Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-22 / 44. szám
Kilencvenezer hold öntözéséért VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZÓI NŐK megyei yVéftia/t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XTTT. évfolyam, 4-1. szám. Ara: SO fillér 1963, február 22„ csütörtökÜnnepi műszakkal, kisgvűlésekkel r készülnek a nőnapra megyénk asszonyai, lányai Közeledik március nyolcadika, amelynek megünneplésére megyeszerte készülődnek az asszonyok. Már most megbeszélik, hogyan tehetnék még ünnepélyesebbé, a szokásosnál is maradandóbb emlékűvé az idei nőnapot. Ünnepi műszak a Tisza Cipőgyárban \ Megyénkben a legtöbb nőt foglalkoztató üzem a Tisza Cipőgyár. Innen kaptuk a hírt, hogy a nőnap tiszteleté re március 1-től 8-ig egyhe tes ünnepi műszakot tartanak. Március elsején az egész üzemben a nőbizottság aktivistái, mintegy negyven as2- szony és lány röpgyűléseken ismerteti az ünnepi műszak megtartásának célját, ami nem egyéb, mint az exportterv teljesítésében mutatkozó lemaradás pótlása. Az ünnepi nőgyűlés március 8-án lesz. Erre a napra a kunszentmártoni Zalka Máté és a mezőhéki Táncsics Tsz asszonyait hívták meg a munkásnők üzemlátogatásra, baráti találkozóra Szolnokon nyolcvan ki<t- gyfíiés előzi meg a nőnapi ünnepségeket Február 19-én titkári értekezletet tartott a Szolnok városi nőtanács végrehajtó bizottsága. Itt egyik napirendi pontként arról tanácskoztak, milyen programmal tegyék színesebbé az idei nőnapot. Korábban a tömegszervezeti •'-s tömegmozgalmák, valamint a Ságvári Endre Művelődési Ház képviselőiből akcióbizottság alakult a nőnap előkészítésére. Minden kerületben nőgyűlések lesznek március 7-én és 11-én, amelyeken a párt és tanács vezetői tartanak ünnepi megemlékezést. A város asszonyai március 4-én délután S órakor a Ságvári Endre Művelődési Házban ünnepi gyűlésen emlékeznek meg a nemzetközi nőnapról, a világ asszonyainak harcáról. Városszerte megkezdődtek a kisgyűlések. Néhány kerületben s a kertvárosban már megtartották ezeket. A VII. kerületben szovjet asszonyokat látnak vendégül, máshol néhány szál Virággal, üdvözlőkártyával köszöntik az asz- szonyokat. több helyen pedig teával, süteménnyel kínálják meg őket. A kerületi nőtanácsok a nőnapi ünnepségeken adják át az osztály szülői munkaközösségek tagjainak, s azoknak a személyeknek az elismerő oklevelet, akik az új iskolai törvény ismertetésére rendezett társadalmi tanácskozások szervezésében kitűntek. A városi nőtanács szintén ekkor adja át a versenyzászlót annak a két iskolának, amely a legjobb eredményt érte el az iskolatörvény ismertetésében. Üttörők, kiszesek köszöntik Kisújszálláson az asszonyokat A kisújszállási asszonyoknak is mostanában leggyakoribb beszédtémája március nyolcadika megünneplése. — Erről, s az asszonyok közös munkában való részvételéről tanácskozott a minap a Búzakalász Tsz hatvan nőtagja. Az Ady Tsz-ben azt tervezik,, hogy a nőnapon meleg sza-, vakkal köszöntik s megvendégelik azt a mintegy hetven asszonyt, aki a nőtanács kezdeményezésére évek óta segíti a munkák végzését. A nőnapi gyűlésen, amelyet március 8-án délután 5 órakor a mozihelyiségben tartanak úttörők, kiszesek köszöntik szavalattal, virággal a gyűlés résztvevőit. A szolnoki járásban Is nagy a készülődés. Nagykörűben a legutóbbi szakköri foglalkozáson a szabás—varrás és kézimnnkázás fortélyait tanuló asszonyok rögtönzött nőgyűlést tartottak, ahol szó esett az NDN hatá- rozátairól, s az idei nőnap megünnepléséről. Elhatározták, hogyha szakkör munkáiwwimwwwtnwimHw bői kiállítást rendeznek március nyolcadika tiszteletére. Üjszászon szintén kézimunka kiállításra készülnek. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben is a nőnapi gyűlés megszervezésén munkálkodnak az asszonyok. MAi 0 oldal S,MELEG VOLT ODAFENN” * hóvihar Jeruzsálemben Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése központi helyen a politikai és gazdasági szervezőmunkában C — Tanácskozás az öntözés feladatairól — Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának mezőgazdasági és ágit. prop. osztálya, valamint a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya az 1962. évi öntözési tervek végrehajtásának elősegítése érdekében szerdán délelőtt 9 órai kez- dettel aktívaülést tartott az SZMT Ságvári úti művelődési otthonában. Az aktívaülésen 'a párt és tanácsi szervek, az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetői, öntözési szakemberei vettek részt. Az elnökségben helyet foglalt Csáki István, az MSZMP Szólnék megyei Bizottságának első titkára, Kökény István, a megyei pártbizottság titkára, Bereczki Injos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Nyíri Bein., a Szolnok megyei tanács VB elnökhelyettese, Kasza Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Vésődi János, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Nyíri Béla megnyitója után — melyben a tanácskozás programját, célját ismertette a résztvevőkkel — Kökény István elvtárs tartott vitaindító előadást. Kokén? István Tilalndííó előadása Az országgyűlés ■ az előző év októberében el fogadta népgazdaságunk fejlesztésének második ötéves tervét, amelynek kulcskérdése a mezőgazdasági termelés na- gyobbarányú növelése, e szerint a mezőgazdasági termelést 22—23 százalékkal kell növelni az előző öt esztendő átlagához viszonyítva. Szolnok megyében a mezőgazdaság össztermelése mintegy 6— 8 százalékkal lesz magasabb az országos előirányzatoknál. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének állásfoglalása alapján e növekedésnek el kell érni a 27—30 százalékot — figyelembe véve megyénk természeti és közgazdasági adottságait — és nem utolsó sorban az öntözés, ezen belül a szárazföldi öntözés kiterjesztésében, fejlesztésében és kihasználásában rejlő nagy lehetőségeket. Öntözéssel kell pótolnánk a csapadékhiányt Hl oldal SZÜLÖK ISKOLÁ JA * Szánakozás helyett * ‘‘ 0 oldal UTOLSÓBÓL AZ ET.SÖ * Kémek, szabotőrök, csempészek Megyénk éghajlati viszonyai között ugyanis június,, július és augusztus hónapokban a lehulló csapadék általában olyan minimális, hogy a termelt növények vízleadása meghaladja a talajban részére felvehető vízmennyiséget. így a kultúrnövények fejlődéséhez, a nagy terméshozam eléréséhez a talajvízből és csapadékból nyert vízellátás nem elégséges, ezért a vízellátásban mutatkozó hiányokat mesterségesen, vagyis öntözéssel kell pótolnunk. Az öntözés a mez gazdaság "belterjes irányú fejlődésének egyik fontos és sok- irányba hdtó tényezője és jelentősen járulhat hozzá az. egységnyi területen várható hozam, illetve termelési érték növeléséhez. Ez egyber. szükségessé teszi a fejlesztés összes lehetőségeinek kihasználását, mert javítja a termelés feltételeit; egységnyi területen növeli az élőéi tárgyiasult munka fel- használását, hozzájárul . a munka termelékenységének, fokozásához és végsősoron a termelési biztonság erősítéséhez. Viszonyaink között azt természetesen nem várhatjuk, hogy alapjaiban megváltoztatjuk a természeti feltételeket, de az öntözésre való berendezkedés feltétlenül megváltoztatja a korábbi termelés-szervezés alapjait, .4 tít tppmőtalojnirgór hí probléma is , Ugyanakkor az. öntözésre való berendezkedés — sajátos talajadottságaink következtében — a gazdaságosság kérdése melleit különleges termőtalajmegóvási probléma is. Az öntözéses termelés leglegnagyobb a termésingadozásuk. Az öntözés jelentőségét Szolnok megyében már felismerte a párt-, állami, gazdasági, illetve szövetkezel! vezetés, ezért az utóbbi években már az öntözéses lehetőségek nagyobb kihasználására törekedtünk. 1961-ben az állami gazdaságok több mint 27 ezer, a termelőszövetkezetek több mint 41 ezer, együttesen több mint 68 ezer holdat öntöztek és így a megyében az öntözött terület két esztendő alatt 74 százalékkal növekedett. Emellett előnyös változás tapasztalható az öntözött kultúrák összetételében annál is inkább, mert valamelyest csökkent a rizs és lényegesen növekedett az öntözött szálas takarmány o-k és az öntözött kapások területe. Ugyanakkor e tények azt is bizonyítják, hogy Szolnok megyében lényegében már polgárjogot nyert és meghonosodott a szántóföldi növények öntözése is. Állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben egyre többen válnak a szántóföldi öntözés mestereivé. Megemlíthetem a Középtiszai és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságokat, a kisújszállási Búzakalász és a szajoli Vörös Csepel termelőszövetkezeteket, valamint. a -túr kévéi Búzakalász, az öesödi és tisza- derzsi Szabadság termelőszövetkezeteket, amelyek mintarrn ii ■ rin « mn nnn A VJT-re készülnek C a cipőgyári fiatalok szerűen használták ki a permetező öntözőberendezéseket. Az eredmények feltétlenül biztatóak, mégis aláhúzom, hogy az öntözéses lehetőségeinknek eddig még csak kisebbik részét merítettük ki és helyenként még az öntözésben rejlő nagy tartalékokat sem ismerték fel. Emellett egyes területeken még zavarja a fejlődést és az- előrehaladásnak is akadálya a nemtörődömség, a semmivel sem magyarázható közöny és következetlenség. Miért nem valósnlt meg a terv ? Ezekből származott mindenek előtt, hogy tavaly több helyen hiányosan készültek fel az öntözésre mind anyagi, mind szervezeti vonatkozásban. Az állami gazdaságok és tern iclős'zövet kezetek üzemterveibe csak részben tervezték a megye vezető szervei által elfogadott irányszámokat. Emellett mulasztást szenvedett a különféle szerződések és. megállapodások, megkötése, a többlet munkaegység-felhasználás, a vízdíjak és más kiadások számításba vétele, kellő felkészültségű szakmunkások biztosítása és így az öntözési terv 'csak részben valósult meg. Az öntözés fejlesztését emellett akadályozták az öntözéses beruházások megvalósításában jelentkező hiányosságok is. Nem készültek el határidőre a iétesítmény(Folytatása o 3, oldalam.) főbb céljának mégis azt kell tekintenünk, hogy termésátlagaink ingadozásait kiküszöböljük, ezért általában azokat a növényeket öntözzük elsősorban, amelyeknek a szárazgazdálkodás mellett — Nagyon szeretem ezt a munkát és igyekszem, hogy idővel jó szakmunkás váljék belőlem — mondja. — Na és a fizetés? — Ezerháromszáz forintot kerestem, de ezzel a munkával jóval több lesz a fizetésem — mondja bizakodva. Nagyon helyes a 37/b műhely vállalása. Minél több fiatalt kell betanítani kulcsgépen dolgozni. Így elkerülhető lesz az, hogy egy-egy kulcsgépen dolgozó szakmunkás megbetegedése miatt romlik a gyártmányok minősége. Feltűnően jó eredményt, majdnem 3 százalékos minőségi túlteljesítést ért el a 30/a műhely Is. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a mennyiségi termeléssel majdnem minden műhely hadilábon áll. F,z egyáltalán nem dicséretes dolog, de még mindig jobb, mint áz az állapot, ami a 40/b műhelyben uralkodik. A 91 helyett 74,6 százalékós a minőség. Születnek jő és kevésbé jé eredmények a Tisza Cipőgyárban a VIII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére rendezett munkaversenyben. A hat hónapból még csak egy telt el. A hátralévő öt hónap elegendő lesz arra. hogy a fiatalok megmutassák, mit tudnak. B J. teljesíteni. Három fízed százalékos minőségjavítást Ígértek, s már két tizedet elértek. A másik fogadalmat máris túlteljesítették: egy KISZ-lag kulcsgépen való betanítását vállalták, de már két fiatal dolgozik az előhúzó és talpszélvágd gépen. Gálik János, aki eddig sarok- felsőfoltot vágott V. kategóriában azzal, hogy az. előhúzó gépen- dolgozik, egyszerre a X. bérkategóriába került. — Nagyon ijrUlök, hogy ezt a munkát megtanulhatom — mondja és kissé zavarba jön, amikor munka közben kérdezgetjük. Egy felsőrész fí- rahúzását nem is a legjobban végzi el. Bármennyire ■ szereti „tanítója". Munkácsi István, nem nézi el a hibás . munkát. — Le kell azt a felsőrészt i bontani — szól rá jóindulat- i tál. — És ne gyere zavarba j — mondja a fiúnak, míg ő < maga is fülig elpirul. Csik György, a másik tanuló a 1 talpszélvágás mesterségét i igyekszik elsajátítani, 0 is : öt-hat bérkategóriával került ' magasabbra. tehergépkocsi alatt feküdtek, hófehér ruhában. Igaz, hogy nem áztak, de rövid időn belül hatalmas víztócsa képződött alattuk. — Majdnem mindegyik Vi- iágifjúsági Találkozón resztvettek a martfűi fiatalok küldöttei — mondja H. Nagy Mihály. — Akócsi Erzsébet Bukarestben, Fekete Éva Varsóban, Övári Géza és én Moszkvában, Győri Sándor Bécsben képviselte üzemünket. A küldöttek elvitték az itthon maradók üdvözletét és hírüladták a munkaversenyben elért eredményeiket. — Így készülünk Helsinkibe is — mondja Gonda András, a 38/b műhely, de az összes konfekciós műhely legjobb szocialista brigádjának vezetője. — Jobb minőséggel, nagyobb becsületet szerzünk a magyar cipőiparnak. — Rövid egy hónap elteltével már 1,9 százalékkal jobb minőséget ért el a 38/b műhely az előirányzottnál — mondja a versenyfelelős. — Nagyon szép eredmény. A 37/b műhelyben is igyekeznek a vállalt feladatokat A Tisza Cipőgyár főbejárata felett — a nagykapu teljes szélességét kitöltő — plakát függ ezzel a felirat- i tál: „Üzemünk dolgozói! Vegyetek részt a VIII. Világ- ifjiísági Találkozó tiszteletére 1962. január 15-én indított munkaversenybenr’ A mun- ; kaverseny — ahogy Óvári Gézánétól, a versenvfelelős- től halljuk — elég jó eredménnyel folyik. — Minden műhely benevezett a versenybe — mondja. — Ez nálunk természetes. Üzemünk 80 százaléka fiatal. A két évvel ezelőtt készült statisztika szerint az átlagéletkor huszonnyolc, év. Övárinét 1947 óta ismerem. Osztálytársak voltunk a cipőgyári szakiskolában. — Te, emlékszel a budapesti VIT-re? — kérdezi. — Hogyne emlékeznék. A szovjet kórus zuhogó esőben is kitartott az ének befejezéséig a dobogón, a Hősök terén rendezett baráti találkozón — vágtam rá gondolkodás nélkül — Szinte magam -előtt látom a menekülő tömeget a zuhogó esőben és a két kínai fiatalt akik egy
