Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-04 / 2. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 1962. január 4. <£> Jf~ Január 4 CsiitOrtifk Leona A nap kél: 7.32 h-kor, nyugszik 16.06 h-kor. A Hold kél: 4.59 h-kor, nyugszik 14,32 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: változó mennyiségű | felhőzet, ma csapadék nélkül, holnap néhány helyen havasesővel, havazással. Mérsékelt északnyugati, később keleti, délkeleti szél, az éjszakai lehűlés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 1—plusz 2 fok között. — A BOSZORKÁNYHIT- RÖL és boszorkányperekről szól a karcagi Déryné Művelődési Ház szabadakadémiájának soronkövetkező előadása 10-én. Az előadást ,.A rágalom tüzében” című film bemutatása követi. — A LOTTÓ újévi ajándékaként a következő tárgy- nyeremény sorsoláson teljesen berendezett kétszobás összkomfortos lakást, külföldi körutazást, s hétvégi üdülőházakat sorsolnak ki a szelvénytulajdonosok között. — Régi szülők — mai fiatalok címmel ismeretterjesztő előadást tart vasárnap a Déryné Művelődési Ház rendezésében a Karcag-kis- kulcsosi iskolában Sáfár László. Ugyanezt hétfőn a Béke Termelőszövetkezet sebeséri egységében, kedden a Május 1 Tsz-ben is megismétli. Az előadások után játékfilmet vetítenek. — MEGJELENT a Valóság legújabb száma. A szocialista állam megváltozott funkcióiról ír benne Szabó Imre, Simái Mihály a XXII. kongresszus és a szocialista világgazdaság összefüggéseit elemzi. Gonda Imre és Vajda Imre írásaikban Németország történelmi szerepével, és a mai nyugatnémet _ gazdasági csoda néhány tényezőjével foglalkoznak. — VÁLASZTÁSI küldöttgyűlést tartott a szajoliföld- művesszövetkezet Szilveszter napján 150 résztvevővel. A felszólalók az eredmények elismerése mellett bírálták a vezetőség munkáják, mivel a zöldségfllátás nem volt kielégítő. Felszólalt Vágó Mihály tsz elnök és megígérte hogy a Vörös Csepel Tsz a központi ellátáson kívül 100 holdon termel az idén zöldséget, kizárólag a község ellátására. — A SZOLNOKI Tisza Mozi a Julius Caesar c. Ilimet a nagy érdeklődésre való tekintettel ma is műsoron tartja. — San-Fraiicisco-i napilapokban óriási hirdetések jelennek meg a következő szöveggel: „Legyen ön a legműveltebb ember az egész kerületben! Viseljen Beethoven, Brahms. vss?v Bach alsótrikót!” A hirdetéseket egy kötszövőgyár adta fel, me”t elhatározta, hogy „terjeszti a kultúrát a tömegek között” — A MEZŐGAZDASÁGI könyvhónap sarán az idén figyelembe véve a helyi sajátosságokat, megyénk 70 községében szerveznek föld- müvesszövetkezeti boltok es községi könyvtárak könyvismertető előadásokat, anketo- kat. A szakszervezettel közösen 10 helyen megszervezik az új kereskedelmi és köz- gazdasági művek ismertetését. — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ MAI MŰSORA (január 4-én, csütörtökön) este 7 órakor: Szilveszteri kabaré. A lottó sorsolásának januári menetrendje Az év első lottó sorsolását, az 1. hét nyerőszámainak és a decemberi tárgyjutalmaknak a hűzását, január 5-én, pénteken Budapesten, a Ganz-MÁVAG Delej utcai Művelődési Házában tartják. Január 12-én Kunszent- mártonban, 19-én Adonyban, — Z6-án pedig Jászkarajenőn sorsolják á lottó nyerőszámait, Szila tragédiája — Milyen jó, hogy autóbusz is van a világon! — sóhajtott fel megkönnyebbülten Szilv Eszti, amikor ünneplőbe öltőivé, tükörfényesre kefélt cipellőben kilibbent a kapun. — Busszal mehetek a színházba. Mit bánom én, hogy esik, vagy sem! Száraz lábbal kelhetek át a sárten- geren, miként... A József Attila utcai megállónál majdnem beleveszett a, latyakba. Azért csak majdnem, mert körömcipője ugyan benne maradt, 6 azonban kecsesen továbblépett — nylonharisnyában. De kérem, mi van ezen ne- vetnivaló? ^ Miután otthon lábat mosott, előszedte jóatyja nyugdíjazott kalucsniját, belelépett és horgászbottal kihalászta sárbaragadt lábbelijét a buszmegállónál. £s keserűen gondolt a decemberi tanácsülésre, amikoriz az AKÖV felszólítást kapott a buszmegállók pocsolyátlanítására. Hajaj! Csakhogy az AKÖV nem körömcipőben jár! Megszervezik a közgazdászok továbbképzését A marxista közgazdaság- tudomány fejlődése szükségessé teszi, hogy megszervezzék a közgazdászok tervszerű továbbképzését, melynek szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatokat a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem látja el. E feladatok megoldásában az egyetem rektorát tanácsadó testületként a közgazdász továbbképzési bizottság segíti. Az általános esti tanfolyamokon olyan általános köz- gazdasági elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalnak, amelyek a népgazdaság különböző területein egyaránt felvetődnek. A speciális esti tanfolyamokon olyan témákat tárgyalnak, amelyek a népgazdaság egy-egy adott területének sajátos problémáit vetik fel. Az úgynevezett céltanfolyamokon — amelyeket csüpán miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetőjének javaslatára szervezhetnek — kizárólag egyes gazdasági területek speciális kérdéseivel foglalkoznak. A tanfolyamokra a felvételhez általában felsőfokú közgazdasági végzettség igazolása szükséges. Ilyen végzettséggel nem rendelkező személyeket abban az esetben vehetnek fel, ha gazdasági munkaterületen hosz- szabb idő óta közép-, vagy felső-irányító munkakört töltenek be. 3S0 vagon halat hoznak forgalomba A tógazdaságok elérendő célként tűzték maguk elé, I hogy megszüntetik a haláru- J sítás idényjellegét, és nem csak az év végén, a karácsonyi és újévi ünnepek alatt biztosítanak bőséges halellátást, hanem egész éven át. Valalamivel kisebb mennyiségben lesz hal tavasszal és nyáron is. A telelőkbe és a mélyvizű tavakban ezért a 360 vagon tenyészhal mellett 310 vagon áruhalat is teleltetnek az idén. Marhahúst árusított, plasztikbombával felrobbantották üzletét Párizs (MTI). Francia- országban néhány hete háborúskodás folyik a hentesek és a kormány között. A hatóságok lecsökkentették a hentesek haszonkulcsát és az eddiginél alacsonyabban állapították meg a marhahús kiskereskedelmi árát. A hentesek azzal válaszoltak, hogy beszüntették a marhák felvásárlását. — Két párizsi hentes üzletét plasztikbombával romba döntötték társaik, mert marhahúst árusítottak. Kibővítik a propán-bután gázellátást Kezdő önkiszolgáló bolt 2Ó — Asszonyom, hozott magával cipőkanalat? A gázipar fejlesztéséről szóló kormányhatározat értelmében, a nehézipari miniszter utasítására az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt január 1-ével átszervezte a propán-bután gáz- és szénsavellátást. Az ellátással eddig foglalkozó gáz- és szénsavértékesítő vállalatot megszüntették, a propánbután gáz „kiszerelését” kis- és nagykereskedelmi értékesítését az ÁFOR-ra bízták. A szénsavnak és a szárazjégnek a fogyasztókhoz juttatása a jövőben a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat feladata lesz, a gáztűzhely, az autoszifon és az egyéb berendezések árusítása pedig ezentúl a belkereskedelem hatáskörébe tartozik. A gázelosztó telepek bővítését máris megkezdték, hogy az ellátás zökkenőit kiküszöböljék. A délalföldi ellátás megjavítására Szegeden építenek telepet. A Dunántúl ellátását az új udvari telep bővítésével javítják. Debrecenben már üzembe helyezték az új propán-bután gázelosztó telepet, a Tiszántúl is kevesebb lesz tehát az ellátási zavar. Az idén Székesfehérvárott folytatódik a munka telepbővítéssel. (MTI) A tiszaföldvári fürdő £ krónikájából Tiszaföldváron, nem mesz- sze a sportpályától épült fel a földváriak strandfürdője. Most csendes a tájék, üresek a medencék, csak a földből feltörő melegvízforrás csobogása halllk. Nagy Lajos elvtárssal, a tiszaföldvári tanács VB titkárával beszélgettünk a fürdőről. — 1960-ban láttunk hozzá a munkálatokhoz, amikor egy termál-kutat fúrtunk. 1960 végén, az 1050 méter mély kútból már feltört a 71 fokos viz, amely ma is buzog a földből — percenként háromezer liter. A közel másfélmillió forint kútfúrási költséget a községfejlesztési alapból fedeztük. A fürdő 1961 - ben vált igazán társadalmi üggyé. Akkor, amikor kiderült, hogy egyetlen vállaiat sem tud kapacitást biztosítani a medencék megépítésére. A tanácstagok ekkor hozzáfogtak a községben a szervezéshez. Egyenként beszéltek az emberekkel, akik gyorsan megértették: szükség van munkájukra r új fürdőnél. — ... És ebben az évben — folytatta Nagy elvtárs —teljesen társadalmi munkában felépített Földvár lakossága egy 35x15 méteres nagymedencét, egy gyermeklubickoA Tátra kör a. Mi volt az út legnagyobb élménye? Kétségtelenül a sajátos turistacsoport. Már sokfelé jártam, mindenhonnan emlékezetes benyomásokkal tértem vissza. Jártam delegációban, jártam különböző foglalkozási összetételű turistacsoportokkal, de ennyi őszinte érdeklődést, mindent megfigyelni akarást, mint amilyen a Szolnok megyei tsz- tagok gruppjában élt, talán még soha sem tapasztaltam. Nemigen jegyeztem, vetettem papírra az egész útról jóformán semmit. Ok igen. Nagyokat döccent az autóbusz, ugrált a ceruza kezükben, de felírták szorgalmasan: hol, merre jártunk. Mert otthon majd el kell mesélni mindent. Es Kuznyicében, a lengyel Tátra téli szépségekben bővelkedő állomáshelyén láttam: Kácsor Mátyás szajolt növénytermesztő a Tátra térképét akarta megvásárolni. Kevés zsebpénzéből még térképet is. Mert Így mutatni is tudja otthon, amerre járt, amit látott. S mit láttak? Sorjában lehetetlenség elmondani. Talán a legmaradandóbb látványokból néhányat. Azon derültem. amikor Késmárk főterén nagy zúgolódás támadt. — Nem azért jöttünk, hogy templomokat nézzünk. Elnev'ette magá a CSE- TOK, a csehszlovák IBUSZ kísérője. — Nem a templomokat akarjuk megmutatni, hanem a történelmet. A maguk történelmét, amire mi, szlovákok is büszkék vagyunk. Az más. A konoknak tűnő kun koponyákban világosság gyűlt, s indultunk a késmárki régi evangélikus templomba. A templom fából épült, szegelés nélküli oszlopok tartják. De nem ez az érdekes benne. Itt üléseztek valaha a magyarországi rendek. — Rendek, hogy is csak? Az idegenvezető próbálja megmagyarázni a szó fogalmát. — Urak — hangzik a magyar csoportból. A vezető rábólint. Valahogy úgy, ha nem is egészen Így. De az itt ülésező vendek urai hazafias érzel- műek voltak. Itt, ebben a templomban választották fejedelemmé Thököly Imrét. S már megyünk is Thököly Imre sírjához. A kőkoporsó mellett kifeszítve a választó fejedelem koronázópalástja. Csupa történelem ez a templomi kripta. S a templom is történelem. A padsorokban neveket olvasunk. Pénzért váltották maguknak a templomi ülőhelyeket (az egyház soha nem vetette meg a pénzt), s a velejáró bűnbocsánatot a késmárki polgárok. Valaha köny- nyen üdvözült az, akinek pénze volt. Útközben idáig Csák Máté földjén jöttünk. Ezen a részen basáskodtak rablólovagként váraikban a szepesi lovagok, a Dózsa parasztháború idején hírhedtté vált Zá- polya-dinasztia. De itt, a Szepesi hegyvonulatokban becsült hegycsúcsra is bukkantunk. A Branyiszkói szoros. Ezernyolcszáznegyvenlúlenc tavaszán itt vertek tönkre egy osztrák hadat a szabadságharcos honvédek. Az itteniek úgy tudják: egy piarista pap vezetésével. Csoportunk ismeretterjesztő szerepet vállalt. — Guyon Richard. Mindezt azért sorolom fel, mert majd mindenhol történt velünk valami. Azt említenem sem kell, hogy Lőcse főterén, amikor a férjüket megcsaló hűtlen asszonyok szégyenkalickáját megtekintettük, mind bővelkedett a böarénájú jászkunsági humor. Lőcse minden köve legendát lehel. Még áll a ház, a lőcsei fehér asszony háza, ahonnan átjárt And- rássy grófhoz, titkon elárulni a kurucok haditerveit. S még áll a várfal, ahová befalazták az igazságszolgáltató lőcseiek. Az egész utat az jellemezte, hogy megilletődötten, a szépséget teli tüdővel szívó áhítattal járták a Szolnok megyeiek. A Tátra csúcsához közeledve, a hóborította fenyő-rengeteg fensége láttán meg is jegyezte Verge István bácsi, a karcagi Május 1. Tsz tagja: — Hát halljátok, ilyet még csak filmen láttam. S az út, a sűrített program akármennyire fárasztó volt is, ablakot megközelíteni nem igen lehetett a szövetkezetiektől. Minden érdekelte őket. Persze, az üzletek is. De egészen másért, mint néhány külföldet járó magyar turistát. Esténként, a szállodai szobák csendjében elhangzott beszélgetéseken derült ki, miért. — Ügy vesszük észre, itt. a cseheknél olcsóbb a ruházat. De az élelem nálunk bőségesebb — állapították meg. A Tátra-járás legtöbb szépségé a Lomnici csúcs alatt tárult elénk. Tátra-Lomnic, a Magas Tátra örökkön havas, örökkön ködöt pipáló, kétezer méternél is magasabb csúcsa. S a környéke, a Csorba-tó, Ö-Tátrafüred, s üdülői, szállodái mind megannyi ritkán látott szépség. Lengyelek, magyarok, szovjetek, németek, s tán Európa minden nációja szívesen jár ide. S a tarka forgatagban úgy elvegyültek, úgy szívták az ózondús magas-tátrai levegőt a mi Szolnok megyei gazdáink. A sofőr, az 51-es szolnoki AKÖV biztoskezü „pilótája” meg is jegyezte: — No, Ferenc József se gondolta, kiknek építi ki a Tátrát. Tulajdonképpen ez a történelmi igazságszolgáltatás. Ferenc Józsefnek a mostam magyar parasztemberek apái súlyos adóterhéből telt arra, hogy ilyen pazarul, luxusmódon kiépüljön a Magas- Tátra. S ha tán Ferenc József leszármazottai akarata ellenére is, de most eljöttek a parasztok „részelni” a ferencjózsefi örömökből. Sikerűit is. Még ebédet is fogyasztottak a Grand Hotelben, a Magas-Tátra legfé- nyüzőbb vendéglátó üzemében. Erről a hotelről csak az európai burzsoázia leggazdagabb rétege tudott valamikor. S a Szolnok megyei tsz-parasztok ugyanott előételeket, Ínyencségeket, villás, kanalas finomságokat eszegettek. Mondták is, jól ugyan nem laktak, de az, hogy ilyen helyen is járhattak, mindennél többet ér. Innen vettük az irányt a hóförgetegben, a magas hegyvidéken gyönyörűnek tűnő hózivatarban — Lengyel- országba. Borzák Lajos (Folytatjuk.) lót, egy termálmedencét, női- és férfi öltözőt — közel 400 ezer forint értékben. Ebből az összegből 160 ezer forint volt az anyagok értéke, amit a tanács fizetett ki. A Lenin, a Szabad Nép és az Aranykalász Tsz tagságán kívül közel kétezer tiszaföldvári lakos dolgozott fürdőnk építésénél. S a július 15-i megnyitótól számítva mintegy harmincezren fordultak meg a földvári fürdőben — kihasználva a víznek nemcsak üdítő, hanem gyógyító hatását is. Dióhéjban így néz ki a földvári fürdő eddigi krónikája. — 1962-ben 33 méteres úszómedencét építünk, ami körülbelül félmillió forintba kerül — mondja Nagy elvtárs. — Itt már nemcsak dí- hennek, szórakoznak a látogatók, hanem sportolhatnak is. Probléma volt eddig a feltörő melegvíz megfelelő hűtése. Ennek megoldására egy új artézi kutat fúratunk majd, mintegy négyszázezsr forintos költséggel. A villamosítást is az idén kívánjuk megoldani. Az építkezés egyébként 1970- ben fejeződik be. Az 1962 utáni években elkészül egy 50 m-es úszómedence, egy nagyméretű termálmedence és egy fedett fürdő, melyhez nyitott medence csatlakozik majd, amit fedett folyosón ’e- het megközelíteni. Ezáltal a földvári strand télen-nyáron üzemeltethető lesz. Természetesen külön női- és férfi- öltözők épülnek, ezenkívül 200 kabin, továbbá újabb gyermeklubickoló, homokozó és gyerekjátszótér. Épül majd napozó és egy röplabdapálya is a fürdő területén. Ezenkívül kisvendéglő, büfé is létesül. A község főútvonalát mintegy 700 méter hosszú bekötőút köti majd össze a strandfürdővel, s természetesen megfelelő „díszletet” is kap a földvári víziparadicsom: f ásítják, parkosítják környékét. Hogy mennyit szánnak erre a nagyméretű munkára Földváron? Körülbelül 8 millió forintot. Nagy ez az összeg. éppen ezért a község vezetői, a társadalmi- és tömegszervezetek a további években is igénylik a lak»- ság segítségét, a társadalmi munkát. B. Gv. iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiMiiiiiiHiiiiiiiiiii Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok, Irodaház, I. emelet Telefon: 20—93, 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94. A lapot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei postahivatalok és fiókposták terjesztik. A lap előfizetési dija esy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál es kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor
