Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
1962. február 11. S70LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 Az új oktatási rendszerünkről Cs i. Az országgyűlés októberi ülésszakán jóváhagyták az lási. évi III. sz. törvényt, amely a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről szól. E törvény hosszú időre rögzíti a szükséges tennivalókat szocialista oktatási rendszerünk kialakítása és fejlesztése érdekében. Mind a tartalmi, mind a szervezeti, s az egyéb személyi és dologi feltételek megteremtésére ad ez a törvény utasítást az állami szerveknek, a vállalatoknak, az e területen dolgozó nevelőknek, s maguknak a tanulóknak is. E törvény nemcsak a lehetőségét adja meg oktatási rendszerünk magasabb színvonalon való megszervezésének, hanem az obje’-tív és szubjektív feltételek megteremtésével valósággá is változtatja. Nem arról van itt szó, hogy a korábbi rendeletek és utasítások nem szabályozták az oktatási rendszert, de a most elfogadott törvény oktatási rendszerünk minden '■ területére kiterjedően a tár- \ sadalmi viszonyoknak, a tu-1 domány és a technika fejlett- t eégének megfelelően teszi ezt meg. Amikor e törvényt a magunkénak, a mi oktatási rendszerünk törvényének tekintjük — mivel annak megszövegezésében, létrehozásában közreműködtünk —nem elégedhetünk meg csupán az eddigi eredmények elérésével. hanem a törvény végrehajtását minden erőnkkel, minden eszközzel segítenünk is kelk Már a tervezet előkészítésének időszakában több kérdésben, főleg szervezeti vonatkozásúnkban hoztunk intézkedéseket, hogy érzékeljük a tennivalókat, a feladatokat Az iskolában folyó tartalmi munka és a szocialista iskolatípus megteremtése érdekében született jóné- hány intézkedésünk: így a marxista világszemlélet érvényesülésével, az általános és szakmai műveltség magasabb fokra való emelésével, valamint az iskola és az élet közelebb vitelével kapcsolatban. E tartalmi célkitűzések megvalósításához a politechnikai oktatás bevezetésével, a hasznos társadalmi munka végzésével, a középiskolákban az 5+1-es oktatás megindításával, a 15 éves korig tartó tankötelezettség bevezetésével, a központi erőforrások és a helyi anyagi lehetőségek jó felhasználásával teremtettük meg a feltételeket. Most amikor az 1961—62- es tanév első félévét lezártuk. számadást kell készítenünk, hogy a tanév első félévében végzett munkánk hogyan és milyen mértékben segítette a törvény meg, aló- sítását. Csak helyeselhetjük azt, hogy a félévi tantestületi ülések alkalmával nevelőink mélyreható elemzéssel együtt, önkritikusan végzik a félév értékelését, s így szabják meg a további tennivalókat. De ahogy a tervezet előkészítése sem szűkülhetett le csak a tantestületek tagjaira, ugyanúgy a helyzet elemzése, értékelése, s a feladatok további megszabása is társadalmi ügy kell hogy legyen. S éppen ezért az elkövetkező napokban szervezendő összevont, szülői értekezleteken az iskola további tevékenységének megvitatását, a nevelők, szülők és tanulók feladatainak megszabását, s az ehhez nyújtandó társadalmi segítés megvitatását is tegyük társadalmi üggyé. Hol tartunk r-ost és mi a további tennivalónk? A kötelező tankötelezettség érvényre jutását bizer nyitja, hogy mig az 1959—60. tanévben 62 422 tanulója volt általános iskoláinknak, addig ez a szám az 1961—62. évre már 68 473 főre emelkedett. A beiratkozott tanulókkal együtt fokozatosan emelkedik a VIII. általános iskolát elvégzettek száma. Az 1959—60-as tanévben a gyermekeknek csak 65.9 százaléka végezte el a VIII. osztályt, a megye ötéves művelődési programjának befejező évére, azaz 1965-re a 85 százalékot irányoztuk elő és már az elmúlt években végzett szervező munka (és adminisztratív intézkedések) lehetővé tették, hogy az irreálisnak tűnő 85 százalékot megközelítettük. Ehhez nem kis mértékben segít az is, hogy az 1959—60-as tanévben még egy tanulóra eső 13 napos mulasztással szemben, az elmúlt tanévben csak 6.5 mulasztási nap esett, s e tekintetben Is teljesítettük az előbb említett program célkitűzését. his2 abban a 8 nap alá való csökkentést határoztuk meg. Általános iskoláink tartalmi munkája mindinkább biztosítja az alapvető célkitűzések mellett azoknak a részfeladatoknak a végrehajtását is, amelyeket a törvény előír. Az előrehaladást mutatja az is, hogy amíg 1959—60. tanévben a tanulók 6.75 százaléka bukott, addig az elmúlt tanévben ez az arány 5.84 százalékra csökkent. Nyilván hozzájárult ehhez a tananyag rendszerezése, a nevelői. munka színvonala, és nem’ kis mértékben a szakrendszerű oktatás továbbszélesítése. Amíg az 1959—6Q. tanévben a tanulók 83 százaléka vett részt csak szakrendszerű ok- [ tatásban, addig ma már 85,97 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. — Ezzel mindinkább megteremtjük a lehetőségét annak, hogy eltűnjön a különbség a falusi és városi iskola között, s nem utolsósorban annak is, hogy felszámoljuk a tanyai, a több osztályos, egy tanerős iskolákat, s ezzel közelebb hozzuk azt a már nem is oly távoli perspektívát, hogy a középiskola elvégzése, az érettségi megszerzése olyan általános legyen, mint jelenleg már a VIII. osztály elvégzése. A sokat emlegetett körzetesítésnek most kell igazán érvényesülnie. A Szolnok városi, tanyasi iskolák felső tagozatosainak az osztott városi iskolák tagozataiba való beszállítása, a törökszentmiklósi különjárat beállítása, a tiszaörvényi tsz-ekből az iskolás gyermekek beszállítása, a Karcagon létesítendő általános iskolai interná- tus megépítése mind ezt kívánja elősegíteni és példát mutatni a jövőre vonatkozóan. Az általános iskolai gyakorlati foglalkozások egyre nagyobb mérvű elterjedését mutatja az is, hogy amíg az 1958—59-es tanévben csak 26 iskolában 101 tanulócsoport 3750 tanulóval folytatott ilyen jellegű tevékenységet, csak 9 műhellyel rendelkeztek, addig az idei tanévben már 107 iskolánkban 560 tanulócsoport 19 235 tanulója vesz részt gyakorlati oktatáson és 87 műhelyterem áll rendelkezésünkre. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy az itt felsorolt számok és eredmények további előrehaladásra köteleznek bennünket, hogy minden iskolában a tanmenetnek megfelelően, minden gyermek részesülhessen szakrendszerű oktatásban és ehhez a tárgyi-, illetve dologi feltételek megteremtését állami és társadalmi vonatkozásban egyaránt szorgalmazzuk. Fodor Mihátv a Szolnok Megyei Tanács VB elnökhelyettese (folytatjuk) „Szorgalmasságuk mellett az új iránt tanúsított érdek- ; lődés jellemzi a jásztelki \ Tolbuchin Tsz gazdáit” — ! írtuk lapunk egyik cikkében | tavaly nyáron. S így is is- | mertük, így is ismerték me- I gyeszerte a Tolbuchin Tsz-t. I Ezért lepett meg bennünket, \ amikor levél érkezett a szövetkezet egyik tagjától, amelyben a levélíró hibákat sorolt fel. A „kigolyózott“ párttitkár „Az ősszel jött haza a tsz párttitkára egyéves pártiskoláról. Most már a tsz-nek sem tagja — „kigolyózták” — írja a levélíró. És mi az igazság? Kuli József öt évig volt a jásztelki Tolbuhcin Tsz párttitkára. 1960 őszén a járási pártbizottság elküldte őt egyéves tsz párttitkári iskolára. Tavaly alig hogy hazajött, összedőlt a családi háza. ö is és a család is megijedt. Nyugtalanították az anyagi gondok. Ám furcsa módon próbált kilábalni a bajokból. Kereskedőnek csapott fel. Budapestre járt a tsz tehergépkocsijával, különböző terményeket vitt eladni, a fővárosi piacról pedig almát, zöldséget hozott, s a községben saját zsebére drágábban eladta. Jövedelme azonban a nyolc tagú családnak így is kevés volt. S az összedőlt ház átépítéséhez így sem gyűlt a forint. Ezért szeptember 7-i levelében azzal a kéréssel fordult a járási pártbizottsághoz: engedjék el a szövetkezetből máshová dolgozni. Levelében nem panaszkodott, semmilyen segítséget nem kért, csak azt, hogy elmehessen a községből. Hová? Minek? Hogyan? — ezt ő sem tudta. Levelére október 2-án Déri Dezső elvtárs, a járási párt- bizottság titkára . igy válaszolt: „A párttitkári megbízatás nem olyan, mint az ember ruhája, hogy felveszem, meg leteszem. Ezt a megbízatást te az ottani párttagság megÖsztöndíjas szövetkezeti vezetők a felsőfokú technikumokban Megtartották a tiszafüredi FJk küldőiig} ü.ését A küldöttgyűlésen M’skol-t -•zi Kálmán FJK elnök számolt be a járás földműves- szövetkezeteinek működéséről. j 1958 és 1561 között a járás .kereskedelmi áruforgalma 13 százalékkal, míg a ven-' v % 1Hfi&% V^.Je déglátóipar forgalma 39 százalékkal emelkedett. A négy év alatt lényegében nem bővült a kereskedelmi hálózat, s énnek ellenére is számottevő eredményt értek el a2 új kereskedelmi módszerek bevezetésével és az egységek szakosításával. A kereskedelmet tovább korszerűsítik. önkiszolgáló élelmiszer boltokat és vegyes- iparcikk szakboltokat hoznak létre a jelenlegi vegyesboltok helyén. A beszámoló kiemelte, hogy különösen a társadalmi tulajdon védelmében van javulás. Az FJK elnökének beszámolóját vita követte, melynek során a hozzászólók hasznos javaslatokkal egészítették ki az előterjesztett határozati javaslatot. Magyar? Ká?n f-r tudósító _A közös gazdaságok vezetőbeosztású tagjai közül az idén már több mint tízezren vesznek részt szervezett továbbképzésben. A termelőszövetkezeti vezetőknek tíz éve fennálló zsámbékí iskoláján az idén 310-en tanulnak, s az utóbbi Időben hasonló iskolák működnek — összesen kétszáz fő résztételével — Kőszegen, Hódmezővásárhelyen és Berettyóújfalun is. Ezeken az iskolákon főként szövetkezeti elnökök, vagy vezetőségi tagok vesznek részt. A szövetkezetek vezetői és beosztott szakemberei közül mind többen igyekeznek munkájuk mellett megszerezni a mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Az Agrártudomány. Egvetem, a három mezőgazdasági akadémia és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola csaknem kétezerötszáz levelező hallgatójának mintegy 15—20 százaléka termelőszövetkezeti tag. A szövetkezeti vezetők néhány helyen a nappali tagozaton is tanulnak; a kaposvári Felsőfokú Állat- tenyésztési Technikumnak például több olyan hallgatója van, aki tanulmányai két esztendejére a szövetkezetétől kap ösztöndíjat. Bennlakásos alapfokú képzésben, a különböző szakosításé mezőgazdasági szakiskolákon csaknem ezer termelőszövetkezeti tag, főként brigádvezető részesül. Levelező úton az idén négyezemyolcszázan szereznek képesített és ezernégyszázán mérlegképes könweiöi oklevelet. Jövőre további ezerhatszáz szakember fejezi be a mérlegkéoos könyvelői tanfolyamot. MTI Szilvatermelési versenyt in. dított 1981-re a Földművelés- ügyi Minisztérium Növényvédelmi SzoOg/>la'a. A versenyben megyénkből öt. kunszentmártoni járísbeli termelőszövetkezet vett részt. A négy megyei és sok megvén- ken kívül működő tsz elől a pálmát a cibakház! Vörös Csillag Tsz gyümölcskartészei vitték el. Az országom versem ered ■ ényelt éri :'-elő bizattsé. legjobbnak a cibakháznak eredményé* la Iái-a. A tsz szllváia 95 százalékban meni tea volt mind a kaliforniai í prdzstetű, mind más kártevő ■ fertőzésétől. Amerikai szövőlepke feriőz'V' a szüret idején nem fordul1 elő. A cibakháza Vörös Csillag Tsz 32 kh-n 15,5 vagon szilvát termelt; ennek felénél többjét excortminőségben állította elő. A szövetkezet pél-1 damuíató eredményéért egy | 12 000 forintnál értékesebt j saroglyás permetező-poroeó i gépet kapott versenydíjul. A j díjat e hó 22-én a járás szék- j 1 helyén veszik át a gazdák, i R. e it" f ? rrít é?9 szép versenvdíf bízatásából kaptad, természetesen a felsőbb pártszervek egyetértésével, hozzájárulásával. Biztos azért javasoltak pártiskol'ára Is, mert a tsz-ben szükség van rád. Akkor pedig ennek megfelelő munkát kell ott végezned. Mi számítunk rád, s a többi kommunista helytállására is... PártszerÜtlenül cselekednél, ha otthagynád a termelőszövetkezetet.” És 6 maradt. Október 10-én Kuli Józsefet 100 százalékos szavazattal megválasztották a tsz alapszervezetének titkárává. És december 31-én a járási párt végrehajtó bizottság fegyelmi úton azonnali hatállyal leváltotta és pártbüntetésként szigorú megrovást, végső figyelmeztetést szabott ki rá. Ügyét pedig átadta az ügyészségnek közösségi tulajdon ellen elkövetett vétség miatt. A tsz vezetői szerint ugyanis Kuli József a közös gazdaság tulajdonából mákot vitt eladni, amelyből 32 kilót a saját nevére adott el. Ezt megelőzően pedig Csömör Dezsőnek, a tsz pénztárosának 720 forinttal közel két héten át nem számolt el abból, amit a piacon árult. Az ilyen mulasztásokat mindenkinek szigorúan felrój juk, Kuli Józsefnek pedig méginkább. A szövetkezet egyetlen tagjának sem, de különösen a párttitkárnak nem szabad hanyagul kezelnie, s megkárosítani a közös vagyont. Mert hogyan nevelhet fegyelemre, pontosságra a közösségben az, aki maga is felelőtlen? A 720 forintot a legközelebbi előlegosztáskor Kuli József nem kapta kézhez. A 32 kiló mák útja azonban a mai napig sincs tisztázva. Kuli József ugyanis • aztf mondja, hogy azt saját ház-' tartásából adta el, a tsz- vezetők pedig azt mondják, hogy az is közös tulajdonból való volt. Az igazságot azonban nehéz megállapítani, mert amikor a szállítás történt, a tsz akkori raktárosa csak utólag írta meg a raktári kiutalást, amikor Kuliék a gépkocsival már elindultak Jászberénybe. Így nincs megbízható átvételi elismervény arról, mennyi terményt vittek el. Az Alkotmány Tsz — amikor Kuli József háza lakhatatlanná vált — átengedte neki egyik műhelyét. Abba költözött, míg ‘ a sajátját rendbehozza. S a szövetkezeti elnökök, a községi vezetők most azon tanakodnak, mi legyen Kuli József sorsa, maradjon-e a Tolbuchinban egyszerű tagként, Vagy dolgozni is menjen át az Alkotmányba. S ez valóban gond. Annál is inkább, mert ő maradna a tsz-ben, meg nem is. Fél az igazságtól, fél szembenézni az emberekkel. J De habozása jogos is, mert akik sorsa fölött döntöttek, azok nemcsak hibáihoz, hanem magához az emberhez is túl szigorúak voltak. Abban, . hogy idáig jutott, mások is hibásak. Természetesen őt ez nem menti. Sőt, a felelősségrevonás már . előbb is kellett volna, hogy ne jusson ide. De ő nem el-: vetemült ember, nem meg J rögzött bűnöző. Vele egy le-1 hét a cél: visszavezetni a I rendes útra. ott, abban a I tsz-ben, ahol letért arról. Sj ez csak úgy lehetséges, ha i a megérdemelt büntetése mellett is segítenek neki. A járási párt végrehajtó bizottság sem volt elég kö-, :ültekintő Kuli ügyének intézésekor. Vagy a pártisko j ára való elküldéskor, vág' , ?kikor, amikor újból megbíz- i :ák s párttitkári tee”'5,%ko- j íl járás vezetőinek is, s a í helyi vezetőknek is meg kell szívlelni azt, amit a tsz egyik öreg kommunistája mond: „Nem akarok én a vezetők helyébe ülni, de legalább hallgatnának meg minket, egyszerű tagokat is”. Ha ezt mindannyian megteszik, nem vesz ilyen éles kanyart egy-egy ember sorsa. Nincs felelős A levélíró a helyszíni vizsgálatkor elmondta azt is, hogy valaki tavaly nyáron „rászabadította” a népi ellenőröket a szövetkezetre A vezetők ezért keresték a felelősöket, s szemrehányást tettek azoknak, akiknek a levelet tulajdonították. 1961 nyarán a Központi Népi Ellenőrző Bizottsághoz valóban érkezett egy névtelen levél, amelynek írója felfedte, milyen hiányosságok vannak a tsz-ben. A vizsgálat szerint — a bejelentés nagyrésze igaznak bizonyult. A vizsgálóbizottság többek között megállapította, hogy 430 sertés, 150 törzsbaromfi, 470 liba, 800 kacsa, 2500 csirke, 12 szarvasmarha hullott el tavaly októberig a szövetkezetben. Megállapította azt is, hogy: „az elhullás megelőzésére a szövetkezet vezetői a legkisebb intézkedést sem tették meg. A fertőtlenítésnek nyoma sem található”. Megállapították továbbá, hogy az állathízlalásnál sehol nincs nyilvántartás a súly- gyarapodásról, s azt, hogy 1961-ben 930 hízottsertést kellett volna a szövetkezetnek szerződésre leadni. A vizsgálat idejéig ebből mindössze 217-et szállítottak. A vizsgálat során az is kiderült, hogy nemcsak a már említett párttitkér vétett a közösség ellen, hanem a 1 község’ legfontosabb beosztású vezetői is. Farkas elvtársnak, a községi tanács elnökének, Varga Istvánnak, a községi párttitkámak, Pu- nyi Jánosnénak, az fmsz ügyvezetőjének éveken át mindig volt háztáji földje a tsz-ben. S még az is előfordult, hogy a háztájit egyikő- jük-másikójuk helyett a szövetkezeti tagság munkaegységre kapálta meg. Azt írta még a levélíró, hogy tavaly mindössze kétszer volt közgyűlés a szövetkezetben. Ezt rosszul tudja, mert negyedévenként rendszeresen megvoltak a közgyűlések. Az előkeresett jegyzőkönyvek azonban mégsem cáfolják őt egészen. — Ugyanis ezekben az iratokban egyáltalán nem tükröződik a tagság, hang ra Nincs rögzítve, mikor hányán vettek részt a közgyűlésen. A súlyosabb azonban az: a vezetőkön kívül az 550 tagnak szinte egyetlen javaslata, észrevétele sincs jegyzőkönyvezve. Ugyanígy az sem. hogy a közgyűlés erröi vagy arról, így vagy úgy határozott volna. * Azt írtuk tavalyi cikkünkben, hogy az új iránt is fogékonyak a jásztelki Tolbu- chin Tsz tagjai. S ezt azzal bizonyítottuk akkor, hogy a 20—22 mázsát adó külföldi búzafajtákkal hamar megbarátkoztak és az ősszel is sokat vetnek belőle. Most azt mondtuk: ne csak a búzában, ne csak a terméshozamok emelésében keressék az újat, hanem az emberek egymáshoz való viszonyában !s. Egymás segítésében, a közöshöz való új kapcsolat H- ilakitásában is. De mindenkor emberként nézzék az embert, a maga hibáival, jyöngeségeitel, körülményeivel együtt. És mindenkit gy. Mert a gazdag biízater- néskől sütött kenyér is csak így lehet igazán jó ízű. Borsi Eszter Közös a kenyér — ^ a gond is az legyen
