Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
1952. Január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A munkadíjazás és jövedelemrészesedés kérdései a tsz-ekben Irta: DR. SlElSCZilSGER LÁSZLÓ a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A termelőszövetkezeti tagok egész évi munkája hozza létre a közös gazdaság jövedelmét, amelynek legnagyobb részét végzett munkájuk arányában osztják fel maguk között. Sok ember munkájának mérése és nyilvántartása, főként pedig egymással arányos értékelése nem egyszerű dolog és tulajdonképpen ebben rejlik a termelőszövetkezetben — a munkadíjazás és jövedelemrészesedés igazságos módjának problémája. A mi termelőszövetkezeteink — hasonlóan a többi népi demokratikus ország szövetkezeti mozgalmához — a mezőgazdaság szocialista átszervezése időszakában a Szovjetunióban sok év során kialakult munkaegység-rendszer elvét fogadták el és alkalmazták. A munkaegység-rendszer jelentőségét nehéz lenne túlértékelni a közös gazdálkodás kialakulásának a viszonyai között, amikor a termelőszövetkezetben tömörülök még csak ismerkedtek a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésével, vezetésével, a nagyüzemi termelés és a jövedelem megtervezésével. Ilyen körülmények között kiváló eszköz volt a munkaegység, mert mérni lehetett vele a tagok részvételét a közös munkában, munkaegységei arányában pedig minden tag jogot szerzett a pontosan még nem ismert nagyságú jövedelemből való részesedésre. A gyarapodó tapasztalatok alapján azonban a termelőszövetkezetek egyre pontosabban képesek megtervezni termelésüket, jövedelmüket és ezzel tagjaik részesedését is. így nemcsak a gazdálkodásnak, hanem a munkaegység-rendszer alkalmazásának is tökéletesebb feltételei alakulnak ki. Az elmúlt 10—12 esztendőben a munkaegység-rendszer alkalmazásában sok jó és számos rossz tapasztalatot is szereztünk. Joggal merült fel tehát a kérdés: j,Mai viszonyaink között alkalmazzuk-e még, és ha igen, hogyan alkalmazzuk helyesen a munkaegységrendszert? Az első kérdésre röviden válaszolhatunk: mindadig helye van a munkaegység-rendszer, illetve fejlettebb változatai alkalmazásának, amíg a termelőszövetkezet nem rendelkezik a garantált munkadíjazás és jövedelemrészesedés igényesebb feltételeivel. A munkaegység-rendszert akkor alkalmazzák helyesen, ha azt minden részletében hozzáigazítják a termelőszövetkezet helyi adottságaihoz. Köztudomású, például, hogy a munkaegység-könyvben ajánlott munkanomrák elég tág határok közötti országos áttlagviszonyokat tükröznek. Mégis gyakori, hogy a termelőszövetkezetek ezeknek az iránynormáknak egyformán a kézépértékét, nem egyszer pedig az alsó határértékét alkalmazzák. — Nyilvánvaló, hogy az ilyen munkanorma- szint nem lehet minden munkában egyaránt helyes. A termelőszövetkezet akkor jár el helyesen, ha a munkaegységkönyv ajánlott (határértékes) iránynormáit egyenként megvizsgálja és a közös gazdaságában előforduló munkákra a helyi sajátságok figyelembevételével saját munkanormákat állapít meg. Ez nélkülözhetetlen a munkaegység-rendszer helyes alkalmazásához. Ennek a munká ik az elvégzésére a legalkalmasabb a mostani téli időszak, amely egyébként is a jövő évi tervek kidolgozásának az ideje. A termelőszövetkezetekben a vezetőség tagjai, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, az egyes munkákhoz különösen jól értő tagok részvételével szervezzenek bizottságot az igazságos és arányos helyi munkanormák megállapítására. A munkaegység-rendszer helyes alkalmazásának további fontos feltétele, hogy a tervezéskor megállapított és az éves terv alapjául elfogadott munkanormákat és jóváírható munkaegységeket az egész év folyamán szigorúan betartsák. A terv e részének indokolatlan „túlteljesítése” munkaegység-hígítást eredményez, amely ha elharapód- zik, kritikussá teheti a közös jövedelem igazságos elosztását és megrendítheti a tagok bizalmát. Mi a munkaegység-hígítás lényege? Munkaegység-hígítás a tsz éves tervéhez képest minden fedezetlen munkaegységfelhasználás, függetlenül attól, hogy annak mi a közvetlen oka. — Munkaegység-hígítás származhat a normák lazításából, a munkaegység jóváírások emeléséből, a munkaegységgel elkövetett csalásokból. A termelőszövetkezetekben gyakran csak a munkaegységcsalást tekintik munkaegység-hígításnak, pedig az ilyen munkaegység-hígítás — ritka kivételtől eltekintve — nem szokott nagyméreteket ölteni. Sokkal nagyobb arányú és ennélfogva veszedelmesebb is lehet a normalazításból és a munkaegység jóváírások emeléséből származó munkaegység-hígítás. Ezt pedig többnyire a termelőszövetkezet vezetői követik el, nem egyszer a tagok vagy azok egyes csoportjainak indokolatlan követelésére. Mi a tervhez képest fedezetlen munkaegység fel- használás? Az, ha a tervben elő nem irányzott munkát végeznek (okkal vagy ok nélkül) és erre meg nem tervezett munkaegységet hsználnak fel, vagy pedig a munkát megtervezték ugyan, de a végrehajtáskor arra a tervezettnél több munkaegvséget használnak fel, s mindez nem jár együtt a tervhez képest megfelelő többleteredménnyel. — Például munkaegység-hígítás, ha a kukoricakapálás normáját leszállítják és emiatt arra több munkaegységet használnak fel, függetlenül attól, hogy a normalazítás indokolt volt-e vagy sem. — Viszont nem munkaegység-hígítás, ha például a termést növelő többszöri kapálásra, vagy a nagyobb termés betakarítására használnak fel több munkaegységet és a munkaegységterv túllépésének a nagyobb termés biztosítja fedezetét. A munkaegységgel való helyes gazdálkodás, a munkaegység-hígítás megelőzése, a munkaegység-rendszer helyes alkalmazásának alapvető feltétele. A munkaegység-rendszerben a tagok anyagi érdekeltségét az egész évi jövedelem nagysága szolgálja: minél nagyobb a közös jövedelem, annál több a tagok jövedelem-, részesedése is. Ez azonban. csak közvetett érdekeltség,' ezért a tagok szemében ezt j gyakran háttérbe szorítja aj több munkaegységért való j törekvés, s eközben sokaknál - elsikkad a munka lelkiisme-j retességének és minőségének ; követelménye. E hiányosság kiküszöbölésének legfonto-1 sabb eszköze a premizálás. A premizálás célja, hogy a munkaegységben kifejeződő közvetett érdekeltség mellett megvalósítsa a tagok közvetlen anyagi érdekeltségét a jobb, a nagyobb eredményre törő munkában. A premizálás akkor éri el e célját, ha előre meghatározott mennyiségi, minőségi, vagy időbeli teljesítményeket jutalmaz. Ezek egyaránt lehetnek egész évre, vagy egy-egy munkára vonatkozó célkitűzések. Mennyiségi telesítménye- ket általában a terv túlteljesítése esetén premizálnak. — Termelőszövetkezeteinkben ez a legelterjedtebb premizálási forma, bár a nyári aszályos időjárás miatt helyenként csalódást keltett. Egy év időjárási szeszélye miatt azonban nem szabad róla lemondani, hanem újra, még több körültekintéssel lássunk hozzá a célok és premizálásuk kidolgozásához és kitűzéséhez. Alkalmazása szinte feltétlenül szükséges a területfelosztással művelt kapásnövényeknél, de ösztönző lehet a brigádok és munkacsapatok kollektív munkájában is. Minőségi teljesítmények premizálására főként a kertészetben, az állattenyésztésben, vagy a növénytermelés egyes munkafolyamataiban kerülhet sor. így előre meghatározott mértékben premizálható például az első osztályú kertészeti áru, az extrém minőségű hízott állat, az előírt tőszámú és minőségű egyelés, stb. A korai zölség termelésben az áruértékesítés premizálása már nemcsak minőségi, hanem időbeli teljesítményt is jutalmaz. De lehetséges időbeli teljesítményt premizálni a szántóföldi növénytermesztésben is például egy-egy fontos munka gyors elvégzését (pl. szénabetakarítás), vagy az állattenyésztésben például a hizlalási idő lerövidítését. A premizálásnak igen sok más kihasználható lehetősége is van az anyagtakarékosság, a gazdaságosabb takarmányozás, a gépek jobb kihasználása, stb. terén. A helyes premizálás alapvető feltétele, hogy egy termelőszövetkezeten belül egységes rendszert alkosson és minden tag számára erőfeszítésével arányos többletjövedelem elérését tegye lehetővé. Ezért már a prémiumok kialakításakor — abból helyes kiindulni, hogy a különböző üzemágakban a célul tűzött feladatok milyen erőfeszítéssel, milyen realitással és milyen mértékben teljesíthetők, vagy teljesíthetők túl. Ez kétségkívül gondos felmérést és számítgatást igényel, de az igazságos premizálás haszna megéri ezt a fáradtságot. Nagyjelentőségű termelő- szövetkezeteink jövedelemrészesedésének fejlődésében • a rendszeres készpénzelőlegezés. Az elmúlt két-három évben a korábbi időszakos és bizonytalan nagyságú előleget Kilencven gyűlés tapasztalataiból Megyénk területén decemberben nyolcvannégy földmüvesszü- veücezeti taggyűlést, továbbá három fmsz és három takarékszövetkezeti küldöttgyűlést tartottak meg. Mind a járási központok, mind az fmsz ek többsége helyesen készítette elő a gyűléseket, ami azok népességében, aktivitásában nyilvánult meg. Legnagyobb érdeklődés Tiszabön, Tiszapüspökiben, Szajolban, XJi- szászon és Besenyszögön mutatkozott. Számos fmsz-vezető nem volt rest, hogy a tagságot személyesen kérje fel a megjelenésre és őszinte véleménynyilvánításra. Szokatlan — ám remélhetőleg nevelőhatású — jelenet zajlott le Nagykörűben. Ott a beszámoló a felügyelő bizottság jó munkájáról szólott —, a küldöttek azonban joggal érdeklődtek a kétezer forintos hiány eredete felől. Nem egy helységben az fmsz- vezetök megelégedtek azzal, hogy klküldjék a meghívókat. Ennek tudatában nem csodálkozhatunk azon, hogy Kunmadaras hat fmsz-taggyűlésén 1994 tagból csak £04; Tiszagyendán pedig 800 tagból csupán 204 jelent meg. Borbély Kálmán MÉSZÖV * Három közepesből eg? ípí'ss szüve'tot alul Feipielen Fegyvemeken karácsonytájt népes közgyűlést tartottak a Kossuth, a Búzakalász és az Úttörő Tsz parasztjai. Ezen váltották valóra — o járási vezetők helyeslése mellett — hosszabb ideje fontolgatott tervüket: a három közös gazdaság egyesítését. Finom jogi megkülönböztetéssel élve, talán inkább csatlakozásról beszélhetnénk, hiszen a két utóbbi tsz gazdái a Kossuth Tsz tagsága mellé sorakoztak fel. Ily módon a nagymultú Kossuth Tsz kereken 5500 kh-ra növekedett. Elnökül Donkó Józsefet, helyetteséül Huber Bertalant, főagronómusnak Hornyok Sándort választották. A párttagság a titkári teendőket változatlanul Ficsor Lászlóra bízta. Az egyes, illetőleg kettes növénytermesztési üzemegység élére Erkel Ferne és Branstetter János; a hármas, azaz állattenyésztési üzemegységére Angyal János került. A három szövetkezet körülbelül azonos sikereket ért el a most zárult gazdasági évben. Az összefogást elsősorban természeti adottságok tették kívánatossá. Míg a Kossuth-ban nem kellett keresni a húsz aranykoronás földet, addig a Búzakalász-ban a tizenkét koronás is jónak számított. Ebben az évben már könnyebben irányítható, jobban kihasználható lesz a megnagyobbodott tsz gépparkja. Korábban számos kisebb-nagyobb különbség mutatkozott a tsz-ek jövedelemelosztási rendjében. Az egyik többet előlegezett év közben, a másik többet osztott zárszámadáskor — és fordítva. Az emiatt nem ritkán hallható volt összehasorüítgatás nem serkentette a munjta- kedvet. Tavaly kerek tízmillió forintra volt tehető a három tsz áruértékesítése. A most összehangolás alatt álló termelési tervek erre az évre mintegy tizennégymiUic forintról szólnak. Mindez és az egymillió forintos biztonsági alap képzése azzal kecsegtet, hogy az idén harminckét forint lehet a munkaegység értéke. Száznyolcvan féie növényt károsít x a megyénkben is feltűnt narancslégy A narancslégy — más néven Földközi-tengeri gyümölcslégy — a trópusi Afrikában őshonos. A közelmúltban megjelent néhány európai országban: Svájcban, Németországban, Ausztriában, sőt hazánkban is. Szapora- sága, kártékony volta, az ellene való védekezés nehézsége miatt majdnem valamennyi ország zárszolgálati — karantén — kártevőnek minősíti. Behurcolását, elterjedését mi magyarok is szigorú rendszabályokkal ki" vánjuk megelőzni. Noha a déli országokból hozzánk érkező déligyümölcs szállítmányok alapos növényegészségügyi ellenőrzésen esnek át, múlt év decemberében Szolnokon és Jászberényben is találtak a narancslégy nyüvével fertőzött mandarint, narancsot. A Növényvédő Állomás vizsgáló közegei valószínűnek tartják, hogy a Spina Catania termőhelyről hazánkba importált áruból megyénk más helységeibe is került. Ez azzal fenyeget, hogy a kártevő ebben az évben megyénkben is pusztít. A narancslégy majdnem akkora mint a házilégy, szokatlanul színpompás foltokkal sárga keresztcsíkokkal tar- 5 kázott. A kártevő a gyümölcs héja alá rakja tojásait, melyekből akár húsz nyü is kikelhet. A nyü belülről károsít; maga a légy nem. A nyü- vek a cseresznyelégy nyüvé- re — népiesen kukacára emlékeztetnek. A „kukacok” tevékenysége folytán a narancs héján kívülről ötfilléres nagyságú, barna színű foltot látunk, mely később megpuhul, mad később behorpad. Ez jelzi a fertőzést. A felbontott narancs belseje lágy, elpépesedett, barnán rothadónak induló. Benne általában öt-tíz nyüzsgő, fe- hé’% vagy sárgás-fehér lárva található. Ha a „kukacot” szobahőmérsékleten megpiszkáljuk, vagy az asztalra tesszük: patkóalakűan meggörbül, ugrálni kezd. A kifejlett mintegy kilenc] nak tíz-hússzorosára is el- mm nagyságú nyű testhosszá- ■ pattanhat A nyüvekből lett báb 3—4,5 milliméter hosszú, 1,2—2 milliméter átmérőjű, barna színű fényes tonnabáb. A narancslégy rettegett kártevő a Fölközi-tenger gyümölcstermesztő vidékein. Hazánkban — s Közép-Európa többi országában — csak a számára kedvező ökológiai években lép fel tömegesen, főleg őszibarackon, kajszin és körtén, dinnyén, paprikán, paradicsomon. Természetes, hogy ezeknek az áruknak fertőzöttsége megakadályozza tárolásukat, sőt gúzsba kötné exportszállításukat is. Köny- nyű belátni, miért tiltják nemzetközi egyezmények a narancsléggyel fertőzött áru szállítását... A Növényvédő Állomás szakemberei — folyamatosan végzik ellenőrzéseiket. Egyben munkatársaikul felkérik a raktári dolgozókat, az eladókat, a vásárlókat: ha fertőzött narancsot, mandarint találnak, azt küldjék be az állomásra. Ha ez nem volna megoldható: a Növényvédő Állomás dolgozói írásbeli értesítésre szívesen elmennek a fertőzött gyümölcsért. Csörgő Albin megyei zárszolgálati felügyelő széles körben a rendszeres, általában a havi és előre meghatározott nagyságú — pénzelőleg váltotta fel. Kívánatos, hogy ez a bevált, a közös munkára és főleg a fiataloknak a közös gazdálkodásba való bekapcsolódására rendkívül jó hatású módszer minden termelőszövetkezetben általánossá váljék. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a rendszeres készpénzelőlegezés zökkenő- mentes megvalósítása némi szervezési és gazdálkodási előkészítést kíván. Célszerű az éves termelési terv és bevétel-kiadási költségvetés elkészítésével egy- időben előzetes számítást végezni a bevételek és kiadások, valamint a munkaegység-felhasználás várható havonkénti alakulására, s így kellő előrelátással gondoskodni a rendszeres készpénzelőlegezés mindenkori fedezetéről. Ennek elmulasztása a vezetésben bizonytalanságot, s akár egyetlen előlegfizetés elmaradása a tagok nehezen kiküszöbölhető bizalmatlanságát eredményezheti. Ennek nem is sok fáradsággal elejét lehet venni, s minden termelőszövetkezetben megterem- teni a ren^Q7Pres e1ö!p'>ezés biztonságos feltételeit. Ä rendszeres készpénzelőlegezés nemcsak közvetlen hatásaiban kedvező, hanem egyben előiskolája a legkorszerűbb, a garantált pénzben! munkadíjazás és jövcdelemrészesedés megvalósításának. Amelyik termelőszövetkezet jártasságot szerez a fejlettebb pénzgazdálkodásban, fokozza árutermelését és pénzbevételeit, időről-időre növeli a tagoknak rendszeresen kifizetett készpénzelőleg arányát, s ennek megfelelően fejleszti gazdaságát, tagjainak nemcsak magas jövedelmet juttathat, hanem azt megfelelő szinten garantálhatja is. Ezzel lehetővé válik a munkaegység-rendszer felváltása a közvetlen pénzelszámolással, amely világosabbá teszi a tagok munkájának értékelését, egyszerűsíti a megnövekedett jövedelemrészesedés, az igénybe vett termények és szolgáltatások elszámolását. Tavaly országszerte számos termelőszövetkezet próbálta meg a pénz- beni munkadílazás és jőve- delemrészesedés módját, s a nehéz esztendő ellenére sem kíván egyik sem visszatérni korábbi módszereihez. Szolnok megyében az abádszalóki Lenin Tsz volt az úttörő, amelynek tapasztalatait most tanulmányozzák a fejlődés hasonló útját kereső más termelőszövetkezetek is. — A termelőszövetkezeti munkadíjazás és jövedelemrészesedés kérdéseinek e rövid áttekintése során nem térhettem ki minden probléma tanulságos megoldására s inkább a fejlődés fő irányait tartottam szem előtt, é tudomány és a gyakoris megannyi eredménye mellet is hangsúlyozni kívánom, — hogy t az alapvető kérdés az el osztható jövedelem nagysága, s ennek elérésében csak egy — bár fontos — tényező e részesedés módja. A közös jövedelem nagysága — amely az elosztás alapját képezi — más fontos tényezőknek is függvénye. A nagy jövedelem, a jó vezetés, szakértelem, gondos tervezés, éber pénzgazdálkodás, takarékosság, a gazdasági erőforrások célszerű és legteljesebb kihasználása. nem utolsósorban a termelőszövetkezeti tagok gazda-öntudata, a közös gazdálkodáshoz való hozzáállása, kollektív szelleme, s az ezt szolgáló politikai munka eredménye is. E TM *■ 6
