Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

1962. január 5. 570LNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyeszerte megkezdődtek az fmsz taggyűlések Jászjákóhalmi tapasztalatok A SZOVOSZ V. kongresszu­sára készülődnek megyénk földművesszövetkezetei. A 117 ezer tagot számláló tömegszer­vezetben az új év első napjai­ban szinte minden községben és városban megkezdődtek a taggyűlések. A szövetkezetek vezetői számot adnak négy év alatt végzett munkájukról, a ta­gok pedig véleményt monda­nak róla. Nem lehet közömbös, hány ember hallgatja meg a beszámolókat. Ezért az fmsz-ek vezetői — nagyon helyesen — nem összevontan, hanem köz­ség-részenként tartják meg a taggyűléseket. Indokolja ezt az is, hogy 1000—1500 személy be­fogadására alkalmas helyiséget sehol nem találnának. • SZERDÁN Jászjákóhalmá- ra látogattunk el. Itt a köz­ség 870 fmsz tagja hat cso­portban tanácskozik. — Az egyik körzet taggyűlését az általános iskolában rendez­ték meg. Az esti órákban mintegy 70 szövetkezeti tag — nagy többségükben nők — várta a tanácskozás kezdetét. Fiatalt sajnos csak elvétve láttunk a részvevők között, s ez is mutatja, hogy hiányoz­nak a több mint százezres táborból. A beszámolót Eszenyi La­jos, az fmsz ügyvezető elnö­ke tartotta. Elmondta, hogy 1958-tól két új boltot és egy vendéglátó egységet létesítet­tek. A szövetkezet saját va­gyona ez idő alatt 745 000 fo­rintról egy millió 800 000 fo­rintra emelkedett. Tagjaik 1961. végéig 81 000 forint részjegyet fizettek be. A múlt évről negyedmillió forint tiszta nyereségre számítanak. Jászjákóhalmán modern, gépesített, ízlésesen felszerelt cukrászda dicséri az fmsz-t, amely bármely városnak dí­szére válna. Korszerűsítették a boltokat, tavaly 203 000 fo­rintot ruháztak be. Gondol­tak a további fejlődésre is, még az idén két új élelmi­szerüzletet nyitnak és szik- víz-üzemet létesítenek. AZ ÜGYVEZETŐ beszá­molt a vagyonvédelemről. Kissé elhanyagolták az ellen­őrzést, mert a tervezett 61 leltárból csak 33-at valósítot­tak meg. Tizenhat boltjuk­nál többletet, tizenegynél pe­dig hiányt találtak. Legkirí­vóbb Demény András volt boltvezető hiánya, akit a bí­róság is kötelezett a hatezer forint kár megtérítésére. Bár tavalyhoz képest egyharma- dára csökkent a leltárhiány, a felsorolt példák is mutat­ják, hogy nem megnyugta­tóan kezelik a közösség va­gyonát. A beszámoló jó példaként említette Molnár Sándor vas- és Tóth Lajos élelmiszerbolt vezetőket, akiknek tíz év alatt sohasem volt leltárhiá­nyuk. Őket és még öt keres­kedelmi dolgozót kiváló jel­vénnyel tüntettek ki. Az fmsz tagjai szívesen vesznek részt a közösségi munkában. A kapitányréten például új boltot létesítettek. Dicséret illeti az fmsz-t, mert a tavalyi termelési szer­ződéskötési, valamint a ba­romfi és tojás felvásárlási tervüket teljesítették. A BESZÁMOLÓT élénk vita követte. A részvevők bátran bírálták a beszámoló fogyatékosságait, s az igazga­tóság és a boltvezetők mun­káját. Kifogásolták, hogy Si­mon boltvezető nem vág le negyed kiló kenyeret, ha any- nyit kérnek. A boltosok lel­kén szárad, hogy a faluban nem lehetett szilveszterkor kenyeret kapni, s hullámzó kenyérellátás miatt többször a imagánkiskereskedőknél vá­sárolnak. Sürgették a tüzelő­anyag telep és a boltok kor­szerűsítését és javasolták, bő­vítsék a textilüzlet választé­kát. Határozottabb fellépést követeltek a vagyonvédelem­ben és megmondták, hogy a leltártöbblet a vásárlók be­csapásából keletkezik. Elége­detlenek a boltok nyitvátar- tásával és javasolták a két műszak bevezetését. (Fmsz bolt csak reggel 8 órakor nyit). Neveljünk helyi bolt­vezetőket, vegyünk fel keres­kedelmi tanulókat — mon­dották. Végül nyolctagú körzeti bolt bizottságot és 27 küldöt­tet választottak a községi fmsz közgyűlésre. — máthé — Tervek a SL Lawrence folyó jógfe'enítésére Az amerikai hadsereg mér­nökkara javaslatot tett, hogy a St. Lawrence folyó medré­ben fektessenek le csöveket és azokból sűrített levegőt kibocsátva akadályozzák meg ennek a fontos víziútnak a befagyását. Egy másik ja­vaslat arra vonatkozott, hogy a víz melegen tartása céljából süllyesszenek nuk­leáris anyagokat a folyó medrébe. A víziutak fejlesz­tésére alakult társaság egyik tagja elmondotta, hogy most, amikor az ember már lassan a Holdba is eljut, végremeg kellene oldani az olyan gya­korlati problémákat, hogy hajózhatóvá tegyék például ezt a folyót, amely novem­ber végétől április közepéig rendszerint használhatatlan. A gyalogjárók szövetsége A nyugatnémetországi Kas­sel városában megalakították a „Gyalogjárók szövetségét”. A szövetség legfőbb feladata megtanítani a gyalogos kö­zönséget a helyes közleke­désre, ezenfelül pedig véde­lemben részesíteni mindazo­kat, akik valamilyen testi hiba folytán nehezen mozog­nak. A szövetség szoros kap­csolatot óhajt teremteni az autóklubbal és a rendőrség közlekedési osztályával is és igyekszik elérni, hogy a gép­kocsivezetők jobban vigyáz­zanak a gyalogjárók testi épségére. Csehszlovákia gőzturbinákat szállít Kubába A csehszlovák Skoda gyárt­mányú gőzturbinák ma már a világ sok országában ismer­tek. A plzeni Lenin Művek eme gyártmánya most első ízben kerül el Kubába is, — ahová a plzeni kombinát há­rom turbinasort szállít. A csehszlovák szakembe­rek már kiválasztották az egyes villánytelepek építőhe­lyét és kidolgozták az előze­tes terveket, a vállalat gőz­konstrukciós központjaiban oedis már megkezdődtek a munkálatok a termelés alap­tervein. A plzeni Lenin Művekben a gőzturbinagyártás százéves hagyománya biztosítja azt, hogy a kissé eltérő koncepció ellenére, a Kubába szállított agregátok becsületére válnak a csehszlovák szekemberek hírnevének. A helyi feltéte­lek megkövetelik a tengeri vízzel való hűtést, s az ener­getikai hálózat eltérő rend­szere nagyobb fordulatszá­mot tételez fel. (CTK), Egy szép napon Az amerikai Gallup közvé­leménykutató intézet a Satur­day Evening Post című folyó­iratban közzétette az ifjúság körében a nemzetközi hely­zet problémáiról végzett köz­véleménykutatás eredmé­nyeit. Az intézet több mint háromezer 14—22 éves ame­rikai fiatalt kérdezett meg. A megkérdezettek Jcözött kö­zépiskolai tanulók, egyete­mi hallgatók, fiatal munká­sok és alkalmazottak voltak. A Gallup Intézet megálla­pította, hogy igen sok ameri­kai fiatal meggyőződése sze­rint „a kommunizmus erősö­dik és Oroszország sok fon­tos területen meg fogja előzni az Egyesült Államokat’’. A megkérdezett személyek csak­nem 50 százaléka úgy véli, hogy „a legközelebbi 25 esz­tendőben a kommunizmus befolyása lényegesen foko­zódni fog”. \ Az intézet — folytatja a folyóirat — arra a következ­tetésre jutott, hogy „az ame­rikai ifjúságnak körülbelül kétharmada úgy véli, hogy a Szovjetunió egy szép napon megelőzi az Egyesült Álla­mokat”. A főiskolai hallgatók komoly aggodalmuknak ad­tak kifejezést amiatt, hogy a Szovjetunió fölénye a közok­tatás, a természettudomá­nyok, az orvostudomány és a matematika területén nyil­vánvaló. A közvéleménykutatás eredményei azt mutatják, hogy amikor a megkérdezett személyeknek az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió gaz­daságát kellett összehasonlí- taniok, több mint 40 százalé­kuk semmi olyat nem tudott felhozni, ami az EgyesüUÁl- lamok mellett szólna. A megkérdezett személyek közül sokan nyíltan kifogá­solták az amerikai közoktatás jellegét. A középiskolások és főiskolai hallgatók kijelentet­ték, hogy oktatásuk „túlságo­san felületes”. Véleményük szerint komolyabban kellett volna foglalkozniok idegen nyelvekkel, irodalommal, ter­mészettudományokkal, mate­matikával, történelemmel és filozófiával. A megkérdezett személyek 40 százaléka kije­lentette, hogy „az orosz okta­tási rendszer jobb a miénk­nél”. , r Az Aprítógépgyár idei tervéből Éehet jobban, korszerűbbet és többet termelni, — csak ismerni kelt a feladatokat A jászberényi Aprítógép' gyár az 1961-es évet több­millió forint adóssággal zár­ta. Ezért figyelemreméltó, hogy az idén a tavalyi nál hatmillió forinttal többet jelentő terv valóraváltását tűzték célul. Talán növekszik az üzem kapacitása? Nem, a géppark lényegében változatlan ma­rad. S az üzem eredeti fel­adata, az egyedi gépgyártás sem változik — sőt, az eddigi 10—12 gépből álló kisebb szériák is „zsugorodnak”: egy-egy géptípusból mind­össze 4—5 kell. Közismert, hogy az új gyártmányok mindig sok gondot okoznak. A hozzájuk szükséges szer­számok elkészítése is renge­teg időt vesz igénybe. Rá­adásul az idei programban előirányzott gyártmányok nagyon anyagigényesek, s ta­valy is az anyagbeszerzési nehézségek miatt akadozott sokszor a munka. Az aprítógépgyáriak előtt álló feladat tehát — nemcsak a forintérték növekedése miatt jóval nagyobb a tava­lyinál. Jogos volt tehát Kőrös János elvtárshoz, az üzem párttitkárához intézett kérdé­sünk: — Valóraváltható-e ter­vük? —• Természetesen — hang­zott a válasz. — A munkafe­gyelem megszilárdításával, a munkaszervezés javításával, a műszaki feltételek biztosítá­sával eleget tehetünk a köve­telményeknek. — Például? — Sok kiaknázatlan lehető­ség van még. A régi igazga­tó például nem tette lehető­vé, hogy az osztályvezetők él­jenek teljes hatáskörükkel, így azok nem követelhették meg beosztottaiktól annyira a feladatok elvégzését, mint ahogy most módjukban áll. Növekedett hatáskörük, de felelősségük is. — Említhetek más példát is. Kovács István üzemveze­tő elgondolása alapján a for­gácsolóban megvalósítjuk a ciklikus rendszert. Ez azt jelenti, hogy a gépe­ket az egymásután következő munkafolyamatok szerint csoportosítjuk. Ezzel az in­tézkedéssel jelentős mérték­ben csökken az anyag útja, s mivel a munka folyamatos­sága miatt egyik munkás tel­jesítménye a másikétól függ, a lógás is kisebb mérvű lesz. — Gondolom, akad néhány tanulság a tavalyi munka ér­tékeléséből is. — Hogyne. Elég megemlí­teni azt, hogy egyik nagytel­jesítményű gyalugépünk tíz hónapig állt tavaly motorhiba miatt Ilyesminek az idén nem szabad előfordulni, a problémákat gyorsabban meg kell oldanunk. A műszakiak házatáján is szétnéztünk. Azt tapasztal­tuk, hogy az előirányzatok valóraváltásának fontos fel­tételét: a műszaki intézkedé­si és újítási feladattervet már elkészítették. Az újítási fel­adattervet sokszorosították, s minden brigád kap belőle egy-egy példányt Érdemes lesz tanulmányozni, hiszen az abban meghatározott célok elérése hasznos a vállalatnak, s az egyénnek egyaránt. A gu­mikeverő hengerművek meg­hajtásának korszerűsítéséért Tizenöt éve ég a isfinya A pennysylvániai Carbon- daleben a napokban megin­dul a történelem legnagyobb tűzoltási akciója. Két és fél- kilométer hosszúságban 80 méter mély aknát ásnak, hogy megakadályozzák a ti­zenöt éve tartó bányatűz to­vábbterjedését a város köz­pontja ajá. E célból 460 épü­letet le kell bontani és a lakosságot át kell telepíteni. A költségeket 3 milliárd dol­lárra becsülik, miután a mű­veletekhez különleges mű­szaki felszerelés szükséges. Valami mindig kimarad — Elhoztam az ajtót, amit elfelejtettem feltenni! — Hozza fel! — Nem tudom, mert nincs lépcsőház! Óriási fejlődés a japán telefonhálózatban Tokióban még 1952-ben olyan nehéz volt telefonössze­köttetést létesíteni a városon belül, mint interurbán fel­hívni Tokióból New Yorkot. Ma már a tokiói előfizetők Oszakával és sok más japán várossal is egyszerű tárcsá­zás útján létesíthetnek tele­fonkapcsolatot. A telefonhálózat a hegyek tetején elhelyezett, mikrohul­lám jelzéseket kibocsátó, ha­talmas reflektorok segítségé­vel megy végbe. A Tokió— Oszaka vonalon létesített 6 megaciklussal működő mik­rohullámú összeköttetés egy­idejűleg 1200 telefonbeszélge­tést tesz lehetővé. A hagyo­mányos koaksziális kábelek­kel csak kiegészítik az új el­járást. (Reuter) A kotrógépeket és a teher­kocsikat például acélláncok­kal kell felszerelni, mert a gumikerekek a forró talajon szétmennek. A tüzet 1946-ban fedezték fel. A megszüntetett szénbá­nya egyik aknájában szeme­tet gyűjtöttek, amely magá­tól meggyulladt. Az égő gáz meggyújtotta a szénrétegeket is. Eleinte azt remélték, hogy a tűz magától kialszik, majd nem tettek ellene semmit. Az égő szénrétegek fölötti városrészben a legkülönö­sebb jelenségek tapasztalha­tók. Télen például a fák ko­paszak, de a parkok fűje zöld és a kertekben télen is virí­tanak a rózsák. Sok házban nem kell fűteni, mert a hi­deg ellenére a szobák mele­gek. A hó azonnal elolvad. például ezer, a golyósm al­mok korszerűsítéséért ezer- ötszáz forint külön jutalom jár. A műszaki fejlesztési terv a régebbi gyártmányok kor­szerűsítése mellett újabb gé­pek gyártását is előírja. így például a következőket: Az idén elkészítik a műanyag- impregnálót. Ez a farostle­mezeknél tökéletes, síma fe­lületet ad, nincs szükség kü­lön csiszolásra. Konyha- és irodabútoroknál nem kell külön fedőréteg. A szintén programba vett kender-turbina azért érdeme, külön figyelmet, mert eltérést jelent a hagyományos gyári- mányoktól. Az üzem vezetői nek figyelembe kell venni hogy a téglaipar nem na­gyon fejlődik — így a tégla­gyári berendezések gyártása nem jelent nagy perspektí­vát. A cementipari rekonst rukció is véget ér egyszer, így nem árt, ha előrelátóan bármikor kelendő gépek gyár tásával, illetve az arra való felkészüléssel is foglalkoznak Az idei tervek valóraváltá­sának fontos előfeltétele hogy a vállalat és a mozgalm szervek vezetői minden lehe­tő módon ismertessék a mun­kásokkal: miből, mennyit, s mikorra kell gyártani. A tervismerte­téseket az előző években nemigen tartották meg. He­lyes, hogy mostmár van vál­tozás. A közelmúltban mint­egy hatvan szakszervezeti aktivistával ismertették az idei feladatokat, de csak azt, hogy forintértékben kifejez­ve mennyit kell termeimül,- Arról már nemigen esett szó hogy milyen gépeket keli gyártaniok. Joggal sérelmez­ték ezt a munkások, s azt is, hogy előzőleg nem közölték velük a napirendet. Ezekután adódik a tanul­ság: egy értekezlet kevés ah­hoz, hogy a munkások úgy ismerjék az üzem tervét, hogy a részfeladatok megol­dásához kifejezhessék javas­lataikat, s felajánlásokat te­gyenek előirányzataik túl­szárnyalására. A vállalati terv jóváhagyása után ezért kell alapos gonddal, üzemré­szenként megszervezni a tervismertető tanácskozáso­kat. S az is haszonnal járna, ha a mozgalmi szervek akti­vistái addig sem tétlenkedné­nek, hanem ismertetnék s különböző munkahelyekre váró tennivalókat S. B. 3 hír órákról A Trieste mélymerülésű tengeralattjáró 1960-ban re­kordot állított fel: csaknem 11 000 méterre merült le. — Ugyanakkor még egy csúcs­teljesítmény született, ame­lyet a tengeralattjáró külső falára erősített svájci Rolex automata (önfelhúzó) óra ér­te el. Az óra szerkezete nem különbözött a kereskedésben kapható hasonló óráktól, — csak különleges tokba he­lyezték. Sikerrel állta ki a négyzetcentiméterenkénti egy tonna nyomást, amely ebben a nagy mélységben ránehe­zedett, sérülést vagy hibát nem tapasztaltak rajta. A ti­zenegyezer méter mélységet megjárt óra azóta múzeumi tárgy lett: a washingtoni Smithsonian Institution vá­sárolta meg műszaki külön­legesség gyűjteménye szá­mára. • Három éves kísérletezés után egy Chaux—de—Fonds-i óragyár olyan újdonságot hozott, forgalomba, amely még a világszerte elismert svájci óraipar teljesítményeihez vi­szonyítva is feltűnő. A „Stec-, tion” névre keresztelt, elem­mel működő állóóra csak­nem két évig jár megállás, állítás, vagy bármilyen be­avatkozás nélkül s olyan pontos, hogy gyakorlatilag nem szükséges igazítani. Az óra pontossága független az elem felszültségének csök­kenésétől, ami, természete­sen, folyamatosan bekövet­kezik. A szerkezet teljesen ú- típusú elektromos kontaktus­sal működik és tranzisztor: tartalmaz. Három, gyakorla­tilag egymástól független részből áll s az egyes alkat­részek cserélhetők. (Az al­katrészeket szabvány csoma­golásban meg léhet vásárol­ni.) • A genfi csilagvizsgáló olyar eredményre jutott a krono­méterek vizsgálata során, amely egyedülálló az időmé­rés történetében. Egy kvarc­óra, mégpedig a világ legk' sebb hordozható kvarcórája a 65 napos ellenőrzési idő szak alatt napi átlagban eg’’ százsdmásoorercnél kisebb eltérést mutatott.

Next

/
Thumbnails
Contents