Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-26 / 21. szám
1962. Január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mintha súgnának a tagok Az alkoholizmus betegség ( de gyógyítható — Ankét Kunszeutmártonban — Öten vitatkoznak a tiszapüspöki Győzelem Tsz irodájában. Póllai elvtárs, a községi tanács elnök, Fási Sándor, a tez elnöke, Kiss Gábor, a mezőgazdász, Farkas István brigádvezető és Tóvízi Vince, a Haladás Tsz elnöke. A vita eleven, a vélemények összefonódnak. így: — Az SZKP XXII. kongresszusa után közvetlenül engem a személyi kultusz foglalkoztatott — kezdi Fási Sándor. — Aztán pedig az, hogy miért nem rendezte ezt már a XX. kongresszus. — Azt hiszem — feleli Póllai elvtárs — a személyi kultusz virágzásának idején sok dolgot elhamarkodtak. Éppen azt nem akarták megismételni, hisz akkor nem lett volna különbség a sztálini módszerek és azok felszámolása között. Akkor legfeljebb csak a személyek változtak volna, de ugyanúgy előfordulnának túlkapások. Ezentúl azonban azt tartom alapvető oknak: mindenekelőtt a gazdasági dolgokat kellett rendbetenni, az volta legsürgetőbb, az mindenkor az alapvető. — Megfeledkeztünk arról, hogy már a XX. kongresszuson eldöntötték: a következő kongresszus tisztázza a személyi kultusz kérdéseit De mivel a XXI. rendkívül kongresszus volt, így csak a XXII- en kerülhetett erre sor — kapcsolódik a vitába Farkas István. — A tanulság mindany- nyiunk számára nagy — kezdi újból Fási Sándor. — Amikor a Győzelem Tsz-be kerültem, nagyon sok gonddal, bajjal találtam szembe magam. Csak egyet tudtam: szeretném rendbehozni ezt a közös gazdaságot. Néha bizony olyan módszerekhez is nyúltam, amit magam is rög - tön láttam, hogy nem jó, nem volna szabad alkalmaznom. De nem találtam jobbat A durva, utasító hangot bizony nem egyszer elővettem. — Nagyon óvatosnak kell lennünk, s nagyon nehéz dolgunk van, ha különbséget akarunk tenni a vezetés határozottsága, következetessége és az utasítás, parancsolgatás között — veszi át aszót a tanácselnök. — Pártunk jelenlegi politikája, s a XXII. kongresszus is nekünk talán ehhez adott legnagyobb segítséget. Könnyebb a munkánk, mert közvetlenebbek, bizalmasabbak vagyunk egymáshoz, jobban bízunk egymásban, mint az előző években. — Csak ez még nem minden. Rájöttem, hogy főleg^ a szakmai és politikai hozzáértésünket kell állandóan növelnünk ahhoz, hogy jól vezethessünk. Nekem az a tízhónapos elnökképző iskola, amit két évvel ezelőtt végeztem. bizony csak ahhoz volt elég, hogy elinduljak. Össze! beiratkozom a mezőgazdasági technikumba. Ha az ember tanul, mindjárt magabiztosabb, könnyebb a munkája — vélekedik a Győzelem elnöke. — Ä határozott vezetés, vagy inkább úgy mondanám, a vezetés határozottsága csakis a hozzáértéséből ered »- véli Tóvízi Vince. — Abban az időben például, amikor nálunk nem volt megfelelő a vezetés, sokkal többet rimán- kodtunk a tagoknak a jó munkáért. Mégse mentünk sokra. Most nem kérleljük egymást. Sőt a bírságolást, ft munkaegység levonást is alkalmazzuk. Csakhogy a fegyelem fenntartása most már a tagok egyetértésével történik. Sőt nem egy esetben ők javasolják, nemcsak a vezetők szabják ki. S ez ég és föld különbség. Volt időszak, amikor annyi ember nem jött munkába, hogy a búzajáran- dóságot felszedhessük és elszállítsuk a tagoknak. Most meg mindennap annyian vagyunk, hogy az okoz gondot, kinek milyen munkát adjunk S hogy mi fejezi ezt ki legjobban? Tavaly tizenhat forint volt, most közel huszonhét az egy munkaegységre eső jövedelmünk. De ha rágondolok, milyen munka van emögött... Egyszerre jó is, rossz is erre gondolni. — Nem könnyű az embereket átformálni, de az az elv, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van, megkönnyíti a munkánkat. Itt falun is nagyon sokféle ember van, s szinte mindenkivel másként kell bánni. Régen velem is mergtörtént, hogy mereven vettem a törvényeket. Ha intézkedtem — ki tudná hányszor — utána napok múlva is feléledt bennem valami nyugtalanság. Ügy éreztem, nem tartottam eléggé szem előtt az embert, az élőlényt, akinek sorsáért pedig felelős vagyok — vall Póllai elv- társ. — Mert, hogy nevelhessünk, ahhoz ez a legfontosabb. S a mi dolgunk most elsősorban, az emberek átne- I velése. De míg a paragrafus I merev, mozdulatlan, addig I az ember, aki alkalmazza és akire alkalmazzák, érző, gondolkodó lény. S talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy ezt mi néha fel-felcseréltük. — A döntést nálunk most megkönnyíti, hogy a kollektíva határoz — mondja az ag- ronómus —, de ez se olyan egyszerű. Arra se lehet minden aprósággal várni, sokszor döntenünk kell, s mindig a kollektíva szellemében. Valahogy úgy, mintha súgnának a a tagok. — Csakis ha egyetértünk, ha meghallgatjuk egymást. Csakis így boldogulunk — summázza a Haladás elnöke a véleményeket. — S ha mint az új akaróit, keresőit, mint fejlődő, változó, gondolkozó embert nézzük tagtársainkat, egymást... B. E. Alig egy évvel ezelőtt, az országban elsők között alakult a Vöröskereszt alkohol-; ellenes bizottsága Kunszentmártonban. E néhány tagot számláló lelkes csoport fontos missziót vállalt magára. Kigyógyítani a megrögzött alkoholistákat idült betegségükből és visszaadni őket a; családnak és társadalomnak, j Letörölni a könnyet a fele-! ségek és gyermekek arcáról,' akiket oly sok durvaság és keserűség ér. Társadalmi el- j foglaltsághoz segíteni őket, mely pótolja és helyettesíti a poharazgatás időszakát. Nem könnyű munkára vállalkoztak, mert az idült alkoholisták már nehezen tudják az első pohár után az ivást abbahagyni. Köti őket a mámor hódító érzése, a szesz hatása. De ezt legjobban azok tudják, akik maguk iszákosak, beteges szeszfogyasztók voltak korábban. Újabb irodaház A közelmúltban vették birtokukba az Állami Gazdaságok Igazgatóságának dolgozói Szolnokon — a képen látható — korszerű irodaházat. Jövedelem — takarékbetétkönyvben Ä zárszámadások megkezdése óta alig két hét alatt, kétmillió forinttal emelkedett a takarékbetétállomány Szolnok megye OTP-fiókjá- ban. A takarékpénztár dolgozói mozgó pénztárakkal keresik fel az évi jövedelmet kifizető termelőszövetkezeteket. A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben néhány óra leforgása alatt hetvennyolcezer forintot helyeztek letétbe a tsz-gazdák. A kunszentmártoni termelőszövetkezetek tagjai a kapott pénz részesedéséből hatA régi hagyományokhoz híven a művelődési házak öntevékeny művészegyüttesei az idén is felkeresik a zárszámadó termelőszövetkezeteket Szolnok megyében. Színes ajándékműsorral köszöntik az élenjáró termelőszövetkezeti gazdákat. A martfűi művelődési ház színjátszó- és tánc- csoportja, az öcsödi, illetve a rákóczifalvi termelőszövetkezetek közgyűlésén adott egész estét betöltő nívós műsort. A kunhegyesi öntevékeny együttesek, a helyi közös gazdaságok zárszámadási közgyűlésén köszöntötték ajándékműszázkilencvenezer forintot tettek betétkönyvbe. Érdekes kezdeményezést tettek a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, ötszáz szövetkezeti gazda kérte, hogy az őket megillető pénzjövedelmet takarékbetétkönyvben folyósítsák. Csak ennek az egy szövetkezetnek egymillió forintnál nagyobb értékű betétkönyvet állítottak ki a takarékpénztár dolgozói. Az OTP mozgó pénztárai ezen a héten még mintegy tizenöt termelőszövetkezetet keresnek fel. sorral a közös gazdaságok legjobb tagjait. A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház népes művelődési csoportjából harminctagú együtteseket alakítottak. Az együttes tánccsoportja, népi zenekara és szólóénekesei elsőnek a jászteleki Alkotmány Tsz közgyűlésén vendégszerepeinek. Ezt követően a jászjákóhalmi Petőfi Tsz gazdáit keresik fel nívós, változatos műsorukkal. A szolnoki Lenin Tsz közgyűlését a művelődési ház kórusa és irodalmi színpadának közreműködése teszi ünnepélyesebbé. Gépesítik az iskolai műhelyeket Megyénk általános és középiskoláinak mindegyikében meghonosították a gyakorlati oktatást. A művelődésügyi szervek a tomegszervezetek és a társadalom széles rétegének a segítségével minden általános iskolában létrehozták a házi műhelyeket. A műhelyek alapfelszereléséhez a tanácsok eddig átlagosan 17 ezer forinttal járultak hozzá. Ebből az összegből főként szerszámokat és berendezési tárgyakat vásároltak. 1961- ben megkezdték a politechnikai műhelyek gépesítését. Egyelőre még csak a városokban és a járási székhelyeken állítottak fel kisgépekkel ellátott, úgynevezett központi műhelyeket, ahol a járás, vagy a város minden általános iskolája előkészíthette a foglalkozásokhoz szükséges anyagokat. Az eddig meglévő tizennégy műhelyt a túlzsúfoltság jellemezte, hiszen néha több mint 10—15 általános iskola használta a gépeket. — A tervek szerint — közel 1,3 millió forintos költséggel az év végéig harmincra emelik a gépesített műhe- lvek számát. Ez azt jelenti, hogy a járásokban 2—3, a városokban pedig két gépesített politechnikai műhely lesz. Ajándékműsor az élenjáró tsz-iagoknak A kunszentmártoni alkohol- ellenes bizottság tagjai mind ilyenek. Dr. Medvegy Pál ügyvéd, a bizottság elnöke, és a többiek valamennyien voltak elvonókúrán. És nem szégyenük ezt, sőt büszkék arra, hogy kigyógyultak betegségükből. Kik, ha nem ők lennének az alkoholellenes mozgalom lelkes propagandistái. Abba is beleegyeznek, hogy teljes nevükkel említsem őket az újságban. Dr. Medvegy Pál 1960 októbere óta nem ivott szeszt. Előtte öt évig volt iszákos. — Naponta 8—10 deci rum volt az adagom — mondja. — De 4—5 féldecinél kevesebbet soha sem fogyasztottam. Már a delirium határán voltam, amikor Gyulára, az elvonó kúrára mentem. Kovács József, a Búzakalász Tsz tagja, tavaly áprilisban jött haza Gyuláról. Azóta nem iszik. Egyik legjobb szervező és felvilágosító az alkoholellenes bizottságban. A bizottság tagjai közt tevékenykedik Czuczi Péter, a gépállomás brigádvezetője és Nagy Imre, a malom szállítási ügyintézője. Megengedik, hogy ők is névszerint szerepeljenek az újságban. — Mennyit költött alkoholra? — kérdeztem a termetes brigádvezetőt. — Havonta 6—700 forintom ment el szeszre. Gyakran 300 forintot költöttem esténként. — Én havonta csak egyszer ittam — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Imre —, de akkor három napig tartott egyfolytában. Éreztem, hogy a munkám sem megy. Akkor szégyelltem magam, most nem. November óta nem iszom. Azt tanácsolom, hogy aki nem tud megállni egy pohárnál, ne igyon... Kunszentmártonból tizennyolcán voltak elvonókúrán, és mindössze három a visz- szaeső. A többiek propagandisták lettek az alkoholellenes küzdelemben. Beszélgetnek az ittasokkal, a családtagokkal és munkahelyeik vezetőivel. Módszerük a szép szó, a meggyőzés, s ha másként nem megy, az illetékesek segítségével kényszerhez folyamodnak. A kezelésről visszatérőkkel is sokat foglalkoznak. Kiragadják őket a régi környezetükből és a szesztestvérek helyett új baráti társaságba vezetik őket. Kedd este nagyszabású ankétet hirdetett Kunszentmártonban a Vöröskereszt alkoholellenes bizottsága. — A művelődési otthon nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Megteltek a szomszédos termek és a folyosók is. Az ötszáz főnyi résztvevő — zöme nő — nagy érdeklődéssel hallgatta dr. Soóki András, a gyulai kórház főorvosának előadását. Dr. Soóki az alkoholelvonó osztály vezetője Gyulán és a mozgalom egyik főszervezője. Dr. Soóki főorvos hangsúlyozta: a túlzott iszákosság betegség, mely veszélyes a társdalomra és gyógyítani kell. Az alkoholistákat gyógyítani lehet Nem sorscsapás ez, hanem betegség. Biztatni, lelkesíteni kell az iszákosokat, s ha ezt megértik, félig nyert ügyünk van — mondotta. — A fennálló rendelkezések most már a kényszerelvonást is lehetővé teszik, ha ez szükségessé válik. Az intézeti kezelés után a beteget nyilvántartják és berendelik utóellenőrzésre. A legfontosabb azonban a vele való foglalkozás, megismerni család- és munkakörülményeit, hogy felemelt fővel térhessenek vissza. Soóki doktor ismertette a békéscsabai alkoholellenes bizottság kezdeményezését: központi elvonó intézetet kell létesíteni, mely összhangba hozza az ország többi intézeteinek munkáját. Több elvonó intézetet kell alakítani és az egykori betegeket bevonni az alkoholellenes propaganda munkájába. Dicsérettel emlékezett meg a kunszentmártoniak munkájáról. Dr. Medvegy például éjszaka is felzörgette a tiszaugi tanár felvétele ügyében, akit nagynehezen rávettek: menjen elvonókúrára. Az ankéton felszólalt Za- horán Mátyás, a békéscsabai alkoholellenes bizottság tagja. rr Őszintén, takargatás nélkül mondta el saját élettörténetét. Megrázó szavakkal ecsetelte, hogy jutott a züllés útjára. Húsz évig részegeske- dett, először szórakozásból, majd kedvtelésből, végül a szenvedély miatt. Elitta házát, elvált családjától, öngyilkos akart lenni, sikkasztott, s végül a börtönben kötött ki. Szavai jónéhány asz- szonynak könnyet csalt a szemébe, bizonyára saját életükre, férjükre gondoltak. Hét év óta nem iszik. Újból elvette volt feleségét, lányai egyetemet végeztek, ő vasbetonszerelő lett. Példás magatartásáért az Elnöki Tanács eltörölte priuszát. A kunszentmártoniak kezdeményezése egyedülálló a megyében, reméljük nem sokáig. Sok hasonló megbeszélésre van szükség és összefogásra, mely képes a gyógyíthatatlannak hitt emberekbe önbizalmat önteni, s visszavezetni őket a társadalomnak. MÁTHÉ LÁSZLÓ Hatszáznegyven tsz-fiatal évi számvetése Szolnok * megyében Szolnok megye tizenhat falusi ifjúsági szövetkezetének hatszáznegyven tagja megtartotta évi zárszámadó közgyűlését. A mezőgazdasági munka szépségeivel, sokrétűségével ismerkedő fiatalok kimagasló eredményekről adtak számot. A berekfürdői általános iskola ifjúsági szövetkezetének tizenhatezer forint készpénz bevételt biztosított a gyümölcsös zöldségkertészet, valamint a galamb- és haltenyésztés. Munkaegységenként tizenhat forintot — a felnőtt tsz- tagok munkaegységének fele értékét — fizették ki a gyermekeknek. Ebből az összegből társaskirándulást szerveztek Egerbe, háromezer forintnál nagyobb összeget pedig a gazdálkodás további fejlesztésére fordítanak. A háromszáz nésvszögöl málnatelep mellé az idén hatszáz négyszögölön jövedelmező földiepret telepítenek. A háromszáz négyszög- öles halastavat a duplájára bővítik. A szükséges csatornaépítési munkákat a patronáló karcagi Béke és Lenin Tsz segítségével már megépítették és a talajt is előkészítették. Az idei várható magasabb jövedelemből, többek között Veszprém megye ipari üzemeibe tesznek tanulmányi kirándulást az ifjúsági szövetkezet tagjai. Hasonló eredményességgel zárta az évet és tervezi a jövőt a mezőtúri újvárosi általános iskola ifjúsági szövetkezete is. A fiatalok itt elsősorban az aprójószágtenyésztést fejlesztik. Jászalsószentgyörgyön a növénytermelés sokoldalúságával ismertetik meg a szövetkezeti fiatalokat.