Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

2 SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 10C2. február 3. > Dorticos Rio de janeiróba érkezett Vélemények az amerikai külügyminiszterek értekezletéről RIO DE JANEIRO Osvaldo Dorticos köztársa­sági elnök, a Punta del Es- le-i értekezleten résztvett ku­bai Iriildöttség vezetője csü­törtökön, útban hazaielé, Rio de Janeiróba érkezett. Rövid ott tartózkodása alatt nyilat­kozott az újságíróknak és többek közt rámutatott: az amerikai küldöttségnek több napon át tartó titkos tárgya­lások és fenyegetőzések árán sikerült csak a latinamerikai országok képviselőinek egy részét rábírni Washington ál­láspontjának támogatására. Valójában azonban az érte­kezlet alatt Kuba az ameri­kai imperializmus vádlója lett és az értekezlet az im­perializmus vereségét ered­ményezte. A kubai elnök foglalkozott az Amerikai Államok Szer­vezetének helyzetével és töb­bek közt hangsúlyozta, hogy ez a szervezet sohasem volt hű az alapokmányában le­fektetett elvekhez és mindig eszlrőzül szolgált az Egyesült Államoknak a latinamerikai felszabadítás! mozgalmak el­nyomására. Az Amerikai Ál­lamok Szervezete nem ren­delkezik jogi alapokkal ah­hoz, hogy kizárhassa bárme­lyik tagját — mondotta Dor­ticos, elnök. * Ugyancsak csütörtökön utazott át Rio de Janeirón a Punta del Este-bői hazafelé tartó Rusk amerikai külügy­miniszter. I Rusk rövid repülőtéri nyi­latkozatában azt állította, az amerikai külügyminiszterek értekezlete „bebizonyította, hogy az új világ éber a kom­munizmus veszélyével szem­ben”. BUENOS AIRES Carcano argentin külügy­miniszter csütörtökön haza­érkezett a Púnta del Este-i értekezletről és nyomban fel­kereste Frondizi elnököt, hogy tanácskozzék vele. ­A Reuter megfigyelők vé­leményére hivatkozva rámu­tat, hogy a külügyminiszter feltehetően azzal az elége­detlenséggel kapcsolatban kereste a sürgős találkozást Frondizi elnökkel, amely az argentin hadsereg vezetőinek körében a kormány Punta dől Este-bon folytatott poli­tikája iránt megmutatkozik. LONDON További angol lapok fog­lalkoznak kommentárjaikban az amerikai külügyminiszte­rek most lezajlott értekezle­tével. A New Statesman wash­ingtoni tudósítója többek közt megállapítja: Kennedy elnöknek a hivatalbalépése óta eltelt egy év alatt rá kel­lett döbbennie arra, hogy az Egyesült Államok ma már nem irányíthatja más orszá­gok politikáját. A Tribune hangoztatja, hogy Kuba kizárása az Ameri­kai Államok Szervezetéből aligha korlátozza majd Fidel Castro politikai befolyását és megállapítja: Washington erőfeszítései hiábavalóak vol­tak. Nem sikerült az a kísér­let, hogy az Amerikai Álla­mok Szervezetét felsorakoz­tassák a Castro-rendszer megdöntését célzó akció tá­mogatására. VARSÓ A csütörtöki lengyel sajtó is kiemeli, hogy az Egyesül* Államok nem érte el célját a Punta del Este-i értekez­leten. Valamennyi, lengyel lap nagyjelentőségűnek tart­ja, hogy a hat legnagyobb la­tinamerikai ország ellene szegült Washington nyomásá­nak és nem támogatta a Ku­ba kizárását követelő hatá­rozati javaslatot. A Trybuna Ludu az ame­rikai imperializmus kudarcá* egyrészt abban látja, hogy a Punta del Este-ben hozott ha­tározatok távol állnak Wash­ington eredeti elképzeléseitől, másrészt pedig abban, hogy Kuba kérdésével ismét fel­színre került a latinamerikai országok megosztottsága és gyarmatosításeUenes hangu­lata. BONN Több nyugatnémet lap is kommentárban folalkozik a Punta del Este-i értekezlet­tel. A General-Anzeiger hang súlyozza, az értekezlet azt bizonyítja, hogy hiányzik az egység az Amerikai Államok Szervezetéből. Washington nem érte el azt a legfőbb célját, hogy diplomáciailag és gazdaságilag teljesen boj­kottálja a Kubai Köztársasá­got. (MTI) A Biztonsági Tanács elnapolta a kasmírt vitát New York (MTI). . A Biztonsági Tanács csü­törtökön délután, magyar idő szerint 21.17 órakor összeült, hogy Pakisztán kérésére megvitassa a kasmiri kérdés­ben India és Pakisztán kö­zött másfél évtizede fennálló viszályt. A Reuter-iroda és az AP egybehangzó jelen­tése szerint az ülésen Ste­venson, az Egyesült Államok ENSZ fődelegátusa — a ta­nács februári elnöke — in­Gagarln az Egyesült Arab Köztársaságban Kairó (TASZSZ). A kairói stadionban az if­júság évi fesztiválján meg­jelent több mint 70 000 fő­nyi közönség viharos tapssal üdvözölte Jhrij Gagarint, aki Nasszer elnökkel, az EAK alelnökeinek és mi­nisztereivel együtt foglalt j Újabb módszerre! „kutatják fel” a zsoldosokat Katangában LEOPOLDVILLE Adoula kongói miniszterel­nök csütörtökön este Leo- poldvilleből elindult New Yorkba, ahol pénteken vár­ják. A tervek szerint megér­kezését követően haladékta­lanul bizalmasan tájékoztatja U Thant-ot, az ENSZ ügyve­zető főtitkárát a kongói hely­zetről, majd megjelenik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésén. Ennek az ülésnek Adoula lesz az egyetlen fel­szólalója. Elindulása előtt Adoula, aki elrendelte Gizenga kon­gói miniszterelnökhelyettes őrizetbevételét — „megnyug­tatásnak” szánt intézkedése­ként háromtagú orvosbizott- ságot nevezett ki — Gizenga egészségi állapotának ellen­őrzésére. Adoula közlése sze­rint a bizottságnak egy ame­rikai. egy svájci és arab or- \ ’«-tagja van. * WASHINGTON Washingtoni jelentés sze­rint Mcghee, az amerikai Külügyminisztérium politikai ügyekkel foglalkozó államtit­kára csütörtökön fogadta Mi­chel Struelenst, az Union Mi­niére katangai bányatröszt megbízottját, aki az Egyesült Államokban Csőmbe „kormá­nyát” képviseli. A két óra hosszat zárt ajtók mögött folytatott - tanácskozás után Struelenst a mellékkijáraton szöktették ki, hogy a vára­kozó újságírók ne találkoz­hassanak vele — jelenti az AP. A jelentés a titokzatos tanácskozást összefüggésbe hozza Adoula New York-i lá­togatásával. Ismeretes, hogy Adoula később Kenr dy el­nökkel is találkozik. ELISABETH VILLE Elisabethvilleben viszont Csőmbe fogadja sorban az ENSZ-megbízottakat Csütör­tökön Dumontet és Sztavro- pulosz, az ENSZ új kongói jogi tanácsadója tárgyalt a diktátorral — mint közölték — Csőmbe külföldi zsoldosai­nak eltávolításáról. Miután a zsoldosok eltávo­lításáról hozott ENSZ-hatá- rozatok mindmáig elodázták, most „hatékony” intézkedésre 6zánták el magukat. Mint az AP elisabethvillei jelentésé­ből kiderül, Csőmbe nyomo­zói — ahelyett, hogy a ka­tangai csendőr- és ejtőer­nyős-alakulatoknál emelnék ki a hírhedt & közismert zsoldosokat — csütörtökön végigjárták a bárokat és szál­lodákat Leopoldvilleben és udvariasan érdeklődtek az ott időző külföldi vendégek­től, vajon zsoldosnak vall- ják-e magukat. (MTI) Az Akropolisz a görögöké I ­Athén (TASZSZ). A NA- TO-tagországok képviselői­nek közelmúltban Párizsban tartott értekezletén egy olyan határozatot fogadtak el, amely javasolja, hogy restaurálják és változtassák „az ókori athéni Akropoliszt a NATO szimbólumává és szent he­lyévé”. E határozat, amelyet a görög nép háta mögött hoztak, rendkívül felháborí­totta a görög közvéleményt. Athén polgármestere kijelen­tette, hogy mindez „sértő a görög társadalomra... Az Akropolisz görög volt és az is marad!” A polgári sajtó is tükrözi az országos felháborodást. Az Akropolisz a béke és em­beriesség szimbóluma, nem pedig Norstad kalózlobogója — hangsúlyozza az Anekszar- titosz Tiposz című lap. Az Avgi jelentése szerint az EDA párt képviselői követel­ték a parlamentben, ne en­gedjék meg a NATO-nak az Akronolisz meggyalázását. — (MTI) A* OAS „kínfatfija“ Algériából a liberális gondolkodású európaiakat Párizs (MTI). Az Algériában élő euró­paiak közül az Utóbbi idő­ben többen levelet kaptak az OAS-tól. Ebben a titkos fegyveres szervezet Algéria elhagyására szólítja fel őket. A levelek címzettjei liberá­Tüntetések az Amerikai Kommunista Párt mellett London (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja ellen indí­tott bűnvádi eljárás értel­mében a párt vezetőinek február elsején meg kellett jelenniök a washingtoni szö­vetségi bíróság előtt. Feb­ruár elsején Londonban ez alkalomból több tiltakozó megmozdulást szerveztek. A demokratikus jogok vé­delmének bizottsága csütör­tökön nyilatkozatot bocsá­tott ki, amelyben elítéli, hogy az amerikai kormány i korlátozza a demokratikus í szabadságjogokat. i Csütörtök délelőtt London ; belvárosában tüntetést ren- i deztek, amelynek részvevői . az Amerikában bebörtönzött : politikai személyiségek sza- < badonbocsátását követelték. ( A demokratikus jogok vé­delmének bizottsága őrséget , szervezett a londoni ameri- ‘ kai követség épülete előtt. £ A hatóságok megerősített e rendőrjárőröket vezényeltek f l>i a tüntetők ellen. (MTI) c lis gondolkodású franciák, akik nem hajlandók adót fi­zetni az OAS-nak. A felszó­lítás szerint 72 órán belül el kell hagyniok Algériát, ellenkező esetben az OAS végrehajtó osztagaival gyű­lik meg a bajuk. (MTI) Washington (TASZSZ) . Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter csütörtöki saj­tóértekezletén nyilatkozatot tett az Amerikai Államok Szervezete Punta del Este-i külügyminiszteri .értekezleté­nek eredményeiről. Rusk saitóértekezücíe Rusk kénytelen volt be-j ismerni, hogy az általa ve-‘ zetett amerikai küldöttség az értekezleten „számos ne-j hézséggel” találkozott, és I hogy az Egyesült Államok és i más országok közötti ellen-j tétek nemcsak eljárási és jogi kérdésekben, hanem po­litikái problémákban is meg­nyilvánultak. Ennek ellenére a külügy­miniszter azt állította, hogy „a nyugati félteke országai egységes érzéseket táplálnak , a kommunista behatolással szemben”. Egy tudósító megkérdezte; Ruskot, milyen hatással le- j hét Kubának az Amerika- közi rendszerből való kizá­rása az Egyesült Államok Kubával kötptt szerződései­re, egyebeit között arra a szerződésre, amelynek értel­mében az Egyesült Államok támaszpontot tart fenn Gu- antanamóban. A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a guantanamói szerződés az Amerika-közi rendszer megalakulása előtt jött létre, és véleménye sze­rint Kuba részvétele az Amerika-közi rendszerben avagy kilépése abból, nem érintheti az említett szerző-, dést. Rusk nem válaszolt arra a kérdésre, vajon az Egye­sült Államok teljesen meg akarja-e szüntetni Kubával folytatott csekély kereske­delmét. lelkűén ajánl fel Törökor­szágnak — minden bizony­nyal már nem lesz szükség, mivel nem lesz, aki igénybe ■ vegye. A szovjet tengernagy kije­lentette: „mint a szovjet ha­ditengerészeti flotta főpa­rancsnoka teljes felelősség­gel jelenthetem ki, hogy a NATO gyakorló tereivé vált Fekete-tenger melléki orszá­gok lerombolásához még az a rakéta-nukleáris erő is bő­ségesen elegendő, amellyel Fekete-tengeri flottánk ren­delkezik”. Gorskov rámutat, hogy megsemmisítő csapás vár mindazokra, akik a Szovjet­unióra, vagy a vele baráti kapcsolatban álló államokra támadnának. Ezzel kapcso­latban a szovjet tengernagy emlékeztetett Malinovszkij marsall, honvédelmi minisz­ter, néhány nappal ezelőtt el­hangzott figyelmeztetésére. Malinovszkij marsall . kije­lentette, hogy a Szovjetunió egyetlen rakéta-nukleáris csapással eltüntethet a föld felszínéről bármiféle objek­tumot, az Egyesült Állai^ok valamennyi ipari és közigaz­gatási központját és egészük­ben megsemmisíthet olyan országokat, amelyek terüle­tüket átadták amerikai kato­nai támaszpontok létesítésé­hez. „Az angol tengernagy és azok, akik mögötte állnak jóvátehetetlen hibát követ­nének el, ha úgy vélnék, hogy ez a figyelmeztetés nem érinti őket” — mutatott rá a szovjet tengernagy. Az angol tengernagynak azt az állítását kommentál­va, hogy „a Fekete-tengerre lokalizáljuk és megsemmisít­jük az orosz flottát” — Gors­kov a következőket mondot­ta: „nehéz megmondani, hogy ebben a nyilatkozatban a hencegés, vagy a felelőtlen­ség a több-e”. j Az angol tengernagy leg­alább negyedszázaddal elma- ! radt a modern hadviselési eszözök, mai lehetőségek is­meretében, — foltyatta Gors­kov tengernagy — a Földkö­zi-tengeri angol haditengeré- , szét parancsnokának tudnia kellene, hogy a rakéta-nuk- j leáris háború , körülményei ! között értelmetlen és irreális az olyan fogalom, mint a blokád. A továbbiakban Gorskov tengernagy megjegyezte, hogy Törökország állítólagos tá- i mogatása érdekében tették ezt a kijelentést. I Különös — mondotta Gors- i kov tengernagy — hogy a tö­rök vezetők kifogástalan le- i hetőséget nyújtanak buzgó j külföldi tengenagyoknak ar­■ ra, hogy Törökország terüle- I tén hangoztassanak provoká­ciós kijelentéseket és játsza­nak Törökország sorsával. „.16 lenne remélni, hogy azok, akik felelősek Török­ország politikájáért — amely ország népének a szovjet em­berek csak jót kívánnak és • amellyel a Szovjetunió igazi jószomszédi kapcsolatokat kí- , ván fenntartani és erre vá! I tozatlanul törekszik — levon- ; ják a helyes következtetése- ! két és nem engedik, hogv veszélybe sodorják az orszá­got, egész létét”. Holland Martin nyilatko­zata — hangsúlyozta a szov­jet tengernagy — nem te­kinthető egyéni álláspont­nak. Ezt a nyilatkozatot két­ségtelenül a NATO agresszív politikája diktálta. Az efaj- ta nyilatkozatoknak nyilván­való célja: felbátorítani az Egyesült Államok és Anglia kisebb NATO-partnereit, — A szo/nok Slpfio' Prímás vctélkdő. — Szom­bat esti jegyzetek. — Táncze­ne. — Jászkunsági krónika, — Keringő. —Sport. — Mű­sorzárás. helyet a kormánypáholyban. A fesztivál megkezdése előtt Szajed Jusszef közokta­tásügyi miniszter mondott üdvözlő beszédet. Gagarin válaszában köszö­netét mondott Nasszer el­nöknek, az EAK kormányá­nak és a baráti egyiptomi népnek a meleg, szivélyes ‘ fogadtatásért. Gagarin pénteken reggel ■ ellátogatott a heuani műse-j lyem gyárba, ahol a műnké-- sok és az alkalmazottak ven­dégszerető fogadtatásban ré­szesítették. (MT1I dítványozta, hogy India ké­relmének megfelelően, te­kintettel a február második felében tartandó indiai par­lamenti választásokra, a kér­dés megvitatását halasszák , el. Zorin külügyminiszter- helyettes, a Szovjetunió kép­viselője, helyeselte az indít­ványt. A tanács ezután úgy határozott, hogy a kasmiri kérdést március elején tár- í gyalja meg. (MTI) flII; apa ILiszütöés leniéri! Djakarta (TASZSZ). A Straits Times című szin­gapúri lap tudósítója inter- j jut készített Aidittal, az In- ' donéz Kommunista Párt Köz- i ponti Bizottságának elnöké­vel az új Malaysia Állam- szövetség tervével kapcsolat­ban. Mint ismeretes, az ál­lamszövetség egyesítené á Maláj szövetséget, Szinga- ! purt, Saravvakot, Bruneit és Észak-Bomeót. Aidit kijelen­tette, hogy az államszövetsé­get az említett országok gyar­mati függőségének fenntar­tása céljából akarják létre­hozni, .miközben formálisan függetlenséget adományozná­nak nekik. A neokolonializmus nagyon veszélyes — jelentette ki Aidit. Ezért Szingapúr, Ma- I lájföld, Brunei, Sarawak és | Észak-Borneo lakosságának : a teljes függetlenségre kell ! törekednie és nem szabad ! engednie, hogy olyan tervek­kel tévesszék meg, amelyek a gyarmati függés új formá­it kényszerítik rájuk. (MTI) Az acn’esszorjoknak nines menekvés Gorskov tenoerna»y vaiassai a Pravda tudósítójának kérdéseire A Földközi-tengeri angol hadiflotta parancsnokának nyilatkozata röviden így fog­lalható össze: a háború kitö­rése esetén Törökországot éri majd az első csapás, de azon­nal segítséget fognak nyúj­tani, neki, mihelyt megkap­ták a riasztó jelzést. Amennyiben az agresszo- rok Törökország részvételé­vel háborút robbantanának ki a Szovjetunió és a vele baráti kapcsolatban álló szo­cialista országok ellen — je­gyezte meg Gorskov tenger­nagy — akkor Törökország­ra természetesen' rakéta- nukleáris csapást fognak mérni. Ezután arra a „segít­ségre” — amelyet Holland í Martin tengernagy oly nagy­MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda pénteki száma közli Gorskov tengernagy­nak, a Szovjetunió haditen­gerészeti flottája főparancs­nokának válaszait a lap tu­dósítójának kérdéseire. A szovjet rakéta nukleáris fegyvereknek már az első csapása sem fogja elkerülni azokat az országokat, ame­lyek a nyugati hatalmak ka­tonai tömbjéhez csatlakozva területüket idegen katonai támaszpontok létesítésére en­gedik át, mint például Tö­rökország — jelentette ki Gorskov admirális, Douglas Eric Holland Martin angol tengernagy legutóbbi isztan- büli nyilatkozatát kommen­tálva.

Next

/
Thumbnails
Contents