Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

1962. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A termelőszövetkezeti vagyon védelméről Mezőőr beállításának elmu­lasztása miatt a kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben az el­múlt évben arra került sor, hogy 47 kh. föld terményét — főként kukoricát — mint­egy 100 000 forint értékben különböző személyek leszed­ték és ellopták. De fontos a mezőőrök beál­lítása az elmúlt időkben még nagyszámban előfordult állat­legeltetéssel okozott károk megakadályozása érdekében is. A visszaélések elkövetésé­re gyakran ad kínálkozó le­hetőséget, hogy egyes terme­lőszövetkezeti vezetők sze- met-hunynak a hibák felett — nem egyszer elkötelezett­ség miatt is -*■ és bár feladat­körükbe tartozna a hibát vé­tő, vagy kifejezett vissza­élést elkövető személyek fe­lelősségre vonása, a becsüle­tes tagság legnagyobb felhá­borodására, igyekeznek azo­kat elpalástolni. Az ilyen magatartásoknak rendszerint az a következ­ménye, hogy az előbb csak kisebb szabálytalanságok el- burjánzanak s végül az egész termelőszövetkezetre is ká­rosan hatnak. Ilyen eset tör­tént a jászfényszarui Szabad­ság Tsz-be i, ahol egyesek szabálytalanságait egy-két vezető maga is arra használta tel, hogy olyan állatok és termények vásárlását szá- moLja el a termelőszövetke­zetben, ami a valóságban nem történt meg és ezzei a tsz rovására mintegy 30 000 Ft-ot magának megszerezzen, j Ugyancsak emiatt károso-1 dott meg a kunhegyesi Tán­csics Termelőszövetkezet is, ahol az ellenőrzésre hivatott vezetők és a tagok hosszú időn keresztül eltűrték, hogy az állatgondozó 10, idősza-j ionként 15 sertését rendsze­resen a termelőszövetkezet takarmányából etesse és hiz-. álja. A visszaélések legáltaláno-! sabb lehetőségét az adja, j tőgy termelőszövetkezeteink agy részében laza a bizony-' ati fegyelem. Számos példa; ;anúsítja, hogy a bizonylati j ’egyelem vonalán tapasztal- j íató lazaságok szinte serken-1 őleg hatnak a termelőszövet- i cezeti vagyon ellen irányuló bűnözés számára. En: ek kö­vetkeztében fordult elő gyak- 'an, hogy a termelőszövetke­zetek zsákjait, más értéktár­gyait széthyrcolják, jóllehet, iá az átvevőkről név jegyze­tet fektetnének fel, az ily- nódon jelentkező kieséseket ti lehetne küszöbölni. II. — Termelőszövetkezeteink ;gyes vezetőinél tanácstalan­sággal találkozunk abban flL vonatkozásban, hogv mit kelq tenniök. ha visszaélések el- ] követéséről szereznek tudo­mást. A 17/1960. FM. sz. rende­let (a mezőgazdasági terme-, őszövetkezetek fegyelmi sza-; nályzatn) mellékletének 27. ] nontja erről akként rendel- j tezik, hogy: „A büntető fel-; jelentést az erre Illetékes ha­tóságnál meg kell tenni, ha a legyeim! eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncse­lekmény. vagy bűncselek­mény elkövetésének alapos ryanúia merül fel és a felje­lentési kötelezettséget jog­szabály állapítja meg, vagy rz eset körWménveire tekin­tettel a feljelentés megtétele ■'evébként indokolt”. Általában egységes és he­lyeselhető az a gyakorlat, A szocialista ragyüzemi mezőgazdaság megteremtése és annak további megszilár­dítása mérhetetlen távlato­kat nyitott meg a dolgozó pa­rasztságunk gazdasági, politi­kai és kulturális felemelkedése előtt, s egyben jelentős mér­tékben hozzájárul népgazda­ságunk valamennyi ágában a szocializmus teljes felépíté­séhez és az életszínvonal fel­emeléséhez. Tekintettel ezért a mezőgazdaságnak az egész népgazdaságban betöltött sze­repére, egész dolgozó társa­dalmunk egyetemes, de kü­lönösen a termelőszövetkeze­teink vezetőinek és tagjai­nak fontos feladata, hogy állandóan közreműködjék a termelőszövetkezetek közös vagyonának gyarapításában, megóvásában és kiküszöbölje annak fosztogatását, elherdá- : lását. Mint ismeretes, megyénk termelőszövetkezetei az utób­bi időkben jelentős sikereket értek el úgy gazdasági té­ren, mint a megváltozott tu­lajdoni’ viszonyoknak meg­felelő új, a termelőszövetke­zeti tagság szocialista tuda iá­nak kialakítása terén. Ennek megfelelően általános tapasz­talatunk, .hogy gazdasági si­kereink állandó növekedése mellett egyre inkább csök­ken azoknak a száma, akik önző érdekeiktől vezettetve, megragadják a lehetőségét annakt hogy a termelpszövet- Sezétek közös vagyonát raeg- íTrÖvidítsék. Ennek ellenére nem elhanyrgolható az ezek­kel való foglalkozás. Ez a rövid ismertetés rész­ben rá kíván mutatni tanul­ságként egy-két olyan, leg­gyakrabban előford”lt hiá­nyosságra, amely egyes tsz- ekben á visszaélések elköveté­sét tették lehetővé —részben pedig segítséget kíván adni a tsz-ek vezetőinek abban a vonatkozásban, hogy miként járjanak el a törvényesség­nek megfelelően, ha bűncse­lekményt észlelnek. Egyes termelőszövetkeze­teink vezetői helytelenül van­nak azon az állásponton, hogy feladatkörükbe csak a gazdálkodás megszervezése és -irányítása tartozik és az egyes vagyontárgyak (építőanya­gok, termények stb.) őrzésé­vel mit sem törőd- ek. Az ilyen helyeken gyakori a hi­vatkozás az esetenként elő­forduló objektív nehézségek­re —, amelyek a tsz-ek meg­szilárdításának jelenlegi sza­kaszában, a nagyarányú ki­bontakozás következtében va­lóban elő is fordulnak (mint pl megfelelő raktárhelyiségek hiánya). Nincsenek azonban tekintettel arra, hogy a ter­melőszövetkezetben mindig vannak olyan tagok akikkel a biztonságos őrzés megvalósít­ható és ezzel megakadályoz­ható, hogy jelentős értékek, amelyek nehéz és áldozatos munka eredményeként jöttek létre, a tsz-ből kiessenek. Különösen fontos a beta­karítás, vagy szállítás előtt álló termények őrzésének megszervezése, arra alkalmas mező-, nappali- és éi-eliőrök beállításával, mert ezek je­lenléte a fosztogatni szándé­kozókat jobb belátásra alkal­mas kényszeríteni. Örök hiánya miatt került sor Kétpó község egyik ter­melőszövetkezetében, de az újszászi Szabadság Tsz-oen is arra, hogy a letört és cso­móba rakott k '-o U kocsi- rakományszámra lopkodták. hogy a termelőszövetkezetek feljelentéseiket a rendőrség­nél, vagy az ügyészségnél te­szik meg. Probléma van azonban a tekintetben, hogy melyek azok a káros magatartások, amelyek a termelőszövetke­zeten belül fegyelmileg is el­bírálhatók, és melyek azok, amelyeket hatósági útra kell terelni. Általános szabály, hogy a fokozottabb védelmet igénylő termelőszövetkezeti tulajdon elleni bűncselekmények ese­tén minden esetben feljelen­tést kell tenni az illetékes hatóságnál. Mellőzni lehet azonban a feljelentést abban az esetben, ha Vásárnaptár januárra Ez év első hónapjában me­gyénk alábbi helységeiben tartanak országos állat- és kirakodóvásárt: 7 — Jászalsószentgyörgy; 13 — Törökszentmiklós és Üjszász; 14 — Jászdózsa; 21 — Jászkisér; 25 — Jánoshida. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlat- tal mindenfajta állat fel­hajtható Lassan, de fogy a szántanivaló Kisújszállás és Karcag két fontos munkát befejezett Az ünnepek előtt megyénk területén még 15,143 kh vár­ta, hogy tavasziak alá fel­szántsák. Az utóbbi napok szeszélyes időjárása nem kedvezett a traktorosoknak; ennek ellenére Karcagon már nincs szántatlan terület. A megyei tanács legutóbbi jelentése szerint e hét elején több mint 14 000 kh várt ekére. Belőle Mezőtúron 130, Jászberényben 421, a jász­berényi járásban négyezer­nél több. Az istállótrágyázásban Jászberény (107,8 százalék) és a kunhegyesi járás (102,2 százalék) vezet. Karcag és Mezőtúr túlhaladta a kilenc­venedik százalékot, Szolnok közelíti. A törökszentmiklósi járás hatvan százalék fölött, Túrkeve ötven százalék alatt tart e fontos munkában. Megyeszerte még mindig tizenkétezer vagonnál több istállótrágyát kell kihordani. Kisújszállás termelőszövet­kezetei már végére jártak ennek a munkának; nem sok a szolnoki kilenc vagon sem. Törökszentmiklós kö­zös gazdaságainak nem okozhat komolyabb gondot a még hátralévő 143 vagon kihordása; ám Túrkevén 992 vagon annál nagyobb erőfeszítést követel. A ha­talmas Jászberényi járásban csak 2,700 vagonra tehető a kihordatlan istállótrágya. A hordásban aránytalanul el­maradt — majdnem három­ezer vagonnal — a kun­szentmártoni járás. l%y! mé'?éfeen repülő bárányok a) a termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet sé­relmére kisebb súlyú bűn- cselekményt követ el, — feltéve, hogy vagyon elle­ni bűncselekmény miatt 5 éven belül büntetve nem volt. 3 éven belül ve­le szemben a mellőzés kedvezményét nem alkal­mazták, b) a kár megtérítését vállal­ta, c) az eset összes körülmé­nyeire, — különösen az elkövető egyéniségére, — tekintettel a fegyelmi úton való felelősségre vo­nás is kielégítőnek mutat­kozik. Ki kell hangsúlyozni, hogy a. feljp]entés mellőzésére.csak a fent felsorolták ' e gy ű t- tes fennforgása esetén ke­rülhet sor. Azt, hogy a cselekmény mi­kor „kisebb súlyú”, az eset összes körülményeinek mér­legelésével kell megállapíta­ni. — Ebből a szempontból nagy jelentősége van a bűn- cselekménnyel okozott kár­nak. Általában szándékos cselekmény esetén 600.— Ft, gondatlan magatartás esetén 1000.— Ft körüli az a kárösz- szeg, amelyet még kisebb súlyúnak lehet tekinteni, de feltétlenül figyelemmel kell arra lenni, hogy milyen az elkövető egyénisége, munká­hoz való viszonya, általános magatartása, mert ha ebből az derül ki, hogy a büntető eljárás helyett lefolytatandó fegyelmi felelősségrevonás az elkövető megnevelésére, ha' sonló magatartástól való visz- szatartására nem elegendő, úgy vele szemben a feljelen­tés mellőzését alkalmazni nem lehet. Ki kell még emelni ezzel kapcsolatban azt, hogy a fel­jelentés mellőzésének kérdé­sében egy személyben egyik vezetőségi tagnak sincs joga dönteni, hanem ezt a kérdést a vezetőségi ülés elé kell vin­ni, ahol a körülményeket ala­pos vizsgálat alá kell venni; abban az esetben pedig, ha a vezetőség a feljelentés mel­lőzése mellett foglal állást, a fegyelmi eliárás folyamatba- tétele végett nyomban intéz­kedni kell. Ha ezzel kapcsolatban a gyakorlat során termelőszö­vetkezeteink vezetőinek va­lamilyen nehézsége támad, a törvényesség biztosítósa és a közös vagyon megvédése, va­lamint a konkrét ügyekben a helyes álláspont kialakítása végett kérjék ki a területileg illetékes ügyész véleményét Or. Pallos István megyei főügyész helyettes A juh-mama gondtalanul legelészett valahol Angliá­ban — ugyanakkor két bá- ránykája látta meg a napvi­lágot... Dél-Afrikában. Hihetetlen? Mégis igaz. így történt; A Cambridge-i Mezőgaz­dasági Kutató Intézetben birkákat fedeztettek, majd a fejlődésnek indult bárány­embriókat nyúl méhébe ül­tették át. Az embriók repü­lőgépen szállított nyúl me­ll ében tették meg az utat Anglia és Dél-Afrika között. Megérkezésük után a bioló­gusok a nyúl-méhből délaf­rikai juhok méhébe ültették át őket, hol megszületésükig fejlődhettek. millMIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHUIIIII Hat új hegvkozséff Néhány héttel ezelőtt még 'csak -hat hegyközség műkö­dött megyénkben.' 'Számuk november óta — örvende­tesen — megkettőződött. — Újabban számos kisújszállá­si, jászberényi, tiszafüredi és kunhegyesi gazda tömörült ebbe a hasznos társulási for­mába. Az érdekes kísérlet ötletét nem a kíváncsiság sugallta, hanem gazdasági okok.... Magyar pénzben számítva ugyanis egy nyúl légi szál­lítása Angliából Dél-Afriká- ba 16,20 forintba kerül, egy birkáé azonban 1,971 forint­ba. Ne feledjük, hogy egy nyúl méhében akár tizenöt bárányembrió is szállítható. Amennyiben a sikeres kísér­letet sikerül a gyakorlatba átültetni, a Világ minden ré­szébe megoldódik a fajtisz­ta állatok gyors és olcsó szállítása. Ahol megkedvelték a zöldségtermesztést Megyei terveink szerint kívánatos, hogy a közös gaz­daságok a háztájiakkal együtt 6010 kh-on szerződje­nek zöldségtermesztésre. A szerződések oroszlánrészét — 5,324 kh-ra — már meg­kötötték. E tekintetben leg­nagyobb érdeklődés a kun­hegyesi és a törökszentmik­lósi járásban nyilvánult meg. Az előbbi 108, az utób­bi 104,4 százalékra teljesítet­te szerződéskötési tervét. A jászberényi járás majdnem 80 százaléknál tart; a tisza­füredi azonban éppencsak meghaladta a hetven száza­lékot. Hajszálvákony hoautomata Mióta a világ világ: a ku­koricát tavasszal vetik. Et­től az igazságtól — mint előtte annyi megdönthetet­lennek vélttől — elbúcsúz­hatunk. Szovjet kutatók érdekes kísérleteinek eredményéről számol be a Kolhoznoje Proizvodsztvo című folyóirat. Megírja, hogy a vékony pa- rafinréteggel bevont kukori­ca nemcsak kora tavasszal, Feltét — főzelék nélkül ? Táplálkozásunkhoz szüksé­ges is, jó is a szárazbab, melyből megyénk szerződé­ses terve négyezer métermá­zsa. Jászárokszálláson 200, Túrkevén 313, Tiszaugon 100 q-ra szerződtek belőle. Saj­nos, megyei szinten tekint­ve gyengén halad a szerző­déskötés; eddig még az 1500 tiiiiiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiimmiiiiiimmmiift Ismét „Baromfi­tenyésztés" Szövetkezeti parasztsá­gunk kedvelt folyóirata, a ..Kisállattenyésztés” az újév­ben ismét „Baromfitenyész­tés" címmel jelenik meg. A címváltozással egyidejűleg jelentősen módosul a lap témaköre is. A „Baromfite­nyésztés” ez évben már csak két főágazat — a baromfi- és a házínyűltenyé.sztés — problémáit ismerteti részle­tesen. Külön rovat foglalko­zik majd a háztáji baromfi­tartás kérdéseivel. A népsze­rű folyóirat a jövőben rész­letesebben tárgyalja a hasz­nosnak bizonyult külföldi tapasztalatokat. q-t sem érte el. Legkevésbé szívesen Karcagok, Kisújszál­láson és Mezőtúron hallanak a szárazbabról, nem is szer­ződtek belőle egyetlen mé­termázsára sem. Vajon ezekben a városok­ban 1962 folyamán főzelék nélkül óhajtják fogyasztani a sertéskarajt? de ősszel, sőt télen: fagyos földbe is vethető. Az ilyen vetőkukorica korai és erős hajtásokat hoz. Ha a para- finnal bevont kukoricát fel nem melegedett földbe ve­tik, a vékony parafinhártya hőautomataként működik. Biztosítja, hogy a vetőmag csak a talaj megfelelő fel- melegedése után csírázzék ki. A kora tavaszi vetésű, pa- rafinbevonatú magból kikelt kukorica fejlődésében két- három héttel megelőzi a szokásos agrotechnikával 10 —12 Celsius fokú talajba vetett kukoricáét. A kísér­letek azt mutatták, hogy a koránérő kukoricafajták szá­mára a Szovjetunió középső területei a legmegfelelőbbek. Ott e fajtákból hektáronként 4—50 métermázsás szemes­termés takarítható be. A napraforgónak is a magáét Nagyon becsapott bennün­ket a napraforgó 1960-ban: még a négy métermázsát sem adta meg holdanként. Emiatt item is szerepelt a hatvanegyes tervben. Űj ve­zetőségünk azonban nem ér­tett egyet e fontos ipari nö­vény teljes mellőzésével. Fe­lülvizsgálta a régiek készí­tette terveket, melyekben többek között 20 holdnyi fe­hér mustárra és 25 holdnyi őszi káposztarepcére buk­kant. E kéjt növényféle ösz- szesen is csak 60 000 forintot ígért — amiből a termelési költségek után munkaegység részesedésre alig maradt volna valami. Türelmes meggyőző munka eredményeként járult tag­ságunk ahhoz, hogy a mon­dott 45 holdon — korábbi rossz tapasztalataink ellené­re — napraforgót vessünk. Nemsokára további 30 hold napraforgó vetését határoz­tuk el. Holdanként 6,5 mé­termázsás termést tervez­tünk reá. A magot — holdanként 3,1 kilogrammot — nyolc-tíz centiméter mélyen vetettük. öt holdon újra kellett vet­nünk, mert a traktoros bri­gádvezető megszánta a nyö­gő U—28-at, s feljebb emel­te a csoroszlyákat. Persze, a felső, száraz rétegbe került mag ki sem kelt. Az április elején másodjára vetett mag azonban gyorsan és egyen­letesen fejlődött. Mikor el­jött az ideje, két napba sem került a kapálás. A napraforgó meghálálta a jó vetést, helyes növény- ápolást. Holdanként 7,93 mé­termázsás terméssel örven­deztetett meg bennünket; s negyedmillió forintnál többet hozott a konyhára. Ugyan­akkor 118 métermázsa olaj­pogácsa-darával, e fehérjé­ben gazdag takarmánnyal segítette az állattenyésztők munkáját. A szép napraforgótermés hozama — mint éppen zár- számadási előkészületeimé­ből kitűnik — jelentősen se­gíti a tervezett értékű mun­kaegység részesedés kiosz­tását. Kanta Gyula Kunmadaras, Táncsics Tsx

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents