egy 4106 fiatal kiszes és KISZ-en kívüli csatlakozott a mozgalomhoz. A négy kö­vetelmény közül legeredmé­nyesebben a társadalmi munkának feleltek meg. A társadalmi munkában eltöl­tött órák száma megközelí­tette a száztízezret. Különö­sen jól dolgoztak a rákóczi- újfaluí fiatalok, akik elha­gyott tanyahelyek romos épületeinek lebontásával kö­zel hat holddal növelték a tsz-ek szántóterületét; A szajoli Vörös Csepel Tsz fia­taljai a nyáron három vagon gabonát tisztítottak ki. A ve- zsenyi Tiszamenti Termelő- szövetkezetben 16 hold ku­korica ápolását vállalták a mozgalomban résztvevő fia­talok. Országosan a harma­dik helyezést érték el: Hol­danként átlagosan 35 mázsa kukoricát termeltek, amely minden holdon nyolc mázsá­val több volt, mint a tsz át­lagtermése. Á községekben és városokban megkezdődtek a jelvénykiosztó taggyűlések, amelyeken mintegy 3100 fia­tal kapja meg az „Ifjúság a szocializmusért’’ jelvény első fokozatát. Az egész magyar malom­ipar az államosítás után ha­talmas lépésekkel haladt elő­re a szocialista iparszervezés műszaki alapjainak megte­remtésében. A fejlődés érzékeltetésére felsorolunk egy pár konkrét példát, amely azt mutatja, hogy ha a dolgozók össze­fognak, az eredmény nem marad el. öt évtizeden ke- ! resztül jártak az üzem dolgo- | zói a malom udvarán belül ’ tengelyig érő sárban. A be- ! tan járdának — ami ma már I az egész telepet behálózza — 1 több mint 50 százalékát a dolgozók társadalmi munká­ban készítették. A malom előtti téren, ame­lyet addig szeméttelepnek használtak, most igen szép park virít A bejáratot is ki­kövezték. Sok ember előtt hihetetlen­nek tűnt, amikor arról be­széltünk, hogy a régi felszál- kásodott padló helyett az új üzemben parketta lesz és fénycsövek világítanak. Üzemünket az 50 éves év­fordulójára csaknem 10 millió forintos költséggel teljes egé­szében átszerelték. Ennyi sok újait még egyetlen egy ma­lomban sem szereltek be, mint ebbe. Emlékeztetőül so­roljunk fel egy párat: a gé­pek egyedi hajtása, az új kis­hengerek nagyüzemi alkal­mazása, gabonaszeletelő gér pék, hengerszékek blokkhaj­tása, a lisztek silószerű táro­lása, az új lisztkitároló gé­pek alkalmazása, nagyüzemi pneumatikus koptató és még sorolhatnánk több ilyet Kímélik az emberi erőt Igen sókat tettünk az anyagmozgatás gépesítése ér­dekében. Meg kell jegyezni, hogy ezen a területen még jelentős tennivalóink is van­nak. A régi malomban a liszt- mérés a kazánház felőli ré­szen történt Annak, aki egy napi őrlés lisztjét és korpáját zsákolókocsival kihord ta a lisztraktárba, 68 km-t kellett gyalogolnia 8 óra alatt. Ezt a munkát most gépel: végzik. A vagonokat ma már nem raktári dolgozóiknak kell tol­nia emberi erővel, elvégzi he­lyettük a csörlő. Vagonrakás­kor ma már nem kell vállra venni a földről zsákoknak 100 ezreit (évente 220 ezer zsá­kot csak az erőtakarmány üzemnél), mert most már gép­pel emelünk a vagonba. Ugyancsak géppel emeljük a 220 ezer zsákot az erőtakar­mány üzemben is, amikor a készáru raktárba szállítunk, öltözőkben, fürdőkben, kul­túrteremben, irodákban köz­ponti fűtés melegít kályhák helyett. Sok-sok ilyen intézkedést sorolhatnánk még fel, ame­lyek mind azt bizonyítják, hogy méltóképpen ünnepel­jük a malom fennállásának 50. évfordulóját. ovács Pál Bokor János Karcagi Villanymalom dolgozói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents