Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

1962. január lb. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mesterséges égbolt Az 1961. évi Ipari Vásár egyik kiemelkedő' érdekessé­ge a jénai Zeiss Művek pla­netáriuma volt. Budapest Fő­városi Tanácsa megvásárolta a teljes berendezést s a Vi­dám Parkban felállított első magyar Planetárium „néhány nap múlva megkezdi műkö­dését. PLANETÁRIUMOK AZ ÓKORBAN ÉS MOST Bár az első modern plane- tárumot alig 35 esztendővel ezelőtt helyezték üzembe, maga a gondolat nem új — az ókor szülötte. Feljegyez­ték, hogy az első — íogaske- rekes megoldású — planetá­riumot a görög Eudoxus ké­szítette 25 évszázaddal ez­előtt. Valószínű nem ő a „feltaláló” — művét egyip­tomi mintára készítette. — Archimedes planetáriumát Szirakuza város elestével a győztesek Rómába vitték. — Kétezer évvel később a hol­land Hughens, az ingaóra feltalálója, majd Olaf Rö­mer, a fénysebesség első megmérő je készített mester­séges égboltot. A mecha­nikus elvek szerint működő berendezéseket csak a XX. század eljén váltotta fel a modern optikai eljárásokkal dolgozó Zeiss-féle planetá­rium. Az elmúlt évtizedekben a planetárium szó annyira össze forrott a Zeiss névvel, hogy mir vlenki megfeledkezett az igazi alkotóról, a nemrég el­hunyt dr. Walter Bauersfeld professzorról. — Bauersfeld több mint ötéves kísérletezés után 1925-ben készítette el az első planetáriumot a müncheni Deutsches Museum részére. Modern optikai eljá­rásokkal és vetítési techni­kával valóban mesterséges } égboltot varázsolt a félgömb J aiakú kupola alatt ülő nézők í feje fölé. Azóta több, mint, 40 hasonló és ugyanannyi í kis-planetárium készült a S Zeiss Művek jénai és ober-* kocheni telepein. A talál-* mány- jogának megvásrlásá- * val ugyanilyen berendezése-1 két gyárt a japán Ghoto Mű-* vek és az amerikai Spizzer* Laboratórium ♦ A planetáriumok szerte aj világon népszerű intézmé- í nyék. A jénai, müncheni, t moszkvai, pekingi, londonit és más planetáriumok évi látogatóinak száma egyenként több egymilliónál. A Szovjet­unióban működő kisebb na­gyobb planetáriumok száma meghaladja a negyvenet s hasonló a helyzet a két Né- * metországban és az Egyesült Államokban is. EGY ÉVSZAK — EGY PERC j A Zeiss-gyár kétféle pla­netáriumot gyárt. A dupla vetítőfejes nagyplanetárium 24 méter átmérőjű kupolára 9000 csillagot vetít, többet, mint amit puszta szemmel láthatunk és elénk varázsol-1 ja mind az északi s mind aj déli égbolt eseményeit. — At kisplanetáriumok 6—10 mé- I teres kupolára 5000 csillagot j vetítenek, pontosan annyit, j amennyit a legjobb szemű} ember összeszámolhat az ég-| bolton az Északi Sarktól az* Egyenlítőig. (A magyar pia- ‘ netárium a kisebbek közé] tartozik.) A vetítőgép néhány perc; alatt lejátssza az égbolt napi; körforgását, az égitestek ke-; lését, nyugvását, mint a Föld; tengelyforgásának követkéz- ♦ ményeit. Láthatjuk, hogy aj Föld .napkörüli keringése so-; rán hogyan változik a Nap] helyzete az állatöv (Kos, Bi-; ka, Ik ek, stb.) csillagképei; között. A parányi elektro-] motorral vezérelt vetítő be- ] rendezés akár percenként ] bemutat egy évszakot s négy; perc alatt egy teljes észtén-! dőt. A planetárium feltárja a* szabad szemmel látható boly- * gók mozgásait a gyűrűs Sa-j turnusig bezárólag s a kupo-j Iára vetíti a Hold alakválto-* zásait. Ha szükséges, gomb-1 nyomásra kivetítve megjele- * nik előttünk az Ekliptika (a'i Föld napkörüli pályájának} síkja), az Égi Egyenlítő s a* födrajzi s égi helymeghatá-4 nozás nélkülözhetetlen kellé- • kei, az órakör és vertikális kör, az ún. tavaszpont égi helyzete. Ha a déli égbolt csillagaira ,lennénk kíváncsiak, a beren­dezés sülyeszteni kezdi az égbolt Északi Pólusát, a Sarkcsillag lassan eltűnik a látóhatáron, ugyanakkor fel­bukkannak az éggömb déli pólusvidékének csillagképei. A Zeiss-féle planetárium lényeges vonása, hogy mi­után valamennyi vetítőlencse helyzete szabályozható, ké­pes bemutatni az égbolt az­napi helyzetét, azt az égbol­tot, amit a vetítés napján szabad szemmel is láthat­nánk. Ezután a mozgásokat felgyorsítva, ebből az alapál­lásból kiindulva bemutat — akár egy teljs esztendőt. AZ ÉGBOLT 10 000 ÉV MÜLV/ Láthatjuk felgyorsítva a Föld tengelyének precessziós mozgása (imbolygása) követ­keztében az égi pólus hely­zetének 26 000 éves körbe­vándorlását, hiszen a Sark­csillag csak most van a Pó­lus közelében. Négyezer év­vel ezelőtt a Draco (Sárkány) csillagképbe mutatott a Főid tengelye, ötezer év múlva a Cepheusban 1 lesz a Pólus, majd kereken 10 000 év múl­va a Lyra (Lant) csillagkép­ben. Időszámításunk szerint 11 962-ben a fényes kékes­fehér színű Vega lesz a Sark­csillag. Az egész éggömb ekörül látszik majd forogni. A be­rendezés tehát megmutatja, hogyan látta.az égboltot a legutóbbi jégkorszak fagyos világának embere s milyen égbolt terül majd késő utó­daink fölé, akik már látni fogják a Centaurus alfáját — a hozzánk legközelebb lé­vő csillagot éppúgy, mint a Dél Keresztjét. Nehéz lenne felsorolni, mire képes még a Planetá­rium. A csillagokkal együtt kirajzolja a kupolára a Tej­út ezüstösen csillogó sávját a szinte megszámlálhatatlan távoli csillag összeolvadó fé­nyét. Távoli világokat is be­mutat a Plenatárium. Felra­gyog a Nagy Androméda Köd, ez a roppant távolságú csillagsziget, amely éppúgy 100—200 milliárd csillagból áll, akár a mi Tejút-rendsze- rünk. A haladó szellemű — ba­bonáktól és baljós égi jelek­től mentes természettudomá­nyos világkép kialakításának — a távcső mellett — legki­válóbb bemutató eszköze a Planetárium, amely évezre­des álmot váltott valóra s valóban „lehozza a csillago­kat az égről — a Földre”. GAUSER KAROLY az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa A „Hóvirág“ stockholmi színpadon A svéd fővárosban a Kirá­lyi Operaház megkezdte Szer- gej Prokofjev „Kővirág” cí­mű balettjének próbáit. A színház kérésére a szovjet ba­lett neves mesterei érkeztek Stockholmba, hogy segítse­nek a február közepén bemu­tatásra kerülő balett rendezé­sében. JEgy baráti taialkoso margójára Hétfőn este a Tiszamenti Vegyiművek művelőlési há­zában bensőséges keretek között rendezték meg az idei első munkás—színész talál­kozót. A két intézmény KISZ titkára Gávris János és Ha­lász László keresetlen sza­vakkal üdvözölték a vendé­geket, illetve a vendéglátó­kat. Ezután sűrűn koccantak össze a poharak és mintha csak Kronosz egy hónappal előre forgatta volna az idő kerekét, igazi farsangi han­gulat ■ kerekedett a művelő­dési ház klubtermében. A kitűnő hangulatot fokoz­ta, hogy a színház művészei rögtönzött műsorral kedves­kedtek a Vegyiművek dol­gozóinak, míg a vendéglátók kitűnő zamatú bort tettek a vendégek asztalára. „ S hol pohár és a pohár­ban bor van Tarka jókedv születik meg ottan’’... így ír Petőfi a Dalaink című költeményében, s hoz­zátesszük, hogy a dalt, illet­ve a zenét a színház zene­karából alakult kisegyüttes szolgáltatta, akkor elképzel­hető, hogy minden talpalatt- nyi területet a táncospárok vettek birtokukba. Az egyik sarokban Péter Gizi és Kovács Ferencné be­szélgettek hosszú ideig. Hogy miről? Természetesen a divat­ról. Bízunk abban, hogy több ilyen és ehhez hasonló baráti összejövetel jön létre az üze­mek és a színház dolgozói között, mert csak így kerül­het közelebb a közönség a színházhoz, s a színész az emberekhez.-= SZÜLÖK ISKOLÁJA =­u II logikus gondolkodásra nevelésről ember dicsősége csupán, ha nem mindazoké a tudósoké, mérnököké, orvosoké, tech­nikusoké és munkásoké, akik közreműködtek az űrhajó megalkotásában, végső fokon pedig az egész szovjet társa­dalomé. Ezekután még rá kell mutatnunk az űrhajózás további fejlődésének lehető­ségeire, az idegen égitestek meghódításának nagyszerűsé­gére, valamint arra, hogy a Szovjetunió ezeket az ered­ményeket az egész emberiség hasznára akarja fordítani. Ily módon a gyerek fel­fedezi a különböző folyama­tokban megnyilvánuló terv- szerűséget, következetességet, fokozatosságot. S ha ezt si­kerül elérnünk, ezzel már je­lentősen elősegítettük, a gye­rek gondolkodásának fejlődé­sét, differenciáló képességé­nek kialakulását. A gyakoroltatás tulajdon­képpen azt jelenti, hogy olyan feladatokat kell kijelöl­nünk a gyerek számára, me­lyek megoldása közben kény­telen bizonyos következteté­seket végezni, mérlegelni, rendszerezni. Ilyen szempont­ból nagyon ajánlható a sakk­játék. Sakkozás közben — szórakozva, szinte észrevét­lenül —- bonyolult gondolko­dási műveleteket végez a gye­rek. A sakk arra készteti a játékosokat, hogy alaposan megfigyeljék a saját és az el­lenséges figurák egymáshoz viszonyított helyzetét, s hogy az adott lehetőségek figye­lembevételével a helyzet vár­ható alakulását előre kiszá­mítsák. Sajnos, az utóbbi években egyre csökken a sak­kozó gyerekek száma. Erre a rendkívül hasznos játékra ez­úton is szeretném felhívni a szülők figyelmét. Jó szolgálatot tesznek a lp- gikus gondolkodás készségé­nek kialakítása szempontjá­ból a különféle rejtvények. (Kép-, betű- és keresztrejt­vény, találóskérdések stb.) De a társasjátékok között is igen sok olyat találhatunk, amelyek fejlett logikát, találékonysá­got igényelnek. Ilyenek pl. az úgynevezett politechnikai já­tékok, amelyek a gyerek kéz­ügyességét és értelmét egy­aránt fejlesztik. Szeretném felhívni a szü­lők figyelmét arra is, hogy a tekintélyüket nem kell fél­teniük attól, ha ráérő idejük­ben leülnek játszani gyerme­keikkel. Sok szülő ugyanis ilyen aggályokat hangoztat. A szocialista pedagógia elvei szerint azok a szülők járnak el helyesen, akik gyakran ját­szanak, szórakoznak együtt gyermekeikkel, biztosítva ez­által a különböző játékok ne­velő, értelemfejlesztő hatásá­nak fokozottabb kihasználá­sát, de egyben a gyermekek és a szülők közötti érzelmi kapcsolatok szorosabbá válá­sát is. Befejezésül még annyit szeretnék megjegyezni, hogy a logikus gondolkodásra ne­velés tulajdonképpen a dia­lektikus gondolkodásmód ki­alakításának előfeltétele. A dialektikus gondolkodásmód készségének kifejlesztése vi­szont szerves részét képezi a világnézeti nevelés folyama tának. íme, a nevelés egészen belül így illeszkedik, illetve csatlakozik egymáshoz a sok­féle nevelési eljárás, módszer és lehetőség. S végső fokon így szolgálhatják a szülők az egyes részfeladatok sikeres megoldásával a gyermekek szocialista emberré formálá­sának nagy ügyét, mely ma már nem csupán egy-egy csa­lád ügye, hanem az egész társadalom gondja. Kópiás Sándor i »♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ EQYOTT A bíró elnyomja cigarettájának izzó végét a horpadt kis hamutartón. Azután megkérdezi; — Ki következik? , , 1 A jegyzőkönyvvezető belelapoz a vas­kos naplóba. — Bányai, kontra Bányainé. Magyarázatképpen még hozzáteszi az ülnököknek: — Kétgyerekes házaspár... Békéltető — Hívja be őket — szól a bíró és nagyot ásít. Szemüvegét puha mozdula­tokkal törli zsebkendőjébe. Elől az asszony. Karcsú, jóalakú nő, elegáns panofix-bundája elől nyitva. Szőke, fedetlen haja kontybán, ajkán ha- lovány rúzsréteg. Mögötte a férj. Fáradt, ideges ember. Szája szegletére keserű vo­nást véstek az utóbbi napok izgalmai. A bíró ellenőrzi a személyi igazol­vány adatait, majd felolvassa a férj ke­resetét. Az asszony dacos tekintete a kis fém hamutartóra szegeződik. Férje hason­lóan meredten nézi a jegyzőkönyvvezető előtt csillogó fekete írógépet. Egyszerre kapják fel a fejüket, amikor befejeződik a monoton felolvasás. — Van valami kiegészíteniváló? » — Nincs — koppan a férfi szava. — És cn, asszonyom, mit szól ehhez? — így történt — mondja az. — Miért tette? — Nem is tudom — elbiggyeszti szá­ját. — Kérem, álljon fel. — Boldogtalan voltam — mondja és sír. Zsebkendőt keres. Táskájában nem találja. A férj akaratlanul nyújtja a sajátját. Hüppögve folytatja; — Férjem Budapestre ment dolgozni és hetenként járt haza, én pedig itt ma­radtam egyedül. — A gyerekekkel... — Igen. De azelőtt sohasem voltunk külön és rossz volt egyedül. — Ekkor ismerkedett meg ... — Ismertük egymást azelőtt is, de ezután gyakrabban találkoztunk. Igaz, véletlenül. — önnek pedig tetszettek ezek a vé­letlenek? Csend. — Igen, vagy nem? — Nagyon kedves, érdekes fiú ... So­kat beszélgettünk. — Mit szokott mondani? Hallgat az asszony. — Kérem, csak bátran, nyugodtan! — Azt, hogy én más vagyok, mint a többi nő, nemcsak szép, hanem okos is És szép a hajam, s hogy ő látta már a tengert, az én szemem pontosan olyan . Akadozva kezdett, de most márszint- csordul ajkáról a szó. Csillog a szeme és a hajdani bókok emléke áttüzesíti arca finom bőrét. % — Férjem ilyet sohasem mondott. Amióta elvett, eszébe se jutott a kedves­kedés. Pedig egy nőnek mindig szüksége van a becézésre és arra, hogy férje érez­tesse: szereti. Hazajön, olvas, legfeljebb a gyerekekkel játszik. Engem pedig észre sem vesz. — Hogyan történt tovább? - a ,-o'f — _ÉSv.egyszer felmentem . vöna:*&§n£ja csendesén. Most a férfihez fordul a bíró. — Bevallotta felesége? — Dehogy. A fülembe jutott. Mert az illető eldicsekedett a kalanddal. — Huzamos ideig tartott a viszony? Szinte sikolt a hangja, mint azé, akit megkínoztak: — Egyszer, csak egyetlen egyszer, esküszöm. — Mert megtudta férje? — Sokkal később tudta meg. Én nem mentem, pedig hívott. — Miért szakított? — Rájöttem. hogy gazember — mondja és elvörösödik. Biztatóan néz rá a bíró. — Mert mindig mindenkinek ezt szokta mondani: más, mint a többi nő. És mindnek a szemét, s. a haját dicséri, éppen úgy, mint az enyémet. Akár szép, akár nem. — Hát érdemes volt ezért felrúgni mindent, az ötéves házasságot és a csa­ládi élet békéjét? Becsapta férjét, aki azért volt távol, hogy önnek, asszonyom. több jusson, többet költhessen, jobban éljenek a gyerekekkel együtt? Nem gon­dolt a gyerekekre? Mi lesz most a kicsik­kel? Apa nélkül az egyik, a másik pedig anya nélkül, vagy mostohaanya mellett nő fel... Rázza a zokogás az asszonyt. — Boldogtalan voltam.. — A gyerekek miatt megbocsátana feleségének? Feláll a férfi és kissé elérzékenyült ; hangon mondja: — Lehet, hogy ér. is hibáztam. Sokat gondolkodtam rajta, éppen, a gyerekek miatt. Mert szörnyű lenne nekik. És én még most is szeretem a feleségem, de ; tisztelt bíróság, ez mindig bennem lesz. ; ez, hogy megcsalt. Ha mosolyog, félek, ; hogy valakire mosolyog. És hátha újra : megcsal? : — Nem!... Soha! Higyj nekem, soha ; többé! Csak téged szeretlek és nem is ; fogok soha mást. Már tudom, hogy te vagy ; a legjobb. v Ráborul férje vállára, hozzátapad és • ha a férfi nem ölelné át, biztos, hogy ; térdre rogyna. De erősen szorítja magé- ; hoz a férfi, mintha már sohase akarná ; elengedni. ; — Most menjenek haza gS próbáljanak ; új életet kezdeni. Vigyen néha virágot a ; feleségének. És gondoljanak a gyerekekre. ; Neveljék őket. Együtt. Szántó István < A gyermekek gondol­kodása, amint ezt naponta tapasztalhatjuk, általában csapongó, összefüggéstelen, következetlen. Az értelmi te­vékenység teljes mértékben függvénye a gyerek pillanat­nyi hangulatának. Ez a leg­főbb oka annak, hogy a gye­rekek képtelenek bármiről is objektív véleményt alkotni, s nem tudnak tárgyilagos, lo­gikus következtetéseket le­vonni. A gyermekek gondolkodá­sának eme fogyatékosságai a tanulás és a gyakorlati élet te­rén egyaránt igen sok prob­lémát okoznak. A tananyag logikáját és a mindennapi életben észlelt jelenségek összefüggéseit nem ismerik fel, illetve roppant nehezen értik meg. Mindebből világosan látha­tó, hgoy miért tartjuk oly fontosnak a gondolkodás fej­lesztését, a logikus gondolko­dásra nevelést. De a fentiek­ből az is nyilvánvalóvá válik számunkra, ' ogy ezt a rend­kívül bonyolult fe1 adatot a szülők hatékony közreműkö­dése nélkül a pedagógusok nem képesek megoldani.. A család és az iskola együttmű­ködése tehát ezen a téren is elengedhetetlen követelmény. A logikus gondolkodásra nevelésnek sokféle lehetősége van a családban. A legered­ményesebb módszerek közé tartozik az elbeszélgetés és a gyakoroltatás. Nézzük meg ezeket közelebbről, egyen­ként. A gyermekkel folytatott be­szélgetések számtalan nevelé­si lehetőséget biztosítanak a szülők számára; ezek között nem utolsó helyet foglal el a gyermeki gondolkodás fej­lesztésének lehetősége. Ter­mészetesen nem mindegy, hogy miről és miképpen be­szélgetünk. Nagyon hasznosak pl. a termelési folyamatokról, a természeti jelenségekről, a tudományos kutatásokról folytatott beszélgetések. A társalgás menetéi úgy kell irányítanunk, hogy az egyes témákon belüli résztényezők összefüggése, szükségszerű kapcsolata és logikus sor­rendje nyilvánvalóvá váljék a gyerek számára. Töreked­jünk arra, hogy észrevétessük a lényeges sajátosságokban rejlő törvényszerűségeket, s hogy rámutassunk a folyama­tok célszerűségére, valamint a jelenségek okaira, követ­kezményeire, kölcsönhatásai­ra . Veeviik például az űrku­tatást, amely már a 9—10 éves gyerekek gondolatvilá­gát is élénken foglalkoztatja. Az űrkutatással kapcsolatban feltétlenül szólnunk kell rö­viden a szovjet társadalom­ról, mely szervezettségénél, összeforrottságánál fogva nagyszerű tudományos és technikai eredmények eléré­sére képes. Nem véletlen te­hát az se, hogy éppen a szov­jet tudósoknak sikerült a vi­lágon először embert juttatni g] az űrbe. Ezt a szenzációs sikert természetesen rengeteg slméleti számítás, részkisérlet előzte meg; később a szput- nyikok fellövése már a köz­vetlen előzményt jelentette. A szputnyikok mérete, súlya fokozatosan növekedett, be­rendezésük tökéletesedett, s ia marosan alkalmassá váltak élőlények szállítására. Ami­kor bebizonyosodott, hogy az életfeltételek biztosítósa az írben is megoldható, s hogy ä távirányítás fejlődése foly­ón az űrhajó visszatérése ? Földre már nem jelent prób­ámat, akkor került sor Ga- 'arin űrutazására. De Gaga in dicsősége nem egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents