Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

1962. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ORVOSI TANÁCS Megyénkben is felütötte fejét az influenza-járvány. A Szolnok megyei Közegész- . ségügyi Járványügyi Állomás most ezúton is felhívja a la­kosság figyelmét a járvány elleni védekezésre. Az influenza rendszerint hirtelen kezdet után három­négy napig tartó, néha 40 fokig emelkedő lázzal, rossz közérzettel, homlok- és ha- lántéktájon jelentkező erős fejfájással, végtag- és derék­fájásokkal, esetleg hasmenés­sel jár. A rossz közérzet, a gyengeség és a végtagfájda­lom a láz megszűnése után még néhány napig megma­rad. A lakosság jórésze azon­ban az influenzán gyakran a súlyos tünetek nélkül, ala­csonyabb lázzal, zavart köz­érzet nélkül esik át. A fertőző betegségek átvé­szelése a szerveztben általá­ban védettséget hoz létre. Ez a védettség azonban min­dig csupán a betegséget elő­idéző kórokozóval szemben áll fenn. Az influenza meg­betegedések kórokozói víru­sok, és e virustörzsek külön­böző fajtái rendkívül válto­zékonyak lehetnek. Ezért nem véd a következő járvánnyal szemben a régebbi influenza­megbetegedések kiállása. Az újabb fajta influenza virustörzzsel szemben a la­kosságnak nincs ellenálló ké­pessége. A járvány így ro­hamosan terjed és egyszerre nagy számú megbetegedést okozhat: Megfelelő étrend Elsősorban tehát megelő­- zéssel: megfelelő elővigyázat- tal, gondossággal, edzéssel kell védekezni az influenzás és általában a cseppfertőző betegségek ellen. A megelő­zés több irányú. Óvakodni- - kell a fertőzéstől és a meg­hűléstől egyaránt. Megfelelő étrendet, edzéssel kell fokoz- f nunk szervezetünk ellenálló . erejét. A védekezés nagyon jó módja az, ha zsúfolt, zárt helyiségeket nem látogatunk -influenza-járványos időben. A cseppfertőzés az olyan zárt helyiségekben a leggya­koribb, ahol sokan fordulnak meg, vagy az emberek igen közel vannak egymáshoz. Hurutosan, náthásán még magunk is kerüljük lehető­leg ezeket a helyeket, hogy a fertőzést ne terjesszük. — Náthás, influenzás, hurutos beteget ne látogassunk, mun­kahelyünket és lakószobán­kat, de főleg a hálóhelyisé­günket gyakran szellőztes­sük. A szellőztetésre különö­sen akkor fordítsunk nagy gondot, ha beteg van a ház­nál. A beteg ápolója száj­kendőt kössön arcára és ke­zét fertőtlenítő (sterogenolos, neomagnolos, stb.) oldatban gyakran öblítse le. Sokan nem is gondolják, hogy tüsszentéssel, köhögés- . ..sei. a környezetük egészségét milyen súlyosan veszélyezte­tik. Sajnos, még sokan ma sem tanulták meg, hogy zseb­kendőjükbe köhögjenek vagy tüsszentsenek, pedig fontos szabály ez. És az is, hogy influenzás időben gyakran mossuk meg a kezünket, hi­szen az orr és a torok vá­ladéka még zsebkendő hasz­nálatánál is rákerülhet. Meleg öltözködés A meghűléstől azért kell óvakodnunk, mert legyengí­ti a szervezetet és kaput nyit a fertőző kórokozók A Szolnoki I Hogyan ] ;* védekezzünk] I az influenza 3 ellen ? ] I Ajándélunfisor önkéntes véradóknak. — Munkásarc­kép. — Gárdonyi: Esik eső. —' A riporter jegyzetfüzeté­ből. — Elfelejtett mestersé­gek nyomában. — Rimszkij Korzakov: A dongó. — Jász­kunság! krónika. — Mai ma­gyar operettekből. — A me­zőgazdász tanácsolja. — Mű­sorzárás. megtelepedésének. öltözkö­désnél alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Hűvös, esős idő­ben öltözködjünk melegen. Igen fontos, hogy átázott, nedves ruházatunkat mi­előbb szárazzal cseréljük fel. Óvakodnunk kell a gyors hőmérsékletváltozástól. Meleg helyiségből ne menjünk hir­telen a főleg szeles, huzatos helyre. Gondoskodnunk kell a megfelelő étrendről is. A C- vitaminszükséglet kielégítése, kisgyermekeknél a kellő D-! vitamin mennyiség is fokoz­za a szervezet ellenállóképes­ségét. Együnk minél több nyersgyümölcsöt, paradicso­mot, káposztát és C-vitamin- ban dús zöldségféléket. Le­hetőleg minél több — el­tett — savanyúpaprikát, ká­posztát és paradicsomot fo­gyasszunk. Hasonlóan fontos a kielé­gítő fehérjeellátás is. Tej, tejtermékek, húsféleségek egyenletes fogyasztását is biztosítani kell. Kalapkura... ? A szeszesitalok sem a be­tegség megelőzésében, sem annak gyógyításában nem se­gítenek. Különösen kisgyermekein­ket, akiknek a különböző be­tegségekkel szemben még kellő ellenállásuk nincs, és idős hozzátartozóinkat, akik­nek viszont már a szervezete nem elég rugalmas, védjük az influenzás és cseppfertőző megbetegedésektől. A megelőzés legfőbb sza­bályai tehát: A munkahelyet és a lakást gyakran szellőztessük. Kerül­jük el a zsúfolt és zárt he­lyeket. Fertőzés, influenzás betegeket ne látogassunk. Ügyeljünk, hogy köhögésnél, tüsszentésnél mindenki, min­dig használjon zsebkendőt. Sűrűn mossunk kezet. Mér­tékletesen éljünk, változato­san táplálkozzunk. Lázas megbetegedésnél hívjunk or­vost. Dr. Harczos György Megyei küldöttgyűlés lesz Szolnokon A Földművesszövetkezetek Szolnok megyei Szövetkezeti Központja március 2-án reg­gel 9 órai kezdettel tartja megyei küldöttgyűlését Szol­nokon, a megyei tanács nagy­termében. A kétnapos tanácskozáson kerül sc*r a MÉSZÖV választ­mányának és igazgatóságának beszámolójára, majd pedig a felügyelő bizottság jelentésté­telére. A megyei küldöttgyűlésen választják meg a megyei vá­lasztmányt, a felügyelő bi­zottságot és a SZÖVOSZ V. kongresszusának küldötteit. címére A KAPÓ Olasz—francia—jugoszláv film Szavakkal természetesen nehéz ecsetelni egy film szépségét, sőt. olykor az igazságát is. A szóban elmondot­ton túl mindig fennmarad még valami, amit a film alko­tóelemei csakis együttesen tudnak elmondani. Az igazán nagy és maradandó filmekben szinte lehetetlen a szó igazságát különválasztani a megjelenítés, a kép, a színé­szi játék, a rendező és az operatőr által megteremtett at­moszféra igazságától. A KAPÓ ilyen film. Kiállítás a túrkevei múzeumban Ünnepségre gyülekeztek február 18-án délután a túr­kevei múzeumban az embe­rek. Ezen a délutánon nyílt meg a „Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadsághar­cában” című kiállítás. A megnyitás előtt beszá­molót tartott Szabó Sándor elvtárs, a Magyar Partizán- szövetség küldötte, aki sze­mélyesen is részt vett a spa­nyol szabadságharcban. Beszélt arról, hogy annak idején Spanyolországban 52 ország hős fiai, több mint 30 ezer ember vett részt a nem­zetközi brigádokban, a spa­nyol nép szabadságáért ví­vott harcában; A beszámolót a jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták. Rundik János, idős harcos elmondotta, hogy a túrkevei munkások sem tétlenkedtek abban az időben, gyűjtést in­dítottak a spanyol nép szá­mára. Majd a jelenlévők megte­kintették a kiállítás anyagát, amely hűen tükrözi a leg­fontosabb eseményeket. A kiállítás több hétig lesz nyitva. A városi múzeumban, minden vasárnap, hétfőn és csütörtökön délelőtt 10—12 óráig, délután 3—5 óráig megtekinthető. Nagy Sándor tudósító Az Achim András úti isko­lában történt Szolnokon. — Társadalmi tanácskozást tar­tottak, szülők és nevelők az új iskolatörvényről beszél­gettek, amikor felállt egy apa, — ön — és elmondotta, ha a gyerek hazajön az isko­lából, bizony a kezébe nyom­ja a katekizmust, meg a bib­liát, tanuljon hittant. Elvég­re valásszabadság. van, majd 14 éves korában döntse el a gyerek, mi akar lenni: hívő vagy materialista? Valásszabadság. Ez való­ban minden magyar állam­polgár alkotmányban bizto­sított joga. S amint tapasz­talhatta, vallása gyakorlásá­ban senkit sem akadályoz­nak. Ön is nyugodtan járhat hitfelekezete templomába, megkereszteltetheti gyerme­keit, semmiféle hátrány nem éri önt emiatt. Senki sem kéri számon azt, hogy fiát hittanra oktatja, ha csak majd a későbbi években sa­ját gyermeke, meg a feléb redő lelkiismerete. Igen, saját gyermeke. Mert ne higyje, hogy olyan egy­szerű lesz majd az a nagy pillanat, amikor gyermekét válaszút elé állítja: Most vá lasz fiam, azt hiszed-e amire Mi legyen a nők nyugdíjkorhatára? Egy ENSZ bizottság foglal­kozik azzal a kérdéssel, hogy mi legyen a nyugdíjkorhatár a nőknél? Az ENSZ jelen­téséből kiderül, hogy a 60 or­szágban végzett idevágó köz­véleménykutatások igen el­lentmondó eredményekkel jártak. Norvégiában például 1956- ban a nők a parlamentben követelték, hogy nyugdíjkor­határukat emeljék fel és te­gyék azonossá a férfiak nyugdíjkorhatárával. Svájcban viszont a nőszö­vetségek erőteljes követelé­sére 60 évre csökkentették a nők nyugdíjkorhatárát, öt évvel alacsonyabbra, mint a férfiakét A nemzetközi jelentésből kiderül, hogy a megvizsgált 60 ország közül 28-ban ala­csonyabb a nyugdíjkorhatár a nőknél, legtöbb helyen (23 országban) 60 év. Nem köthetek virágot cso­korba, nem, gratulálhatok élőszóval dr. Boróczy Ist­vánnak. Nem gratulálhatok, mert egyrészt távol van a megyeszékhelytől Tiszaőrs. Másrészt nem tartozom az idős orvos barátai, rokonai közé, nincs jogom zavarni a családi ünnepet. Ezért választottam inkább a sajtó nyilvánosságát, s azért is, mert a faluban töb­ben kértek rá: köszöntsem az ő nevükben is Boróczy doktort hatvanadik születés­napján. Amikor beszélgettünk, meg­kérdezte tőlem doktor úr: miért akarok magáról írni, hisz az ön életében nem volt semmi különös. Harminc- három esztendeje él Tisza- őrsön, s volt idő, amikor öt, ma már „csak két falu la­kóinak egészsége felett kell őrködnie. Nos, hát éppen ezért! Mert aki ismeri önt, mindenki eként vélekedik: élete pél­daképül állhat minden orvos előtt. Még most is előttem látom a szobát, hol beszélgettünk. Kérem, ne vegy sértésnek, de a szinte puritán egysze­rűséggel berendezett lakás, meglepően hatott rám. Ma már természetes egy orvos lakásában a perzsaszőnyeg, a televízió készülék, esetleg egy személykocsi az udva­ron. Az ön lakásában nem láttam sem perzsát, sem te­levíziót, s mégis határtalan tiszte letet ébresztettek ben­Születés n&püa nem o szobát borító rongy­szőnyegek, a virágos terítő a heverőn. Mert amikor még nem volt társadalombiztosítása a falu­si embernek, ön a szegényt jőszóért gyógyította. Pedig milyen nagy volt a körzete. Emlékszik? ön sorolta né­kem, és én jegyeztem: — Tiszaőrs, Tiszaörvény, Tiszaszöllős, Tiszaigar, Nagy- iván... 1938-tól csak két köz­ség: a szülőfalu, Tiszaigar, s a több mint három évtize­de lakhelyéül szolgáló Tisza­őrs. Ebből a hosszú időből, csak a háború pár éve volt az, amikor elhagyta a falut: az 550-es honvédkórházzal járta a frontot, s gyógyí­tott sebesülteket feleségével együtt. Akkor is együtt vol­tak, s most sem váltak el egyetlen pillanatra sem, ami­kor önnek kellett kórházba mennie. Igen, a szív! Ez a parányi motor rendellenes- kedik! És ön nem akar en­gedni! Meg akar gyógyulni, mert még érzi, gyógyítania kell. Felesége ott volt az egri kórházban, s szereteté- vel segítette a gyógyulást. Mint ahogy beszélgetésünk idején is többször közbe szólt: — Kérlek, ne fáraszd na­gyon magad... És én, az újságíró szégyell­tem, hogy sokszor nem va­gyok tekintettel betegségére, de szolgáljon mentségemül: ki akartam használni talál­kozásunk minden pillanatát. Meg akartam ismerni azt az indítékot, ami az önfeláldo­zó orvosi munkára készteti, ön válaszolt is nekem József Attila soraival: Ne légy szeles, Bár munkádon más keres, dolgozni csak pontosan, [szépen, ahogy a csillag megy az [égen, úgy érdemes. Bár még betegállományban van, a gyógyítást mégsem tudja megtagadni. Amikor ott jártam, 38 fokos lázzal küzdve, két kisgyermeknek adott injekciót. Égy Elvira nevű cigányasszony gyerme­kénél kellett később újabb orvosi beavatkozás. Tüdő- gyulladása volt a kicsinek. Megnéztem rendelőjét, ön doktor úr azt mondta akkor: — Itt nem érdemes szét­néznie. Ez éppoly ósdi, mint 'én vagyok. Majd ha felépül az új orvosi rendelő, orvosi lakás... az igen... a fiatal doktornak csodálatos élete lesz... S azt, hogy fiatal doktor, olyan fájdalmasan ejtette ki, mint aki fél, reszket attól a perctől, amikor abba kell hagynia orvosi hivatásának gyakorlását. Sokmindenről szó esett azon a délutánon, amikor körükben ültem. Könyvekről, amelyeket oly szívesen ol­vasnak, Jcultúrelőadásokról, melyeket soha nem tudott vé­gignézni, mert mindig be­teghez hívták... nyaralásról... két csodálatosan szép hétről, amit Ürömhegyen töltöttek. A hosszú ó-budai sétákról a szabadság ideje alatt. — Nem dohányzik? — kér­dezte. S amikor nemmel vá­laszoltam, szomorúan sóhaj­tott. — Milyen kár, most én is rágyújthattam volna. Tud­ja, az orvosok nem engedik... Ha meggyógyul doktor úr, biztosan engedélyezik a ci­garettát. Azóta tudomásom­ra jutott, hogy az Orvos­egészségügyi Szakszervezet ismét kéthetes beutalót tar­togat kettőjük számára. A napokban küldik ki Tisza- őrsre, a március 30-tól szóló üdülőjegyet Ürömhegyre. A pihenéssel majd együtt jár a teljes gyógyulás. S aztán ismét kezdődhet a munka. A munka, amely önnek élte­tő eleme. Nos, ezeket akartam én elmondani, s talán még any- nyit: mérhetetlenül csodá­lom önt doktor úr! S ha ezután — a szó legnemesebb értelmében — orvosi hiva­tásról hallok, önre gondolok majd. Hatvanadik születésnapján pedig hadd köszöntsem a falusi emberek s a magam nevében. VARGA VIKTÓRIA az iskola oktatott, vagy azt, amire a szülői ház? Mit gon­dol, mit fog mondani a gye­rek? Az iskola a mi világnéze­tünk szerint neveli a gyer­mekeket. Tananyaga kezdet­től fogva arra a világnézet­re épül, amely erre a társa­dalmi rendszerre jellemző: a dialektikus materializmusra. Tankönyveink, pedagógu­saink, az újságok, a mozi, a rádió, az úttörőmozgalom, a televízió, az ifjúsági regé­nyek, szóval a társadalom felépítménye arra nevel, hogy optimista, a saját életét tudatosan intéző és tervező, túlvilági hatalmakban nem. csak a saját erejében hívő kommunista nemzedék fog­lalja el a jelenlegi építők helyét. Ez a tény és a tények ma­kacs dolgok, nehéz vitatkoz­ni velük. Az ön gyermekének is feltűnik majd előbb utóbb, hogy a körülötte zajló élet tényei, a természettudomá­nyok szigorú rendje mást mond, mint az ön bibliája. De addig mi lesz? Mi a sorsa egy olyan gyereknek, akinek otthon azt mondják: „Tanít­hatnak az iskolában amit akarnak, mégis az az igaz, amit itthon, meg a templom­ban hallasz”. Ezekből a gye­rekekből lesznek a kiábrán­dultak, a cinikusok, a kép­mutatók, akik más arcot mu­tatnak otthon, mint az isko­lában. És honnan tüdhatja ön azt, hogy az otthon muta­tott arca az igazi? A kiábrándult cinikus em­berek pedig előbb utóbb zsákutcába jutnak. Nem ta­lálják a helyüket az életben, nem tudnak hinni semmi­ben, mert olyan az ő életük, mint Dévavára, „mit felrak­tak nappal, leomlott reggel­re .. És ha maradt a gyermek­ben lelkiismeret, akkor egy szép napon odaáll ön elé és számonkéri a kettős neve­lést. Ez lesz az, amire céloz­tam. S akkor mit felel majd ön neki? Senki sem mondja önnek, ne járjon templomba, ne tisztelje istenét. De ha sze­reti, igazán szereti gyerme­két, ne erőltesse rá saját túl­haladott meggyőződését. En­gedje, hogy gyermeke a szo­cialista kor, az új világ kö­vetelményei szerint éljen és nőjjön fel. Mert ezzel gyer­mekének és saját lelki bé­kéjének is tartozik. (HT.) Levelekből néhány sorban A jászdózsai KISZ ‘szerve­zet nagyszabású farsangi báli rendezett szombaton, melyet a KISZ szervezet irodaim: színpadának műsora előzőit meg — írja Mátrai József le­velezőnk. — A vendégeknek igen tetszett Gátfalvi Erzsé­bet szavalata, aki rövidesen Szolnokon is bemutatkozik a kulturális verseny keretében • A jászladányi Zrínyi Mik­lós úttörőcsapat Vadvirág - őrs tagjai egy öreg nénit lá­togattak meg — írja Holló Mária, az őrs tagja. A ma­gányos néni nagyon megörül érkezésünknek. Süteményt if vittünk neki, kitakarítottuk szobáját, majd utána barát­ságosan elbeszélgettünk a né­nivel, aki örült ottlétünknek * A Magyar-—Román Barát - ság Termelőszövetkezetben jelenleg a földjáradék kifize­tésén szorgoskodnak a veze­tők és az irodai dolgozók — írja Pincés Pál cserkeszöllői levelezőnk. A szövetkezet ho­zott egy olyan határozatot — írja —. hogy a munkában ki­váló tagokat vasárnaponként színházba kell vinni Szolnok­ra. Az első vasárnap száz­húsz tsz-tag gyönyörködhe­tett a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek játéká­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents