Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

1962. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egyik kutya, másik eb —* de semmi helyük az istálló körül — jif egyén leben majdnem kétszáz termel őszövetkezet működik. Hozzávetőleges számítások szerint is legalább ezer gazdasági épület, istálló, kutrica, sartésói, borjúszállás a tulajdonuk. S hogy köröttük mennyi kutya? Senki nem tartja számon, de ha háromezerre .becsüljük számukat, keveset mondtunk. Mire kell a nagy létszámú kutya-sereg? Állandó készenlétben állnak, s vigyázzák, mikor kapnak parancsot az állatgondozóktól a járta tá- sem, itatáson kintiévé állatok beterelésére. Szinte minden szövetkezetünkben, de a tószegi Dózsa, a szandaszöllősi Aranykalász, a tomajmonostori Petőfi, a kenderesi Vörös Csepel Tsz istállói körül igen sok az eb. S ha csak egy napon latolgatjuk, a kutya-hadosztály mennyi állatot harap meg, hasítja ki a lábát, csimpasz­kodik fogával az oldalába, harapja meg a disznó fülét, csodálkoznunk kell, ha marad sértetlen jószág a megyé­ben. J>edig. a korszerű, modem ístállóberemdezések min- x den igényt kielégítő majorrend figyelembevételé­vel, kényelem-szeretettel sem magyarázható, hogy a jó­szággondozók kutyákkal tereltetik be az állatokat. Pon­tosabban töretik. Hiszen a kutyaharapástól félő állatok egymást lökdösve, tiporva tódulnak helyükre. Lapunk megkérte dr. Raisz Béla, szolnoki szakállat- orvost, sorolja el, milyen megbetegedéseket idézhetnek elő az állatokon a kutyaharapások. Kiderült, hogy a ku­tyák jelenléte nem csupán az állatokra veszélyes, hanem az állatgondozók különböző megbetegedésének okozói is tehenek. A kutyák terjesztik a galandférgességet, a bél- férgességet, amelyeket emberek is elkaphatnak. Sót tbc- fertőzés is indulhat ebektől. Ha semmi egyéb nem tör­ténik mint a kutya megharapja az állatot, akkor is geny- nyes bőr és bőr-alatti kötőszövetgyulirdás következik, ly inek kell ez? Senkinek. S emlékezzünk csak, va- xv lamikor a gazdák milyen szigorúan tiltották bé­reseiknek, cselédeiknek a „kutyázást”. Jó parasztember egyébként soha sem zaklatta, törette jószágait kutyával. Akkor miért engedik meg, hogy a közvagyont képező állatállományt ebekkel zaklathassák a gondozók? B. I,. tóttá kereten belül a következe Irodagépeket uzerezhe'ik be: Elektromos összeadógép (8500 Ft), kézi szorzógép (5000 Ft), auto­mata elektromos szorzógép (26 ooo Ft), félautomata elektromos szor­zógép (18 000 Ft), táska írógép (2800 Ft), 24 cm-es írógép (4700 Ft), 45 cm-es írógép (5900 Ft), 62 cm-es Írógép (7500 Ft). A gépeket az FM Pénzügyi Főosztályánál — előadó: Nylrszegl Vince, 1*—45 sz. mellékállomás —, lehet írás­ban igényelni. Az igénylésben, fel kell tüntetni a tsz közös műve­lése alatt -áUó földterület nagy­ságát, a tagok számát, továbbá, hogy a--te» végez-e önköltségszá- írutást, vagy sem. Az igénylésre rá kell vezetni a járási tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjé­nek javaslatát Is. Az igényléshez csatolni kell a pontosan kiállított műszer meg­rendelési lapot (Terv 1040'rsz. Nyomell. kiadása). Egy lapoh csak egyféle irodagép igényel­hető. Ha az Igénylést elfogadják- A tsz erről értesítést kap. Annak vétele után a fedezetigazolást be kell küldeni az FM Pénzügyi Fő- osz*ályához. Az irodagépek be­szerzésére a Magyar Nemzeti Banknál lehet hosszúlejáratú be­ruházási hitelt igényelni. Az iro­dagépeket kiutalás alapján a Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat szállítla a műszerlapon megadott címre. A tsz-ek irányítása lénye gesen eltér az állami válla latokétól, melyek élén egy személyben felelős igazgati áll. A tsz legfőbb belsi igazgatási szerve a tagol összessége alkotta közgyü lés. A közgyűlés testület szerv, mely legalább negyed évenként egyszer ülésezik. Az 1960. évi 8. tvr.-rel mó dosított 1959. évi 7. tvr. ren delkezése szerint a közgyű lések közötti időszakban i tsz ügyeit a vezetőség intézi Ez legalább három tagbő áll. Elnökét és tagjait a köz' gyűlés a tagok sorából leg alább négy évi időtartamr; választja. A vezetőség lét­számát '■ jóváhagyott alap­szabály rögzíti; tehát a ve­zetőséget csak azután szabac kibővíteni, hogy az alapsza­bályt módosították. A VEZETŐSÉG kötelessége A vezetőség legfontosabt feladata gondoskodni arról hogy a termelés folyamatos­ságát semmi ne zavarja, hogj a gazdálkodás nyilvántartá­sa, a számvitel is megfele­lően történjék; továbbá, hogj az alapszabály rendelkezé­seit, a közgyűlés határozatán mindenki betartsa. Ehhez a vezetőség % tagjainak alapo­san kell ismerniük a törvé­nyes rendelkezéseket. Ellen­kező esetben — akár szán- „dékolatlanul — _ túllépik ha­táskörűket. “ Egyik tsz-ünk vezetősége megtudta, hogy egy tag a megkapott háztáji területen túl titokban még egy hold szőlőt is használ. Emiatt a vezetőség 1961-re a teljes háztáji terület megvonásá­val büntette a gazdát. Hatá­rozata törvénysértő volt; ré­szint, mivel a megvonás csak a törvényben biztosí­tott félholdig terjedhet; ré­szint, mert a vezetőségnek ebben a kérdésben a köz­gyűlésnek kellett volna ja­vaslatot tennie határozat- hozatal végett. Sok között a vezetőség kö­telessége a közgyűlés elé tartozó ügyek elkészítése; konkrét javaslat tétele (pél­dául tagok felvételét, kizá­rását illetően termelési kér­désekben); a munka meg­szervezése; a brigádok ki­alakítása; a munkaegység el­számolás rendjének megál­lapítása. A vezetőség joga, hogy tsz-tag által elkövetett kisebb súlyú kötelességmu­lasztás esetén társadalmi rendszabállyal éljen; súlyo­sabb esetben fegyelmi eljá­rást indítson és folytasson le; sőt szükség esetén bűn­vádi feljelentést tegyen; hogy 300 forint erejéig kár­térítési határozatot hozzon: hogy döntsön minden olyan vitás ügyben, mely a tsz s a tag között keletkezik, amelynél a követelés értéke a 300 forintot nem haladja meg. v AZ ELJÁRÁSI SZABÁ­LYOK megtartása A jogvitás kérdések el­döntésénél fontos az eljárási szabályok megtartása. A tsz- tag a tsz-hez intézett írásbeli kérelmét a vezetőségnél vasv a tsz adminisztrációját ellá­tó személynél — például a főkönyvelőnél — nyújthatja be. A tag előadhatja Kérel­mét szóban is. Ha azonnali orvoslást nem kap, az ad­minisztrátor kötelessége, hogy a kérelmet írásba foglalja. A kérelmet a legközelebbi ve­zetőségi ülésen kell megtár­gyalni. A vezetőség üléseit i az alapszabályban rögzített : időközönként — helyes gya­korlat szerint legalább két­hetenként — tartja. Az előterjesztett kérelmek­ről a vezetőségnek határoza­tot kell hoznia; azt a veze- ’ tőség (egyben a tsz) elnöke ! írja alá és a tsz bélyegzőjé- ‘ vei látja el. Az aláírás ténye j n e m azt jelenti, hogy az elnök a vezetőség hatáskö­rébe tartozó ügyben önálló­an dönthet! Megyénkben a vezetőségek határozatai az utóbbi időben mind tartalmi, mind formai szempontból lényeges javu­lást mutattak. Még vissza­visszatérő hiba a túlságosan szűkszavú indokolás, külö­nösen kártérítési ügyekben, holott jogvitát megnyugtató­an csak megalapozott és bi­zonyított tényállás alapjáh lehet eldönteni. Gyakori hiá­nyosság még, hogy egyedi ügyekben hozott határozata-: ikban a vezetőségek nem ok- : tátják ki a tagot fellebbezé­si jogára. Törvényes joga minden tsz-tagnak, hogy a' sérelmesnek tekintett veze-! tőségi határozat ellen a köz-! gyűléshez fellebbezzen. E jogára a tagot a fellebbezési | határidő ismertetésével kell figyelmeztetni. AZ ELNÖK LEGFONTO­SABB FELADATAI Az elnök a tsz és a veze­tőség felelős irányítója, a tsz törvényes képviselője, ö köteles gondoskodni a veze­tőségi ülések, közgyűlések előkészítéséről, összehívásá­ról; ó köt szerződést a tsz nevében az alkalmazottként. felvett szakemberekkel, a! gépállomással, termeltető vál­lalatokkal; ő fogja össze a különböző szervezeti egysé­gek munkáját. A közös munka jó elvég­zése, a munkarend megtar­tása érdekében a munkate­rületek egységeinek vezetőit az elnök közvetlenül is uta­síthatja. E jogával azonban célszerű csak halaszthatatlan esetekben élnie; mert — pél­dául — a főagronómus, a brigádvezető meghallgatása nélkül egymásnak ellent­mondó utasítások születhet­nek. Ez pedig a termelő munkát károsítja. Elnökváltozás esetén a tá­vozó elnök köteles a gazda­ságot leltár és vagyonmér­leg szerint jegyzőkönyvileg átadni. Az átadás—átvételnél a járási tanács mezőgazdasá gi osztálya megbízottjának is jelen kell lennie. Az át­adás—átvétel megtörténtét közgyűlésen kell ismertetni a gazdákkal. AZ Eí T KNÖRZÖ BIZOTT­SÁG H’TASKÖRE , Tsz-einkben különböző szer­vek — tanács, Népi Ellen- ' őrzési Bizottság. Magyar Nemzeti Bank, SZTK — rendszeresen, vagy idősza ■ konként ellenőrzést tartanak Ellenőrző tevékenységük j azonban nem csökkentheti a , belső ellenőrzés szükséges Szandaszöliősön elakadt a szekér *>íit tegyenek az Aranykalász Tsz gazdái? Nincs kedvük beszélgetni. Az Aranykalász Tsz főállat­tenyésztője — aki egyébként beszédes fiatalember — el­mélázva ül a kocsis mellett Csak néha váltunk szót ami­kor egy-egy tanya, vagy volt régi major mellett haladunk el. Köröskörül tanyavilág, minden 10—15 kh. földre jut egy tanya. A háztáji jószág­Távolról jól Sajnos, mikor közelebb éiaink. annál elszomorítóbbat látunk. Az összegázolt tanyaudva­ron szanaszét hevernek a gazdasági felszerelések, az utakat széna- és szalmacso­mók takarják szőnyegként, kiikorirasörékat a környék beli tanyák sertései dézsmál­lak. Úgv fest minden, mint­ha tornádó vonult volna ke res-,-tűi ezen a tájon. Bent nz irodában — me1« nem különb a külső képné' — olojfűtéses kályha dur zsol a sarokban. A kis helyi ség mectftmve emberekkel. A cigaretta- és pipafüstben csak nehezen igazodik el a jövevény. Az elnökhelyettest, állomány. a közös földet jár­ja. A régi, uradalmi lakóhá­zak. istállók viharverten dü- ledeznek, évek óta nem for­dítottak gondot javításukra Távolabb egy új gazdasági központ bontakozik ki. A szürke palatetős is*állók messziről hirdetik, hogy e környék • gazdálkodói is együttes erővel szándékoznak dolgozni. mutat a kép. az Irodai dolgozókat az, em berek gyűrűje veszi körül A mezőőrök panaszkodnak, hogy. a sertéskutricából el­veszett 10 választási malac A kukoricagórékból éjsza­kánként kedvük szerint hord­ják a környékbeliek a közös kukoricát. Nincs óiielíór, mert „senki sem akar hara gost szerezni magának”. Két pár lónak nincs gazdája azaz nincs, aki gondozza és do' goZV'.n velük. A tehenek, a sorék piszkosok. A sertés fiaztató nem sokkal különb H szabadban lévő fia-falók nál, talán mAs rosszabb is, mert huzatos. Eg> asszony a munkaegységelőleget sürgeti, panaszkodik, hogy több hó­napja nem kaptak előleget. Az állatgondozók is erre kontráznak. A szövetkezet ein ők helyet tese, az ellenőrző bizottság elnöke arról beszél, hogy 1959 őszén kezdődött a baj. Addig a jelenlegi elnökhe­lyettes volt az elnök. Az el ső zárszámadáskor elégedet­tek volta az emberek. Igaz. hogy pénzt keveset, de an­nál több terményt osztottak Hiánnyal záriak. Az ősziek betakarítása úgv elhúzódott, hogy még karácsonykor is törték a kukoricát, pedig ad ták fűnek-fának felibe, ré­szibe, ahogy vállalták.,. 1959 őszién új elnök vette át a vezetést, aki Budapest­ről jött. Nem volt szakem­ber, nem értett a gazdálko­dáshoz és sorozatosan követ­te el a hibákat. Nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket. így 1960. év végére a mérleghiány már 900 000 fo­rintra szaporodott. Nem sokan törődtek a kö­zössel, mindenki csak a ma­ga kis portáján igyekezett rendet teremteni. Nem ritka az olyan eset, hogy a háztáji 10—15 hízott sertésből, 2—3 fiaskocából, 2—3 tehénből állt, az asszonyok hetenként kétszer hordták piacra a tejr terméket és a baromfit. Eny- nyi jószágot egy hold háztáji földből nem lehet eltartani ... Hoztak határozatot, hogy a tanyaudvar nem számít bele a háztáji földbe, ezenkívül jár az 1 kh. A közös terület szabad préda a mai napig. A hízósertés alapanyagot áruba kellett bncsájtani. mert az Aranykalász Tsz-nél „nem akart” Mzni. Árnál a szöve*- kezetnél viszont, ghol meg­vásárolták ezeket, néhán* hét alatt feliavltak ás mint kiváló árut tudták őket ér •■ékesíteni, Az Aranykalász Tsz-ben nem kell Jámpá--'— ’ keresm a muC o- -cvptő parasztembert. A közös szc 1 kere mégis elakadt. Könnyű belátni, hogy a gazdák szem­léletében, a vezetésben is akadt bőven hiba. A falubeli Vörös Mező Tsz már rég túlesett a- efféle kamaszkori bajokon. Gondoljuk, érdemes lenne Szandaszöliősön fonto­lóra venni: Egy régi jó és egy újabb, de rossz szövet­kezet egyesítéséből nem szü­letnék-e egyetlen erős, fejlő­dőképes közös gazdaság? Vágási Kálmán i T ankcsapd Kőlonics Frigyestől, a sza- joli Vörös Csepel Tsz gazdá­jától kapott levélben olvas­tuk, hogy a szövetkezet terü­letén ma is ott húzódik a második világháború memen­to ja: egy körülbelül .ötkilo­méteres tankcsapda. Akad bombatölcsér, elhagyott lö- v egállés. is; mindez többször tíz holdat von el a mezőgaz­dasági mű -elés alól. Levélírónk azt javasolta, hogy a tankcsapda árkát hasznosítsák öntözéssel, a ta­la 3 egyenetlenségeket pedig simítsák' el. Vágó Mihály, a tsz elnöke érdeklődéssel hallgatta meg az észrevételt: — Örülök, hogy gazdatár­sam még eredményesebb gazdálkodáshoz kíván segíte­ni bennünket — mondotta. — Sajnos, a tankcsapdából nem érdemes csatornát készí­tenünk; abban csak három lépcsőn át mozgathatnánk a vizet. Planfrozása annyiba ke­rülne, hogy az harminc esz­tendő alatt sem térülne meg. A gazdaságilag kifizetődő te­rületnyeréssel szívesen élünk; az utóbbi években húsz hold­nál többet tettünk termővé... S ha Kolonics Frigyes javas­latát nem is hasznosíthattuk, munkájára ezután is számi­tünk. tervteljesítés esetén is két százalékos préroium illeti meg;-a prém iu m 110 száza­lékos- tervleljesítés esetén három százalék; legalább százhúsz százalékos teljesí­tés esetén pedig már négy százalék. Vándorlásikor a TEFU 100 kilométeres távolságon alul 20, azon felül 30 százalékos szállítási kedvezményt nyújt a vasút távolságtól függetle­nül 20 százaiéi,-os fuvardíj- kedvezményt ad. Az a szak­csoport, mely október 31-ig teljesíti a szerződést, továb­bi 10 százalékos fuvardíj kedvezményben részesül. A szakcsoportok számára a műlép kilcgramomkénti ára 82 forint. A tavalyi 13,5 vagonnal szemben ebben az évben 16 vagon mézet vár me­gyénktől, a, népgazdaság. E mennyiségnek eddig több mint felére szerződtek a méhészek. A szerződésikötés­ben a tiszafüredi, török­szentmiklósi és a túrkevei méhészszakcsoport vezet. Az elsőosztályú szerződött méz métermázsánkénti át­vételi ára 1 700 forint; a másodosztályúé 1 615 forint; a harmadosztályúé pedig 1 530 forint. A szerződők számos ked­vezményben részesülnek. Már a szerződés megkötése­kor métenrázsánként 500 forint előleget kapnak. A méhészt már 100 százalékos Megkesdődvtt a mess ssersodésköíés ségét. A belső ellenőrzés a tsz ellenőrző bizottságának kötelessége. Az ellenőrző bizottság fel­adata a közös vagyon keze­lésének, a gazdálkodásnak, a tagokkal való elszámolás­nak, a közgyűlési határoza­tok és az alapszabály ren­delkezései megtartásának el­lenőrzése. Jogosult az ellen­őrző bizottság minden, a tsz működésével kapcsolatos ügyet megvizsgálni. Az alap­szabálynak megfelelően éven­te kétszer általános vizsgá­latot, az egyes munkaterü­leteken pedig negyedéven­ként részvizsgálatot köteles tartani. Az eredményes munka alapfeltétele a tervszerűség Ezért helyes, ha az ellenőr­ző bizottság féléves munka­tervet készít magának. Be­jelentésre — természetesen — ezen felül is kell vizsgá­latot tartania. A jó ellenőrző bizottság ébersége sok károsodástól óvhatja meg a közöst. Egyik tsz-ünk ellenőrző bizottsága észlelte, hogy a répaszeletet a padláson tárolják, az a raktárkönyvbe bevételezve nincs, s így minden nyilván­tartás nélkül etetik az álla­tokkal. Másutt az ellenőrző bizottság hívta fel a figyel­met a gépállomás munkájá­nak elégtelenségére. Az ellenőrző bizottságot a közgyűlés legalább három évre választja meg. Taglal­nak száma háromnál keve­sebb nem lehet. Az ellenőrző bizottság a közgyűlésnek számol be, s közvetlenül a közgyűlésnek tartózik felelősséggel. (Nap­jainkban egyik legfontosabb munkája a zárszámadás elő­készítésének ellenőrzése.) Az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés nem hoz­hat határozatot a tiszta jö­vedelem felhasználásáról, és anélkül nem fogadható el a üárszámadás. Dr. MOLNÁR LÁSZLÓ csoportvezető ügyész A vezetőség, ellenőrző bizottság feladatai A tsz-ek alapszabályszerü működése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents