Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

1962. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / Építkezés előtt akadályverseny Légvár, vagy ssáxas istálló? A szocialista mezőgazda­sági nagyüzemek haladására nem a spontán, hanem a terv­szerű fejlődés a jellemző. En­nek megfelelően megyénk' közös gazdaságai már tavaly elkészítették ez évi beruhá­zási terveiket. Ezeket az ar­pillanatnyi késedelem nélkül siettek a tsz-beruházási iro dához, s benyújtották meg­bízásukat. Nem így történt. Megyénk szövetkezeteinek négyötöde eddig adósa a be­ruházási irodának a megbí­zással. — Pontosabban: saját magának adósa; hiszen az építkezés mielőbbi megkez­dése nem az iroda, hanem a termelőszövetkezt érdeke. A késlekedők élén a kun­szentmártoni járás tsz-ei ha­ladnak. Különösen súlyosnak látjuk e hibát, ha meggon­doljuk, hogy e járás terüle­tén még az áthúzódó beruhá­zás értéke is annyi, mint a megye többi részén összesen. Bizony, e vidéken igen sokan megfeledkeztek arról, hogy a Termelőszövetkezeti Beruhá­zási Iroda adta tervek, költ­ségvetés, anyagigény-kimu­tatás ^hiányában a bank nem nyithatja meg a hitelt. Számos szövetkezeti vezető adja késedelmeskedése ma­gyarázatául (?), hogy a zár­számadó és tervjóváhagyó közgyűlés előtt helytelennek tartja aíz ez évi építkezések kérdését „bolygatni”. Állás­foglalásukat nehéz megérte­ni, hiszen az idei építésről már tavaly esett éppen elég szó. Igaz, kerül néhány szö­vetkezet megyénkben, ahol még ma sem tudni pontosan, hogyan sikerült a múlt év, mennyi jut idén beruházás­ra. Ezeknek a száma azonban oly csekély, hogy a tsz-ek négyötödének várakozását semmiképp sem magyarázza. Arra, hogy mennyire fölös­leges a megbízólevél átadá­sával zárszámadásig várni jó pélJát adtak a kunh egyesi járás és Túrkeve tsz-el. E közös gazdaságok nemcsak a megbízással nem fukarkodtak, de már a kivi- • telezési szerződéseket is meg­kötötték. A kunhegyesi és a túrkevei1 példa ismeretében ezért arra következtethetünk, hpgy az esetek többségében nem óvatosság — hanem ké­nyelemszeretet a ráérősködés oka. Olyan akadály ez, mely­nek ehárításához csak jóaka­rót szükséges! A kényemeskedés mellett valóságos akadály is hátrál­tatja néhol az építkezéseket szükségszerűen megelőző ad­minisztráció megindítását. — Mint ismeretes, az egyes nö­vényfélék tervszámait a Föld­művelésügyi Minisztérium­ból kapjuk. E minisztérium tervfőosztálya határozza meg, hogy megyénk területén mennyit rendezhetünk be öntözésre. — Ott a bökkenő, hogy az útmutatás előbb az öntözött terület méretére, majd később a növényfé­lékre vonatkozik. Több be­ruházási szakemberrel egyet­értve úgy véljük, hogy K • a fordított sorrend eredményesebb lenne. A még érvényben lévő módszer visszásága miatt nemritkán meg kell változ­tatni a gonddal elkészített termelési terveket is. Száz szónak is egy a vége: igen kívánatos, hogy a meg­bízólevelekkel még adós szó­vetkezetek mielőbb fordulja­nak a ' beruházási irodához. Ne feledjék, hogy az építő­anyagok visszaigazolási ha­tárideje elég hosszú: anyag- félétől függően 30—90 nap. Az évszakhoz képest kelle­mesen enyhe időjárás nagyon kedvez az épületek alapjának kitűzésének, az anyagszállí­tásnak. Aki hamarabb felvo­nul, hamarabb kezdheti az építést — természetesen előbb is fejezheti be. Azért, hogy — például — késő ősz­szel ne okozzon főfájást a befejezetlen istálló tövében a beteleltetés, már most, a tél derekán kell cselekedni. A tervek idejében csak ak­kor válhatnak valósággá, ha végrehajtásuk megkezdése nem késik. Ellenkező esetben légvárak maradnak csupán... — b. z. — — HATVANHAT képzett mezőgazdasági szakembert küldött az Állami Biztosító a termelőszövetkezetekbe, hogy a kárrendezési munká­kat irányítsák a téli hóna­pokban. Közepesen zártak az óhallaiak A törökszentmiklós-óballai Búzakalász tsz gazdái meg­tartották évvégi, zárszámadó közgyűlésüket. Bár év elején szépen haladtak, év végére sokat lazított eredményeiken a felbomlott munkafegye­lem. Mircsov elvtárs, a szö­vetkezet elnöke égyedül nem tudott megbirkózni a rendte­remtéssel, s a város vezetői segítettek végül a rendcsiná­lásban. A rendet zavaró bri­gádvezetőket leváltották; emellett több hasznos intéz­kedést hozott a szövetkezet. A Búzakalász termelőszö­vetkezet 80 000 forint érték­ben birkahodályt épített, te­hergépkocsit vásárolt. A rizstermesztésre munkaegy­ségenként megközelítőleg tíz forintot fizettek rá. Végül is húsz forinton felül zártak. A legtöbbet Márkus János és Bodzsár János tehenészek kerestek. A szövetkezet közepes eredménnyel zárt, de továb­bi kilátásai biztatóak. Azt tervezik: esöztető készüléke­ket vásárolnak, traktorokkal, munkagépekkel gyarapítják a közös vagyont, hogy abból mindannyiuknak több jus­son. Barna József levelező Teendők az eliés körül A szárazon álló teheneket gondosan előkészítjük az el- lésre. Közvetlenül ellés előtt majd utána azonnal klór- mésszel, vagy magnolmész- szel fertőtlenítjük az állást; a szalmát kicseréljük. A köl­dökcsonkot jóddal fertőtlenít­jük. Ha a magzatburok nehe­zen távozik el a szervezetből, megkönnyítésére a leellett te­hénnek — házigyógyszertá­runkban kéznél lévő — ente- rotrint adunk. Ellés után a tőgyet kifejjük. Az első öt-hat sugár tejet tfü- lön edényben összegyűjtjük, | benzint öntünk rá, és meg- gyűjtjuk. A fertőtlenített te­jet elföldeljük. Minden te­hén tejét csak saját borjával fogyasztatjuk. Célravezető, ha az ellés után két órára A-vitamint tartal­mazó készítményt adunk a borjaknak, mer; ez a gyógy­szer igen hatásos , a hasme­nés megelőzésére, sőt a -kez­deti fejlődést is elősegíti. A borjak az anyjuk alatt kétnapig maradnak. Utána az istállóban e célra elrekesztett kifutós ketrecekbe helyezzük el őket Ügyeljünk, hogy az is­tálló ne legyen huzatos, mert attól a fiatal jószág könnyen megfázást, tüdőgyulladást, hasmenést kaphat. A borja­kat meghatározott időben szoptatjuk. Előtte a tehenek tőgyét gondosan megmossák, szárazra töröljük, — ezzel el­kerüljük, hogy a tejjel fertő­ző kórokozók jussanak a fia­tal szervezetbe. Ahogy a bor­jak erősödnek, és az idő en­gedi, a jószágok a kifutóba is járhatnak, . A nyár folyamán a borjak részére fehérjében, vitamin­ban gazdag borjúszénáról gondoskodjunk. Az ellés után nyolc-tíz nappal később , már szívesen szálaíják. Az.első ab- , rákot a szarvasmarhatáp je- . lenti, — amelybe a kívánt arányban foszforsavas meszet tartalmazó foszkált is keve­rünk. Bővíz Ferenc állattenyésztő, agronómus, Solt, Szikra Tsz. (A Magyar Mezőgazdaság' cikke alapján.) Ez évi kedvezmények az áru- értékesítés alapján Ebben az évben hitelelen­gedésben, illetőleg jóváírás­ban részesül az a tsz, melynek az állami és szövetkezeti szervek részére 1962 január 1-től december 31-ig terjedő időben értékesített saját tér­Csodálkozik János bácsi? Baromfinevelés egész éven át < A baromfihús előállítása a háztáji gazdaságoknál sok­kal nagyobb mértékben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feladata. A szo­cialista nagyüzemek jelentős hányada egyelőre idényjel­leggel végzi ezt a munkát. Különösen helytelen ez azok­ban a nagyüzemekben, me­lyeknek a téli baromfineve- l'shez is megvannak az adottságai. SZOLNOKI , TAPASZTALATOK Telepünkön a Baromfi­ipart Mezőgazdasági Válla­lat szolnoki telepén múlt év novemberében 4500 napos­kacsát állítottunk be neve­lésre. A fejlődés folyamatát mindannyian különös érdek­lődéssel figyeltük, hiszen még csak a második télen végeztünk nevelést. Úgy ta­láltuk, hogy a kacsák az első négy hétben eléggé érzéke­nyek; ám az ötödik héttől a kemény hideget is jól bír­ják. (Még a december 26-i 14 fokos hideg sem ártott nekik!) A télen nevelt kacsák ta­karmányfogyasztása 30 szá­zalékkal haladta meg a nyá­riakét. Ez érthető, mert a testhő fenntartáséra hideg­ben több takarmányt fo­gyaszt az állat. A vitaminellátást java­részt sárgarépasilóval, mel­lette különféle vitaminké­szítményekkel biztosítottuk. A nevelési időszak alatt a kiesés nem érte el a négy százalékot sem. Igaz, hogy a nyári elhullási arány ennél alacsonyabb volt. A nem kí­vánatos növekedést az okoz­ta, hogy — thermálvíz hiá­nyában — a beton úszócsa­tornák egy részének vize el­jegesedett. Ha úgy állna ren­delkezésünkre melegvíz, mint nem egy termelőszövetke­zetnek, a kiesést 1,5—2 szá­zalékra tudnánk leszorítani. Az elszállítást a hatvana­dik napon a törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó Vál­lalat végezte. Az átadott ál­lomány ÁTLAGSULYA 2,13 KILOGRAMM volt. Ügy gondoljuk, a téli neveléssel szerzett tapaszta­lataink közlésével a megfele­lő adottságokkal rendelkező tsz-ek és állami gazdaságok vezetőiben kedvet ébresz­tünk arra. hogy egész éven át tartó folyamatos terme­léssel segítsék a belföldi el-, látást, exportkötelezettsége­ink teljesítését. Szél László baromfitelep vezető A kép szerint igen. Pedig meg­szokhatta volna már, hogy Fegy- verneken a köz­ség főterén lévő híradó táblát — mindig üresen találja. Az illeté­kesek, nem tud­juk mi okból, — nem használják ki a községi hír­adót. melésű áruinak 100 kh szán­tóegységre számított értéke eléri, vagy meghaladja atsz- re a járási (városi) tanács VB mezőgazdasági osztálya által megállapított értéket. Felté­ve, hogy a tsz az állam irán­ti természetbeni kötelezettsé- gének eleget tett, és az alap­szabálynak megfelelően biz­tosította az 1963 évi gazdáiké- dáshoz szükséges természet­beni alapokat. Az áruértéke­sítési -mutatók teljesítésébe beleszámít a háztáji gazjlá-' Ságból származó, de a tsz-en keresztül leszerződött és ér­tékesített mezőgazdasági ter­mény, állat és állati termék. A kedvezmény értéke az áruértékesítési mutatók tel­jesítése esetén — 100 kh szán­tóegységre számítva — há­romezer forint; az áruértéké- sítési mutatók túlteljesítése esetén pedig a túlteljesítés minden százaléka után — 100 kh szántóegységenként — további száz forint kedvez­mény illeti meg a tsz-t. A kedvezménynek megfe­lelő összegét elsősorban a tsz esedékes hiteltartozásából, kell elengedni. Ha pedig a tsz-nek hiteltartozása nincs, a kedvezmény összegét, il­letőleg annak az esedé­kes hiteltartozást meghaladó részét a''tsz elszámolási szám­láján kell jóváírni. A kotta, a tehén9 me$ a hasonlat Kétmillió árva A j.. .i tsz-ek legtekinté- lyesebbikében jártam a hét elején. Kiszes kislányok bön­gészték a „Film, színház, mu­zsika” legutóbbi számát; már a szerkesztői üzeneteknél tar­tottak. Nagy nevetésükre let­tem figyelmes. Egy diószemű barna fennhangon, kuncogva olvasta: „Az Oz szivárványdalának kottája magyar nyelven nem jelent meg ...” — Nocsak, nocsak, — csi­tította a szerkesztői tollbot- láson vidámodókat K. Balázs bácsi, — amazoknál a penna csúszik el. nálunk a nyelv ... Megesik eféle. Köztünk maradjon a szó, úgy húsz esztendővel ezelőtt az én szeretett Balázs bátyám mai is megesett. Istállós volt a K. grófok birtokán. Ömél­tósága akkoriban hozott ma­gának feleséget és tenyész- marhát Németországból. A történet napján a grófi pár — kíváncsi volt az ifias«zoriv —■» az istállóhoz jött. meg­szemlélendő a drága import jószágot. . Hogyan, hogyan se, a mész- sziről érkezett bika válahogy elszabadult, s épp a gróféh előtt torpant meg vésztjósió- an. Fut hevesen, kapálta va­dul a földet. A méltóságéi úrnak ijedtében még a léleg­zete is elállt, lába földbegyö- kerezeít, s csak ennyit tudott suttogni elhalóan: — Kuss te, kuss te! Az életveszedelemnek Ba­lázs bácsi kuvaszai vetettek véget; elcibáiták onnan a megvadult állatot. A gulyás keblét emiatt igencsak da­gasztotta a büszkeség: — Nocsak, nocsak, — ez volt már akkor is r sza- vajárása. — méltó-rágós uram, fogra jobban hallott a bika, mint szóra! — Pedig erősen rákiálltot- tam, — így a gróf. — Kár volt a magyar be­szédért, méltóságos gróf úr; meg se értette azt a bika. Ni- met marha az. akárcsak a méltóságos grófné... j zes falat a csibehús; ■ keresik is külföldön s hazánkban egyaránt. Föld­művelésügyi kormányzatunk az igények maradéktalan ki­elégítése érdekében évről-év- re fejleszti megyénk barom­fikeltető kapacitását. Ebben az esztendőben — terveink szerint — hatmillió napos­csibe búvik ki a tojásból. Közülük hárommi1 hót ter­melőszövetkezeteink, egymil­liót a háztáji gazdaságok fo­gadnak. Mi lesz a még világ­ra sem jött kétmillióval? —! ez ma a kérdések kérdése. A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központ­jánál kapott tájékoztatás szerint a gazdák szívesen fog­lalkoznak baromfineveléss“] — az állandó nevelést azon­ban maradi nézetek hátrál-, tátják. Ezek egyike szerint akácvirágzáskor nemcsak a fehér virág, de az aprójószág is hull.. i N os, ebben a paraszti megfigyelésben van valamelyes igazság. Persze, nem az akácvirág édes illata árt a csibéknek, hanem a má­jusi hőingadozás, mely olykor a nappali húsz fokos meleg­től az éjszakai mínusz-foko­kig terjed. Megfelelő körültfe- kintéssel, jó ólazással a hoz­záértő gazda megakadályoz­hatja az elhullást. Mások nyáridőben nem fo­gadnak szívesen naposcsibét. Vonakodásuk szintén alapta­lan. A háztáji gazdaságokba 1959-ben kikerült naposcsi­bék 12,7 százaléka júniusban. 14 százaléka júliusbal. került gazdáihoz. A nevelők bizo­nyára emlékeznek, hogy nem volt megbánásra okuk nyári tapasztalataikat követőén. Az éven át tartó, egyenletes ne­velésért már eddig is sokat tett a törökszentmiklósi, az öcsödi és a tiszaigari fmsz. A z Öcsödi Szabadság, a ^ mezőtúri Vörös Október Tsz a keltetőállomásról átvett naposcsibék jelentős hánya­dát a tagság között osztotta szét felnevelésre. Az értéke­sítést a tsz ’'onyolította le; az így eladott baromfi értéke tehát beszámított a termelő- szövetkezetek óruértékesítési tervének teljesítésébe. ra hívatott szervek áttanul­mányozták, s az arra érde­mesekét jóváhagyták. A jó­váhagyásról a tsz-ek idejé­ben megkapták az értesítést. Joggal vélné az ember, hogy a szövetkezetek az en­gedély kézhezvétele után

Next

/
Thumbnails
Contents