Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-23 / 45. szám
1982, február 23. SZOLNOK WAGTET NÉPLAP essiBui megtermesztését vállalják napi feladataikon felül. Az ebből származó nettó-jövedelem a' KISZ-szervezeté. A tavaly megdolgozott summa egy részét éppen holnap és holnapután fordítják fővárosi múzeum- és színházlátogatásra. Szállást a szövetkezetei patronáló Posta Épület- karbantartó Vállalat biztosít szívességből számukra. Sürgős! Tegnap reggel telefonon értesített berniünket a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke, hogy csak a gépállomásnak ráérős a műtrágyázás — a szövetkezetnek nem. Mint elmondta, az 1000 kh-ra tervezett kalászos-műtrágyázás eddig csupán 200 kh-ig vergődött. Rendszerint csak egyetlen gép bandukol egyetlen szórótaggal a végeláthatatlan búzatáblán. A cserkeiek szeretnék, ha a műtrágyázás mielőbb befejeződnék. Helyes véleményük szerint a kései műtrágyaszórás nem műtrágya-, hanem — pénzszórás. Erre pedig nincs fedezetük a termelési tervben! Pelyhes jószág gondozója Karcag, Kisújszállás túlteljesítette hízó szerződési tervét Az 1962 évi I. félévi hízó szerződésben városok állnak a vezető helyen. így Karcag már 100,8, Kisújszállás 100,3, Jászberény és Túrke- ve 100—*100 százalékra szerződött; nem sokkal áll mögöttük Mezőtúr, Törökszent- miklós és a szolnoki járás. A 89 százaléknál tartó jászsági és a 87,6 százaléknál álló tiszafüredi járásban kívánatos lenne meggyorsítani a szerződéskötések ütemét. Még nagyobb arányú javulást várunk a kunhegye- si járástól, mely a hízó szerződések megkötésében nyolcvan százalékig sem jutott. — Két lányom, meg a fiam már kiröppent itthonról. Pesten laknak, de gyakran hazajárnak hozzánk a kisunokák- kal... Ilyenkor vagyok a legboldogabb, amikor együtt a család — teszi hozzá kissé elérzékenyülve. — Mér csak a legkisebb lányunk van itthon. Most azon igyekszünk, hogy beszerezzük neki is, ami szükséges. Hét süldőt és egy üszőt szerződtünk, majd ennek az árából... és a csibetelep... Azóta ismét érkeztek naposcsibék, és Nagy Balázsné újra fürgén indul el minden hajnalban a csibetelép felé. Bodák Ildikó levelező Kiállításra készülődnek x szcvetXezetenX Szerdán délután ülésezett a megyei növénytermesztési versenybizottság. Eldöntötték, hogy termelőszövetkezeteink közül melyek lesznek azok a gazdaságok, amelyek különböző növényféleségekkel Szolnok megyét képviselik a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon A nagy seregszemlére Szolnok megyéből 36 termelőszövetkezet jelentkezett mintegy 120 növényféleséggel. A bizottság alapos bírálat után 31 közös gazdaság részvételét javasolta 100 növényfélével. Részt vesznek a kiállításon a túrkevei Vörös Csillag, a mezőhéki Táncsics Tsz. Bemutatja 36,5 métermázsás kukorica termését a szájöli Vörös Csepel Tsz is. Gazdag termést akar a szolnoki járás Az őszi kalászosok fej trágyázásában szélsőséges különbségek mutatkoznak városaink, járásaink eddigi eredményei között. E munkában megyénk épp a harmincadik százaléknál tart; ám a szolnoki járás már a hatvanadikon is túljutott Ügy látszik, itt akarják legerősebben, hogy gazdag aratásuk legyen búzából, őszi árpából. A megyei átlag fölött jár Karcag és Jászbe rény is. A tiszafüredi és a kunhe- gyesi járás tsz-ei fejtrágyázásban még 20 százalékig sem jutottak. Mégkevesebb dicséretre tarthatnak számot a jelentős saját gépparkkal bíró túrkevei tsz- ek, 8,7 százalékos eddigi eredményük miatt. Legkevesebb — mindössze 6,7 százalék, 215 kh — a fejtrágyázott terület a kisújszálláf’ tsz- ekben. A vezsenyi Tiszamenti Tsz lucemamagot és zöldségféléit mutatja be. A tiszaföldvá- ri Lenin Termelőszövetkezet a múlt évben kiváló termeseredményt ért el kenderből. Száz holdon 32 métermázsás átlagtermés volt. Természetesen ezt bemutatják majd a kiállítás látogatóinak. A kunszenmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet cukorrépával és a 230 métermázsás átlagtermésű silókukoricájával vesz részt a kiállításon. A cibakházi Vörös Csillag Tsz, — mely az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon is több díjat nyert — a budapestin szintén bemutatja zöldségféléit. napraforgóját. A kunszentmártoni Búzakalász Tsz pedig különféle intenzív búzafajtával szerepel a nagy seregszemlén. Az állattenyésztési bírálatok a napokban fejeződnek be. A bizottság tagjai akkor hozzák nyilvánosságra, hogy Szolnok megye közös gazdaságai közül mellyek mutatják be legszebb törzs- és hízóállataikat, zőgazdasági osztályénak legfrissebb értesítőjéből kitűnik, a tiszafüredi Oj Erő, a mezőtúri Űj Reménység és Béke, a törökszentmiklósi Lenin Tsz semmiféle műtrágyát nem rendelt. A ti- szaszentimrei Aranykalász Tsz nem küldött fedezetigazolást; csak kevés fedezetigazolást -adott — többek között — a kunhegyes! Vörös Október, a nagyiváni Üj Úton Tsz, sőt a régi szözvet- kezeti múltra visszatekintő kisújszállási Ady, a neves jászteleki Alkotmány Tsz. ígéretéhez híven mind e műtrágyamennyiséget zárolta a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A műtrágyát a rászorult és szabályos fedezet- igazolást küldő tsz-ek kapják majd. Köztudomású, hogy a ki nem szórt műtrágya nem serkenti növekedésre a növényeket, nem gyarapítja a termésátlagot Vajon a késlekedő szövetkezeti vezetők fennen hangoztatják-e majd ezt az igazságot — zárszámadáskor? VÁSÁRNAPTÁR Márciusban megyénk alábbi helységeiben rendeznek országos állat, és kirakodó vásárt: 1-én Szolnokon,14-én Fegy- verneken, Jászjákóhalmán és Öcsödön; 10-én Tószegen: 11-én Cibakházán; 13-án Jászfényszarun; 18-án Kisújszálláson: 25-én Jászberényben. Kunszentmártonban és Túrkevén. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlat- Ievéllel minden fajta állat felhajtható. Ezer szövetkezeti gazda üdül A Szolnok megyei termelőszövetkezetek bizt_„':ási és önsegélyező csoportja ebben az évben mintegy ezer szövetkezeti gazdának nyújt üdülést. Szerdán a Jászfényszarui Lehel Kürt, a túrkevei és a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ből újabb csoportok indultak Hévízre és Dobogókőre. Először utazik üdülni a hatvannyolc éves idős Márki Ferenc Túrkevéről. Ugyancsak e kunsági városból indult útnak először életében az ötvennyolc éves dohánytermesztő, K. Tóth István. Az önsegélyező csoport terve szerint Hévízen egész évben üdülhetnek a Szolnok megyei szövetkezeti gazdák. Ezenkívül mintegy száz parasztembert küldenek külföldi túrára. Több ezer szövetkezeti gazdával pedig megismertetik hazánk legszebb tájait. BIZTOSRA: gazdái helytállására tervez a jászapáti Kossuth Tsz Magáról keveset hallató közös gazdaság a jászapáti Kossuth Tsz; határain belül ritka a rendkívüli esemény, ám megszokott a szívós munka, a megalapozott haladás. Az emberek megkeresik a magukét, az elmúlt évben tagonként 12 684 forintot. — örömtelibb lenne persze akár a tizennégyezer forintot fölözni... — hiszen éppen erről van szó. „AZ EGY HOLD BESZÉL”, — ebből a gondolatból indultak el tervezéskor. A Kossuth Tsz-en kívüliek számára „fordítjuk le” a holdas mondatot: Növelni, lényegesen növelni kell az egy holdra eső brutto termelést. 1961- ben kh-ként 2596 forintot érő árut állított elő a szövetkezet; 1962-berj 3533 forintnyit óhajt. (Papíron pár forint híja csak a holdankénti ezer forintos növekedésnek. A valóságban úgy ígérkezik: több is lesz annál.) Helyesen fogalmazta meg valaki Apátiban: az idő=ter- mény. Ezt mondva arra gondolt, hogy érdemes lenne a családtagokat akár napi néhány órára is bevonni a közös munkába. Gusztuscsinálás kedvéért úgy határozott a tagság: aki akarja, munkaegységre, — aki akarja, 33 százalékos részesedésre művelje meg a kukoricát, cukorrépát. Abból 19 q, ebből 170 q a terv. A répáé különösen figyelemre méltó, hiszen a kiszesek — kikről alább esik még szó — nagy szorgalommal, jó földön (bár kedvezőtlen időben) 160 q-s átlagot értek el abból. Többlettermés elérésében a munkaegységre dolgozók — i szintén közvetlenül érdekeltek. A terven felül előállított ' termés fele természetben — cukorrépánál persze pénzben I — a megmunkálót illeti. Do- I hányból holdanként 15 000 i forintot érőt kell termelni ahhoz, hogy a többletérték 50 százaléka legyen a termesz- 1 tői. A premizálásnak ez a ! formája i MINŐSÉGI TERMELÉSRE j ÖSZTÖNÖZ Hízóit 122 kolagrammos átlagsúlyban kívánja leadni a Kossuth Tsz. Azért pont eny- nyiben, mert ennél a súlynál i kerül legkedvezőbb arányba ’ a feletetett takarmány és az állatforgalmi vállalat fizette forint. Korábban még vesze- gettek hízóalapanyagot — a Kossuth-beliek; ebben az évben már teljes egészében a saját állomány szaporulatából állítják azt ki. Az állatállomány mai fejlettségét mutat-! ja, hogy 100 kh-ként 31 számosállatot mondhatnak magukénak. Két esztendeje kezdték a tehenek törzskönyvezését. Jó tenyésztői munka, gondos szelektálás folytán ebben az évben — úgy fest — valamennyi tehén eléri a törzskönyvezés követelményeit. — Egyedül a tollas jószágból 475 métermázsa előállítását irányozza elő a terv. Bevált módszer, hogy a tsz megveszi a naposlibát, a tagság felneveli, majd a szövetkezet útján értékesíti a földművesszövetkezetnél. Mint tavaly, az idén is hozzájárul ez ahhoz, hogy a tsz 100 HOLDANKÉNT 105 a HOST adhasson a népgazdaságnak. A múlt gazdasági évben a Hatvani Konzervgyárban nagyobb reverenciával emlegették a Kossuth Tsz parasztjait, mint egykor plébániák hűvösében a megyéspüspököt. — Onnan a megbecsülés, hogy a szövetkezet kizárólag első- osztályú paradicsomot szállított a gyárnak. (A püspök semmifélét...) Ilyen tapasztalatokkal bátran tervezhet- j tek 20 kh paradicsomból 600 pzer forint bevételt. Az apáti „apró fogások” sorába tartozik az a hat hold, Hellyel megkettőzik a szőlő- skolát. A gyökereztetés — : izakavatott kezekben — roppant kifizető: holdanként ke- . nény ötvenezer forintot hoz. ; Ezek tudatában hihető, • íogy 1962-ben meglesz a ta- i jónként 14 379 forintos átlag- ; jövedelem. Nem említettük eddig bő- , /ebben a szövetkezet ifjú- communistáinak tevékenységét, jóllehet megérdemlik, lilókukorica- és napraforgó- ermesztés a Kossuth Tsz- >en HAGYOMÁNYOS KISZ- * MUNKA. ( Éppígy hagyomány — sas iatalok szemében igen ked- 1 rés tradició, hogy a közösből 1—2 hold kukorica, cukorrépa „ Késő délután kopogtattam be Nagy Balázsék tanyájába. A búbos mellé telepedtünk. A csillogószemű, beszédes néni — mintha olvasott volna gondolataimban — magától kezdett mesélni az örmény esi Üj Élet Tsz csibetelepéről, ahol 863 munkaegységet szerzett az idén — egymaga! — Egy éve kerültem a telepre — kezdte. — 1961 januárjában 5500 kiscsibével indultunk, azóta harmadma- gammal gondozom a baromfiállományt. Hajnal felé háromkor keltem és este 9-kor jöttem haza mindig. Itthon aztán várt az asszony-munka, a sütés, mosás, takarítás. — Hány évesnek tetszik lenni? — kérdeztem kíváncsian. — ötvenkettő — Válaszolja. — Sokszor magam is cso- iálkozom, hogy a fiataloknak kicsúszik a vödör a kezéből, én meg bírom. Nehéz munka volt ez: kétezerkét- száz liter vizet kellett naponta felhúzni a kútból; de megérte, meglett a gyümöl- :se. A januári csirkék felnövekedve 54 000 tojást hoztak. Erre nem is számított « tsz. 4 szomszéd tsz-nek törzsállományt adtunk. Nagy néni elmondta, hogy .5 000 forintot készpénzben teres ett, a többi természetjeni juttatás volt. Végre elérhette kitűzött célját: újra, nodem vonalúra cserélte »divatú bútorát. Szobájába ezlont vett, konyhába új űzhelyet. — A párocskám egy kicsit sörtölődik az új hálószoba niatt — jegyezte meg Nagy téni. — Azt mondja, mióta bben az al-csony ágyban ekszik, még nem aludt egy óízűt. Nagy néni a faluból elke- ■ültekről is megemlékezett: „Gondoltam, lest dohányom a pipámba halálomií — foglaltatott az írásban — anélkül, hogy feleségem a trafikba hordott pénzt reklamálná rajtam”. Az elcsent, eltitkolt dohány ügyében még nem született határozat. A házaspár addig is totózhat. hogy a húsztól ötezer forintig ki -zá rható bírságból mennyit ró lei rájuk a pénzügyőrség. A szöve^troze*- hen máson tanakodnak. Azon. mivénre k°V,ett Jórs< hársinak vip&ba való. mikor — ^óm n fiy.Tfy.p — szivart szitt... FÉRFI» tak ezek szerint, kiket a tiszteletlenek finánc néven is szoktak emlegetni. A vendégek nem fogadták el a szíves hellyel, kínálást; ahelyet* kuf- lászoltak konyhában, szobában, ko- morában — ahol is nem hiába. Nem kevesebb, mint huszonhat kilogramm. szépen ki- s imítgatott levelesdohányra bukkantak ottan. Magukkal vivék ezt is, meg a jegyzőkönyvet is, mely többek között Józsi bácsi vallomását tartalmazta. ' A törökszentmiklósi járás egyik tekintélyes — és igen jól fizető — termelőszövetkezetének tagja a hatvan körüli Józsi bácsi. (Családneve maradjon titkon; elég az ő baja így is.) Hozzá, a szövetkezet egyik dohánytermesztőjéhez nemrég elegáns. jólvasalt vendégek érkeztek, Józsi bátyánknak a látogatáson érzett örömét csak a.z csökkenté némileg, hogy a betoppanókon zöldes-szürke ea- *nrüha feszült, annak parolin ián vedig rézlemezből domborított pisztoly fényiért. — PénzümrőrnU vóljászfényszarunvalami készül g£ Ikcpzelhető-e olyan tsz, melyben — enyhén szólva ™ — nagynál nagyobb a szervezetlenség, a munkalemaradás, és amelynek gazdái mégis hittel vallják: „A szövetkezeté a jövő”... Nohá nehezen képzelhető el ilyesmi, mégis létezik. A jászfényszarui Haladás Tsz ez. A nevére ma még alig méltó szövetkezetben ez idő szerint még vagy harminc helyen van szanaszét a közös jószág. Sok olyan gazdasági felszerelés hever még a tanyákban, amelyet tulajdonosa már „bevitt” a szövetkezetbe. A háztáji állomány állapota nemcsak parádés, de nagysága igen gyakran jóval meghaladja az alapszabályban megengedettet. Tavaly még igen népszerűtlen volt a közös munka: így gazdag zárszámadás helyett soványka munkaegységérték, tetemes adósság búsí tolta a gazdákat. Ugyanakkor látva látták, milyen szépen fejlődik, milyen jól oszt, mekkora sorbanállást tudott le a falubeli Lehel Kürt Termelőszövetkezet. A szövetkezetiek messzibbre pillantója tudta, hogy a Haladás Tsz gazdái csak akkor érhetik utói a Lehel Kürt Tsz-éit, ha — csatlakoznak hozzájuk. Az utóbbiaknak azonban semmi kedvük sem volt — s ma sincs! — ahhoz, hogy egy zsák adósságot vegyenek a nyakuk ba. Kereken kimondták: Parolázunk, de előbb tegyétek rendbe a szénátokat. gf iss Jenő, a Lehel Kürt Tsz korban harminc éven ** inneni, de tápasztalatban, akaratban legalább any- nyit érő elnöke vállalta, hogy segít talpra állítani a Haladás Tsz-t. Legagilisabb munkatársai — Fózer László, Zsó- lyomi Sándor. Muhari Károly agronómus — kérésére készséggel tették át működésük színhelyét az erősödni kívánó szomszédhoz. Jó példájuk akkora lelkesedést teremtett, hogy az első tavaszi as napon a Haladás Tsz valamennyi fogatosa munkába állt; megindult az eddig elhanyagolt műtrágyázás. M két szomszéd tsz gazdáinak barátkozását segíti a Lehel Kürt Tsz vezetőségének készsége. Ebbe a szövetkezetbe a zárszámadás után Pacsirta világvevő rádió és Munkácsy tv-készülék került Az utóbbi műsora vasárnaponként már a Haladás Tsz gazdáit is tanítja, szórakoztatja. A vendégeket a sáros tanyavilágból » Lehel Kürt Tsz szekerei szállítják a központba. Ideiében szóltunk... Több ízben figyelmeztet-1 tűk a szövetkezeti vezetőket: gondoskodjanak arról, hogy idejében megrendejlék a műtrágyát, küldjék el a fedezetigazolást. Megírtuk, hogy a késlekedő szövetkezet műtrágya Igényének kielégítését veszélyezteti. Sajnos, idejében elmondott figyelmeztetésünk számos tsz- ben kárba veszett. Mint a megyei tanács me-
