Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

1962. január 24. S70LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 (■ Jövedelemeloszlás és anyagi érdekeltség a termelőszövetkeze­tekben Réssietek a Szolnokon rendesett ankét anyagából Mint korábbi lapszámunkban már közöltük, az MSZMP Megyei Bizottság mezőgazdasági és agitációs propaganda osztálya, a Megyei Tanács VB me­zőgazdasági osztálya, valamint a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége ankétot rendezett egyes termelőszövetke­zetek elnökei, agronómusaj, könyvelői részvételével a termelőszövetkezetekben történő helyes jövedelemelosz­tásról, valamint az anyagi érdekeltség ösztönző szere­péről. A következőkben részletekben ismertetjük az an- kéton elhangzottakat. * Vita indító előadásában Oláh György, a megyei ta­nács vb-elnöke a második ötéves terv főbb irányszá­mait ismertette, ezen belül részletesen foglalkozott a vétlenül részesül a termel- vényből, tudja, ha többet termel, az néki jelent plusz jövedelmet, ha kövesebbet, ő érzi kárát. Ezért a mi vé­leményünk szerint helyes mezőgazdasági termelés eme­lésének módozataival, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításának tényezőivel. El­mondotta, hogy az utóbbi egy év alatt szinte ugrás­szerű eredményeket értünk el a szövetkezeti tagok cél­tudatos, lelkes, szorgalmas, hozzáértő munkájával. Ha egyetlen termelőszövetkeze­tet vizsgálunk, megállapít­hatjuk, hogy 1960-ban az egy tagra eső termelési ér­ték alig haladta meg a 8—9 ezer forintot. A múlt évben ez a szám 39 ezer forintra emelkedett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közös gazdaságokban sike­rült a megfelelő, közvetlen anyagi érdekeltséget megte­remteni. — Induljunk ki abból, hbgy 1961-ben mintegy 6 ezer fővel több ember vett részt a közös munkában, mint 1960-ban. Többségükben olyan családtagok, akik az előbbi években más terüle­ten dolgoztak — mondotta. — Ugyanakkor azok, akik elmentek városba dolgozni, akik a szövetkezetek alaku­lásakor nem vették fel a munkát, lassan visszajönnek a közös gazdaságokba, mert látják, hogy becsületes mun­kával megfelelő jövedelem­hez juthatnak. Tehát az anyagi érdekeltség megte­remtésének egyik előnye volt, hogy sikerült több mun­kaerőt biztosítani a mező- gazdaságban. — Másik. Nem kellett kü­lönösebben ösztönözni a ta­gokat arra, hogy mikor men­jenek ki dolgozni és mikor jöjjenek vissza. Emlékezzünk a korábbi évek tapasztalatai­ra, amikor a mezőgazdaság­ban is elterjedt a nyolc órás munkaidő (a munkák dan­dárjában), függetlenül a jö­vedelem nagyságától. Az el­múlt évben hajnaltól késő estig, amíg a munka megkí­vánta, kint dolgoztak az em­berek a földeken. — Harmadik jelentősége az anyagi érdekeltség ösz­tönző voltának az, hogy ja­vult a végzett munka minő­sége. A tag látja, hogy köz­Induljunk ki ab­ból, hogy 1961- ben hatezer fővel több ember vett részt a közös munkában mint 1960-ban — mon­dotta vitaindító előadásában Oláh György, a Me­gyei Tanács VB elnöke. volt 1961-ben az anyagi ösz­tönzések különféle módját alkalmazni a termelőszövet­kezetekben. — Előnye az anyagi ösz­tönzésnek tehát ezekben mu­tatkozik. Van azonban hiba is, amelyen most 1962-ben javítani kell. Ugyanis egyes szövetkezetekben csak a nö­vénytermesztésben dolgozók kaptak százalékos művelésre kukoricát, cukorrépát, nap­raforgót, mákot. Megfeled­keztek arról, hogy nagy tar­talékok vannak az állatte­nyésztésben dolgozóknál, azok családtagjainak munkábaállí- tásánál. Ezeken a helyeken természetesen a jövedelem­ben is nagy eltérés mutat­kozott. A növénytermelésben tehát, ahol jó termést értek el, a jövedelem megugrott, maga mögött hagyva a más területeken dologzókat. Egy­szóval ezen most javítanunk kell. A vita során egyébként szinte egyhangúan állapítot­ták meg a felszólalók: az anyagi ösztönzés helyes al­kalmazása a munkamorál növelésére ösztönzi a terme­lőszövetkezeti tagokat. A törökszentmiklósi járásban például — mint ahogy azt Ladár István, a járási párt- bizottság munkatársa elmon­dotta — a célprémiumjutta­tást alkalmazták, különösen aratás és cséplés idején'. Mi­vel a gépi ellátottság nem kielégítő e járás területén, (kézi kaszával nehéz lett volna időben learatni a ga­bonát) az aratógépkezelők és kombájnvezetőknek tűztek ki célprémiumot. Aratógépeknél 150 hold learatásán túl hol­danként 2—3 kilogramm ga­bona, a többinél 200 méter­mázsán felül 2—3 kilogramm gabona. Az eredmény: a ka­lászosok 94 százalékát gép­pel takarították be. Másik példája az anyagi ösztönzés helyes alkalmazá­sának: A tiszatenyői Novem­ber 7. Tsz-ben a cukorrépa­szedésnél többen dolgoztak, mint amennyi tagja van e közös gazdaságnak. Talán csak annyi megjegy­zést, hogy a törökszentmik­lósi járásban a helyesen al­kalmazott premizálást ki kel­lene terjeszteni az állatte­nyésztésre is, figyelembe vé­ve a mennyiségi túlteljesíté­sen kívül a takarmányérté­kesítést és az állategészség­ügy helyzetét. Egyébként ezt a megálla­pítást támasztja alá Somosi Árpád is a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusa, aki az anké- ton kijelentette: — A premizálást minden üzemágra ki kell dolgozni. Nem elég, ha csak egy-egy üzemágra vagy állattenyész­tési ágra szabunk prémiu­mot. Mert ott, ahol nincs kilátásba helyezve az anyagi érdekeltség, onnan elmen­nek a tagok dolgozni. A túrkevei Vörös Csillag­ban egyébként a vezetőknek és a segédüzemágak dolgo­zóinak részére az ossz telje­sítmény után szabtak pré­mium feltételt. Azonban csak abban az esetben kapják meg az 5—10 százalékos prémiumot, ha a termelési terveket minden üzemágban teljesítik. Ezáltal elérik azt, hogy a termelőszövetkezet magasabb jövedelmet ér el, több embert vonnak be a munkába, javul a végzett munka minősége, s nem utolsósorban mindenki egy­formán magasabb jövedelem­hez jut. Ami eddig ismeret­len volt előttük: az elmúlt évben minden tag rendsze­resen kijárt dolgozni, répa­elvégzését jutalmazták a munkaegység fizetésén felül. Ahol ezt a módot alkalmaz­ták, 1962-ben már nagyobb lépést kell hogy előre lépje­nek és más módon kell al­kalmazni a premizálást. — A másik csoport — bár egy és ugyanaz szövetkeze­tekben kerülhetett alkalma­zásra — a meghatározott százalékban történő részese­dés. — A jövedelemelosztás har­madik formája, amely a me­gye egyetlen szövetkezeté­ben van, de az elosztás for­máját vizsgálva önálló fő csoportnak kell tekinteni a pénzbeli munkadíjazást. Ezt az abádszalóki Lenin Ter­melőszövetkezet alkalmazta. — Szolnok megye termelő- szövetkezeteinek 83 százaléka a terven felül termelt meny- nyiségből premizált. A lé­nyeg mindenhol azonos volt. A termelési tervbe előirá­nyoztak x mázsa termésátla­got, az ezen félül termelt mennyiség bizonyos százalé­ka lett jóváírva a tagoknak. Ezen a téren két lényeges problémával találkozhatunk bár mindkettő a végletet je­lenti. Ahol a termésátlagot túlságosan magasan állapítot­ták meg, túlteljesítése szinte lehetetlen, ugyanakkor, ha a terven felüli termésnek csak kis százalékát állapították meg prémiumnak — nem ér­ték el a kellő ösztönző ha­tást. A másik véglet, amikor ennek pont az ellenkezőjével találkoztunk. Tehát lényeges, hogy az ösztönző módszerek­nek valóban meg legyen az ösztönző hatásuk. — Számos szövetkezetben a muftkaegységet prémiummal egészítették ki. Tehát azt. a módszert alkalmazták, ami­kor nem a terven felül ter­melt mennyiségnek, hanem az összes termésnek megha­tározott százalékát adták pré­miumként. Mi e módszer elő­nye? — Az, hogy a prémium minden esetben biztos, ter­mészetesen mennyisége a ter­méseredménytől függ. Hát­ránya? — Ha egy kicsit is helytelenül alkalmazzák, túl­méretezik, akkor nagyban gyengítheti a közöst, indoko­latlanul nagy termékmennyi­séget osztanak ki. Hátránya még ennek a módszernek, hogy nem teremt kellő érde­Ax anyagi ösztönzésnek kö­szönhetjük, hogy a tiszate­nyői November 7 Tsz terüle­tén a cukorrépaszedésnél többen dolgoztak, — mint amennyi tagja van e közös gazdaságnak — mondja La­dár István, az MSZMP tö­rökszentmiklósi járási bi­zottságának munkatársa. szedés idején pedig másfél- szerese szorgoskodott a föl­deken. A jászberényi járás terüle­tén például általában min­den munkát idejében végez­tek el a szövetkezetek, ezen­kívül a terméshozamok is jelentősen emelkedtek. Ezt különösen most lehet érzé­kelni, amikor a zárszámadá­si mérlegeket vizsgálják és kitűnik, hogy egy-egy tagra eső jövedelem mintegy ezer forinttal növekedett. Hozzá­járultak ehhez az anyagi ösztönzés különféle módsze­rei. Milyen formái a legelter­jedtebbek az anyagi ösztön­zésnek Szolnok megyében? Oláh György vitaindító előadásában ezt a követke­zőkben határozta meg: — Nem volt egyetlen szö­vetkezet sem a megyében, ahol ne alkalmazták volna az anyagi ösztönzés valami­lyen formáját. A legtöbb he­lyen célprémiumot vezettek be a munkaegység részese­désen felül. Nem a termés- eredményektől tették függő­vé a prémium nagyságát. Inkább a minőséget, egyes esetekben a munka időbeni Kik kaphatnak személyi hitelt ? Válasz egy csépai tsz tagnak Az utóbbi időben több panasz elhangzott a termelő­szövetkezeti tagok részéről: miért nem kaphatunk köl­csönt, miért bírálják el másként a termelőszövetkezetek tagjait, mint az ipari munkásokat? Vasárnap délután a csépai földművesszövetkezet küldöttgyűlésén megismétlő­dött ez a kifogás. Az egyik küldött — aki tsz-tag is — kijelentette: kivételeznek a munkásokkal és a havifizeté­sesekkel, csak ők kaphatnak hitelt, mi nem. Bizonyítani próbálta, hogy lám az állam kevésbé becsüli, a termelő- szövetkezetek tagjait. A felszólalónak azonnal — mondhatnánk csattanósan — válaszolt a helyi takarékszö­vetkezet vezetője. Kijelentet­te, hogy tavaly 580 tagjuk­nak adtak kisebb-nagyobb összegű hitelt. Az Alkotmány Tsz tagjai közül 27-nek folyó­sítottak kölcsönt. És ezt külö­nösebb utánjárás nélkül tet­ték, csupán az idős emberek­től várták el, hogy kezest is hozzanak magukkal. A válasz után a méltatlan­kodó köpönyeget fordított: miért öt és miért nem tízezer forintot kölcsönöznek — mondotta. Az említett kifogások arra késztettek bennünket, hogy felkeressük Tóth Jánost, az OTP igazgatóját és tőle kér­jünk tájékoztatást. Milyen kölcsönt kaphatnak a terme­lőszövetkezetek tagjai, van-e különbség a tsz-tagok és a bérből-fizetésből élő dolgozók elbírálása között. — Minden hiteligénylőt azonosan bírálunk el — vála­szolta, — A termelőszövetke­zetek tagjai az áruvásárlási hitel kivételével bármilyen jellegű kölcsönt igényelhet­nek és kaphatnak. Az áruvá­sárlási hitelt csak a bérből és fizetésből élők igényelhet­nek, mert ők havonként tud­ják a kölcsönt törleszteni. A tsz-ek többségénél még rend- szertelen az előleg-folyósítás és év végén számolnak el a tagokkal. A rendelkezések ezért nem teszik lehetővé az áruvásárlási hitel folyósítá­sát. — Személyi hitelt azonban a tsz tagok is kaphatnak, ha tagjai a takarékszövetke­zetnek. Ennek maximális ösz- szege ötezer forint lehet. Mindjárt hozzátehetem, hogy a bérből és fizetésből élők sem kaphatnak ötezer forint­nál többet, ha nincs betét­könyvük. Egyébként 3000 fo­rint a maximális személyi kölcsön. — A tsz-tagok is igényel­hetnek építési kölcsönt. A 30—35 ezer forint összegű hi­tel hosszúlejáratú, tehát több év alatt kell visszafizetni. Az elmondottakból is lát­szik, hogy államunk nem tesz kivételt az ipar és a mező- gazdaság dolgozói között. Az elbírálás azonos. Arra azon­ban vigyáz, hogy túlzott ösz- szegű hitelt senkinek se fo­lyósítson, nem akarja, hogy eladósodjanak az emberek. És ez egyéni érdeke is min­denkinek. — m. I. — u A pártélet hírei Január 15-én a jászberényi járási párt VB és a járási ta­nács VB együttesen megvitat­ta a gyengén gazdálkodó tsz- ek munkája megjavítása ér­dekében készített intézkedési terveket. * A KISZ megyei bizottsága a nyár folyamán két önkén­tes ifjúsági építőtábort szer­vez a megyében, ahol mint­egy kétezerkétszáz diákot foglalkoztatna k. * Tegnapra, január 23-ra a megyei pártbizottságra ta­nácskozásra hívták össze a megye egészségügyi intézmé­nyeinek párttitkárait. Meg­beszélték az 1961. évi párt- munka tapasztalatait, meg­szabták az 1962-es tennivaló­kat. A titkári értekezletet megelőzően a megye négy kórházában megvizsgálták az egészségügyi munkát. Kisújszálláson a párt VB megtárgyalta a pártvezetőség- választás tapasztalatait, a párttagság összetételének ala­kulását, valamint az 1962. év­re elkészített munkatervet. A mezőtúri KISZ szerveze­tek befejezték a KISZ-tagok összeírását. Ezidő alatt het­venhattal növekedett a tag­létszám és ezerötszáz fiatal nevezett be az Ifjúság a Szo­cializmusért Mozgalom máso­dik évfolyamára. A KISZ tagösszeírás során eddig mintegy 13 240 fiatal jelentkezett az Ifjúság a Szo­cializmusért Mozgalom máso­dik évfolyamára. Sok nálunk a fiatal lány, fiú, a tagok feleségei, akik csak akkor .jöttek dolgozni, ha este a tábla végén kifizet­tük nekik a borsó szedésért járó munkabért — vélekedik Détár Mihály, a vezsenyi Ti- szamenti Tsz elnöke. kéltségét a terven felüli ter­melésre, mert a prémium így is, úgy is biztos a tagoknak. — Számos közös gazdaság­ban alkalmaztak célprémiu­mot, melynél a főtörekvés, hogy bizonyos munkák vég­zésének idejét lerövidítse és a veszteséget csökkentse. — Alkalmaztak még egyes szövetkezetek minőségi cél­prémiumot is, különösen a sertéshizlalásnál. Ennyit a ( premizálás formáiról. — Másik ösztönző módszer az eredményességi munkaegy­ség alkalmazása, amelyet meghatározott termés vagy forint bevételért írnak jóvá munkaegységben. Tapaszta­lataink szerint azok a terme- lősizövetkezetek alkalmazták ezt a fajta elszámolást a leg­nagyobb eredménnyel, ahol nagyobb területen munkaigé­nyes növények (zöldség, gyü­mölcs) termelésével foglal­koznak. Véleményünk szerint ennek az a helyes módja, ha forint bevétel után írják jóvá a munkaegységet. Ezen belül is ott, ahol a tiszta bevétel után részesedtek a tagok munkaegység jóváírásban, ugyanis itt nemcsak az össz­bevétel fokozására ösztönzi a tagokat, hanem ráfordítások csökkentésére is, ami a gaz­dálkodás eredményességének egyik főtényezője. A vita során természetesen a legtöbben ismertették azo­kat a módszereket, amelyeket a saját gazdaságukban alkal­maztak. Az ösztönző módsze­rek több formáját alkalmaz­ták például a vezsenyi Tisza- menti Tsz gazdái. Ennek a szövetkezetnek 59 hold szór­vány szőlője van. — Ennek megművelése a munkaerő 50—60 százalékát lekötötte. A nagyobb eredmény érde­kében az anyagi ösztönzés egy módosított formáját al­kalmazták. — Kiszámították, hogy 3 ezer forint jövedel­met kell hozni egy hold sző­lőnek. Elhatározták tehát, hogy ezt a szórványszőlőt a csoládtagoknak kiadják mű­velésre, minden költséget ők fedeznek övék a termés is. ha befizetik a szövetkezet kasszájába a 3 ezer forintot. Ez a módszer bevált, és eb­ben az évben is ezt alkal mázzák. Másik ösztönző mód­szer ugyanebben a szövetke­zetben az időszakonkénti — készpénzzel való dotálás. Te­rületük több mint 25 száza­lékán zöldségféléket termei­nek. Több mint 200 holdon konzervborsót, 150 holdon ve­gyes zöldséget. Ennek a le­szedéséhez nem tudnak a ta­gokból annyi embert biztosí­tani akik 5—10 nap alatt le­tudják szedni a termést. Mi' csináltak? — Sok nálunk a fiatal lány, fiú, a tagok feleségei, akik csak akkor jöttek dolgozni, ha este a tábla végén kifizet­tük nékik a szedésért járó munkabért, — mondotta Dé­tár Mihály, a szövetkezet el­nöke. — így biztosítottuk ma­gunknak az elegendő munka­erőt, s nem fizettünk rá, mert ennek is köszönhetjük, hogy nálunk egy év alatt az egy munkaegység érték 25 fo­rinttal emelkedett. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents