Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

SZÁMADÁSRA KÉSZÜLf * az állami gazdasagok A FALU NEPE igazgatóinak tanácskozása Szombaton végétért Deb­recenben az állami gazdasá­gok igazgatóinak négynapos tanácskozása, amelyen a magasabb terméshozamok eléréséről, az árutermelés fo­kozásáról és a gazdálkodás tervszerű fejlesztéséről foly­tattak eszmecserét. A ta­nácskozás részvevői megál­lapították, hogy megfelelő szakemberekkel rendelkeznek ahhoz, hogy szilárd alapo­kat teremtsenek a termelési tervek maradéktalan telje­sítéséhez. Hangsúlyozták: azokban a gazdaságokban, ahol a lehetőségek már meg­vannak, az iparhoz hasonló vezetési és gazdaságelemzési módeszereket kell meghono­sítani. Az új módszereket, újtípusú gépeket és agrotech­nikai eljárásokat az idén szé­les körben Ismertetik- • az új tnt történt év első hetében? A vidám szilvesztert követően — ízelítőül az űj év­ből — ismét eltelt egy hét. Mi történt ez alatt az Idő alatt? — ezt kérdeztük néhány munkahelyen. A vála­szok mozgalmas életről számolnak be. Hallgassuk csak meg: Kerekes Ferenc, az Autóközlekedési Vállalat igazgatója: — Az első héten a beseny- szögi út építéséhez nagymér­vű előszállításokat végez­tünk. Mintegy 100—115 va­gon kohósalakot és követ szállítottunk. Három rako­dógépünk 15 billenőkocsival salakot hordott a Tiszamen- ti Vegyiművek vágányépíté­séhez. — Időközben tárgyalásokat folytattunk 200 vagon jég szállításáról. Ez már a ven­déglátóipari egységek nyár­ra való felkészítésének je­gyében zajlik le. Vállalatunk fejlesztéséről Is tárgyaltunk kö2ben felettes szerveinkkel. Ennek eredményeként 11 kisl?eíogadóképességŰ, rossz Könnyűfémmű munkásainak 200 lakást juttatnak. Nagyobb lakásépítkezés lesz Nyerges­újfalun, Komáromban és több más vegyipari központ­ban. A magános dolgozókat munkásszálláson helyezik el. Nagyobb szállót építenek Kazincbarcikán s több más, új üzem szomszédságában. A régi üzemek között szinte alig akad, amelyiknek ne pó­tolná hiányzó munkásellátási intézményeit. Sok ,új étte­rem, konyha, óvoda, bölcső­de nyílik 1965-ig. Az ötéves terv első évé­ben az üzemek több mint 35 millió forintot költöttek a dolgozók munkaruha- ellátására. A vegyipar min­den egves dolgozója körül­belül 5Ó0 forint értékű mun­karuhát kapott tavaly. (MTI) Zajlik a Tisza Két nap alatt 5,5 métert emelkedett a vítsxint és a jég a Tisza Szolnok megyei szakaszán több hajót és halászcsónakot magával sodort. A jelenlegi mínusz 6—3 fokos hőmérséklet mellett újra megindult a kásásodás a vízben, amely nagyban veszélyeztett a tiszamenti üzemek vízellátását. A Tisza- menti Vegyiművekben szom­baton délelőtt már alig volt víz. A kásás jég eltömte a szívókosarakat és már a le­állás veszélye fenyegetett. A Kőzéptlszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság segítségével két úszó-szivattyút állítottak üzembe, amelyekkel némileg pótolni tudták a köszönök vízellátását. Az üzemek víz­szükségletét így is csak fé­lig tudják biztosítani, úgy, hogy szombaton már csök­kentett tizemmel működött a Tiszamenti Vegyiművek. A Vízügyi Igazgatóság jelen­tése szerint további másfél­méteres áradás várható. (MTI) állapotban lévő autóbuszt leszerelünk s ezek helyett ugyanennyi, nagybefogadó­képességű, korszerű kocsit állítunk forgalomba. Sőt a járatok sűrítésére pluszként 5 új kocsit is kapunk. Te­hergépkocsi állományunk 25 —30 új Csepellel gyarapo­dik. Tizenöt új taxit is ka­punk. Az első héten megtettük az előkészületeket a szocialista munkabrigád-ve2etők január 12-én tartandó tanácskozásá­ra, s a szolnoki autóbusz pá­lyaudvaron épülő új fedett várócsarnok közeli napok­ban történő átvételére. Manek Gyula, a Szolnoki Papírgyár főmérnöke: — Vállalatunk tavalyi ter­vét 102 százalékra teljesítet­te. Az újév első napjától kezdve arra törekszünk, hogy az idén Is valóra váltsuk előirányzatainkat. Nagy mun­kát jelent ez, hiszen az idén a tavalyinál 506 tonna pa­pírral, 600 tonna fűszerzacs- kóvai s 1500 tonna cellulóz­zal kell többet termelni. Cel­lulózból tavaly 5000 tonnát kellett gyártanunk. Ebből IS lemérhető, milyen nagymér­tékben növekedtek feladata­ink. A kollektív munkának ezért minden munkaterüle­ten érvényesülnie kell. — A szükséges műszaki intézkedéseket már előkészí­tettük. Az idén tovább foly­tatjuk az erőmű építését, s hozzákezdünk a cellulózgyár rekonstrukciójához. Ha a to­vábbiakban is úgy dolgo­zunk, mint az első héten, akkor nem lesz különösebb hiba. Ezekben a napokban például a Il-es papírgépen rekordot értünk el. A tavalyi 312 kilogramm óránkénti tel­jesítmény helyett 380-at ér­tünk el. A cellulózgyár is teljesítette előirányzatát. Tóth Zoltán főtechnológus, Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: — A téli gépjavítások mi­att nagyon megnőttek az igények vállalatunk munká­ja iránt. Motorjavításban kapacitásunkat duplájára kei! emelnünk. Ez azt jelenti, hogy Zetorből a szokásos 100 helyett 200-at, DT-motorbél a szokásos 40 helyett 90-et kell felújítanunk. Zetorokból valószínűleg eleget tudunk tenni a követelményeknek. DT-motoroknál alkatrész- hiány miatt nehézségeink lesznek. Mondanom sem kell, ezek után, hogy az első hé­ten üzemünk kapacitásának növelésével foglalkoztunk. Emellett — többek között — álkatrészeket gyártottunk a szemenkénti répamagvető­höz. Az első negyedévben 600 ilyen gépet kell készíte­nünk. Szeretnénk, ha gyár­tásukkal már február végé­re végeznénk, hogy a tava­szi munkák során használni tudják azokat. Dr. Jávorszky József rendelőintézeti főorvos: — Az űj év első napjai csendesen teltek, hasonlóan a2 évvégéhez. Az embereket ugyanis lefoglalta a sütés­főzés, s az evés és ivás. A rendelőintézet helyett roko­naikat látogatták meg. Be­tegségeiket elhalasztották, s ez főként a krónikus esetek­re vonatkozik, ugyanis bizo­nyos mértékig szabályozni tudják betegségeiket.1 — Három nap után azon­ban minden a rendes és szo­kásos kerékvágásba zökkent és újra elárasztották a ren­delőket. Teljes üzemmel dol­gozunk. Ezekben a hetekben egyébként zömmel a vidéki­ek keresik fel a Rendelőinté­zetet: a kucsmák között alig akad kalap. Budai Mihály, az Élelmiszer Kisker, igazgatója: — Számunkra jól kezdődik az új esztendő, ugyanis a napokban megtartott leltárok eredménye . arra enged kö­vetkeztetni, hogy hiányunk nem lesz. A forgalmunk igen nagy, hiszen a két ünnep alatt vevőink elfogyasztot­ták az ünnepek előtt vásá­rolt élelmiszereket és bizony kérem, sokat esznek a szol­nokiak, sokat és jót. — Vállalatunk dolgozóival együtt abban reménykedem, hogy ez alkalommal Is, most már harmad ízben, ismét si­kerül megszerezni a kiváló címet A feltételeket teljesí­tettük, most készítik köny­velőink a rhérleget, amely eldönti majd, okkal remény­kedtünk-e vagy sem. Szentesi Lőrinc rendőrfőhadnagy: — A közlekedést ellenőr­ző csoport eddig, az Idén három baleset körülményeit vizsgálta. Csupán egy súlyos sérülés történt. Koncz József kenderesi lakos az ottani Vörös Csepel Tsz vontatóját gondatlanul vezette Kende­res belterületén és árokba botult. A karcagi kórházba kellett szállítani. — A másik két balesetnél sérti lés nem történt, anyagi kár azonban igen. Mindket­tőnél szintén a gondatlan és a gyors vezetés volt az ok. — Egy hét alatt ez Is sok baleset, a múlt évet azon­ban még rosszabbul kezdtük. Akkor ugyanis hét esetben kellett kivonulnunk. Közü­lük a2 egyik halálos baleset volt. Koncz Tibor, a Vörös Meteor SK meg?’el elnöke r — Az új év első, napjai­ban tovább folytattuk a Ki­lián Testnevelési Mozgalom pontszerző versenyeit sakk­ban és asztaliteniszben. Mind­két sportágban háziversenye­ket rendeztünk a hozzánk tartozó vállalatok dolgozói­nak. Hetvenen már el is ér­ték a vasjelvényhez szüksé­ges 100 pontot. Most folyik az 1962. évi sportköri ver­senynaptár összeállítása. Igyekszünk a tavalyinál még több versenyzési, lehetőséget biztosítani. Hogy a minősé­gi szakosztályokról is szóljak néhány szót, NB Il-es női kosarasaink, akik az őszi idényben elsó helyen végez­tek, január 3-án megkezdték az edzést a március végén kezdődő bajnoki idényre. Már az első mérkőzésen Is nagy erőpróba előtt állunk, ugyanis a BVSC-vel talál­koznak. — Növelni akarjuk taglét­számunkat, no és végül még egyet: megtettük az első lé­péseket Szolnok város fninő­(Folytatás a 3, oldalon.) }fia: ÉVA NŐVÉR ÉS A TÖBBIEK KRAVÁLL A HA2BAN MAI ELSŐOSZTALYOSOK VETKEZETT VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A* XJ1L évfolyam, 5. szám. Ara 60 fillér 1962. január 7„ vasárnap. I A vegyiparnak az ötéves * tervben mintegy 600 millió * forint jut szociális és egész- ? ségügyi célokra. Az előtrány­* zat nagyságát kifejezően ér­* zékelteti, ha arányba állít- I juk a hároméves terv szo­* ciális beruházásaival, ame- J lyekre 185 millió forintot ! költöttek. Különös gondot * fordítanak arra, hogy az. új * üzemek dolgozóit korszerű, * szép lakásba költöztessék. * Az új gyárak közelében 3400 * lakást építenek öt év alatt. { Ezer-ezer lakást kap Kazinc- ' barcika és a Tiszaszederlté­* nyi új Város, a bővülő Eor- t sodi Vegyikombinát, a Be- J rente! Vegyiművek, Illetve a | Tisza vidéki Vegylkombinát * dolgozói. Szolnokon a Tisza­* menti Vegyiművek dolgozói* * nak 270, Székesfehérvárott a ■ .........— 270 lakást kapnak a Vegyiművek dolgozói f Az ó év utolsó és az, új J esztendő első napjainak eny- l he időjárása hirtelen olva- ? dást idézett elő a hegyek- {ben. Ugyanakkor a2 Alföl- í dön is több napon át esett ; az eső. A váratlanul jött ol- »vadás és csapadék szinte ! egyik napról a másikra 5,5 { méterrel emelte a Tisza víz- I szintjét. ? Az áradással együtt meg- • indult a jégzajlás is. Az ár ' i talják el azokat a vezetőket,* tsz-tagokat, akiknek hozzá-? nemértése. nemtörődömsége,« egykedvűsége hozzájárult a| jövedelem alacsony voltához.« A zárszámadás megyeszer-« te, országszerte ünnep. De? munka is. Az. idei zárszám-; adások egy kicsit, előrevetik' árnyékukat, vagy derűjüket a? jövő évi zárszámadásokra.? Ilyen felelősséggel, ennek tu-? datában, ilyen lelkiismeretteli készüljön a falvak népe az; idei zárszámadásokra, (B. L.)­Ahogy ez a Szolnok megyei szövetkezetek zömében így is van. Példa fá a csépai Üj Ba-! rázda, a zagyvarékasi Béke,' a cserkeszöliői Magyar—Ro-1 mán Barátság, az abádszaló-! ki Lenin, a tiszaderzsi Oj Ba-! rázda, a szajoli Vörös Csepel,! a kisújszállási Búzakalász, s] még a megye nagyon sok tér-; melőszövetkezete. Ezekben a; gazdaságokban jól szervezték; a munkát, szakemberek, nö-; vénytermesztők, fogatosok és; állatgondozók szépen dolgoz-; tak. Most a munkaegység ré*; szesedéssel is elégedettek le-J hetnek. Nem is szólva az éve-; ken át hagyományosan jól] záró szövetkezeti gazdaságok-] ról. ! Azért nem szólunk külön! róluk, mert ebben az észtén-! dobén a régi nevek mellett; új szövetkezeti gazdaságok] nevei kerültek a gazdasági-] lag megerősödő szövetkeze-] tek közé. A zagyvarékasi] Béke, a csépai Vj Barázda,] a Fótos Sándor elnökletével] működő tiszaderzsi tsz, a] jászboldogházi Zrínyi Tsz\ ebben az évben erősödött] meg, vált fizetőképes, a nép-] gazdaságnak megfelelő Hieny-! nyiségű árut szolgáltató gaz-! dasággá. ! Egy év alatt - megerősödött! a múlt évben még gyengén! záró, alacsony színvonalon! gazdálkodó termelőszövetke-! zetek egész sora. így a múlt-! évihez mérve összehasonlít-; hatatlanul jobban zár a; szolnoki Lenin, a jászladé-; nyi Szabadság, a jászfény-; szarui Lehel Kürt, a rákóczi-j falvi II. Rákóczi Ferenc; Termelőszövetkezet. Sajnos, örömünket rontja,, hogy mindig húszon felüli! a gyenge, a2 átlagnál jóval! kevesebbet elérő szövetkezeti! gazdaságok száma. Míg a! megyében várhatóan vala-, mivel 10 000 forint felett, lesz a közös vagyonból szár-, mazó egy tagra eső átlag jő-! vedelem, addig a megye 17, leggyengébb termelőszövet-1 kezeiében 6000 forint körüli; évi jövedelem sem jut egy-; egy tsz-tagra. Huszonegy tér-] melőszövetkezetünk előrelát-] hatóan mérleghiánnyal zár. j Köztük a nagyiváni Üj< Ütőn, a jászberényi Lenin; és Vörös Csillag, a tiszaör-] vényi Dózsa, a kunhegyes! ] Lenin és Vörös Csillag Tsz-] ek. A mérleghiányos terme-] lőszövetkezetek nagyrésze,! majdnem fele, a tiszafüredi] járásra esik. A többi. Jász-] berény, Mezőtúr városban! és a szolnoki járásban van.! És ez mutat valamit. A; megye termelőszövetkezetei-; nek naayrésze — kivéve a; besenyszögi, a mezőtúri tér-; melőszövetkezeteket — azo-; nos adottságokkal rendelke-; zik. S ha a kunszentmártoni; járásban legfeljebb egy, a, törökszentmiklósiban talán! egy sem, s Törökszentmik'ós! városban ugyancsak nem lesz, mérleghiányos termelő'zövet-! kezet, akkor érdemes meg-! vizsgálni, hogy az egymástól; 50 kilométernyi távolságra; sem eső szövetkezetek miért; gazdálkodnak ennyire külön-; hozókén pen. Miért, hogy egy faluban az egyik termelőszö­vetkezet jól. a més'k gyengén zéría pr. esztendőt? Gondos vizsgálat után is esak egyértelmű lehrt a fe­lelet. Az emberek kiinduló pont. A vezetők és a tsz-ta- gok együttesen. Ezt őszintén e> kell mondaniuk a zárs 2ám sdási beszámolóknak. Dicsér iék meg azokat a vezetőket • p^övefkezeti nkiírnék q-rrvpcfrOm i becsülete hozta meg a gaz­dag zárszámadást, s marasz­Százkilenevenhat Szolnok megyei szövetkezeti gazda­ságban várakozásteljes napok köszöntöttek az emberekre. Nálunk, SzolnoK megyében, s bizonyára máshol is így van, ünnepi Í2ük van a zárszám­adásoknak, Azt lehetne mon­dani, a jászsági, kunsági szö­vetkezeti falvak legszebb napjai közé tartozik a szám­vetések időszaka. Ilyenkor ínár nézegetik az asszonyok a kirakatok ablakait. A lányok tán naponta benéznek az üz­letbe, ott van-e még a pul­ton a kiszemelt ruhaanyag, s nem egy s~-vetkezeti gazda megérdeklődte már, kapha­tó-e most televízió, ^ rádió. Máshol, mint Mezöhéken is azt várják, a Szolnok megyei Iparcikk Kereskedelmi Válla­lat Hűvel nJtkol ki az i.’ ón a hagyományos zárszámadási vásáron. Közeledik a számvetés. A csűrökben, istállókban, gép­parkokban. szérű’ ben, s a bankszámlákon megejtett mé­rések, leltározások befejezése már ki is derítette, mennyi­vel gyarapodott egy esztendő alatt a közösség vagyona. Várhatóan egymiliárd 100 millió forint bevételre tettek szert az idén a me "e szö­vetkezeti gazdaságai. S ebből 600 milliót a növénytermesz­tés. adott, a többit az állatte­nyésztés és rrrts üzemágak A leltározások már kimu­tatták, 280 millió forinttal’ több a Szolnok megyei szö­vetkezeti gazdák bevétele a múlt évinél. Most aztán a matematikai műveletek kö­vetkeznek, szorzás, össze­adás. kivonás, osztás, hogy ci­ci intsék, kinek mennyi jut, hol mennyit mérhetnek mun­kaegységenként. Az éwégi számtani műve­letek természetesen már csak összegezni tudják az esztendő sok szorgalmas munkájának, törekvéseinek, gazdálkodási fogásainak sikerét, vagy si­kertelenségét. De már nem befolyásolják a zársz/ máriás milyenségét. S nem is erre kí­váncsiak elsősorban a zár­számadás! beszámolókat hall­gató szövetkezeti gazdák. Az alapos számadási be­számoló tartalmazza a gaz­dálkodás elemzését. S a gaz­dálkodási mutatók közgazda- sági bonckése sok-sok olyan megállapítást eredményez­het, aminek nagy hasznát vesszük 1962-ben. Az eszten­dő eredményét felmérő zár­számadás azt is megmutatja, egy év alatt mennyit nőtt a szövetkezetben dolgozók és vezetők hozzáértése, becsüle­te, közösségi szelleme, felvi- lágosultsága, egymás iráhti felelőssége, a közös vagyon megbecsülése. Mert minden ettől függ. Ide illenek Ovecskinnek, a nagy szovjet riportregényíró­nak szavai. Pár évvel ezelőtt, amikor a nagykunsági szövet­kezeti városba érkezett az író szövetkezetlátogatásra. A karcagi vendéglátók invitál­ták: nézze meg szép tehenei­ket, rendben tartott istállói­kat, gépparkjukat. Oveeskin nemet intett, ö emberekkel akar taláivomu. beszélgetni. S ,ha az emberek jól beszél­nek, akkor biztosan rendben van a gazdaság is. Ilyenformán áP ez a zár­számadásokra is. Ha a miiR- kaszeret.ő szövetkezeti kollek­tíva lelkiismeretes okos hoz­záértő vezetéssel párotul, — egész éven át becsülettel, lel- kiismerettel dolgoztak egy­szerű tagok és szövetkezeti vezetők, akkor öröm megnéz­ni a könyvelés bevételi rova­tait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents