Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-09 / 33. szám
1962. február 9. cí/OLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bogrács-brigád volt a csúinevük Irigylík a sok munkaegységet — A jászsági asszonyok képviselője Tegnap kezdődött, <s ma ’olytatúdik a termelőszövetkezeti asszonyok országos tanácskozása. A százötven dolgoskezü asszony között ott vannak a Szolnok megyeiek Is, akik egy-egy járás termelőszövetkezetének nőtagjait képviselik. A tanácskozást mesénkben is sokezer falusi nő kíséri figyelemmel, liármöjukat megkérdeztük, mit mondanának el, a szövetkezeti asszonyok országos fórumán. A Gagarin brigá dról beszélnék Pethő Istvánná, a jánoshi- dai Vörös Hajnal Tsz tagja mondta ezt, majd így folytatta: — Nem azért említem a Gagarin-brigádot, mert én vagyok a vezetője. Azért beszélnék róla, hogy érzékeltessem: hogyan találják meg helyüket az asszonyok a közösben, s miként vívhatják ki maguknak az elismerést. — Jó példa erre a mi brigádunk, ámelyet egy évvel ezelőtt csúfolódva bográcsbrigádnak hívtak. Most már senkisem csúfolódik, a vezetőség pedig többször megdicsérte a tíztagú női brigádot. Hogy mi ennek a titka? Csupán az, hogy tavaly még szorgalmasabban dolgoztunk. Területet vállaltunk. Tíz hold cykorrépát, húsz hold kukoricát és személyenként 400 négyszögöl mákot műveltünk meg. Emellett „pontoztunk” is. Vagyis, ha a területünkön nem volt munka, egységre dolgoztunk. A napraforgó kapálásából, betakarításából éppúgy kivettük részünket, mint a széna gyűjtéséből, behortíásából vagy a nyári munkákból. — Még csak annyit: az asszonyok megbecsülését mutatja az is, hogy a tanulásra serkentenek bennünket. Néhány asszonytársammal most végezzük az ezüstkalászos tanfolyamot. Nem becsülnek bennünket úgy, ahogy kellene Péter Lászlóné, a jász- t'ényszarui Zöld Mező Tsz munkacsapatvezetője e szavakkal kezdte. Aztán példákat sorolt: •— Tavaly a nőnap előtt elhatároztuk a tsz nőbizottságában, hogy csekély értékű ajándékkal szerzünk örömet az asszonyoknak. A pénzt a tsz-től kértük, s már én magam szégyelltem, annyit kellett kilincselni, amíg nagyne- hezen megkaptuk a kért ösz— De említhetem azt is, hogy még mindig nem kapnak megfelélő helyet a vezetésben a nők. Én ugyan tagja vagyok a tsz vezetőségének, de ez édeskevés, hiszen tavaly is mintegy százhatvan nő dolgozott a közösben. Itt volt a négyszáz holdas kertészet, ahol a munka zömét az asszonyok és lányok végezték el. A kapálásra, vagy öntözésre még csak a férfiak is jobban vállalkoztak, de a pa- lán faültetésnél vagy a paprika és paradicsom szedésénél nagyon hamar megfájdult a derekuk. Most mégis vannak, akik irigykednek, hogy milyen sok egységük van az asszonyoknak. Mert az igaz, hogy aki rendszeresen dolgozott, 240—250 vagy még ennél több munkaegységet is teljesített. A jövedelemmel is elégedettek vaJavul + a szolgáltatás Korszerűsítik a fodrászüzleteket Tiszafüreden „kiválón címért küzdenek Nem olyan ismert megyénkben a tiszafüredi Vegyesipari Ktsz neve, mint a karcagi Általános Szerelő Ktsz, vagy a jászjákóhalmi Asztalos, a jászárokszállási Cipész Ktsz, de ha olyan szép eredménnyel dolgozik, mint az elmúlt évben, bizony rövidesen felzárkózik ezek mellé. Erről beszélgettünk Bíró Károllyal, a ktsz elnökével, aki korábban az asztalos részleg vezetője volt. Elmondta, hogy a 95 fős szövetkezet keretében 19 részleg van. Javító-szolgáltató tervünket 1961-ben 177 százalékra teljesítettük,- de nem rosz- szabb a lakásépítő ipari munkánk . eredménye sem mert 350 000 forintos tervünket 610 000 forintra teljesítettük, *— újságolja Bíró elvtárs. — Kiemelt termelést végeztünk a bútorasztalos szakmábam Szerződésünk volt a Bútorértékesítő Vállalattal lakásbútorra: ágyakat. kétajtós szekrényeket szállítottunk nekik, negyedévenként 220 000 forint értékben. Ugyancsak szerződésre dolgoztunk a Sport- Hangszer- Játék Nagykereskedelmi Vállalatnak is. — Játékot? — Futball külsőket készített a szíjjártó részlegünk. Tavaly 1500 külsőt szállítottunk; A termelőszövetkezeteknek lószerszámokat javítottunk, s a környékbeli gépállomásoknak aratóponyvákat gyártottunk, javítottunk — Úgy tudom, kötélgyártó részlegük is van? — Van, hogyne. A Szolnok megyei AGROKER-nek dolgozott egész évben. — Anyagprobléma? — Szerencsére nem volt. A KISZÖV ellátási osztálya minden anyagot időben biz— Mik az idei terveik? — Javítani akarjuk szolgáltató tevékenységünket. Elő akarjuk segíteni a kislakás építés sikerét azzal, hogy az építtetni szándékozók részére díjmentesen készítjük el az építési terveket, s ugyancsak díjmentesen megszerezzük az építési engedélyt is:.. Aminek a lakosság örülni fog: korszerűsítjük a férfi- és női fodrász üzleteket. Minden egységet vízvezetékkel látunk el, s biztosítunk minden olyan feltételt, amely alkalmassá teszi a II; osztályú szolgáltatást... A második negyedévben a Somogyi Béla úton — a lakosság régi kívánságának megfelelően — műszerész részleget létesítünk elektromos háztartási gépek, rádió, televízió javítások elvégzésére. És bevallom: idei tervünk a „Kiváló Kisipari Szövetkezet” megtisztelő cím elnyerése isi Magyar! Kálmán tudósító evünk. Eey munkaegység értéke több, mint harminc forint Baloghnéval együtt örültünk amikor megtudtuk, hogy résztvesz a budapesti tanácskozáson — mondta Molnár Eszti néni, a jászki séri Táncsics Tsz tagja. S még hozzátette: — Beszélgettünk az asszonyok problémáiról, munkájáról mielőtt elutazott, s abban is megegyeztünk, hogy a tanácskozásról nőgyűlésen számol be. Mit mondhat el Baloghné Budapesten? Minden dicsekvés nélkül elmondhatja, hogy a tavalyi esztendő változást hozott a termelőszövetkezetben, ami nemcsak a vezetés megszilárdulásában, a munkaegységre jutó jövedelem növekedésében, hanem a nők munkájának megbecsülésében is lemérhető. Megemlítheti Radies József né, Virágh János- né, Cs. Molnár Józsefné, s még nagyon sok asszony nevét, olyanokét, akik egész évben szorgalmasan dolgoztak. A tsz vezetői említették, hogy Balogh Lászlóné, aki a Jászság asszonyait képviseli az országos tanácskozáson, nyolcszáznál több munkaegységet teljesített az elmúlt esztendőben. A többiek igyekezetére sincs panasz, a munka dandárján mintegy százharminc nő szorgoskodott a határban. Az ő érdemük is, hogy a tsz életében először sikerült minden munkát idejében elvégezni. Nagy Katalin Halfogási mérleg Az ország folyóvizein, természetes tavain gazdálkodó 24 halászati termelőszövetkezet elkészítette az 1961. évi halfogási mérleget. Eszerint a halászati termelőszövetkezetek kereken 18 720 mázsa halat fogtak ki, ami 103,2 százalékos tervteljesítést jelent, és 11,7 százalékos emelkedést az előző év eredményeihez képest. A zsákmánynak nagyobb része — megközelítőleg 60 százaléka — a legértékesebb halfajokból (ponty, süllő, harcsa és csuka) került ki, a keszeg, a kárász és a törpeharcsa aránya 40 százalék körül volt. A mennyiségileg és minőségileg egyaránt kiváló 1961. évi >, haltermés” elsősorban az évről évre nagyobbarányú ivadék-kihelyezésnek, valamint az ívatást segítő eszközök alkalmazásának köszönhető. Az elmúlt évben 1074 mázsa ivadékot helyeztek ki a szövetkezetek, az ívatásra legalkalmasabb vizekbe pedig 600, mesterségesen épített süllőfészket telepítettek. (MTI) Restaurálták a Morgócsárdát Karcag város szélén áll a Nagykunság egyik legértékesebb népi, építészeti műemléke, a Morgó-csárda. A két és félévs’ázados négy helyiségből álló épület kedvenc tanyázó helye volt a kunsági és a hajdúsági réti legelők pásztorainak, halászainak, pákászainak, madarászainak, akik a nagykiterjedésű nádas világ természetadta javait gyűjtögették. Az épület falai között gyakran megfordult Rózsa Sándor, Nyéki Pista, a híres sárréti, Sós Pista, a neves hajdúsági betyár is. A csárdát a városi tanács restauráltatta, helyiségeit, tornácát és érdekes kiképzésű pincéjét eredeti formájába állíttatta vissza. A tervek szerint az épületben a Győrfi István Nagykun Múzeum állandó jellegű tájtörténeti kiállítását helyezik majd el. EZER NYELV Az UNESCO statisztikai adatai szerint a világon több mint ezer olyan nyelv létezik, mely még nyomtatásban sohasem jelent meg. E számban a különböző törzsi nyelvjárások nem foglaltatnak benne. Mi volt előbb: a tyúk, vagy a - kár? A mezőtúri Alkotmány Tsz ezerötszáz, átlagosan kétkilogramm súlyú tyúkot értékesített — kilogrammonként tizenkilenc forintért — a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Ez a bővített mondat látszólag — csupán egy hír, mely nem is túlságosan érdekes. Akkor azonban tanulságossá válik, ha ismerjük megszületésének előzményeit A másfélezer tyúk ugyanis príma, vérvizsgált, baromfipestistől mentes jószág volt. A terület, honnan utolsó útjukra szállították őket — kijelölt tenyésztő jás-telep volt. A tyúkok termelőkedvük teljében kerültek vágóra; Tö- rökszentmiklóson a ketrecekben egy nap alatt nyolcszáz tojást szedtek ki alóluk. Az értékes baromfiak halálos ítéletét — a közgyűlés, sőt a vezetőség, egyben a városi tanács mezőgazdasági osztályának tudta nélkül — Mikes János főagronómus mondotta ki. Szerinte azért, mert nem tudott számukra takarmányt biztosítani. Hol próbálta, hol sem — nem tudjuk. Azt azonban tudjuk, hogy a valóban legilletékesebb szervnél, a megyei takarmánygazdálkodási tanácsnál meg sem próbálta. Pedig kapott volna! Mezőtúron nemcsak az Alkotmány Tsz gazdáit háborította fel a főagronómus intézkedése, de a Magyar—Mongol Barátság, a Sallai és a Petőfi Tsz parasztjait is. ők valamennyien megvették volna az értékes baromfiakat — kilogrammonként huszonhárom forintért. Azért csak „volna”, mert barom- fiértékesítési szándékáról nékik sem szólt Mikes János. A Népi Ellenőrzési Bizottság megkezdte vizsgálatát a szövetkezetei súlyosan károsító ügyben. Kíváncsiak vagyunk, hogy az Alkotmány Tsz ellenőrző bizottságának vizsgálata eredményeként hány ezer forintos kártérítésre kötelezi majd a közgyűlés a jogtalan „önállósággal” intézkedő főagronómust. — borváró —■ A művelődési otthontól az italboltig C Besenyszögi helyzetkép NÉHÁNY ORAT \ töltöttem Besenyszögön. Ez bizony kevés arra, hogy egy községről kulturális helyzetképet alkothassunk. De néhány következtetést azért le lehet vonni. A dolgok úgy alakultak, hogy az egyik kulturmunkás- sal a helyi cukrászdában jöttünk össze egy kis beszélgetésre. Amíg várakoztam és amíg. beszélgettünk, az ízlésesen berendezett kis helyiségbe kettőnkön kívül egy lélek sem ült be. A pultnál néha megjelent egy-egy idősebb asszony, gyerek, cukorkát, a szülőknek cigarettát vásároltak. — Minden hétköznap így megy. — Hiába van vége a munkaidőnek, nálunk kevesen vannak. Bezzeg az italboltban .., —- sóhajtja a kiszolgáló. A művelődési házzal szemben található italboltban a kijelentés után öt perccel hu szónkét embert számoltat! meg, javarészt idősebbeket de néhány fiatal és asszonj is volt köztük. — Azért nem olyan sötét : helyzet — mondotta Katón: István iskolaigazgató, a mű' velődési állandó bizottság elnöke. Az emberek egyr< jobban érdeklődnek a kultúra iránt. Általában 35—4( asszony vesz részt a nők akadémiáján, van kézimunka- szakkörünk,- ezüstkalászos tanfolyamunk, ifjúsági akadémiánk. Megindult a Józsei Attila olvasómozgalom is. — Hány fő vesz részt a: olvasómozgalomban? — Húsz. EZ bizony I elég kevés. M a helyzet a besenyszögi fiatalsággal? Azt a szomorú választ kaptuk mind Katona elvtárstól, mind Jász János községi párttitkártól, hogy a fiatalok nagy része elment, vagy elmenőben van a községből a termelőszövetkezetek gyenge eredménye miatt. Jelenleg a fiatalok 60—70 százaléka jár el a községből dolgozni. Ezek csak hét végén kerülnek haza. Katona István elmondotta, nagyon sokat várnak attól, hogy függetlenítsék a művelődési otthon igazgatóját Sípos Mária tanárnő, aki jelenleg tiszteletdíjas igazgató, ezen a funkcióján kívül úttörővezető, osztályfőnök, tagja és tanítója a tánccsoportnak, és mint színjátszó is működik. Ez bizony igen sok elfoglaltságot jelent és alig hihető, hogy emellett teljes lendülettel tudná intézni a község kulturális ügyeit. A kulturális élet fellendülését nem éppen segíti elő az a tény, hogy két tsz-KISZ szervezet van a községben. Ez az erők szétforgácsolását jelenti, mind erkölcsi, mind anyagi téren. a könyvtarat | lényegesen többen veszik igénybe, mint tavaly. A jelenlegi könyvtáros, aki termelőszövetkezeti tag, ács, nagyon lelkesen dolgozik, de az olvasókkal való foglalkozásra — kellő képzettség híján — nem a legalkalmasabb. Felkerestük a művelődési házat is. Van egy nagyterme, egy előcsarnoka, két öltözője, egy TV szobája, egy könyvtárhelyisége. Véleményünk szerint a beosztása nem jó, mert nincsenek klubfoglalkozásra, szakköri életre alkalmas helyiségei. A TV szobában semmit nem lehet rendezni, mert a televízió iránt nagy az érdeklődés. A könyvtár részben szabad polcokon egy kis helyiségben található, ami eredetileg az igazgató irodája lenne. Nem alkalmas könyvtárnak, még kevésbé olvasóteremnek. A nagyterem elég nehezen fűthető. Valamelyest segítene, ha egy összecsukható harmonikafallal leválasztanák egy részét. Erre már Ígéretet is kaptak. Nem csodálható, hogy kevés a szakkör. Legjobban talán a színjátszók dolgoznak. A művelődési ház és a szakmaközi bizottság csoportja bemutatta Moliére: Dandin György-ét. (Boros Piroska nedaeógus. aki a megyei rendezői szaktanfolyamra járj vezeti a kis együttest.) Egyl KORAI MŰTRÁGYÁZÁS. A surjáni Állami Gazdaságban a traktorosok megkezdték a hó tetejére a műtrágya szórását. Napo ':ént hat-hét géppel 80—90 holdat sikerült műtrágyázniok. Képűnkön: Pásztor Márton, Papp János és Nagy Sándor Maulwurf és Zetor traktorra szerelt műtrágyaszóróból hinti a műtrágyát héttel a Moliére darab előtt mutatták be az önkéntes tűzoltóság színjátszói a Két úr szolgáját. Mindkét előadásnak sikere volt. Szemüveges fiatal magabiztos nő Sípos Mária, a művelődési otthon vezetője. — Ősszel vette át munkakörét és azóta igyekszik eleget tenni sokoldalú kötelezettségének. t- Higyje el nincs magánéletem — kezdi nem is pa- naszlóan, inkább józanul leszögezve a tényeket. — Azokon a funkcióimon kívül, amelyeket már korábban megtudott az igazgatómtól, még az esti iskolában is tanítok. — Nagyon szeretnék függetlenített művelődési otthon vezető lenni, sokkal többet tehetnék. De nem hiszem, hogy elengednek, mert kevés a pedagógus így is. ekdekes | dolgokat mesél el Sípos Mária. Kevés a rendezvény, mert minden tömegszervezet bált akar csinálni, ha pénzre vah szüksége. így a művelődési otthonnak kevés rendezvényre jut lehetősége. Aztán arról értesülünk, hogy a Szigligeti Színház sem járt kinn jórégen. (Igaz, hogy egyszer-kétszer megjárták, mert alig volt közönségük. De az elszakadt fonalat mégis fel kellene venniük. — Klubélet nincs? — Hol lenne? a klubgarnitúra jelenleg a művelődési ház előcsarnokában van felhalmozva. Nem csoda, hogy így nem tudjuk vonzani a fiatalságot. Meg aztán nálunk még igen nagy az alkohol szeretete. A bálokon nincs italfogyasztás, előadás után mégis üres üvegeket szedek össze. Hozzák az italboltból. Mit tehetünk? Azért mostanában nagyobb botrány nem volt, vannak önkéntes segítőim, vigyáznak a rendre. •— Készülnek a szemlére? — Igen. Az FMSZ egy leánytánccal, az iskolai énekkarunk és egy bábcsoport. Ez minden. NEM SOK. | Bár Bajtai Miklós fiatal tanár, KISZ csúcstitkár nagyon derűlátó a KISZ munkát illetően, nem tudjuk teljesen osztani a véleményét. Legalább is kulturális vonatkozásban nem. Beszélgetés közben beesteledik. Motorzúgás, befut két autóbusz, hazatérő munkások szállnak le. Ketten-hár- man betérnek az italboltba, a többiek hazafelé indulnak. Csend lesz Besenyszögön. Meddig? — hernádi —